Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-05 / 29. szám

Nyíregyháza, 1933. április 13. Csütörtök I. évfolyam. 36. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-u. 1. sz. Postatakarék csekkszám 47.139 Telefon: 77. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés 1 hóra 2'50 P. Negyedévre 7"50 P. Köztisztviselőknek 20% engedmény. Hét nyíregyházi munkás aláírásával a tisztelet hangján irt instancia érkezett a városházára. Hét nyíregyházi épitőmunkás irta alá az öt esztendő óta munkanél­kül, kenyér nélkül maradt építő­ipari társak nevében. Szívbenyi­laló, fájdalmas kiáltás ez az irat az eltemetett mélyből, Mintha az élő­halott bányászok kopognának a tárna alól, akikről Végvári ír iszo­nyú fájdalmat sikoltó egyik versé­ben, amelyben az eltemetett bá­nyászok sorsában az elszabadított Erdély magyarjainak életét szim­bolizálja. Elolvastuk a hét pecsétes leve­let, az építők panaszát és össze­szorul a szivünk, Öt éve nincs munka, öt éve nincs kenyér mun­kástestvéreink házában. Nem kell ecsetelnünk, mit jelent ez. A tisztviselő fizetése egy részét le­törte a vihar, a válság kíméletlen taifunja és számos tisztviselő már fizetést sem kap. Nyomor, elkese­redés, a becsület számos szégyene jár a fizetéscsonkitás nyomában. De mi ez az öt év óta elmaradt kenyér után sikoltó fájdalomhoz képest. A hét aláírással ellátott kér­vényben lefojtott, ésszel, gonddal Válogatott szavakban a közmunka megindítását kérik a nyíregyházi építőmunkások. A szociológiában jártas kérvényiró valóságos érteke­zésben mutatja ki, hogy a legfőbb nemzeti vagyon a munkaerő. Ha tehát az állam a nemzeti vagyon pusztulását nem akarja, amint nem akarhatja, siessen segítségére. Épít­tessen. Adjon munkát a munkaerő produktivitásának kifejtésére, a ter­melésre. Ebből az okoskodásból azon­ban kimaradt egy láncszem, az, hogy a nemzeti vagyon a munka­erőn kívül a tőke, amely olyan mint a szervezet életét tápláló levegő. Az állam pedig ma nem tud tőkét teremteni. De ott vannak a még mindig tehetős magánosok. A munkások azt írják: Nem bírjuk tovább. Akinek, van még a vagyo­nából, az is azt mondja, nem bí­rom tovább, legföllebb egy-két évig. Ebből az egy-két évből kell most adni néhány hónapot, hogy a nyo­mor, a szenvedés kiegyenlítődjék. Áldozathozatalban kell megmutatni annak a munkásnak, hogy magyar testvérünknek tekintjük, akinek a szenvedését készek vagyunk meg­osztani. Itt a háztatarozások ideje, te­gyük meg bármilyen erőfeszítésbe kerül js, hogy tataroztassuk rozoga lakásainkat. Sok kis tőkéből fel­sarjadhat a munkaerő élete, a mun­kásotthonok békéje, bizalma. Hall­gassa meg a hét munkás üzenetét mindenki. Abból a kevésből ad­junk, ami még van. Tataroztassunk. A tenger felett villámcsapás következtében lezuhant és elsülyedt a világ legnagyobb kormányozható léghajója Newyorkból jelentik : Az amerikai léghajózás büszkesége, az Acron kor­mányozható léghajó a tengerbe zuhant, a nyilt tengeren hánykódik. A szeren­csétlenség okát eddig nem sikerült meg­állapítani. A léghajó segélykérésére ed­dig csak a német Főbus hajó érkezett a szerencsétlenség színhely áre. Ez a szűkszavú jelentés érkezett első izben arról a katasztrófáról, amely az Acron kormányozható léghajót érte. Az Acron a leggyorsabb és legnagyobb kormányozható léghajója volt a világ­nak. Terjedelmére kétszer akkora volt mint a Gráf Zeppelin, vagy a Los An­geles. Hétfőn a léghajó felszállt, hogy Uj Anglia felé induljon s hogy útköz­ben mi történt, pontosan még nem le­hetett megállapítani. A léghajó rádió készüléke leadta a segélyt kérő jeleket, a Főbus a szerencsétlenség közelében tartózkodott s nyomban segítségül sie­tett, azonban az eddigi jelentések sze­rint a 77 főből álló személyzetből mind­össze 3 embert sikerült csak megmen­teni. Állítólag a légügyi admirális is a léghajó fedélzetén volt. A Főbus kapitányának jelentése sze­rint a szerencsétlenség helyén matraco­kat és különféle felszerelési tárgyakat láttak úszkálni a viz szinén, csak 3 em­bert sikerült megmenteni, a többiek a Főbus személyzetének szemeláttára me­rültek el a tengerben, anélkül, hogy a viharos tengeren segítségükre tudtak volna sietni. Az Acron katasztrófáját az első je­lentések szerint robbanás idézte elő. Ez a feltevés azonban megdőlt, mert akkor nem lehetett volna leadni a segítséget kérő jeleket. Valószínűleg kényszer le­szállást végzett a léghajó s egy ideig még a tengeren úszkált. A mentést na­gyon megnehezíti a köd és az orkán­szerü, 80 kilométeres sebességgel szá­guldó szél. Az amerikai partokról sok repülőgép szállt fel a léghajó felkutatá­sára s az esetleges hajótöröttek meg­mentésére, azonban egyik repülőgép sem tudta feltalálni a nagy ködben a léghajót, vagy legalább annak roncsait. A parti hajók is segítségül siettek, azon­ban ezek sem tudtak eredményt elérni. Amerikában eleinte bíztak abban, hogy emberéletben nem esett kár, a német szikratávíró jelentése annál le­sújtóbb volt. A német hajó parancsno­kának jelentése alapján mind valószí­nűbbé vált az a feltevés, hogy a nagy viharban villámcsapás érte a léghajót s ez okozta a katasztrófát. Kalapáccsal merényletet követtek el . egy budapesti gépgyári tisztviselő ellen Az elmúlt éjszaka Budapesten a Molnár-utca 29. számú házban Lukács János dr. fémgyári tisztviselőt, amint a mellékhelyiségbe akart menni, előszo­bájában kalapáccsal leütötte két férfi, amikor Lukács összeesett, kiáltására a lakásban lévő kutya ugatni kezdett, a szakácsné felébredt, a tettesek az első emeleti ablakból kiugrottak és elmene­kültek. Reggel az egyik tettes, Tilly József jelentkezett a rendőrségen s megnevezte tettes társait, akiket szintén sikerült el­fogni Szabó Sándor és Sándor Mihály személyében. Vallomásukból kiderült, hogy Lukács János dr. beteges hajlamú volt, Sándor Mihály gyakran feljárt a lakására, ismerte a helyzetet, a merény­let napján elrejtőzött a lakásban s ő en­gedte be társait, akikkel ki akarták ra­bolni Lukács lakását, azonban tettük nem sikerült. Lukács János dr. a volt népbiztos Lukács Györgynek a testvére. Érem készül a kiváló munkások jutalmazására A kormány azzal a tervvel foglal­kozik, hogy azoknak a munkásoknak a kitüntetésére, akik szakmájukban kiváló eredményeket értek el, érdemérmet ala­pit. Az érmet pártpolitikai különbség nélkül osztanák szét. Hir szerint a kor­mány már a legközelebbi napokban be­terjeszti az erre vonatkozó törvényja­vaslatot. Öngyilkos lett, mert elvesz­tette az állását Berlinből jelentik. Wolkert Gusztáv akit állásából elbocsátottak, feleségével és két gyermekével együtt gázzal meg­mérgezte magát ; s mire ráakadtak, valamennyien meghaltak. Időjárás Változékony, szeles, hűvös idő vár­ható záporokkal. A kinai kalózok nem bocsátják szabadon az angol tiszteket Londonból jelentik : A kinai kaló­zok Pears angol tisztet és 4 társát el­fogták s csak egy millió dollár lefizetése esetén akarják szabadlábra helyezni. Ki­jelentették, hogy nemfizetés esetén a tiszteket válogatott kínzással fogják meg ölni. A kinai kormány most közvetítő ajánlatot tett s abban az esetben, ha a japánokat a Népszövetség visza tudja rendelni kinai területről, hajlandó Pear­sékat kiszabadítani. Holnap lesz az ingyenes mozielőadás a baromfitenyésztésről és burgonya­termelésről Holnap, szerdán délután két órálól négy óráig tartó rendkívül érdekes, ingyenes előadás lesz a Városi Mozgó­képszínházban a baromfitenyésztésztés és a burgonyatermelés köréből. Az elő­adásra ezúton is felhiviuk az érdeklődő gazdák és tenyésztők ^figyelmét. Névtelen levélíró a sajó­vámosi plébános meggyil­kolásával két testvérét gyanúsította meg Több mint két hónappal ezelőtt gyil­kolták meg ismeretlen tettesek Scheliga Mihály sajóvámosi plábánost. A csend­őrség fáradhatatlanul nyomoz a tettesek kézrekeritése érdekében, azonban ed­dig nyomozásuk semmi eredménnyel sem járt. Nagy izgalmat okozott most a nyomozó hatóságokhoz érkezett névte­len levél, amelynek irója azt mondotta, hogy a gyilkosságot a plébános két test­vére : Scheliga István nyugalmazott va­sutas és Sebesi Ferenc asztalos követte el, A két testvért elő is állították, az ügyészség több órán át hallgatta ki őket, végül is bebizonyult, hogy rosszakaratú volt a feljelentés, amelynek semmi ko­moly alapja nincs. A meggyanusiott fi­véreket kihallgatásuk után el is bocsá­tották. Leütöttek egy tisztviselőt egy sas-utcai házban Vakmerő rablótámadás történt ma délben a fővárosban. Egy sas-utcai ház lépcsőházában egy férfi leütötte Halász Lajos malomtisztviselőt s pénztárcáját elrabolta. A pénztárcában 5000 pengő volt. Halász az ütéstől megtántorodott, azonban még volt annyi ereje, hogy a kapuig szaladt a merénylő után, kiál­tozni kezdett s a járókelők a merénylőt el is fogták. A rendőrségen megállapí­tották, hogy a merénylő Kleiber Osz­kár dohányjövedéki tisztviselő, régeb­ben a detektivtestületnek volt tagja, azon­ban onnan elbocsátották. Átrepülték a Mount Everestet A Mount Everest átrepülésére szer­vezett angol expedíció feladatát siker­rel elvégezte. Az expedició tagjai 10000 láb magasságig nagy porfelhőben repül­tek, efelett azonban teljesen kitisztult a látóhatár s 19000 láb magasságban ra­gyogóan tiszta, de rendkívül hideg le­vegőben sikerült végrehajtani a vak­merő vállalkozást. Közvetlen közelből igen sok sikerült fényképfelvételt készí­tettek az emberi szem elől eddig elzárt csupasz sziklafalakról és végtelen hó­mezőkről. Az expedició tagjai számos más meg­figyelést is eszközöltek. Az expedició ezután akadály nélkül leszállt s bár meggémberedett tagokkal, de épségben érkeztek a földre az utasok. Meglopta a kórházban beteg társnőjét Mátyus Róza mikepércsi leányt a nyíregyházi kórházban ápolták. A mellette levő ágyban feküdt Kathi Róza. Mátyus hamarabb elkerült a kór­házból s ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy magával vigye Kathi fehér­neműit, felsőruháját, cipőjét. A ruha nélkül maradt leány feljelentésére meg­indult a nyomozás s a lopott holmit meg is találták Mátyus szüleinek mike­pércsi lakásán. A tolvaj leány ellen az eljárás megindult. \ \ Ára 5 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom