Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-23 / 44. szám

I 1933. február 23. JNlfÍRYIDÉK. Városmérés, községfejleszfés Irta: Szesztay Sándor 1. Városaink fejlődését városépítési eiőrnunkálatok készítése és foko­zatos végrehajtása utján irányítani kell. A városépítés előmunkálatai álljanak. városmérésből, vagyis részletes vízszintes és magassági fe'mérésbői és térképezésből. a városszabályozás és a v város­fejlesztés általános tervének elké szitéséhez szükséges programúiból, vároStervbőí, vagyis általános é s részletes-, vízszintes gs magassági \ arosszabályozási é s városfejlesz. tési tervből, végüí a felsorolt munkarészekre szene en támaszkodó építésügy Szabályrendeletből. Az 1902. évben megtartott II. Magyar Ors zágo s Technikus Kon­gresszus és az 1909. évben megtar­tott Magyar Városok Kongresszusa »A városmérés módsz.eie és Szabá­lyai. illetve »A városépítés elő­munkálatai: cimü emlékirataival felhívta az illetékes tényezők fi­gye^nét a városépítés előmunkála­taiba:; fontosságára. A Magyar Vi­déki Városok Kulturáis Szövetsé­ge és a Vár 0si 'Mérnökök Országos Szövetsége által »A városépítés idősze: ü kérdései: címen az. 1931. évben közreadott tanulmány és dr U'-Uier Ferencnek a székesfőváros íej.es ztéM programmj 3 ügyében az 1932. évben közieadott tanulmánya ujabban ísrnét részletesen foglalko­zott ezekkei a kérdésekkel. Hazánk több vidéki városa már elkészítette városépítési előmunká­latát s a folyó évben székesfőváro­sunk is hozzáfogott az e munká'a­tok első részét képező uj városmé­réshez. E munká.atok szükségeséének tudata indította bizonyára Pestvár. megyét is arra .hogy az uj "ház­hely osztási szabályiendelet terveze­té'- ' elkészítette. A városépítéssel kapc-'ola'oskér­déseket különböző törvényeink érin­tik. Ezek a kisajátításról szóló 1881. évi'XLI, az ezt egyes részei­ben módosító 1913. évi'XXIX., a székesfőv áiosia és azon belől előbb a közmunka tanácsra-. m ajd egyes sugárutak {legújabban az uj Duna­hidak) költségeinek ledezéére-, va­lamint a székesfőváros fejlesztésére vonatkozó 1870. évi X- és XL. a z 1871. évi XLII., s vég-ül az 1908. évi XLVI1I. számú törvé­nyek. Ezeket kiegészítik és teljes­sé tes zik az árvíz" által elpusztított Szeged város terü'eíére vonatkozó kisajátítási jogot s zabá!yozó 1879. évi "XIX., majd a tűzvész által el­pusztított Gyöngyös város újjáépí­tésére és lendezésére vonatkozó 1918. évi XXIII. Számú törvények, végül a legutóbbi törvény végre­hajtását szabályozó 1918. évi5191 —M. E. számú kormányrendelet. E törvényes rendelkezéseknek a z a hiányossága, hogy nem terjesz­kednek ki a z összes városokra s *gy haza.'Városaink túlnyomó része néikülözi mmd a városépité-l elő­munkálatok eíkészi é éhe szüksé­ges anyagi eszközök biztosítását megkönnyítő törvényes intézkedé­seket, majd pedig a városfejlesz­tés tervének megvalósítását elő­mozdító technikai íeln tőségeket. Nagyobb vá.osaínknak feltétle­nül szüksége van arra^ hogy az 1918. évi XXIII. tc.-ben és az 5191 — M. E. sz. kormányrendelet ben biztosított betterment. vagyis telekérték emelkedési járulék a kai­m azásái ak joga Teájuk is k^erjesz­tessék. \'áro caink jövedelmi forrá­sait egyéb célok annyira igénybe­veszík. hogy azokból .e id-zermt nem jut a városépítés annyi aszük­séges előmunkálataira. így elsősor­ban a betterment lehetné hivattva a Városépítési" , előmunkálatok be­szerzésével és végrehajtásával járó költségek fedezésére. Szükséges továbbá, hogy na­gyobb városaink a már említeti 1918. évi XXIII tc-ben és 5191 — M. E. s z > kormányrendeletben biz­tosított hatósági' telekrendezcs, vagyis városi 'tagosítás, illetve »Umiegung« jogát Szintén gyako­rolhassák. E jog hiánya ugyanis oda vezet, hogy minden egyes eset­ben a felosztásra kerülő telek ön­magában oldja meg — és másként meg se i n oldhatja házhelyosztásr tervét. Az ilyen házhelyosztások­nak semmifélé szerves közössége nincsen sem egymással sem pedig a "szomszédos területrészekkel". A hatósági' telekrendezés jogának gyakorlásává, biztosítható az, hogy az egyes telekfelosztások a város­építés gondosan előkészített, elő­munkálataival' szerves összhang­zásba jutnak. A betterment és a hatósági "te­íekrendezés 'alkalmazására vonat­kozó jog hiányában a városalaku­lás irányítása a legtöbb esetben kiesett a város vezetőségének ke­zéből. (Folyt. köv.) Yárosi Mozgóképszínház Ma, izerdán Mérsékelten felemelt helyárakkal Minden idők leghatalmasabb és legművészibb hangos filmje A¥E CAESAR (A KERESZT JEGYÉBEN ) Jön! Ember, vagy szörnyeteg Jön ! Előadások hétköznap ^5,7, '/«10 árakor. Hely árak: Páholyalés 1.20, z»ö lye 1.10, láadásszék 90, 1. be!y 70, erkély I. sor 1 P, erkély 11-I1 L sor 70 f, II emilelí 2á ts^ék 50 r, II, emeleti ülőhely íO fnlér. PV A vasárrapi el»6 előadás tetdís hely.rakkal. Gyümölcskolőniák Irta: DEM ETEK BÉLA. V­mar Megalakítás. Sajtóhiba. Legutóbbi közlemé­nyünkből néhány szó kimaradt, s ezzel a mondat értethete'lenné vált, Helvesen így hangzik: »Bármely inségmunka csak dig nyújt munkaalkalmat, amíg el­készül (útépítés, házépítés, csator­názás stb.), azután a munkások szel­nek lesznek reszt v-z. Oyümolcsko. léniák létesítésével ('enben HV egész életre (sőt azon tul is> a csa­ládok ezreinek, később százezreinek biztosítunk állandó mtfikát es ál­landó megélhetést - egy tiller ál­dozat nélküi-« (A dült betűvel sze­dett rész kimaradt.) ; \ Qyümölcskolóniák i ervét elő­ször 1928. november hó 18-an tar­tott kertészeti kongresszuson ismer­tettem. Akkor azt javasoltam, hogy a kolonisatio vég re ha pasára ajPr k.nassék egy Gyümök^elepitó Készvénytársaság. Ez a megoldási forma ma nem felelne meg a célnak. Nem felelne meg v mert a kolom­íálással , . ,. 1. _ szociális szükségletek 1= kt­elégitendők, ,, . 2 export célok is megvalr.st­tandók, , . , 3. altruísztikus elbiuras is t>i/­tosiiandó, és főként mert 4. - - a helyzet azonnali cselek­vést követel- , , Éppen ezért nem felelne meg a célnak a mai bürokratikus al ami apparátus sem­A kormánybiztosi megbízatás el­lenben mint pl. a szegedi árviz.­veszede.'em alkalmával — gyors, eredményes, olcsó­Üzletmenet. A kolonizáló vállalat önmaga nem termei, hanem csak téhpjt, s a betelepített kész gyümölcsfarmokat a'jé e ítkezőkr.ekparcellánként e ad ja. A telepítés sikere érdekében minden kolónián a következő üze­meket létesíti: Hitelszövetkezet. Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet. Baromfi tápszer üzem. Központi szeszfőzde. Mezei vasut. Autóbusz vállalat. Bérszántó vállalat. Ládagyár. Adminisztráció. A kolónia területi felosztását egy földmérnök, az épitkezés vezetését egy építészmérnök látja el. A két mérnök meghizatá sa csak az átadá­sig tart. de ha az egyik ko'óniát bevégezték v átmennek a másikra. A szakmabei vezetést kint a ko­lóniákon 1 kertészeti felügyelő, 1 kertészeti intéző, 1 állattenyésztési felügye'ő, 1 baromfitenyészlési felügyelő, a fogyasztási szöv. és ipari üze­mek vezetését 1 kereskedelmi igazgató látja eL Mindegyikhez be van osztva egy segédtiszt. Ezt a tizennégy embert a földmivelésügyi miniszter nevezi Cc: s a í jt 1ií i czteíiujn vezető tisztvi e­:ői közül kinevezett kormánybiztos rendelkezése alá osztja bt'. A központija a kormánybiztos mellé csupán egy titkár van be­osztva. Fedezet. A telepesektől általában a vételár j 250/0-áhak készpénzben való lefize­tése kívántatik meg, s 7500 volna amortizációs kölcsön, melynek fo- j lyósitását ese leg a Társadalombiz­tosító is eszközölhetné. De erre a célra külföldi kölcsönt is leTyt lesz kapni. Banki szempontból 2 5 0 0 kicsiny fedezet ugyan, de tekintve a céh és ismerve a magyar nép földsze­reteté: és a földhöz való szívós ra- j gas zkodását v tekintve azt, hogy a föld népe nem értékeli a maga munkáját, s nem számít kamatot a saját tőkéje után, hanem csak dolgozik és dolgozik — napi 18 órán át , s figyelembe véve u parcellák évről-évre vaLó ár emelke­déséét : 250/0 fedezet elegendő lesz. Ez az összeg különben is nem annyira kölcsön fedezet, mint in­kább kaució szerepét van hivatva letölteni arra, hogy a telepes ko­molyan fog a reáhizottakkal muri kálkodni. Ha a munkálkodás komo­lyan folvik, a telep önmagát fize­ti 'ki. Erre va'ó tekintettel az G/g hol­das és 5 holdas parcellákba behe­lyezhető a telepes 250/n-nál kisebb fedezet nyújtása mellett is, a má­sik két ripus azonban legyen tőke erős. A fizetendő kamat maximum 5°o lehet. (Folyt, köv.) — 1 • T A vitaminokról általában Irta: Ambrózy Géza A vitamin szó egyike azoknak a legutolsó század által kitermelt szavaknak, amelyet mindenki is­mer és használ, nem törődve azzal, hogy milyen fogalom rejlik e szó mögött. — A kereskedő portékáját mint vitamindús táp­lálékot ajánlja, a konzervgyárak arra épitik reklámjukat, hogy télen ,vitamindús"zöld főzelékeket nyújtanak a nagyközönségnek. Mindezeken tul azonban min­denki tud valamit a vitaminokról, ha nem is sokat. Ez a szó ma hozzátartozik már az intelli­genciához : nem is lehet intelligens az, aki még nem hallott, vagy olvasott róluk. Hogy azonban ez nemcsak mint szó legyen eleme közműveltségünknek, hanem mint olyan ,'valami, amiről világos fogalmunk, képünk van, mélyebben kell beletekintenünk a dolgok lényegébe. Egyszóval: Nemcsak azt kell tudnia a müveit ember­nek, hogy vannak vitaminok, hanem azt is, hogy hol vannak és mik a tulajdonságaik. Mire valók és hasznára vannak-e az emberiségnek. — Ezekre a kér­désekre vajmi kevesen tudnának feleletet adni, mert megelégszünk azzal, amit innen-onnan hallottunk, s ami emlékezetünkben jól és rosszul megmaradt. A vitaminok közül kettőt 1912 ben Funk Kázmér fedezett fel. A felfedezést. nem ugy kell értenünk, hogy ő ezeket előállí­totta volna mibenlétüket. Nem I A legszorosabb kutatások még ma sem derítettek fényt erre a kérdésre. Ő csak azt állapította meg, hogy kell lennie egyes táplálékokban olyan anyagoknak, amelyek a megélhetésre múlha­tatlanul szükségesek, s amelyek­nek a hiánya betegségeket okoz. Minthogy különböző betegségek léphetnek fel egyoldalú táplálkozás esetén, fel kellett tennie, hogy többféle ilyen vitamin anyag lé­tezik. Ez a felfedezés a kutatók nagy tömegének a figyelmét irányította erre a kérdésre és ma már több mint 2000 tudós foglalkozik vita­minkutatással és 4000-nél több könyv és értekezés számolt be az elért eredményekről, A kutatók egész állatkórházakat rendeznek be galambok, tengeri malacok, nyulakés patkányokból, amelyeket különböző koszion t irtanak és pontosan feljegyzik az állatok egészségi állapotát a kU*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom