Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-13 / 60. szám

Nyíregyháza, 1933 május hó 13. Első évfölyam, 60-ik szám. * Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen utca 1. ^ POLITIKÁI NAPILAP Előfizetés 1 hóra 2 50 P, Negyedévre 7'50 P Postatakaréki csekkszám 47139 Telefon 77. Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény. A szabolcsi tanítók kenyere volt a tegnapj közigazgatási bizottság ülésén az előkelő szellemű urak komoly gondja, amelyet a kir. tanfelügyelő szerető testvéri szive, megértő, okos magyar lelke állított be a tanácskozás programmjába. Arról volt szó, hogy uj helyzetet kell teremteni Szabolcsban a fizetésükhöz évek, hónapok óta nem jutó felekezeti tanitók döbbenetes sorsában. A kir. tanfelügyelő tanítóinak mindennapi kenyerét akarja biztosítani igazságos, szociális uton, mert tudja, hogy hazafias tanfelügyelő kötelessége ezt diktálja, mert tudja, hogy a magyar iskola alkotó munkájának fundamentuma a tanitó békéje, lelki nyugaima, munkakedve. A kir. tanfelügyelő jóllátta azt a heroikus tűrést, amellyel a szabolcsi tanítóság pompéji katonaként tartott ki a vártán a nyomorgás gondesőjében is. De jól tudja azt is, hogy az emberi erő összeroppan, ha végsőkig kimerül és tudja, hogy az összeroppanó tanítóval, iskolával összeroppan a nemzet gerince is. A kir. tanfelügyelő komoly javaslattal jött, a közigazgatásban tisztán látó szemmel fogadták és meleg magyar szívvel. pártolták. Örülünk ennek a közigazgatási szellemnek, a munka, az áldozat épitő szellemének és azt mondjuk, bárcsak évekkel ezelőtt, a baj első jelentkezésekor hasonlóan gondoskodtak volna a magyar tanitó sorsáról. Akkor nem fejlődött volna ide a tanitó családját, kékességét aláásó nyomor. De jobb későn, mint soha és bizakodón köszöntjük a tanitó kenyerét, a nemzet lelki asztalát mentő szellemet. Sírjon fel zokogó fájással minden, ami magyar, ami ősi szépség a füzes Tisza partján, az álmodozó nyírfák borongásában, a nyíri akácok suttogásában, a homokhalmok pasztelljében a szabolcsi föld misztériumában, Nyíregyháza régi zsalus házai mentén és muskátlis kertjeiben: meghalt ennek a földnek fénylő szellemi koronát viselő fejedelme, meghalt az utolsó magyar romantikus, az első mély szimbolikáju muzsikusa a magyar szépprózánk, meghatt Krúdy Gyula. „A vörös postakocsi" a májusi gyász feketéjébe borult, fekete tógás halál ült bakjára és viszi a szabolcsi Szinbádot abba a vtlágba, ahol Bessenyei szelleme áll testőrséget, ahol Benczúr ecsetje varázsol rózsákat a kárpitra, viszi a halhatatlanság ragyogó tündérkertjébe. „A vig ember bús meséje" ez, a Nagy úr intése, amelynek árnyéka csodálatos gesztusokban ott vonaglik rejtelmes, borzongató, viziós soraiban. Ködbe távozó alakját égő fájdalommal nézi a magyar iróvilág, a magyar újságírói kar, a magyar szellemi élet minden számottevő, minden öntudatos küzdője, halálával a magyar kuliuréiet egy csodálatos szinpompáju, keleti varázsu alkotó munkása vész el pótolhatatlanul. Egyéni képzelet szivárványos játéka, festőisége és muzsikája vész a távolba az ő halálaval. amelyben legtöbbet szülőföldje, Nyíregyháza, a Nyírség sirat, hisz ennek a földjében, tájaiban, nemes uraiban és egyszerű embereiben olyan sajátos világnak inkarnációja volt. Itt élte gyermekkorát és szülővárosa most tervezte, hogy utcát nevez el róla. Itt szőtte rózsás álmait a Kossuth gimnázium diákjaként, itt pattant bimbóba álmodó lelkének költői ereje, itt jelentek meg első Írásai a Nyirvidék hasábjain. Ennek a földnek lelke él lobogó lánggal írásának minden betűjében, stílusának hangszerelésében- Mindig mohó vágyakozással gondolt, üzent haza, és könnyes mélázással járt a régi utcákon, ahol egykor édesalyja, Krúdy Gyula járt a szabadságharc tüzének szent hevületével. A város centenáriumán nyiregyházi diákkoráról irt emlékezését olvasta fel és utoljára a nyiregyházi repülőtér avatására érkezett gépből szállt az áldott szülőföldre—, amelyet gyermeki szívvel szeretett mindhalálig és amelynek ege és földje ott tükröződik müveinek patakjában kristályosan és színesen mindörökké. * Krúdy Gyula 1878-ban született Nyíregyházán. Tanulmányai befejezése után Debrecenben és Nagyáradon ujságiróskodott, majd 1896-ban a fővárosba költözött és a Pesti Napló, a Magyarország, Az Újság, később valamennyi nagy napilap, igy különösen a Magyarság munkatársa lett- Novellái, regényei, rajzai, elmélkedései a megyei élet, a kisvárosi, falusi társadalom lelkét idézték. Stílusának sajátos ize és muzsikája szuggesztív erővel fogta meg a sziveket, Legnépszerűbb könyve a Szinbád ifjúsága és Szinbád utazásai címűek, a legnagyobb sikert arató müve A vörös postakocsi, amelyben nyiregyházi ifjúságának szelleme lobog lidérces -énnyel. 1914-ben díszkiadás jelent meg müveiből. * Krúdy Gyula ma délelőtt 8 és 9 óra között 55 éves korában Budapesten hirtelen elhunyt. Halálának körülményeiről a következőket jelenti a Magyar Távirati Iroda. Krúdy Gyula halálát szívszélhűdés okozta. Ma reggel 7 órakor ébren volt, hozzátartozói szobájából neszt hallottak, majd később csend lett a szobában. Nem mentek be hozzá, mert tegnap este megkérte a család tagjait, hogy ne költsék fel korán, csak 10 órakor akar felkelni. Délelőtt háromnegyed 10 órakor nyitottak be a szobájába s megdöbbenve látták, hogy ágyán mozdulatlanul fekszik, árcán a redők elsimultak, nyugalom honol rajta, csupán két nagy álmodozó szeme mered előre, mintha megérezte volna, hogy a végtelen kapui nyílnak meg előtte. Tegnap este az ágyában olvasott. A leégett gyertyából arra lehet következtetni, hogy körülbelül 10 óra lehetett, amikor eloltotta a gyertyát. Mellette volt az a könyv is, amely utoljára volt a kezében Kezelőorvosa megállapította, hogy a halál szívszélhűdés következtében, reggel 8 és 9 óra között következhetett be. Krúdy Gyula az utolsó években sokat gyengélkedett. Kissé keserűvé tette az ütőérelmeszesedésével járó sok baja. Legjobban íróasztala mellett érezte magát, ahol egy pohár bor és cigaretta mellett álmodozott regényeinek alakjairól s itt Írogatta elbeszeléseit, amelyek a fővárosi lapok hasábjain jelentek meg. Lelke gyakran szállt vissza a Nyírség tájaira, ahonnan regényének legtöbb alakját vette- Az álmodozó szemek most már örökre lecsukódtak. Temetésére vonatkozólag még nem történt intézkedés. Ma délelőtt minisztertanács volt A kormány tagja ma délelőtt Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklésévei minisztertanácsot tartottak. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter a földbirtokrendezéssel kapcsolatos több kérdésről számolt be, Fabinyi kereskedelemügyi miniszter pedig a cseh magyar kereskedelmi szerződést ismertette, bejelentve azt, hogy a teljes befejezés már csak technikai kérdés, amelyet Prágában fognak megoldani. Ezután kisebb folyó ügyek tárgyalására tértek átfby Gábort átadták szüleinek Kaposvárott ma délelőtt adták át a detektívek Iby Gábort szüleinek, aki ismételten is kijelentette, hogy semmiféle amerikai párbaja nem volt, csupán meg akart szökni hazulról az idegen légióbaidőjárás. Változékony, hűvös idő várható, sok helyütt esővel s élénk északi légáramlással. Ára 10 fillér