Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-22 / 91. szám

1933. junius hó 22. A Nyíregyházi Róm. Katii. Egyházkerületi tanítók nagygyűlése A Rakamaz Nyíregyházi Kat­holikus Egyházkerület lelkészi és tanitói kara f. hó 19-én, a központi rk. iskola dísztermé­ben tartotta évi szokásos köz gyűlését. A nehéz viszonyok dacára is teljes számban jelen­tek meg a lelkészek és tanítók, hogy a kerület szokásos és pe­dagógiailag gazdag tartalmú gyűlésén részt vehessenek, hogy annak tanulságait otthonukban, városban és falun, iskolában és iskolánkivül értékesíthessék. A gyűlést »Veni Sancte" előzte meg a templomban. Molnár Kálmán kemecsei es­peres-plébános, egyházi elnök lendületes és szuggesztív hatá­sú megnyitójában a katholikus actió hatalmas munkatervét is­merteti és irányt mutat a taní­tóságnak arra nézve, hogy a kath. actió munkájába hogyan illeszkedjék be, majd meleg szavakkal üdvözli Énekes János pápai prelátus, főesperest úgy is, mint az egri főegyházmegyei tanfelügyelőség hivatalos kép­viselőjét, Dr. Tesléry Károly vezető kir. tanfelügyelőt, Süle Dénes vmegyei népművelési tit­kárt és a megjelent lelkészi és tanitói kart­Vargha Ferenc igazgató, vi­lági elnök a ma sivárságáról és egy reményteljesebb jövőről mond gondolatokban gazdag és gyönyörűen felépített megnyitó beszédet. Énekes János pápai prelátus, főesperes az egyházmegyei tan­felügyelőség üdvözletét tolmá­csolja és a tanítóságot minden­kor védő és támogató lelkével a tanítóság nehéz anyagi hely­zetével foglalkozik és rámutat Dr. Tesléry Károly vezető kir­tanfelügyelőnek azon buzgó és önzetlen munkájára, melyet kü­lönösen a felekezeti tanítók anyagi ügyeinek megvédelme­zése érdekében fejt ki, majd érzésteljes szavakkal köszönti Molnár Kálmán esperest 25 éves papi jubileuma alkalmá­ból. Szakács Béla ibrányi igazgató a katholikus iskoiánkivüli nép­müvelésről tart előadást és „Mi szabályozza a buza árának ala­kulását?" cimü talpraesett és értékes előadásával gyakorlat­ban is bemutatja, hogyan kell egy-egy népművelési előadás keretében a magyar nép tudá­sát, ismereteit, gondolkozását és lelki életét gazdagítani. Vitéz Derencsényi Miklós ta­nitó előadásában nagy peda­gógiai felkészültséggel értékes irányelveket nyújt tanitótársai­nak arra nézve, hogy a törté­nelmi tárgyak tanítása hogyan állittassék be a munkára és a gyakorlati életre való nevelés szolgálatába. Molnár János tanitó szépen 3. oldal. sikerült és a gyakorlati élet kö­vetelményeit szálgáló gyakor­lati tanítást mutat be az „Állami egyenes adók"-ról. Az előadásokat és a gyakor­lati tanítást értékes hozzászó­lások követték, majd a tárgy­sorozat többi pontjainak letár­gyalása után fél 2 órakor ért véget a pedagógiai szempont­ból nagyjelentőségű közgyűlés. ww no Leesett a szekérről és szörnyethalt egy nyíregyházi nagybőgős Halálos szerencsétlenség tör­tént hétfőn délelőtt 9 óra tájban Nyíregyházán a Kállói utcán­Vadász József 64 éves Epres­kert-utcai cigányzenész leesett egy szekérről és szörnyethalt. A szerencsétlenségről a követ­kezőket jelenti tudósítónk : Vadász József 64 éves cigány­zenész hétfőn reggel 8 ora táj­ban azzal ment el hazulról, hogy Nagykálióba megy és ott megpróbál valamelyik zenekar­ban elhelyezkedni. Az öreg pénz hiányában gyalog vágott neki az útnak az Erzsébet kórháznál azonban felkérezkedett Balázs Ferenc nagykállói gazdálkodó szekerére. Balázs figvelmeztette Vadászt, hogy nagyon vigyá­zón, mert a lovai ijedősek ő azonban azt felelte, hogy ha Felöklelt a bika egy diszatíadai Kedden délelőtt súlyos sérü­lésekkel szállították be a nyír­egyházi Erzsébet kórházba Hock János tiszadadai gazdálkodót, akire a mezei munkások akad­tak rá a községi legelő köze­lében. A munkások az ájultan fekvő vérző ember láttára azt gondolták, hogy bűncselekmény történt és értesítették a csendőr­röket, akik a súlyos sérültet azonnal beszállitatták Nyíregy­házára. Hock amikor eszmé­letre tért elmondo'ta, hogy amint a mezőn haladt keresztül a község bikája megtámadta és az ejtette rajta a súlyos sérü­léseket- Az orvosok remélik, hogy a szerencsétlen embert meg lehet menteni az életnek. Gróf Andrássy Sándor tiszadobi nagybirtokos 70 éves A tisztelet, szeretet és nagyra becsülés spontán megnyilatko­zásában volt része 19-én grof Andrássy Sándor tiszadobi nagy­birtokosnak. Ezen a napon töl­tötte be ugyanis a nemes gróf születésének 70-ik évét. Ebből az alkalomból több küldöttség kereste fel az ősz grófot. A község részéről Bodnár Boldi­zsár főjegyző vezetésével a községi elöljáróság, a ref. egy­ház nevében Fekete István ref. lelkész és az egyházközség fő­gondnok, a róm. kat. egyház részéről Gruber plébános, Fiák István kántortanító keresték fel a közszeretetben álló jubilánst, maga nem fél én sem félek. Alig mentek pár lépést, amikor Balázs lovai egy szembejövő kerékpártól megijedtek és elra­gadták a szekeret. Amikor a lo­vak a szekérrel megugrottak Vadász megijedt és leugrott a sebesen haladó szekérről, de olyan szerencsétlenül ugrott, hogy a köves uton hanyatvágó dott, koponyaalapi törést szen­vedett és nyomban meghalt. Az eset uián azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre és kivizsgálta a szerencsétlen­ség körülményeit. A bizottság a helyszíni szemle után megálla­pította, hogy a szerencsétlensé­gért senkit sem terhel felelősség, mert ha Vadász meg nem ijed és le nem ugrik a szekérről semmi baja sem történt volna. majd az uradalmi tisztikar élén Lates Kálmán jószágfelügyelő fejezték ki tiszteletüket és jó­kívánságaikat. A grófot nagyon meglepte a szeretetnek és őszinte nagyra­becsülésnek ezen megnyilvánu­lása, mert ő sokkal szerényebb, sem hogy az ünnepeltetést el­várná, vagy arra számitana. Gróf Andrássy Sándor ugy a társadalmi életben, mint a po­litika mezején nem a kérkedők, hanem azok közé tartozik, kik feltűnés nélküli munkában dol­goznak agyon sújtott, szeren­csétlen hazánk és a társadalom javára. Az utóbbi időben a politikától visszavonult azért, hogy annál több időt szentel­jen uradalom produktív irányí­tásának épen a mai időben, midőn tudja azt, hogy a haza boldogulásának egyedüli lét­alapja a mezőgazdaság minél intenzivebb kifejlesztése, előbbre vitele. Szívesen kívánjuk a nemes grófnak, hogy még hosszú éle­ten keresztül legyen irányitója hazánk agrár törekvéseinek ! ANYAROZSOT főleg a lábon álló rozsból szedette! és í KÖR IS BOGARAT; minden mennyiségben a legmagasabb árban : VÁSÁROL DR. MIKLÓS gyógynövény­kereskedés r. t. Budapest. V., Vilmos császár-ut 6. Tel. 805-77. Súlyos kimenetelű szekérkaramból Kisvárdán Kovács P. Ferenc kisvárdai gazdálkodó a napokban, amint szekerével Kisvárda főutcáján haladt, összeötközött az egyik mellékutcából szabálytalanul ki­forduló Korstein Lajos szekeré­vel. Az összeütközéstől Kovács lovai megriadtak és elszakítot­ták a hámokat és a tartó lán­cot. A megvadult lovak a gyep­lőszárat tartó Kovácsot is le­rántották az ülésről és végig­hurcolták az uttestet boritó éles köveken. A szerencsétlen gaz­dálkodó olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy beszállí­tották a kisvárdai kórházba. Kornstein ellen gondatlanság­ból okozott súlyos testi sértés cimén az eljárás megindult. >M«M«qMHMMMnMHI Harcias cigányasszonyok verekedése Mocsár Jolán nyírturai sár­munkás cigányleány feljelentette a csendőrségen, hogy régi hara­gosa Lakatos Imréné nyírturai cigányasszony az utcán meg­támadta, előbb egy vizesfazekat a fejéhez vágott, majd a földre teperte és egy kapanyéllel addig verte, mig moccanni tudott. A harcias cigányasszony kikallga­tása során beismerte, hogy tényleg elverte Mocsár Jolánt és azzal védekezett, hogy a leány kezdte a verekedést é» ő csak önvédelemből használta a ka­panyelet. A verekedő cigány­asszonyok ellen az eljárás meg­indult. SPORT Asztali tennisz-verseny a Sóstón Tiszántúl 1933. évi bajnokságaiért A Nyíregyházi Vasutas Sport Club asztali tennisz szakosztály, mely az utóbbi időben élénk lendületbe hozta a nyíregyházi ping-pong életet ujabb atrakció­val áll a közönség elé. E hó 25-én rendezi meg a Tiszántúl 1933. évi asztali-tennisz bajnok­ságait a Sóstó-szálló dísztermé­ben. Ez a verseny, melyen messze vidékek nagyszámú ver­senyzői indulnak, köztük pesti játékosok, ugy hisszük jelenté­keny lesz Nyíregyháza asztali­tennisz életében s azon részt­vesz Miskolc, Debrecen, Sátor­aljaújhely, Kisvárda s a többi városok versenyzői. Szerencsés­nek tartjuk az ötletet, hogy a verseny a Sóstón lesz megtartva mivel vasárnapokon a Nyír­egyházai közönség óriási há­nyada a Sóstón van s igy a verseny nagyobb látogatottsága valószínű. A versenyre belépő­díj nincs. — Könyvújdonságok meg­jelenés után azonnal kaphatók az Ujságboltban. Most nézze meg a z OLCSÓ ÁRUHÁZ kirakatát. Még olcsóbban árusit! Minden igényt kielégit Vásárlásait ott eszközölje !

Next

/
Oldalképek
Tartalom