Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-14 / 36. szám

1933- február 14. jftÍRYIDáK. Szenzációs olcsó az Excelsior harisnyaház februári vására! Ia mosott vászon —'81, —77 fillér ía „ „ —'87, —'83 „ la „ nanszug 1*07 „ paplan lepedő, 180 cm. széles 2-93 la la mosott ágylepedő 150 cm. széles ... 178 la Ray cöpper 1-37 la angin — 89 Kötött ruhák 6 80-tól Selyem blúzok 2 90 „ M. selyem harisnyák kis hibával 98, 86 fí 11. Selyem harisnya hibátlan ... 1 78, 1*48 Selyem nadrág ,, Divat zokni Sport harisnya 1 46 -•66 1 60 Gyárból egyenesen a vevőhöz. Zrínyi Ilona-utca 6. Szabolcsvármegye gazdái a súlyos helyzetben sem vesztették el hitüket Kausay Tibor gazdasági főfel­ügyelő a következőkben száimol be vármegyéje gazdasági állapotáról: A tavasz ébredsééhez közaiedve gazdáink a földet munkáló gazda­sági gépek, eszközöket részben már munkaképes állapotba hozták rész­ben még javítják, hogy újból meg­kezdhessék a folyó évi' termelési munkát. Miközben erre előkészül­nek mindegyiknek gondolatát a sú­lyos mezőgazdasági válság köti "le, melyet az általános helyzeten kívül vármegyénkben súlyosbítanak azok a körülmények^ melyeket a várme­gyei gazdasági -egyesület elnöke a nagyméltóságú m. kir. miniszterel­nök es a földmüvelésügyi miniszter urak előtt nagyobb gazdaküldött­ség élén mult hó 30-án kellő tár., gyilagossággaf kifejtett. Ezek közül a magas szállítási díjtétel, a so­vány sertések kiszállításának aka­dálya, burgonyafelesfegünk értéke­sítésének nehézségei^ vetőgumók biztosítása, a dohányárak nagy­mérvű leszálitása, a termelési 'te­rületnek tervbevett csökkentése, t örményein knek Csehsz fovákiába lehető értékesítésének nehézsége: Nem állítom, "hogy ezen okoknak megszüntetésével a vármegyénk gazdáit itt fokozottabban sújtó válság megszűnne, azonban a kért intézkedések életbeléptetésével mégis enyhítve volna nehéz hely­zetünkön^ mert ma mára vármegye gazdái ott álfának, hogv a mező" gazdasági' termelés fenntaitását a legszűkebb, mondjuk leépített ke­retben is alig Tesznek képesek biz­tosítani. E sufyos helyzetben is az a biztató, hogy gazdáink munka­kedvüket, hitüket nem vesztették el és bíznak abban, hogy a íegsö tétebb éjjei után is megjelenik a hajnal éltető sugára, mely talán nűics olyan mess ze, mmt azt re­méljük. A fafvakban is nagy a szegény­ség és a keresetnélküf álló munkás­ság alig várja^ az ínség és a tavaszi munkálatok megkezdhetését. Az elmúlt hó csapadékos időjá­rása kedvezőtlennek nem mondható és bár a nagyobb hidegek legtöbb helyütt hótakaró nélkül érték a vetést, mégis azokban nagyobb kárt mivel "a vetések megerősödve mentek a télnek — nem igén oko­zott. A 'földmivelésügyi miniszter ur a gyümölcsfák védelme és egy­ben" a ' hernyók irtása tárgyában Szigorú rendeletet adott ki, a ren­defet végrehajtásának alkata ki­szállásaink során leendő ellenőrzé sere utasított. Intézkedtem, hogy a rendeletet a járási 'm. kir. gaz­dasági felügyelők az oktatás és út­baigazítás végett az 1. fokú ható­Ságokhoz berendelendő mező" és hegyőrök előtt ismertessék és a fcncW.et végrehajtásában minden ben leendő támogatását a z f. fokú hatóságoknak adják meg. Különben a gyümölcstermelésünket veszé­lyeztető kártevők elleni védekezés biztosabbá, ofcsóbbá tétele, az ér­tékesítés megszervezése, a gyü­mölcstermelés fejlesztése végett Főispán ur őméltósága kezdemé­nyezésére folyó hó 7-én a Gyü­mölcstermelők Országos Egyesü­letének SzabolcSvármegyei fiókja megalakult és az Egyesület lesz hivatva ezt a fontos termelési ága­zatot ugy irányítani, hogy az a termelőknek jövedelmet is biztosít­son. Az eddigi példák igazolják, hogy ezt nem hatósági uton és ren­deietekkkeí,'üe a hatóság támoga­tásával' társadalmi uton Jehet leg­hamarabb elérni"és e^ért üdvözöl­hetjük az Egyesület alakulását. A földmivelésügyi miniszter ur az eddigi' eredmények alapján a sziktaí aj javítási akcióját a f 0x vő évben is folytatni fogja, erre' vo­natkozó felhívásokba/ akcióba le­vont községi elöljáróságoknak meg­küldettek. A vármegyei népmiveíési bizott­ság áltai kidolgozott prograimm szerint a gazdasági" előadások, il­letve tanfolyamok évről-évre foko­zódó látogatottság mefett folya­matban vannak. Á(Iattenyésztésiínk fej esztése vé­gett megtartani Szokott apaállat­vásárok közül* Mándokon háziipari kiállítással kapcsolatban jövő hő 5-én fog megtartatni. Nagyfontosságú a földmivelés­ügyi miniszter urnák azon terv­bevett intézkedése, hogy a man­galicasertés köztenyésztésének hat­hatós vérfelfóssitése érdekében a köztenyésztésbe^ használt sertés­kanoknak elsőrendű minőségű, megbíz fia tó tenyészetekbői szárma­zó sertéskanokkal való fokozatos kicserélését határozta eí. Egyelőre kisérletképen Pest, Szabolcs' és Zala vármegyében összesen 1000 drb. sertéskan kicserélését vette Színházban és moziban, általában minden nyilvános he­lyen, ki van téve fertőző beteg­ségeknek, különösen a spanyol­nátha veszélyének. - Ne mulfcz­sza el a meghűlés első jeleinél az Jisislrim* tabletták használatát, melyek mindenkoí igazolták hatásos­ságukat Kérdezze meg orvosát. tervbe, ebből "hivatalomnak 250 drb kicserélését angefiélyezte. Az egés/ kicserélési "akció az érde­kelt községekre és közületekre megterhelést nem jelent, ezeknek csak a kicserélt kant keli hiva­talom utján a Mangalica Tenyész­tők Országos Egyesületének átad­ni, az összes költségeket különben a földmivelésügyi "miniszter ur vál­íalta. A rendé et végrehajtása iránt a szüksége®' előmunkálatokat fo­lyamatba tettem. Jelentem, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságá­hoz az 1931. évben benyújtott S32 adásvételi 'és 77 haszonbérleti jog­ügylettef s zemben a mu-t évben 730 adásvételi és 52 haszonbérlet miP ta!t atott be. Az adásvéte'i jogügy­ieteket az Albizottság mind tudo­másul vette, míg a haszonbérleti jogügyletek köziii 2tő> tagadta ímeg a tudomásulvételt, mely hatá­rozatot azonban a földmivelésügyi I miniszter ur megváltoztatta és ha- | szonbérlőket a haSzonbérl«t tár­gyát képező ingatlan 15 szakaszá­nak kishaszonbérletként való ki­adására kötelezte. Az adásvételi jogügyletek közű 1 házasbejsőségre; 59, 10 kh. Szán­tóig 576, 10 kh. 30 kh-ig u, 30— 100 kh. Szántóig 3, 100—toookh. Szántóig 7, 10 kh. Szőlőre 73. 10 kh. Szőlőn felüt 1. A haszonbérleti jogügyletek kö­zül: 10 Kh-ig 21, 10—30 kh.-ig 1, 30—100 kh.-ig 7, 100—1000 kh.-ig 21 és 1000 kh-on felüt 2 vonatkozott. Az 1920. XXXVI. t. c. alapján jutttatott ingatlanok egyéni telek­könyvezése .56 községben nyert befejezést és ezekre a községek­re vonatkozólag az OFB hatáskör* az Albizottságra szállt át. E ha táskörében a miuít évl>en 140 ügy­darabot intézett ef, melyek közül 35 lemondás és juttatás, 102 át­ruházás és 3 megterheltetésre vo­natkozott!. A nyire^házi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. XIII. A vendéglő keleti végéhez derék­szögben nyugati irányban Elek Sa­lamon pazonyi 'bérlő épített 6 uj szobát kisebb pincét^ jégvermet. A város 1846-ban vette át tőle. Az épületnek a déli része korcs­ma, keleti szárnya vendéglő, az északi részén v-annak a vendégszo­bák, a sarkon a tánctereim A vendéglő közelében délnyugat­ra a z állás, abban egy istálló. Az épületen kívül a fürdőszobák mel­lett két gémes kut és a korcsma szobája nyugati oldalán is (a mai vasúti állomás helyén) egy gémes kut vederrel, vályúval. 1896-ban a fürdőjegy árát 24 krajcárról 25 krajcárra emelik. Fényes Elek ezt írja 1815-ben Geographiai Szótárában: »A für­dő az erdő alatti Sóstó nyugati partján egy kies, regényes vidéken elegendő vendég- és fürdőszobák­kal, tánc- és tekéző-termekkei 'i s egész kényelemig elátva, mely tá­voli vidékről "is sikerre, látogattatik, beteg és egyéb mulató vendégek ál­tal. Ezen Sóstóbam 'víz vegytani­lag resolvá'tatván. a levegő -{- 14 R° = 1,0297 meljett 16 obonyi víz ben van 289,12 szemer szilárd rész. gyógyeieje csuz, köszvény é? bőr. kiütésekben hasznos.« Jósa András, a vármegye nagy­nevű főorvosa, aki a Sóstó-fürdővel kapcsolatos kérdésekről több íz­ben és nagy Szeretette' foglalkozott a ,Nyír vidék hasábjain, 1901 má­jus 19. Szátmában igy ú: »ÁlIitom, hogy a nyíregyházi' Sóstó, múlt gyógyfürdő^ de csupán, mint ilyen, a paíicsivai és a konyán Sóstóval nemcsak hazánkban, de talán az egész kontinens összes fürdői "felett kimagaslik. Sziksós tartalmára néz­ve a Sóstó vizét megvizsgáltam és ugy találtam, hogy egy liter víz 2 és egytized százalék szénsavas nát­ront tartalmaz. Ha valaki — írja tovább — görvélykórtól, csuztólj il f ' köszvénytől, idült i-obbos izzadmá nyoktól és egyéb virágnyelven úgy ­nevezett vérbetegsRjektői mene­külni akar, ne menjen külföldre cikóriát inni, hanem igya a mokkát a Sós tón.« 1866 szeptember 26-án a Sóstó fürdőt részvénytársaságnak adják fizetés nélkül 24 évre, ugy, hogy a társulat köteleztetik 24,000 frt ösz­szeget a Sóstón célsz erűen beépít­tetni s azt 24 év elteítévera város­nak díjtalanul átengedni. "(Lukács Ödön: Nyíregyháza város történe­te. 1886. 315. f.) A ma is élő 91 éves Pintér István bemondása Sze­rint ebben az évben épült a sveici­liáz a fürdő északi vége közelében arccal dc'lre nézve, az asztalos mun kát ő végezte. 1870-ben szaporít­ják az épületet. (Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. 1896. 277. 1.) Dr. Meskó Pál orvos mint a sóstói fürdőtársulat elnö­ke bejelenti a városnak 1882 márc. 15-én, hogy a társult a Sóstó-für­dő parkja északi hosszú, 10 m. szé­les falazott alapra helyezett, talpfá­kon állított oszlopokon áUó s weitzi stylusban nyitott tánctermet épí­tett, mely fazsindellyel fedett. 1892-ben ujabb építkezés történt. 1894-ben renoválják a fürdő épüle­teit 13,500 irton és a fürdőtársulat kezéből a város házikezeiésébe ment át a fürdő. 1895-ben villany­világítással látták ei a z egész fűn dőt. (Folyt, kóv.) A&tXr 3-H lámpás 7o35-ös Orion rádió, a 9o9o. sz. hangszóróval kp. ár P 2oo.-, havi részlet P

Next

/
Oldalképek
Tartalom