Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-14 / 61. szám

4 oldal j tafflOLCSIHIB UP 1933 május hó 14. A Szabolcsi Hírlap munkatársa közölte a halálhírt Krúdy Gyula édesanyjával A nyiri históriák aranyos me- 1 ban megjelenő Egyetértésnek seszövője már nincs többé- — ! küldött be. Ez volt tudomásom Szinbád lovagjának kezéből kiesett a kard, a toll amelyik­kel oly sok sikert aratott a ma­gyar Íróknak nehezen kijutó el­ismerés plansán. Krúdy Gyula a nyiri föld atavisztikus ősere­jétől áthatva innen indult el a magyar irók tövises és sokszor rögös útjára. A Kállai-utca 40- szám alatt, a mostani szanatórium helyén akkor még csak egy hosszú sárgára meszelt ház állott Id­Krúdy Gyula ügyvéd ősi kúri­ája. Ebben a házban született Krúdy Gyula- Ó volt az első gyermek, akit különös szeretet­tel "sneveltek a szülők Kevéssel azután, hogy Krúdy Gyula halálának hirét világgá röpítette az éther hulláma, le­mentünk a nagy költő édesany­jához, hogy egyet-mást megtud­junk hírnevet szerzett fiának életéről. Látogatás a szülői házban Krúdy Gyula édesanyja a Közép-utca 14. számú házban lakik. A virágzó orgonabokrok s barackfák virágjának tarka szinpompája most az egyszer szinte -bántólag hat, mert lelkünkre ránehezedik a gyász láthatatlan fekete komorsága. Az iró öccsével találkozunk először. Még nem is tudják a döbbene­tes hirt, még nem tudják, hogy Krúdy Gyula fájó szive meg­szűnt örökre dobogni. A Szabolcsi Hírlap munka­társának jut a szomorú feladat, hogy a lesújtó hirt a családdal közölje Nehéz percek. A nagy fiát vesztett anyának fájdalmas zokogása ólomsulyként neheze­dik lelkünkre, amikor Krudyné beszélni kezd élete büszkesé­géről, Szabolcs nagy költőjéről, Krúdy Gyuláról. — Hét gyermekem volt, a legidősebb köztük Gyula. Egy fiamat a Jánost, aki jogügyi kincstári ügyész volt, a háború­ban vesztettem el. Férjem még 1900-ban elhalt, azóta élem az özvegység keserű kenyerét, mi tagadás, gondok és nélkülözé­sek között Boldogan tűrtem az élet keresztjét, mert mindenért kárpótolt Gyula fiam hírneve. Ekkor megkérjük, hogy mond­jon egyet-mást Krúdy Gyuláról, könnybe lábadt szemmel be­szélni kezd a váratlan hirtől megtört Krudyné. Szerelmese volt az írásnak. Korán, még alig volt 5 éves, mikor beírattuk az iskolába. Gimnáziumba idejárt a szom­szédba, ahová minden reggel én magam kisértem , el és ma­gam mentem érte- Ötödik gim­názista volt, mikor egy szép napon hiába vártam az iskola előtt. Tudta, hogy délben várni fogom, hát még 11 órakor meg­szökött, kiment Tuzsérra, ahol akkor történt a hires Salamon Ella tragikus esete Neukommal, a hipnotizáló kútfúróval. Egy cikket irt róla, amit a főváros­szerint az első nyilvános sze­replése. Tanulni szeretett, de bizony gyakran megtörtént, hogy lecke helyett verseket, regénye­ket irt- Hiába kérlelte édesapja, hagyjon fel a „firkálással", min­den hiábavaló volt. Nyolcadik gimnázista volt, mikor megszö­kött Debrecenbe és ott beállt egy ujságredakcióba. Szegény uram, mikor megtudta, hogy hol van, osztályfőnökével, Porubszky Pállal együtt, bement Debrecen­be és Gyula minden ellenkezése ellenére is hazahozták. Le is érettségizett, azután beiratkozott a jogra, de csak két alapvizs­gát tett azután abbahagyta ta­nulmányait­Krúdy Gyula szerelmei Krúdy érettségi után felkerült Budapestre, ahoi elnyelte a vá­ros kőrengetege, de lelke, szive mindig ide vonzotta a szabolcsi földhöz, a szabolcsi vinkóhoz, amiknek örök szerelmese volt. Az alig tizennyolc éves Kru­dyt nemcsak a Múzsa csókolta homlokon, de Ámor is. Alighogy felkerüli Pestre, beleszeretett egy nálánál sokkal idősebb tanító­nőbe, Springer Bellába, aki ann 'k idején tárcáival, novellái­val tette ismertté nevét. Huszon­négy évig élt vele együtt, ami­kor elváltak. Három gyermeke van ebből a házasságból, akik közül a legidősebb. Gyula, né­hány nappal előbb olvasta fel apja novelláit a rádióban. Elválása után nemsokára ismét megnősült. Testi-lelki jobarájá­nak, a Royal szálló igazgatójá­nak, Váradi Ferencnek 18 éves leányát vette feleségül, akivel halála napjáig boldogan élt. Krúdy Gyula utolsó levele Krúdy Gyulát a létért való harc odaláncolta Budapesthez, úgyhogy csak ritkán tudott haza­jönni Legutoljára 1930. júniu­sában járt itt, amikor az első légiutazás utasa volt- Par órát töltött csak itt, meglátogatta édesanyját, Klár Sándorékat, akikkel meghitt, benső barátság­ban volt, nyíregyházi emlékei­nek Mekkáját, a Koronát, ahol baráti körben töltötte az időt a visszaindulásig. Egy héttel eze­lőtt jött tőle utoljára levél. Pár sor csak, de talán érezte, hogy beteg szive nem birja soká. „Nyíregyházára vágyom. Ott szeretném öreg napjaim eltöl­teni az erdő egyik villájában. De vájjon elérem-e ezt a bol­dog időt, nem tudom." Krúdy Gyula mór többé nem jön közénk, de szelleme örökké élni fog közöttünk, mert benne nemcsak egy nagy magyar irót' de egy igaz örök barátot is el, veszítettünk Figyelemreméltó felhívás I Mindennemű kárpitos cik­kek : u. m. Matrac és roletta­grádlik, afrik és lószőr, he­vederek, zsinegek, rolettaru" dak, valamint pokróc- és flanel! takarók, viaszkos vásznak, futószőnyegek, szalmazsákok, iskolai és va­dász hátizsákok legolcsób­ban. Továbbá szőlőkötöző jutafonal és gyapjuzsák. Wiener Adolf cégnél Nyíregyháza, Bessenyei-tér 15 Osgyánl gyógyszertár mellett, Emlékezés egy nyíregyházi esküvőre, amely a tiszaeszlári-per évében volt Ötven esztendővel ezelőtt a Nyirvidék 1883-as évfolyamának ma már elsárgult lapjain az alábbi Himen hír jelent meg az „Újdonságok" rovatában : „Haas Berta és Klár Gusz­táv kedden tartották esküvő­jüket- Szabolcsvármegye uri­közönségének nagy tisztelő­gárdája vonult fel a fényes esküvőre, a közbecsülésben álló fiatalok üdvözlésére." Azóta ötven esztendő telt el­Ötven esztendő az idő és a tér véghetetlen fogalmában csak egy röpke pillanat, de az em­beri kornak egy olyan mér­földkövét jelenti, ami csak ke­veseknek jut osztályrészül. Ehez a kiváltságos jubileum­hoz érkezett el mostan Nyír­egyháza egyik közbecsülésben és tiszteletben álló tagja, Klár Gusztáv földbirtokos, aki a hé­ten ünnepelte 50 éves arany­lakodalmát feleségével, Haas Bertával. Véső-utcai otthonában keres­tük fel ez alkalomból Klár Gusztávot, aki élettradiciójához hiven szerényen hárított el min­den felvilágosítást és csak ak­kor mondott egyet-mást, amikor Ígéretet tettünk, hogy személyé vei nem fogunk érdemein felül foglalkozni. Klár Gusztáv Klár Dávidnak, a neves szabolcsi földbirtokos­nak a fia. Az elemi iskola el­végzése után az itteni gimná­ziumba íratták be, de csak négy osztályt járt Nyíregyházán, mert akkor még az itteni gimnázium­ban nem voltak felsőbb osztá­lyok. Tanárai voltak Weisz Vilmos, Kovács János és Em­mericzi Géza. Akkor került az iskolához mint fiatal tanár Mar­tinyi József is. A felsőbb osztá" lyokat már az eperjesi gimná­ziumban járta, ahol akkor diá­koskodott a kollégiumban a többek között Moesz Béla, Ke­rekréthy Miklós, Bencs László, Gencsy Samu, Benczúr Dénes, id. Szohor Pál, Vad Sándor (Vad András rendőrkapitány fia), Májerszky Mihály és Stof­fan Lajos, akiknek nagyrésze azóta már elhalt. Érettségi után egyetemre akart menni, de édesapjának az volt a kíván­sága, hogy mivel 8 gyermek közül ő volt a legidősebb, ve­gye át nyirtéti gazdaságuk ve­zetését- Néhány év után 1881­ben átvette aztán a nyirjesi gazdálkodást és azóta is ott gazdálkodik. — Házasságunk első évében volt a tiszaeszlári per, ami — mondotta — táyolról sem tünt fel akkor olyan nagy jelentő ségünek, mint ma. Bory Jóska, az ügy vizsgálóbírója azokban az időkben is gyakori vendég volt házunkban. Sokszor elő­fordult, hogy Ö, Eötvös Károly, Trajtler Samu törvényszéki or vos és én nálam tarokkoztunk a késő éjszakai órákig. Abban az évben, mikor nagy­korúvá lett, már tagja lett a vármegye törvényhatósági bi­zottságának, aminek most ő a legrégibb tagja. Értékes közéleti tevékenységet fejtett ki Klár Gusztáv a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületben is, ahol évtizedeken át legmeghittebb munkatársa volt gróf Dessewffy Aurélnak. Huszonöt éve igaz­gatósági tagja a Takarékpénztár Egyesületnek és a Termény- és Áruraktárnak, mely utóbbi ta­valy az igazgatóság elnökévé választotta meg. Klár Gusztáv nem csak mint ember, de mint gazda is ki­váló Az 1911-ben rendezett Országos Gazdasági Kiállítás megrendezésének oroszlánrésze az övé volt és azon elhozta az első dijak és elismerések soro­zatát. Arra a kérdésünkre, hogy mi volt élete legkellemesebb em­léke, mosolyogva mondotta Klár Gusztáv, hogy - — nekem nem voltak kü­lönösebb örömeim, de különö­sebb bánatom sem- Azok az emberek, akikkel érintkeztem, megbecsültek és én is szeret­tem őket. Nincs okom panasz­kodni a sorsra, panaszkodni az emberekre. Legboldogabb em­lékem — itt elgondolkozik az, amikor a vármegye egy­hangúlag örökös tagjává válasz­tott. Ez több nekem minden kitüntetésnél, mert ez a meg­tiszteltetés azoktól jött, akik is­mernek. Klár Gusztávot a bensőséges családi ünnepen rengetegen ke­resték fel üdvözletükkel. Éppen mikor ott voltunk, jött egy táv­irat Milos Györgytől, a Hazai Bank vezérigazgatójától. Klár Gusztávot szeretettel ve­szik körül gyermekei, Klár Ist­ván, dr. Klár András és Jenő, Anna lánya, menyéi, veje és két kis unokája. Menye, az országoshirü nagy művésznő, Lázár Mária éppen a hallban volt és az ünnepel­teket elhalmozó virágrengeteget öntözgette, mikor eljöttünk a mai gondterhes élet egyik boldog oázisából, Klár Gusztáv laká­sából. Mindenkinek saját érdeke, hogy téli bundáját molykár ellen biztosítsa és elkelyezze Szentmiklössy szűcsnél Horthy Miklós-tér 6. szám. 1306-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom