Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-16 / 62. szám

2 oldal < aMOLCSIHIBL JU» 1933 május hó 16. Meglopta jótevőjét egy nyíregyházi cseléd Bak Juliánná nyíregyházi cse­lédleány a mult hetekben ál­lás nélkül csavargott a megyé­ben és közben elvetődött Ti­szapolgárra is. Itt betért Nagy Jánosné nevü ismerőséhez és elpanaszolta, hogy már két nap óta nem evett- Nagy Jánosné­nak megesett rajta a szive és jól tartotta Bak Juliannát- A cse­lédlány az asszony jóságát az­zal hálálta meg, hogy másnap amikor meggyőződött róla, hogy Nagyné nincs otthon, bemászott az ablakán és ellopta az ün­neplő ruháját. A tolvaj cseléd­lányt a nyíregyházi kir. törvény­szék lopás vétségében mon­dotta ki bűnösnek és egyheti fogházbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. —hiiwhm —i hh un m m I' • i n hm hihihi A magyar testnevelés ünnepi délutánja volt a leánygimná­zium tornaünnepe Szombaton délután a Kossuth gimnázium udvarán megjelent impozáns közönség ünneplő tapsától fogadottan, mint a ma­gyar testnevelés fényes ünnepe zajlott le a nyíregyházi ág. h­ev. leánygimnázium tornaünne­pe Ünnepe volt ez a délután az iskolák diadalmas munkáján érzett magyar lélek örömének és elismerésének, amely az is­kola tornázó leánycsapatának nagyszerű teljesítményei láttára töltötte be a szülők és tanügy­barátok szivét. Mindenki jól ' tudja, hogy a legánygimnázium­nak nincs tornaterme és ez a körülmény szinte heroikus mun­kát, lángoló ügyszeretetet és odaadó fáradozást kivánt a leányok testnevelési tanárjától, dr. Kovács Lászlóné, Prékopa Piroskától és lelkes tanítványai­tól. Ennek a magyar tanári szív­ben lobogó hazafias kötelesség tudósnak tulajdonitható, hogy a leánygimnázium a modern test­nevelés olyan magas színvonalú eredményét, mutathatta fel, mint amilyen — a megjelentek egy­hangúan elismerő megállapítá­sa szerint, a szombati torna­délutánon bemutatott csapat­tornán és egyéni kvalitásokat megcsillantó gyakorlatokon be­igazolódott. A közönség mely­nek élén ott láttuk Mikecz Ödön dr. főispánt, a Nytve elnökét is, meg-meg ujuló tapssal adott ki­fejezést nagy tetszésének. A felvonulást, felállást, amely után a Himnusz imája zendült meg, a szabad-, plint-, a pad­és a ritmikus gyakorlatokat, a kedvesen játékos akadályver­senyt, a magyar táncot és a be­fejező tornagyakorlatokat töké­letes ritmusérzék, a legtisztább harmónia, a mozdulatok finom graciózitása, a testtartás nemes és biztos tudatossága, a kitűnő, lelkes csapatszellem, az üde mozgáskedv és a nevelő szem­pontok ízléssel való alkalmazá­sa jellemezték. A plintgyakorlatok az egyéni értékek bemutatásával keltettek bámulatot és elismerést. Min­den szám után felcsattant az elismerés tapsa­• A gyakorlatok végeztével Adorján Ferenc igazgató mon­dott meleghangú köszönetet a megjelent közönségnek, dr. Ko­vács Lászlóné, Prekopa Piroska tanárnőnek, a testgyakorlásban kedvvel és nagy sikerrel részt­vevő leányoknak, akiknek tel­jesilménye annál értékesebb, mert hiszen köztudomásu, hogy a leánygimnázium növendékei­nek van a legtöbb elfoglaltsága. Adorján Ferenc igazgató ez­után a kiválóbb és szorgalma­sabb tornászoknak nemzetiszínű szalagos érmet osztott ki. Ér­met kaptak: Jansen Edit, Karca Róza VIII-, Lugossy Emma VI., Téger Kató, Görgényi Gertrúd, Domány Sári, Zöldhelyi Magda VII., Néverv Lonci V. o- tanu­lók. A magyar testnevelés erős lendületű fejlődését tanúsító szép tornaünnepség a Hiszekegygyei fejeződött be. A gyakorlatok ze­néjét a kir. 12. honvéd zenekar továbbá rádióval erősített gra­mofon muzsikája szolgáltatta Gyógyszerül használt sevenalettától lett rosszul Pelczer Kálmán Szó sincs öngyilkossági kísérletről Hétfőn reggel ismeretlen for­rásból az a hir terjedt el Nyír­egyházán, hogy Pelczer Kálmán báró Molnár Viktor uradalmá­nak közszereteiben álló, kitűnő titkára öngyilkosságot követett el. Aki ismeri a joviális, kedves modorú- mindig vidám, rende­zett anyagi és boldog családi életet élő, kötelességeit minden­kor pontosan ieíjesitő Pelczer Kálmánt, az eiső pillanatban tudhatta, hogy kellemetlen félre magyarázásról lehet csupán szó. A Szabolcsi Hirlap megálla­pította, hogy Pelczer Kálmánt valóban be kellett szállítani az Erzsébet kórházba, ahol mérge­zés ellen kezelik, de konstatál­ják, hogy állapota nem súlyos. A mérgezést nem öngyilkos­ságból bevett luminál hanem sevenaletta okozta, amelyet Pelczer Kálmán állandóan hasz­nált idegesség és álmatlanság ellen és amely csillapító szer­| bői vasárnap a szokott dózis­ból nagyobb adagot vett be, ami muló rosszullétet okozott. A kórházban ma délelőtt meg­látogatták Pelczer Kálmánt Mol- I nár Viktor báró és felesége, to­vábbá családja, barátai és is­merősei, akik örömmel állapí­tották meg, hogy könnyebb rosz­szullétről van szó és a beteg állapota állandóan javul. Krúdy Gyula temetése A Nyírség gyermekkori emlékeit művész ember nem feledheti el A Szabolcsi Hirlap kiküldött munkatársától­Vasárnap délben 1 órakor gyönyörű verőfényes időben in­pozáns részvét mellett temették el Budapesten a Kerepesi uti temető halottasházából, Krúdy Gyulát, a főváros által adomá­nyozott díszsírhelyre. A ravatalhoz egész nap sürü sorokban zarándokoltak a Nyír­ség nagy fiának barátai és tisz­telői, hogy egy koszorúval, egy csokorral vagy egy szál szerény virággal áldozzanak a magyar irodalmi élet nagy halottjának halhatatlan emléke előtt. Aköny­nyes szemmel összehordott koszorúk és csokrok valósággal elborították a koporsót. A gyásszertartás déli egy óra­kor kezdődött s a beszentelés után az egybegyűltek százainak sorfala között vitték a Jókai le­pellel leborított koporsót a fő város által adományozott dísz­sírhelyre a magyar irodalmi élet másik nagy halottjának Jászai Horváth Elemérnek frissen han­tolt sirja mellé. A halott kedvenc cigányprí­másának, Sárai Elemérnek bu­csumuzsikája után Lázár Mik­lós lépett a koporsóhoz és az újságírók nevében mondott utol­só istenhozzádot Krúdy Gyulá­nak. Lázár Miklós beszédében melegen emlékezett meg Nyír­egyháza városáról és Bencs Kálmán dr. polgármesterről azért a szeretetért, amellyel a Nyír­ség távolba szakadt fiának el­hagyatottságát igyekeztek eny­híteni. Szohor Pál főjegyző szülővá­rosa nevében mondotta a kö­vetkező búcsúbeszédet­A szülőföld könnyes búcsú­ját jöttem tolmácsolni Krúdy Gyulának. Az iró képzeletvilágának örök tárháza: az ifjúkor sokszínű emléke- Krúdy Gyula talán a margitszigeti vén nyárfák suse­gásából is a nyírségi akácok leveleinek mélabús zenéjét hal­lotta. Most pedig az Ő-budai kisházban, ahol tegnapelőtt hal­kan leégett az élet vékony gyer­tyája — talán arról álmodozott, hogy újra ott van Nyíregyházán, a kállói-utcai régi szülőházban, boldogult urfikorának ragyogó emlékei között. A Nyírség gyermekkori emlé­keit művész ember nem felejt­heti el. Hiszen Bessenyei is ma­gával vitte Bécsbe, hogy tüzelje szomjas lelkét. Benczúr Gyula Münchenben és Párisban is égő piros mályvákat festett, ahogyan az egykor cserépbeültetve pom­pázott minden nyíregyházi ház ablakában. Krúdy Gyula is ott élt még a régi delizsáncok kor­szakában, regényalakjai nyiri vinkóval köszöntöttek áldomást. Benczi Gyulától tanulta a cigány­zenét és álomlovagjait teleszórta a májusi akác fehérvirágjával: szülőföldének bőkezű öröségé­vel. Mert egyébként nem volt hozzá bőkezű az élet. Magyar iró szük napokat lát. De mégis gazdag volt, mert képzeletében ott élt ezer regényalak, akikbe ő lehelte lelkét, ajkukra neve­tést varázsolt, szemükből köny nyeket ontott s mint korlátlan uralkodó : jutalmazott vagy bün­telett Csak istenáldotta művész emberekfeletti joga : megeleve­níteni vidéki kúriák régi magyar alakjait, bolyongani uttalan-uta­kon Szindbáddal, a szárazföldi hajóssal, megrajzolni elfeledett asszonyok arcképét és kiragadni az olvasót ebből a búsongó világból s ragadni magával a költői képzelet szárnyain boldog emlékek felé. Ilyen boldog emlék szines szányán szállt el Krúdy Gyula lelke. Itt hagyta a magyar iro­dalmat s itt hagyott egy szürke acéltollat, bár néha olyan ódon illat szállt felém Írásaiból, mint­ha még most is lúdtollal irt vol­na a mester. Tehát itt hagyott egy szürke acéltollat, mely so­kat szántott a fehér papiron s nyomában bimbó pattant, virág nyilolt, tüzek serkentek és szen­vedélyek lobbantak lángra. S amit csak müvésziéleknek adott meg a sors: vele sirí és vele nevetett, vele örült és vele bú­songott az én magános, elha­gyott, árva magyar nemzetem. Most érte hullatja könnyeit a nyírségi szülőföld- sok-sok test­vére, barátja, akik büszkék vol­tak Krúdy Gyulára. Tegnapelőtt éjszaka, amikor ágya mellett halkan elégett az élet vékony gyertyája, talán arról ábrándo­zott, hogy újra ott van Nyíregy­házán, ahová most már végleg visszajött — a költői képzelet túlvilági szárnyain. Krúdy Gyula, vidd el az én szavaimon át: a szülőföld köny­nyes búcsúját. A szerkesztőségek búcsúbe­széde után a közönség könnyes szemmel távozott a temetőből. A Bessenyei Kör május 27-én Békéscsabán, 28-án Szarvason vend égszerepel A Bessenyei Kör elnöki ta­nácsa hétfőn délelőtt ülést tar­tott, amelyen több bejelentés történt. Igy többek közt öröm­mel fogadta el a vezetőség a békéscsabai Auróra Kör meghí­vását május 27-ére. A Besse­nyei Kör legjobb műsorszámait viszi el a testvérvárosba, s a kirándulást egy szarvasi elő­adással is összekapcsolja- Más­nap, május 28-án a Bessenyei Kör Szarvason vendégszerepel. Mindkét előadás részletes mű­sorára még visszatérünk. Sziriusz mester szerdától meleget igér Sziriusz mester kiadta nyári jóslatát, amely szerint május 16-tól meleg napokra számitha­tunk. Juniusban, jáliusban tul­nyomórészben szép meleg na­pok ígérkeznek, augusztusban helyenként átvonuló zivatarokat jósol a mester, aki szerint 30 és 35 fokos [melegre lehetünk el­készülve ezen a nyáron. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom