Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-05 / 29. szám

l/KV&RflOBBi Gyümölcstermelési tanácsadó A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a tiszántúli gyümölcs­termelők figyelmét a magy mérték­ben elszaporodott galagonya pille lemyófészkeire, amiknek a gyü­mölcsfákról való gondos leszedé­se és elégetése által lehet e hernyó rendkívüli kártételétőt megmentenjj gyümölcstermésünket. A hernyó­fészkeket már február hónap eny­he napjain okvetlenül fe kell szcd­»i a fákkról, inert esetleg a korán beálló "meleg napokon a fészkekben áttelelő apró hernyók a telelő fész­keiket elhagyják és a fa vesszőin. * rügyek tövébein helyezkednek el, ahol már a rügyek hasadása alkal­mával lerágják az összes riigyeket s a fák irtem hajthatnak ,ki, hanem vesszőik elszáradnak. A fészkekbein' levő és még ki •cm kelt petékből tavasszal kikolő hernyókat s minden más rovar kár­tevőt megjelenésűk alkalmával, a tömény gazdanikotin oldatával megpermetezve azonnal el lehet pusztítani. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a tiszántúli gyümötcs­temielők figyelmét a kaliforniai paizstetü irtására, amely szórványo­sam bár, de sok helyen előfordul. Ennek a paizstetiinsk a gyümölcsfá­kon: kívül a vadon növő fák és cserjék, valamint az erdei cseme­ték között, mintegy 200 gazdanö­vénye. van. Épen ezért e rovar ter­jedését fékezni figyelmes, nagy mulnkába kerül. Semmi esetre se jelentheti azonban ezen körülmény azt. hogy gyümölcsfáinkat nem tud­nánk megóvni e kártevő pusztításá­val szemben. A kaliforniai paizstetü rohamos terjedése abban rejlik, hogy nyá­ron át 3—5 rajzása is van, amikor eleveneket szülve nagy szaporaság­gal árasztja el ivadékaivai a kör­nyéket. Biztosan lehet e tetyekst irtani, azért nem a megtámadott gyümölcsfákat kell kivágni "és el­égetni. Ez nem célunk akkor, ami­kor épetn a gyümölcstermesztés fel­lendítésére törekszünk, hanem a kaliforniai paizstetüt kell okszerűen irtani- Ezt lehet. Figyelmesen meg kell vizsgálnunk gyümölcsfáinkat é.s a gyümölcsbokrokat s különösen az éves vesszőket és hajtásokat, mert leginkább ezeken szeret a fiatal nemzedék megtelepedni. Té­len 10 százalékos gyümölcsfa kar­bolineum oldattal lehet a telelő pe­téket 'elpusztítani, tavasztól kezdve egész éven át pedig a tömény ni­kotin oldatával, amit ugy készí­tünk, hogy 100 liter vízben egy kilogramm káli szappant oldunk fel a tapadás fokozása céljából s ebbe* az oldatba 50—100 gramm tömény nikotint keverünk. Ezen oldattal mindannyiszor meg kell gondosan permetezni gyümölcsfáinkat, a­hányszor az ujabb szaporulatot ész­re vesszük. Ez a szer az összes Je­véltetvek, vértetvek, hernyók és ro­varok pusztitására. alkalmas,' csu­pán némely szívósabb fajok pusz­títására erősebb oldatot kell alkal­mazni. — A serdülő üjuságnaK regget felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes »F®r»nc Jórsef« /ke­serüvizet keli adni, mert gyomor-, bél- és vértisztitó hatásának ftuk­nái és leányoknál igen fontos ered­ményeket köszönhetünk. A gyer­mekklinikákon a Ferenc József vi­zet már a kicsinyek makacs szoru­lásakor kitűnő sikerrel alkalmaz­zák. A Ferenc Jóizsetf keserűvíz: gyógyszertárakban, drogériákban •és füszerüzletekben kapható. Nagybányai Horthy Istvánné művészi zongorajátékával emeli a Benczúr Kör Magyar-Estjének fényét Február i2-én rendkivüt művészi élményben fesz része Nyíregyháza zenekedvelő közönségének. E na­pon rendezi a Benczúr Kör zenei szakosztálya Magyar Estjét. Jog­gal mondhatjuk, hogy nemcsak a zenei Szakosztály, hanem az est minden egyes szereplője művészi teljesítményen kívül missziót » teljesít a magyar zene érdekében., E nemes misszió teljesítésében nagyrésze lesz nagybányai Horthy István kir. közjegyző nejének, aki a magyar dal, a magyar zene iránti izzó szeretetének hitvallásaként oda üí a hangverseny dobogón a zongora mellé, hogy a magyar dai varázsos erejével szóljon a ma­gyar szivekhez s a zene ritmikus hanghullámaiva: °iess ze a Szunnya dó, a csüggedő magyar sziveket és e nemes gesztussal mutasson reá, hogy annikor a z erős férfi szi­vekben urrá kezd lenni a 'lejmondás, úrrá kezd lenni a magyarság s 0rsa feletti reménytelen csüggedés, ak­tkor a törékeny testű, de mélységes hittel "telített Szívű magyar asszo­nyok zsolozsimás érzéssel, szent áhítattal telítetten ütik meg a szivek hangszerén azt a húrt, ajmie­íyík a csüggeteg férfi Szivekbe erőt, önbiza'imiat varázsol. Vásár 1 ?apz eru' exotikus muz sika tölti be m»a mindenütt a hangver­senytermeket. Ebben a zűrzavar­ban oázis lesz a müveit íelkii ma­gyar úriasszonyok magyar szivek­hez Szóló dala és muzsikája. Ezektői a gondolatoktól vezérel­tetve köszöntjük már előre is a i2-iki Magyar Est fenkölt gondol­kozású höigy szereplőit: nagybá­nyai Horthy Istvánnét és Oláh'Ist­ván, a sátoraljaújhelyi kir. tör­vényszék nyug. cincikének leányát Buzmkayné Oláh Rózsi hangver­senyénekesnőt, kmek "müdalait és imagyar nótáit Kovách Árpád a Benczúr Kör zenei szakosztályának tagja kíséri zongorán. Vidám hangulatban zajlott le az öregek bálja A farsang legsikerültebb báljai köze tartozik a vasárnap megtar­tott öregek bálja. Az iparosság ejfen az egy estén elfelejtetté, ania­gaimögött hagyta a gondokat s csak a piának élt és reggelig ropta a csárdást, járta a valcert, tan­gót és a többi modern táncokat. A kivilágított fényes terem 10 ora felé telt meg, a megjelentek Soraiban ott láttuk a várhegye képviseletében Mikecz László fő­jegyzőt, dr Saryay Elek tiszti fő­ügyészt, a város rész érői Tóth László aljegyzőt, íp&rhatósági fel-' ügyelőt, Sikorszky István iparfel­ügyelőt, Tóth Pál ipartestületi el­nököt, Mayer István alelnököt, Hu* ray Jánost, a KioSz elnökét és ínég sokan másokat a vezetőség részé­ről. : ; Kilenc óra után néhány perccel fölálltak a párok s Tóth Pál ipar­testületi' elnök "Mayer Istvánnévai, Mayer István alelnök pedig Tóth Pálnévai megnyitották a z öregek hagyományos bálját. A cigány rá­zendített a »Rámás csizmát visel a babám...« kezdetű csárdásra és ropták a táncot egészen reg­gelig. Hajnai felé e'őkerüítek a török­sapkák, megkezdődött a confetti­csat a s á fiatalság áz öregekkel együtt vidám .hangulatban vártuk be az első fénySugárt, amikor is egy búmentes éjszaka után el­hagyták az 1933 öregek báljának színhelyét. 2 mázsa bnzáért a régihez képest most csak 65 feg értékűt kap a gazda Jellemző adatok a mezőgazdasági és iparcikkek árainak díszparitásáról rolni, e'I'énben ma 2 mázsa búzát keli kiadni ugyanazért. Egy öltö­zet férfiruha 125 kiló búzába ke­rült, ima el enben 450-be. 100 kg. petróleum ellenértéke 166 kg. bú­za volt, el enben mM 2q6 kg. Egy gazdasszonynak nyári karton ruhá­ra vaió anyag 10 kg. buza ára volt. ma 30 kg. búzába kerül ugyanaz. Egy darab príma angoí férfiing került 37 kg. búzába, imia 254 kg­ba. Egy pár mérték után készült cipő 125 kg. búzába került, ma 236 kg-ba. 100 kg. rudvas 107 kg. búzába került, ma 345 kg-ba. 100 kg. buza ellenértékéül lehetett utaz­ni II. osztályon Budapesttói Zág­rábig, ma csak Komáromig. 100 A világháború előtt sem volt na gyon könnyű és megelégedett a gazdaember élete, de meg bírt élni családjával együtt ás munkájának a gyümölcsén bírt vásárolni olyan ipa: 1 cikket, amieíyre szüksége volt. Jelenleg ez a helyzet egyáltalá­ban nem található meg. A mult és jelen képét itt adjuk annak alátámasztására, hogy mindenféle­képpen mdokoI;t a karteiek és ipart trösztök ellem mozgalom. Mert: kétségtelen, hogy ezek az erős s zer vezetek drágítják imleg az egyes iparcikkek árait. A háború előtti időben a kisgazda, vagy a munkás a vásáron egy pár közönséges csiz­mát 65 kg. búzáért tudott vásá­Nyiregyháziak találkozóhely© az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202-43., 294-34. Sürgönyeim : Hotelist, — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda.Minden szobában központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46-os kocsikkal. 776—38 m 1953. február 5. É Milliók kedvelik és fogyasztják ff a kitűnő ízű Blokmalt Y cukorkát! Megkíméli magét az utánzatoktól, ha valódi Blokmaltot tér és csak eredeti csomagban fogadja el aranykorona rendes évr kamat szol­gáltatásért 22 kg. buza keiett, ma 100 pengő után ke'i majdnem 100 kg. buza. Egy hízott sertésért le­hetett venni '263 drb. kapát, ma 168-at. Egy tehén árából"lehetett venni majdnem 8 rend ruhát, ma majd egy egész tehén ára keíl egy ruháért. Cserkészálom Európa minden államának cser­készifjusága inap-nap után egy szép, színes álmot él át s szövögeti ezt a színes álmot a képzelet ezer­színű sugarával a szinskalának. Egy messze ismeretlen ország felé száll az álmodozás szárnyán a. sok­sok ifjú sziv dobbanása. Egy is­meretlen ország felé, melynek léte­zését talán sokan még nem is tud­ták, mert hiszen az évszázadok mu­lasztását, amely idő a'att bennünket az ismeretlenség fátylával eltakarni volt a célja az osztrák diplomáciá­nak, önállóságunk pár éve alatt, ezer sebtől vérzetten, nem volt még­alkalma az önálló magyar külképvi­seletinek Európa államai népréte­gének teljes ismeretébe beplán­tálni. Az idegen államok fiainak, szí­nes álmába belekapcsolódik a ma­gyar cserkés,zifjuság álma is, mert hiszen' melyik magyar ifjúnak ne keltené fel érdeklődését megis­merni az idegen nemzetek ifjúságát, velők barátságot kötni és e barát­ság révén közelebb férkőzni szi­vükhöz s igy a közvetlen ismeretség folytán megösmertetni a müvellt nemietek nagyjaival a magyarság Golgota-járását. Amíg más nemzetek fiaiban tehát a szines álmok szövögetése nem más, minit a világjamboreen való részvétellet ismereteiknek gyarapí­tásra és a cserkészerények neme­sebbé tétele, addig a ml cserkész­fiainknak egy saent kötelessége, egy nagy nemzeti misszió teljesí­tése is osztályrészül jut. És hogy e szent kötelességet a nyíregyháza cserkészfiuk mennél többen telje­síthessék, össze kell fognunk mindannyiunknak, támogatni őket szent missziójukban. A Baross cserkészek teljesen át vannak hatva a reájuk háramló kötelességtől és éppen ezért, hogy missziójukat teljesíthessék, min­dem lehetőt elkövetnek a Gödöllőn ez évben rendezendő világjambo­reen minél nagyobb számban . való részvétel érdekében. Az áldoza­tot, mit a társadalomtól várnak, nemi kívánják e Tfenszo'gá'tatás nél­kül. Egy minden tekintetben mű­vészi inivóju előadás-sorozatot ren­deznek, melyből a bevezető előadá­sok e hó 11—12-ón lesznek. A rendkívül élvezetes és szórakoztató előadásra az előkészületek már nagyban folynak" s a műsort röví 4 desen ismertetjük olvasóinkkal. PRÉDA PAPLAN kevert gyapjutöltésssl P 6'2o PAPLANÖZE Budapest, Dohány-ulca 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom