Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-13 / 60. szám

1933. május hó 13: SlPS^IHIffjp 3 oldal Kállay Miklós dr. földmivelésíigyi miniszter segített a burgonyatermelő szabolcsi gazdákon Szabolcsvármegye közigazga­tási bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor tartotta rendes havi.ülé" sét, amelyen dr. Mikecz Ödön főispán elnökölt. A bizottsági ülésen Virányi Sándor alispán jelentését Mi­kecz László dr. főjegyző olvasta fel. A jelentés utón Énekes János prelátus és Porzsolt István es­peres felszólalásai kapcsán hosz­szasan foglalkozott a bizottság az inségakció ügyével. Az a felfogás alakult ki, hogy -már most szorgalmazni kell a munkanélküliek nyári munká­ban való elhelyezkedését, mert a jövő télen csak azok kapnak inségmunkát, akik önhibájukon tyvül maradtak tétlenül a nyári munkaidőben. . Porzsolt István esperes a há­lás elismerés szavaival méltatta a vármegye vezetőinek fárado­zását, amellyel — miként ez az alispáni jelentés adataiból ki­tűnt — lehetővé tették a vár­megyében eladatlanul heverő burgonyakészletek ipari feldol­gozásra való megvásárlását, úgy­annyira, hogy ma már elhárult a szabolcsi burgonya készletek elpusztulásának veszélye. Mikecz Ödön dr. főispán rend­kívül érdekes adatokat tárt a bizottság elé az inségakció le­folyásáról. A tulajdonképpeni akció a legsúlyosabb tavaszi hónapokban indult meg és csak azok kaptak munkát, akik ko­molyan és eredményesen dol­goztak is. Igy a Petneháza és Laskod között folyó útépítésnél szakmánymunkávál igen szép eredményt értek el az inség­munkások, akik közül a szor­galmasabbak és törekvőbbek jelentős összegeket kereshettek. A Tisza mentén burgonyával fizették az Ínséges nép munká­ját. .Volt olyan község, ahol kenderáztatógödröt ástak a mun­kások és kendermagot kaptak ellenértékképpen, hogy a vető­magot felhasználva kendert ter­messzenek és ezzel felelevenít­hessék a háziipart. Ezen a vi­déken újra a magaszőtte ruhá­ban jár majd a nép fia és nem lesz kiszolgáltatva a kartellek­nek. Az inségakcióra szánt és elköltött összeg a negyedét sem teszi a tavalyi pénznek, mégis 26.000 családot segített át taka­rékossággal és ökonomikus kö­rültekintéssel az ínséges hóna­pokon. Minthogy Porzsolt István es­peres szóvátette a nép merev tartózkodását a gyümölcsvéde­lem érdekében megindított ak­ciókkal szemben, a főispán ezt a kérdést is megvilágította és tömeglélektani okokra vezette vissza a kezdetben észlelhető elzárkózást. Megfelelő atmosz­férát kell itt is teremtenünk mon­dotta a főispán és ebben a köz­igazgatási hatóságoknak, az autonóm tisztviselői karnak és a felvilágosításra hivatott vala­mennyi tényezőnek össze kell fogniok. Virányi Sándor alispán is részletesen reflektált a felszóla­lásokra és rámutatott az inség­munka sikereire. A dorogi út építésével igen üdvös volt ez a munka. Nemcsak a nyíregyházi ínségesek hanem Kótaj, Ibrány és más községek ínségesei is munkát kaptak és igen szép eredménnyel dolgoztak. Kétségtelen, hogy a jövőben is szükség lesz inségmunkára, mert hiszen a vármegyében 4—5 ezer ember ma sem ka­pott aratási szerződést, de ma már jól tudja a vármegye népe, hogy magának is mindent meg kell tennie a nyári munkaalka­lom érdekében, mert nem néz­het vérmes reményekkel a téli inségmunka elé. Az alispán Porzsolt István es­peresnek a burgonya kérdés megoldására vonatkozó elis merő szavait hálás köszönettel fpgadja, de áthárítja Mikecz Ödön dr. főispánra, akinek orosz­lán része van a nagyfontosságú kérdés megoldásában. A gyümölcstermelés érdeké­ben utasította a hatóságokat a legerélyesebb akcióra­Mikecz Ödön dr. főispán rá­mutatott, hogy a burgonya ér­Május hó 14-én, vasárnap, nyílik meg a SÓSTÓGYÓGYFÜRDŐ JEGYÁRAK I. oszt. kédjegy ára .... 1"— II . -70 II. oszt. pótjegy ára .... —'40 I. oszt. városi kádpótjegy ára —'50 Lepedőjegy éra —'20 Törülközőjegy ára —'10 Közös fürdőjegy ára .... —"40 aluli Közös fürdő 10 éven gyermekek részére .... —'20 Diákjegy ára —'60 Masszírozás v. tyukszemvágás —'30 Csónak fél órára — 30 Görgőüléses csónak fél órára —'50 • Csónakok csak egy pengő biztosíték ellenében válthatók. tékesités terén elért eredmények­ért Kállay Miklós dr. földmive­lésügyi minisztert illeti a hálás köszönet- A földmivelésügyi mi­niszter a szabolcsi termelők ér­dekében kifejtett akciót a leg­nagyobb megértéssel fogadta és nyomban kedvezően intézte el, hogy segítsen a bajba jutott sza­bolcsi gazdókon A bizottsági ülés azután meg­hallgatta a szokásos tiszti jelen­téseket Sarvay Elek dr. főügyész je­lentése után Fráter Szabolcs dr, árvaszéki elnök beszámolt a magyar -csehszlovák vegyesbi­zottság árvaügyi munkálatairól, amelyeket május hó 1-én befe­jeztek. A magyar kormány kül­dötte a munkálatok befejezése alkalmával meleg elismeréssel nyilatkozott a szabolcsi árva­ügyvitel rendjéről, szakszerűsé­géről és pontosságáról. Mikecz Miklós dr. vármegyei főorvos jelentéséből kitűnt, hogy az elmúlt hónapban 582 halál­eset volt a vérmegye területén. A születések száma 1081, a ter­mészetes szaporulat 499. Az elhunytak 35. 4 százaléka gyer­mek. A fertőző betegedések száma erősen csökkent az elmúlt hó­napban. Megbetegedett 66, elhunyt 7 egyén, mig az előző hónapban 150, a mult év hasonló hónap­jában 163 fertőző beteg volt Szabolcsban. A főorvos a vármegye köz­egészségügyi intézményeinek meglátogatásáról tett jelentesé­ben elismeréssel méltatta a büd­szentmíhályi Alcaloida gyógy­szer árugyár működéséit. A gyár ma már olyan jelen­tős mennyiségű morfiumot gyárt, hogy külföldre is exportál belőle. A nyíregyházi kórházban 363, a kisvárdaiban 52 beteget ápol­tak a mult hó végén. Tóth Bálint min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató jelentésé­ben mágáilapitotta, hogy az áp­rilisi adófizetésben visszaesés mutatkozott. A befizetések végösszege 991.180'45 P volt s^az esedé­kes adótartozások 85 százaléka nem folyt be­Salzmann Ottó kir. ügyészsé­gi elnök jelentése után Mikecz László főjegyző olvasta fel a kir. államrendőrség nyíregyházi kapitányságának jelentését. Áp­rilis hó folyamán nem történt bűncselekmény az állami és tár­sadalmi rend ellen és a vagyon elleni bűnözések száma is je­lentékenyen csökkent. A mun­kanélküliek száma apadt a me­zőgazdasági munka megindulá­sával. Tesle'ry Károly dr. kir. tan­felügyelő, majd Zbóray Bertalan gazdasági főfelügyelő jelentése után, amely jelentésekre még visszatérünk, a bizottság a köz­igazgatási ügydarabok elintézé­sére tért át. Faragó uridivat üzletét Zrínyi Ilona-u. 5. szám alá (a volt Hősek virágüzlet) helyezte át, ahol elismerten legfinomabb uridivat cikkeit a mai viszo­nyoknak megfelelően mérsé­kelt áron árusítja. Egy nyíregyházi varrónő a törvényszék előtt Ast Andrásné nyíregyházi háztartásbeli alkalmazott a vád­lottak padjára ültette volt ba­rátnőjét Roskó Lászlóné nyír­egyházi varrónőt, aki a főma­gánvádló által beadott vádirat szerint az Astné tulajdonát ké­pező és megőrzés végett neki átadott postatakarékpénztári be­tétkönyvből 100 pengői jogta­lanul felvett és a saját céljaira fordított. Az ügyben a nviregyházi kir. törvényszék Kelemen tanácsa csütörtökön tartotta meg a fő­tárgyalást Roskóné kijelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek, mert a pénzt Astné bele­egyezésével vette fel az édes­apja számára, amelyből 40 pen­gőt már meg is adott, mivel a tanuk is mind Roskóné vallo­mását igazolták a bíróság a vád alól felmentette, A legkisebb pótadó 50, a legnagyobb 123 százalék Szabolcsvármegyében Szabolcsi községek 1933. évi költségelőirányzatait felülvizs­gáló miniszterközi bizottság áp­rilis hó 5-től kezdődőleg foly­tatta s május hó 2-án fejezte be működését. A miniszterközi bizottság ál­tal megállapított legalacsonyabb községi pótadó 50 százalék, a legmagasabb 123 százalék, 19 olyan község van a vármegyé­ben, ahol a pótadó a 100 szá­zalékot nem éri el. A miniszterközi bizottság a községek részére 1933. évre 589.370 pengő államsegélyt ál­lapított meg s ebből az összeg­ből a községeket a szükséghez mérten részesiti. Legolcsóbb bútor beszerzési forrás SUHANESZ bútorcsarnokában NYÍREGYHÁZA, LUTHER-HÁZ. Gyönyörű kombinált szekrények, recamierek, hálók, ebédlők állandó nagy raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom