Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-02 / 27. szám

1933- február 2. JSfVíRYIDÉK. -verseiből. Már akkor megírtuk, hogv a Leányklub révén Gáspár Jenőt egy kicsit mi i

s a magunkénak tekintjük és Gáspár Jenő író* ha nem is s

zemélye»en, de finom, Szép verseivel üjrá ttt &sz közöttünk, ugyanis a Klub efnöke fogja a verseit szavalni. A Klub író elnöke szeretettel tűzi műsorra a szabolcsi írók és költők müveit és ezért ugyanez ín ,az előadáson tapSofnT fogunk a tehetséges RacK'ány:' Sándor ver-seinek is. A Klub két kedvence Szembra. tovics Irma és Raksányi Sándor Krompach: Holló Lenke »M4jusfa» dmii zenés vígjátékában fogna&sxe rspelni 'és előreláthatólag nagysikert aratm. 'Érdekessége a darabnak a

z, hogy a szerzőt egy mái korábban irt da"a, a »Májusfánkon» rn«pirálta a \igjáték megírására és amikor most á darab elkészült, ugyaniakkor megjelent a Rádió Újságban a dal is. fcjgy a darabot, mint a da,ít, a fiatal" és tehetséges Sík Sándor kaposván zeneszerző zenésített® meg. Az előadásra \iss?a fogunk térnu Szobor Pál főjegyző, az Országos Dalosverseny megbízásából kitüntetéseket ad át a Városi Dalegylet tagjainak A mai Vigest keretében osztják ki az érmeket és okleveleket Ma este nagy da.'osünnep lesz Nyíregyházán. A Városi Dalegylet Vigestjének keretében Szohor Pál főjegyző, a Dalegylet elnöke az Országos Da'osegyíet megbízásából kitüntetéseket 'oszt szét a daikultusz régi 'bajtársai, a dalosok között. Harmincéves dalos működés után Jakab József karnagy, Hatvani József, Németh Ödan, Lyacho vit

s Sándor és Szabó Gusztáv. Húszéves dalos működés után bronzérmet kapnak Bige Bertalan, Prékopa István, Lényey Dezső, Ilnfprdorben Kálmán, Kuhn Sán•dor és Ujj "Jenő. Ti/éves dalos tevékenység után -hsmerő oklevelet kapnak Béres András, Estók Sándor. Hoffmann János. Ma^a a kitüntetések ünnepi keretben való kiosztása is nagy közönséget vonz a mai Vigestre, fokozza a vonzóéit a naps

ugarat sugárzó műsor, amelyet a következők ben ismertetünk • i. Vincze Zsigmond: Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország. •Én

ckli a dalárda a m. kir. i2-ik gyalogezred zenekarinak kiséreté-veí. '1. Nóti Káto'v:Az évforduló. Tré •a : f^fvoíiásban. < Szereplők: Domonkos; Kiss Béla. Á2TLes

: uzonf Kováts Katáim. Bikfalvy: Batáry i>. !>Ji<, Komoríivik• Dranyovszky Pál. 3. Spanyol ta

ngó Lejtik: Weisz Lenke és lengyel ;,ás

zló, jazz-zenekar kisérett«l. 4. Török Rezső: A lóvásár. Parasztkomédia i felvonásban. Szereplők; Asszony- Szembrátovit.s Irma, Gazda: Batháry B. i>éna, I.ajfcó Pista

: Kiss Béla, Rozumberg: DrenyovSzky PiL Lányi 'Viktor: Népdal, előadja a dalárda. 6. *** Lélekidomár. Vígjáték i felvonásban. Szereplők: Vágó: Raksányi Sándor. Vágóné: Fekete Margó, Zsmde.lv: Batháry B. iyém, Saigó: Drenyov'jky Pál, Pincér: Fekete András. 7. Farkas Nándor: Hej! gazduram! Előadja a dalárda. Vezényel: Jakab Józsei karnagy. A szóló részeket éneklik: Szatke Sándor, Bemáth József és Lyachovits Sándor. Az estély pontosan féf 9 órakor kezdődik. Műsor után reggelig tartó tánc. A tánchoz a honvédzenekar muzsikál. & Növénytermelési Hivatal bab és lencsetermelési a&ciót indít A tn- kir. Növénytermelési Hivatal a termelés egyöntetűvé tétele érdekében bab- és lencsetermelési akciót indít meg a következő feltételek mellett : 5 q-inál nagyobb tételben a) az ár előzetes befizetése, b) az ár félévi hitelezése, c) természetbeni visszaadás kötelezettsége mellett. A három módozat közül az igénylő vá laszthat, a döntés jogát azonban a hivatal fenntarthatja. Az igényléseket, melyeket február hó közepén zárnak le, a 1 igénylés sorrendjében elégítik ki- A vármegye területén kizárólag gyöngybab kerül kiosztásra. A bab március elején kölcsön zsákban kerül szállításra, a kölcsöndijat a hivatal viseli. A vetés 35— 40 cm- soriávolra, lehetőleg tengeri védmövénnyel történjen, ugy. hogy minden két sor bab után egy sor tetngeri vetendő- A bab bokorbab. Kat. holdanként 40—50 kg. a szükséglet. Ezetn bab körül 200 m- körzetben más bab nem vethető. Kistermelők a bab igénylésénél áljának össze, hogy az igényelt mennyiség több q-t tegyen ki. Ez esetbein a községi elöljáróság által láttamozott névjegyzéket kel

1 beküldeni. A bab vételára 28.— P, a lencséé, melynek kiosztási feltételei azonosak, később lesz megállapítva s csupán nagyszemü lencse kerül kiosztásra. Vasúti fuvar az igénylőket terheli. Az akcióra vonatkozólag bővebb febólágositást nyújt a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség. Nem filmez, Nem mulattat, hanem annál jobban fűt a ' Pécsi tojásszén Kohn Jeremiás cégnél, Viz-u. 30. Telefon 93. 6903-? — Újból spekulálnak a hadík&icsönökkél. Bizonyos olda'rói élénk vásárlások indultak meg. Egyes clm letekért 2o fii-ért is fizettek. Azt a hírt terjesztették, hogy »lesz valami ö- hhadikölcsön do gában«. Ml már évek óta követeljük, hogy az eredeti hadíköfcsönjegyzőket valamiképpen kárpótolják és reméljük, hogy a riszonyok jobbrafordultával történik is valami, különösen a kis hadikölcsönjegyzők érdekében. De óva intünk minden hadikölcsönjegyzőt, ne üljön fei a Spekulációnak és ne adja ei hadikölcsönt t, mert ilyen e csón elkótyavetyélni egy áJampapirt nem; szabad, tekintettel arra, hogy mégis van remény, hogy egyszer némiképpen kárpótolják azokat, akik a haza oltárán adóztak. ; REKLAMTABLAKAT több színben is RCscrt A J 08 A-NYOMDA A növénytermelési szaktanfolyam előadott tananyaga Irta: WESTSIK VILMOS, mezőgazdasági kajnarai szaktaoár., VI. 46 Hogyan használható fel a szalma trágyázásí célra, ha nincsen pénzünk műtrágyákra? A takarmányozási és almozási szükségleten felül lévő szalmát és rozs, vagy árpapolyvát már október havában szétteregetjük a szérűskertben és az istállók előtti téren, hogy az eső minél jobban átjárhassa. Ily módon szétterített szalmát azután ősziől—tavaszig fokozatosan berétegezzük a trágyatelepre, oly eljárással, hogy rakunk egy arasznyi vastagon szalmát és arra egy arasznyi vastag istállótrágyaréteget. Legjobb mindig egy kiadós eső után a trágyatelepen való rétegezést elvégezni. Amennyiben elég sok trágyalevűnk szokott összegyűlni, ez esetben ugy is járhatunk el, hogy az ősszel szétterített szalmát egy kiadós eső után fokozatosan összerakjuk egy önálló kazalba rétegenkint, s minden réteget átlocsoljuk a rendelkezésünkre álló trágyalével. 47. Mikor indokolt a talajokat meszezni ? Minden talajban vannak kisebb-nagyobb mennyiségben igen finom iszapanyagok, melyeket a tudomány zeolithoknak nevezett el. Ezek hivatása felfogni és visszatartani az oldható tápanyagokat a növény számára. A jelzett hivatást a zeolithok csak az esetben tudják tel jesiteni, ha elegendő mész van a talajban. Idővel az esőzések kilúgozhatják a meszet a talajból, s akkor a zeolithok hivatásukat nem jól teljesitik, vagyis a talaj beteggé válik. 48. Hogyan kell a talajt megmeszezni ? Talajtani vegyvizsgálat nélkül sohasem bocsátkozunk bele a talaj meszezésébe. — A talajok megmeszezésére legalkalmasabb anyag a diósdi és az érdi szénsavas mész és a cukorgyári mésziszap Ezeket még ősszel kell kiszórnunk az őszi szántás tetejére, a honnan az eső és hólé lassan bedolgozza a talaj belső rétegébe. Tehát a meszet soha sem szabad alászántani. A meszezést mindig olyan növénynél alkalmazzuk, mely alá sem istállótrágyát, sem műtrágyát nem adunk. Mészhiány céljából megmeszezett talajnak adunk kat holdankint 30—50 métermázsa diósdi szénsavas meszet, vagy 100 métermázsa cukorgyár! mésziszapot. A meszezést különösen szereti a lucerna és a lóhere. 49 Hogyan történik a szikestalajok megjavítása ? A szódát nem tartalmazó szikestalajokat ugy lehet megjavítani, hogy az őszi szántás tetejére szórunk kat. holdankint 100— 150 métermázsa, sőt egyik-másik esetben még 200 métermázsa diósdi, vagy érdi szénsavas meszet. Szabolcsmegyében található szikes foltok azonban szódát tartalmaznak, s azokat kizárólag csak meszeléssel javítani nem lehet. Leghelyesebb, ha a szabolcsi szikesfoltokra tenyérnyi vastagságban kőszénsalakot,vagy rozstöreket, esetleg szalmát horI dunk és úgy alászántjuk. Ezt 1 minden második évben néhányszor megismételjük, s akkor feltétlenül megjavul a szabolcsi szik. 50. Mit kell értenünk növénytermelési sorrend, vagyis vetésforgó alatt ? A növények külömböző arányban használják ki a növényi tápanyagokat és különböző mélységbe hatolnak gyökereik is. Ez okból a külömböző gazdasági növényeket egy helyes sorrendben kell egymásután következtetnünk. Egy mély;gyökerü növény után követkézzék egy sekélyes gyökerű, egy gyomnevelő után jöjjön egy gyomirtó. Helyes növényi sorrend a következő : 1 kapás istállótrágyázva, 2 tavaszi, 3 takarmány, 4 őszi. 51. Melyek a gyomirtás vezérelvei ? Bármely'gazdaságban sikeresen irthatók a gyomok, ha betartjuk a helyes vetésforgó szabályait. Istállótrágyát csakis gyomirtó növények alá adjunk és pedig vagy kapás, vagy takarmánynövények alá. Minden vetőmagot alaposan kirostálunk. Sohasem mulasszuk el a tarlószántást és az őszi mélyszántást. Minden kapás növényt legalább háromszor kell megkapálnunk. 52. Hogyan irtható a tarack? Csakis olyan gazdaságban hatalmasodik el a tarack, ahol gyengén trágyáznak, vagyis soványak a földek és ahol gyenge talajművelő eszközök állanak rendelkezésre. Nagyon tarackos földön először sekélytarlószántást kell végeznünk éles ekevassal, hogy a tarack rügycsomójt leválasszuk a gyökértől Ősszel mély szántást végzünk, tavasszal pedig nehéz vasfogassal kiszedjük a gyökereket. Istállótrágyázott kapás után vessünk sűrűn zabosbükkönyt, vagy borsót takarmánynak. Ily növényi sorrend megfojtja a takackot. 53. Hogyan irtható a vadrepce? Az őszi mély szántást már szeptember hóban, de legkésőbb október elején kell elvégezni, hogy a talaj felső rétegében lévő repcemag kikeljen. Ezt a téli íagy elpusztítja. Kora tavasszal könynyü fogassal elboronáljuk az őszi szántást és nyomban lehengerezzük, s várunk 2 hétig, míg a repcemag ki nem csírázik. A mint láijuk, hogy a vadrepcének van 2 levélkéje, nehéz vasfogassal megboronáljuk a főidet, s azután lehet vetni. A már kikelt vetésben mutatkozó vadrepcét ugy lehet irtani, hogy száraz időben bepermetezzük 20 százalékos vasgálic oldattal, vagy pedig a reggeli harmat idején beszórjuk a vetést mésznitrogénnel vagy kainit porral. Ezeket akkor csináljuk, ha a vadrepce levelével már beborítja a vetést. A vadrepcés árpa, vagy zab polyváját és szalmáját elkülönített állatokkal etetjük fel, vagy alá almozzuk, s ezek trágyáját külön összerakjuk, s vagy kertben, szőlőben, esetleg réten használjuk fel, de semmiesetre sem visszük a szántóföldreu