Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-04 / 28. szám

1933.- februSr j. ^JÉkAMuM,JLmm mm 3 Dr. Baltazár Dezső beszéde a gazdák és földmívelők küldöttségében Gömbös fiynla miniszterelnökhöz Nagyméltósága Miniszterelnök Url Kik jöttek ide, kihez jöttek é9 miért jöttek? Ezekre akarunk röviden felelni Nagyméltóságod előtt, akinek ke­zében az ország irányításának joga és kötelessége, leikén a történelmi felelősség Súlya, előtte nagy kilá­tások lehetősége, lábai alatt az or­szág csonkán vonagló teste, hom­loka körül hívei nagyrabecsülésé­nek és -Szeretetének koronája van. A magyar gazdák, a imagyar földművelők jöttek ide. Világverő nagy keleti népcsalád utódai, a nemzetalkotó, országfenntartó ősök legtisztább leszármazottjai, a tör téneímet önvére áldozatává' írd nemzetség, amelyik a munka ver ej tekének huílatásában boldogsága drága gyöngyét látta, a szabadság­ban pedig a nemzeti élet moz­gási területét a becsület józan, okos határai között. A hit világos­ságának és a nemzet szabadságá­nak éz a nemzetsége a rabláncok­ban is méltóságos, a vérpadon is néma maradt. Hivatalom különbsége mellett js egy vagyok vélük. Nekem is isten az atyimf s a föíd az anyám, mint nekik. Én is a pacsirta-nótán ke­resztül tudok igazán gyönyörköd­ni áz angyalok énekében. Én is a buzaérlelő napsugáron keresztül tu­dom felismerni áz Isten jóságos orcáját, mmt ők. Imádott hazám legkedvesebb darab földjére: a ma­gam földjére alázatos és áhítatos szeretettel leborulva <?rzem olyan közei magamhoz az Istent, mmt igehirdető szószékem magaslatán. Derekam erős hajtásával, markom kérgesre törésével én is megtanul­tam és tudóim a kaszát, kapát al­kalmazni "és tartani az ekeszarvát. A föld gyermekei, a (magyar fökl gyermekei vagyunk. Nagyon szedetjük a földünket, mert hazánk testének-leklének egy-egy darabja. Szmte pogányos bálványozássai is­teni'fenséget tulajdonítunk az erői­nek és szépségeinek. t Rajta munkálkodva nem tördel-, jük órák kerekei "közé az Időt, h*­nem egy fertájév alatt egy nyolc­órai munkanapos egész esztendőt le tudunk dolgozni. Mert nemcsak, a földet szeretjük, hanem a mun­kát ís. Hiszen földédesanyánk iránt *! a munka a ázent gyermeki tartó-' z ásunk. A mi világunkban a munkaadó^ és munkás közt nincsen különbség.' Egy család kötelékében vagyunk' közős sorssal, testvén szeretettel, együttdolgozással, földanyánk együttes imádatával. Most minden^ hiábavalónak kezdünk látni. A ha: Iái szellője dermeszt a halánté­kunk körül. Azt látjuk, hogy hiába­való a verejtékünk. Azt látjuk, hogy megcsúfolt ára van az erő: feszítésünknek és mindennek, amit a föld és a z ember együtt teremt. Azt látjuk, hogy hiába minden gon dunk, fáradságunk, számitásunk, tervünk, nélkülözésünk, becsü'e­tiink és imádságunk, mert a földi világ kettős rideg hatalma: az adó és kamat többet követel tőlünk, mint amennyit munkánk jutalmá­ul a föld adni tud. E'periődik tő­lünk nemcsak az, amit szereztünk, hogy az anyánk sírjánál égyéb föl­dünk nem anarad. Nem lóditó-tolditó, nem lázadó­lázító szóbeszéd ez, Kegyelmes urunk, hanem szomorú valóság ke­gyetlen igaza. Semmiképpen nin­csen ez igy jól. A földet és az em­bert Is ten teremtette. Ezek tehát a vezető értékei 'a világnak. Föld­nél és munkánál" keli kezdődni és végződni mindennek. Az ember reá növelte a világra, tán magára az' Istenre is a pénzt Öncél, minden­ható király lett ez a hitvány, sem i miség. Pedig — "bölcsen mondta Nagyméltóságod, hogy — a király, is csak eszköiz a nemzeti "élet s Zoi^ gálatában. Mi érezzük, hogy a lezáruló ha­lál 'és megnyíló pokol* tizenkette­dik órája előtti "percen vagyunk.' A magyar földművelő halála'után, minden állami "biztonság, minden társadalmi r end, minden tisztesség, eszmény és szentség hiányának és fordítottjának pokolja következik. Ennek a pokolnak legféktetenebb ördögei 'azok lesznek, akiknek a maguk becsületéből vo't valami­jük és most a maguk hibája nél­kül már nincs semmijük. Meg keh ezt érteni halálos komolysággal mindenkinek. Nagyméltóságod — tudjuk — érti. Megnyilatkozásaiból okos be­látásának a fénye és nemzetszere­tetének a melege derül. Egyéni­sége a határozottság acél huzalá­val mutatja cselekvősége irányát. Nem ápolónak, hanem mentőnek küldte az Isten. Történelmi jelen­tősége ezen a ponton dől'jobbra, vagy balra. A várakozásban hálái van, a gyorsaságban élet. A' halál kísértetet dobja el magától. Sir­bavaiófc. Az élet pompájának erőit vezesse az előretörés ékének he­gyén. Ennek semmi sem tud el­lenállni". Sem az adórendszer, adókezelés, adóbehajtás; sem a neve megszülé­sénél tovább nem jutott gazda­védelem, sem a halálra fojtogató adósságok egészségessé tétele te­rén nem használ a féfrendszabáiy. Egész, gyökeres, gyors, bátor cse­lekvés szükséges, mert különben máról holnapra megnyithat az ör­vény, amelynek gyürüi csak lefelé visznek. Zendítse meg Nagymiél­tóságod a megújhodás nagy idejé­nek kürtjét, hogy végre dőljön el a korhadt gazdasági és pénzügyi elméletek, rendszerek^ gyakorlatok rabSzolga tar tó, barbár Jerikója és jöjjön az élet, a föld és a munka jogának, értékének, megbecsülésé­nek feltámadásával; mert csak eb­ben a feltámadásban találhatja meg az ipar és kereskedelem a maga virágzó életének feltételeit (és a pénz is a maga okos, becsü­letes számítását; amit senki sem panaszol fel, sőt, mindenki szívesen megad neki. De a földnek és mun­kának elébbv-alóságot követelünk. Tiszteletünk bemutatása mel ett cselekedetét kérjük Nagyméltósá­godnak. Életére áldást mondunk. Ma, péntektél az Apsllobsn "3* EXPRESSHAZASSAG Péntektől indul hódító útjára az L'fa uj énekes, táncos vígjátéka az Expreasházaaság, a film iróia a magyar Szatmáry Jenő Dolly Haas ki a Kadettkisaaszony óta nem játszott hálásabb szerepet Verebes Ernő a magyar táncos bonviván a főszereplői : a zenét szerezte « személyesen közre­működik Oéczy Barnabás magyar zenekarával Heinz Rühmann a Monté Carlo bombázása c. filmből ismert komikus, s Fritz GrUnbaum a világhírű német komikus Ezenkívül: Halló Ázsia I Halló Ausztrália I A nyíregyházi piacokon ezeniúi csak hatósági igazolvánnyal lehet iát árnsitani A fatolvajok túlkapásai miatt Nyíregyháza területére életbe­léptették a kivételes intézkedéseket eladni, venni "és szállítani csak a Nyíregyháza erdejét borzalma­san megtépázta a fatolvajok téli rohama. Egész csoportok vonul­tak ki éjjel-nappal az erdőbe, amelynek egyes részeit valósággal kiirtották. A város megkettőztette az erdő őrzésére rendelt alkalma­zottak számát, de az őrök szigorú, fellépése csak részben csökkentet­te a tilosban végzett erdőirtást. Sokan nem is abból a célból vág­ták áz erdő fáit és bokrait, hogy ínséges otthonukat melegítsék, ha­nem a lopott fát felaprítva korcs­mákban és a piacon elárusították. Sokszor az aprított gyökér pálin­kává alakult át a korcsmai árusí­tással'. A város polgármestere az erdő védelme érdekében erélyes intézkedéseket tett. A vármegye közigazgatási bizottsága kimondot­ta Nyíregyháza területére a kivé­teles intézkedéseket. Ezzei kapcso­latban a polgármesteri hivatal a következő határozatot adta ki: Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága az 1932 november hó 2-án kelt 1719—1932. Kb. számú határozatával az 1^79. XHXI. t. c. 115. §-ában előirt kivételes in­tézkedést — mívef az erdei fai 0pá­sok igen gyakoriakká váltak — Nyíregyháza megyei város egész te­rületére és a vármegye egyes járási és községi területeire cletbeléptet­te és elrendelte, hogy az importált és vasúton érkező faanyagok kivé­ü telével minden erdei fatertnéket fatermék jogos szerzését igazoló, az erdőbirtokos ált al kiállított és a községi elöljáróság láttamozásá­val '-s bélyegzőjével ellátott bizo­nyítvánnyal szabad, melyben az erdei "termék neonét, választékát, minőségét s mértékét pontosan meg kell" jelölni. Ezen határozat végrehajtásaként a következőket rendelem: 1. A Nyirvldék cimü napilapban, a város és a tanyabokrok hirdető tábláin külön hirdetménnyel köz­hírré tétettem, hogy tűzifát a piacokon ezentúl csak igazolvány­nyal lehet árusítani. Az igazolvány arra szolgál, hogy az árusítónak a tűzifához váló tulajdonjogát tanú­sítsa. Nem vonatkozik ez a rendelkeziéís az iparigázolvánnyai biró fakeres­kedőkre. 2. A város belterületéről eredő tűzifa eladásához, valamint a 100 holdon felüli birtokosok árusítá­si igazolványát a város közigaz­gatási "ügyosztálya álltja ki. A tanyabokrokba kitermelt tűzi­fa árusításához szükséges igazol­ványt a tanyabirák állítják ki. Az igazolványok bélyeg- és l'le­tékmentesek és hivatalos bélyegző­vel látandók el. A tanyabirák az igazolványt csak az esetben adhatják ki, ha a vá­rosba beszállítandó és e'adásra szánt tűzifa tulajdonjogát szemé­lyes meggyőződéssel kétségtelenül megállapították. Utasítom a tanyabüákat, hogy a tanyakörletük lakosságának fi­gyelmét az igazolvány beszerzésé^ re megfelelő módon hívják 'fel 3. A m. kir. államrendőrség helybeli "kapitányságát felkérem, hogy a tüzifa eladásokat a piacte­reken a mai 'naptól kezdve köze­geivecfokozottabb mértékben ellen­őriztetni 'és minden égyUS tűzifa elárusítótól, ki a tűzifa eredetéről megfelelő igazolást nem tud ad­ni, a tűzifát elkobozni, a vároS' majorba beszállítani és ugy az el­adó, mint vevők ellen a z 1879. XXXI. t.-c. 116. §-a alapján az eljárást megindítani Szíveskedjék. 4. A Sóstófürdői m. kir. csend­őrőrsöt megkeresem, hogy ezen rendeletem betartását járőreivei a legszigorúbban el enőriztetni és az az ellen vétőkkei szemben a 3. pontban foglaltak Szerint eljárni szíveskedjék.' 5. A városi'jövedéki hivatalt fel­hívom, hogy ezen határozatomról a váró si vámbérlőket kel'ő módon ér­tesítse és figyelmeztesse, hogy el­adásra s zánt tűzifa a vámsorofm­pókon csak a z esetben engedheti! be, ha a z eladó árusítási igazol­vánnyal bír. A városmajorkerti" anyagnyilván­tartót utasítom, hogy az elkob­zott tűzifa beszállításáról "a gaz­dasági hivatalnak azonnai tegyen Jelentést s mindaddig, má,g a tűzifa felhasználására, vagy eladására en­gedélyt nem adok -—a városi kész­letektőlelkülönitve kezelje. A polgármester a kivételes in­tézkedésekről a következő hirdet­ményben tájékoztatja a lakosságot: Közhírré teszem, hogy SzaboIcS­vármegye közigazgatási'bizottsága az 1719—1932. Kb. szátnu határo­zatával az 1B79—1931. t.-c. 115. §-ában Szabályozott és az erdei falopásofc megakadályozását szol­gáló kivételes intézkedést Nyíregy­háza megyei város egész területére életbe léptette. Ezen intézkedés értelmében a piacokon a város belterületéről eredő tüzilát csak a város közigaz­gatási 'ügyosztálya áltat kiállított, a tanyabokrokban kitermelt tű­zifát pedig az illetékes tanyabirák által 'kiállított igazolvánnyal 'lehet árusítani. Nem szükséges igazolvány az importált és vasúton érkezett fa­anyagok, valamint az iparszerüleg foglalkozó fakereskedők faárusitá­tásához. Azon faárusitók, akik faszerzési igazolványát az ellenőrzéssel meg­bízott államrendőrség^ csendőrsé" gi és egyéb hatósági szerveknek leimutatni nem tudja — alttól a ta elkoboztatik és ezenkívül ugy az eladó, mmt a v evő fél 600 pengőig terjeóhe tő pénzbüntetéssel s ufyt­ható. Nyíregyháza, 1933 január 31. Dr. Bencs Kálma'n, sk. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. •ess: — Kezdődő crebnesze-edésnei a természetes »Ferenc Józ*2f« kese­rűvíz ugy az alhasi pangást, mmt a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszállítja. A gyakorlati orvostudomány vezérei a Ferenc Józset vizet azért becsü­lik olyan nagyra, mert ez gyorsan és enyhe módon szabályozza a szervezetre annyira fonto s gyomor­és béimüködést. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, dro­gériákban és füszerüzletekben kap­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom