Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-22 / 43. szám

JSíIrÍRVIDÉKL 3 Külkereskedelmünk holnapja Az önellátás nemzetközi törekvé­seivel szemben, amelyek valóságos (1 rótsövényhálózatokkal zárják ei egymástól még a szomszédos gaz­dasági területeket is, csak egy kül­kereskedelmi politika lehetséges. Lépésről-lépésre küzdelmes harcot folvtatni minden talpalattnyi terü­letért. kilesni a még nyitva maradt réseket, villámgyorsan lecsapni a kínálkozó exportlehetőségekre, fo­kozni az árucsere terjedelmét keres­kedelmi megállapodásókkal; adni, hogv kapjunk; napról-roaprfa, sőt óráió-órára valóságos geurilahar­cot állandósítani a nagy hadicél; piacok szerzése érdekében!- Nagy szervező munka kell ehhez, és e mellett a gazdasági élet mozgósít í­sa, az állami tevékenység egybe­kapcsolása, az üzletkötés gyakorsa ti szempontjaival, közvetlen kon­taktust létesítve a kivitel és beho­zatal érdekeltjeivel: gazdával, ke­reskedővel, iparossal. Ezt a célt szolgálja a külkeres­kedelem egységesítése és összpon­tosítása a most létesített Külkeres­kedelmi Hivatalban. A hivatalos Lap szombati száma közli az erre vonatkozó kormányrendelet: (>• A A uj egységes szervezetnek három ta­gozata van: és pedig maga a Kül­kereskedelmi Hivatal, amely való­jában — neve ellenére — nem egy bürokratikus alakulat, hanem ép­pen a külkereskedelem gyors lebo­nyolításának vezérkara. A hivatal működésének anyagát <3? tárgyát a gazdasági minisztériumok kikül­dötteiből alakított külkereskedelmi Bizottság fogja előkészíteni. Végül egy, az érdekeltségek és más szak­férfiak sorából alakítandó külkeres­kedelmi Tanács a kormánynak egyes kérdésekben véleményt mond és javaslatokat tesz. A külkereske­delmi egységes szervezet élén a kormánybiztos áll, aki a külkeres­kedelmet érintő össries ügyekben közvetlenül a minisztertanácsnak tesz jelentést és ettől ka_pja a külke­reskedelem irányítására vonatkozó utasításokat. Az egységes külke­reskedelmi Szervezet minden bürok­ratikus huzavona mellőzésévé*, — gyorsan fog intézkedni. A külkereskedelmi politika és ad­minisztráció >m egységesítésével megszűnik az a káros helyzet, hogy az exportőrnek és importőrnek a hatóságok és intézmények szövevé­nyes Labirintusában kelljen időrab­ló, fáradságos eligazodást keres­nie. Az uj szervezet egymaga fog dönteni az annyira fontossá vált kompenzációs üzletek dolgában is, amelyek hova-tovább legnagyobb kontingensét teszik ki a külkereske­delmi üzletnek. Az uj egységes külkereskedelmi szervezet életrekeltéséyef azonban még korántsem merült ki a külke­reskedelem élénkítését céljaó kor­mányintézkedések sorozata. A gya­korlati élet által megkövetelt egyéb intézkedések is következnek. Így el­sősorban szakítunk a kliringszerző­dések b£ nem vált rendszerével és egymásután mondjuk fel ezeket a megállapodásokat, hogy helyettük más uton-módon biztosítsunk kiutat a magyar exportfeleslegeknek. Ke­reskedelmi szerződésekkel és egyez­ményekkel iparkodik a kormány fokozni a z egészséges árucserét a külföldi piacokkal. Az osztrák ke­reskedelmi szerződés, amely január i-én lépett életbe, már az első hó­napban a kölcsönös kereskedelmi forgalom terjedelmének megnöve­kedését eredményező. Különösen buzakivitelünk számára tudtunk már az eddigi megállapodásokkal utat törni a szomszédos Ausztriába és Csehországba, és ennek köszönhető az az örvendetes tény, hogy januiu eleje óta a belföldön is emelkedik legfőbb mezőgazdasági termékünk ára. Hat hét alatt a budapesti gabonatőzsdén a magyar buza jegy­zése a kész áruban másfél pengő, a határpiacon pedig egy pengő ár^ emelkedést is tudott elérni, és a vi­lágparitás fölé emelkedett minden mesterséges intervenció nélkül. E biztató kezdet azért nagyon figye­lemreméltó, mert exportálandó bú­zánk egész mennyisége rövid idő múlva konzum ílódik és akkor a luelföldi áralakulás további javulná­nak semmi sem áll utjábjan. Kivitelünk fokozásába ezenfelüli igen alkalmasnak bizonyult az a k ölt ségmegté ritéSes. kompenzációs­rendszer, amelyet a kormány de. cember havában léptetett életbe és amelynek révén olyan cikkekből is tudunk exportot lebonyolítani, a ­melyeket eddig nem lehetett kivin­nünk. Szerencsésnek bizonyult to­vábbá a Nemzeti Banknak az a li­berális politikája is, hogy mind na­gyobb mértékben engedélyez kivi­telt a nála. felgyülemlett transzfer­pénzek rendelkezésre bpcsájtásáv»l és ez uton a jegybank olyan export­valutákhoz jut ebből a járulékos ki­vitelből, amelyet egyébként és enél­kül kivitelünk nem tudott volna produkálni. A céltudatos és hasznos intézke­dések egymásba kapcsolódása és kölcsönhatása végül is megtörte a jeget exportunk előnyére. Rendsze­res, szivós, állandó munka fo'yik amelyben a kormány vállvetve dol­gozik a gazdasági élettel, a magán gazdaság ügyes, leleményes, tehet­séges érdekeltjeivél. E nagy erőfe szitések láttára hiába próbálja a meddő pártpolitikai kritika elhitet­ni, hogy a kormány nem tett sem mit, hogy gazdasági eredményi nem tud felmutatni. Az eredmény máris abban jelentkezik, hogy külkereske­delmünk holnapja többé nem oly sivár, mint tegnapja volt. Tárosi Mozgóképszínház Kedd, Bzerda W Mérsékelten felemelt helyárakkal Minden Idők leghatalmasabb és legművészibb hangos filmje AVE CAESAR (A KERESZT JEGYÉBEN) Jön ! Ember, vagy szörnyeteg Jön Előadások hétköznap 7, valO úraksr. Helyárak: Páholyülés 120, zsölye l.tO, támlásszék 90, I. hely 70, erkély 1. sor 1 P, e.-kéiy 11-111 . aor 70 f, II emeleti íáitszék 50 í, II, emeleti ülőhely 30 fillér. W* A vasárnapi első előadás rendes hely.rakkal. largócsy Erzsébet tanárnő előadása § Benczúr körben A finn és magyar nép testvéri érzésének egyre több jele mutat­kozik a két, egymástól távol fekvő ország gyermekei , között. Ennek a meleg lestvéri érzésnek volt értékes demonstrációja az egyre komo­lyabb művelődési célokat kitűző Benczur-Kör vasárnapi programja, s a program kimagasló, sok elő­tanulmányról, alaposságról. más­részt művészi érzékről tanúskodó száma: Margócsy Erzsébet elő­adása. A rokon finnugor népek között a finnek és észtek kultúrája áll a leg­magasabb színvonalon. Ennek is­mertetése volt a felolvasó < éljö. Beszélt Finnország sokszázados küz­delméről a svéd és orosz befolyás ellen. Mert az ezer tó (helyeseb­ben 35000 tó) országa e kél hatal­mas állam szellemi és politikai be­folyásának ellensúlyozás ájbÖhi őili fel erejét^ a mienkhez hasonló test­vértelenségben. Majd jellemző ké­peket, mozaikokat mutatott be a finn nép életéből. Facsusztatás a zu­hatagos, tóba torkoló folyóban, a finn fürdőházak, népszokások, öltöz­ködés stb. A finn általános művelt­ség magas fokát bizonyító adatokat sorolt fel: A 15 éven felüliek kö­zött 0.80 százalék az analfabéta. • A finn néplélek hü tükrére, a da­lokra tért azután a felolvasó- A finn dalos természet. Minden mun­káját dalolva végzi. Ez a dafos nép­lélek teljes gazdagsággal árad fe­lénk nagy nemzeti eposzukból, a Kalevalából. Gyűjtője Lönnrot Illés 1849-ben, 23000 sorban ad'a ki a véglegesen összeállított, s egy­egy hős alakja köré, hármas mon­dakörten csoportosított gyűjte­ményt. A három hős: az öreg fejjel születeti Vainamöjnen, az( északi, nehézkes, komor finnek típusa, akit a lányok néni szeretnek és soha ivem kap feleséget, a másik Lemminkái­nen a nyugtalan, kalandvágyó finn tipusa, végül Ilmarinen az ügyes, furfangos ezermester, ö csinálja a csodamalmot is, amely minden jó'ét forrása: »Szerkeszté a szampót szépen, l.isztmalmot az egyik szélen, Sómalmot a másodikon, Pénzmalmot a harmadikon.« Ő kapja a malomért az északi lányt feleségül, pedig elnyeréséért r mindhárman versengenek. De a Kalevala leányai nem szívesen mennek férjhez, mert; »Lány ugy van édesapjánál, Mint jó földben a bogyószál. Ura mellett a menyecske Mint a kutya, láncra verve.;< A csodamalmot Ilmarinen oda­adja a leányért, de mikor az meg­hal, társaival visszakapja az érté­kes ajándékot észak királyasszonyá­tól, akivel emiatt nagy harcok in­dulnak. Észak asszonya a napot, s holdat is lelopja az égről, s csak nehezen adja vissza, (Utalás a ter­mészeti jelenségekre, a hosszú, nap­talan éjszakákra/ Vainamöjnen á finii dal megte­remtője. ö készítette az ősi hang­Szert. a kantelét, egy csuka állkap­csából. Távozásakor »Hárfáját ím hátrahagyta szép zenéjét finn fiakra <« Ez a szép zene ott él a finn nép ajkán. A finn énekesek kettesben énekelnek, egymással szemben ül­ve, kéz a kézben, ritmikus mozgás­sal kisérve a dallamot. A népdal motívumai a zeneszerzőknek bő forrást nyújtanak. De bő forrás a Kalevala az ősi finnugor vallás a sámánizmus megismerésére is. Va­rázsigéi, melyekkel minden hős felszereli magát ha nagy útra indul, az ősi saman sszertartás anyagát képezték. Ukhó a főisten, akihez a saman szent réülctbcn elszáll, hogy üzeneteit tolmácsolja népének. Ezek a varázsigék sokáig éltek a finn­ugor népek ajkán s nyomait né­pünk babonáiban ma is megtalál­juk. Befejezésül a felolvasó annak a reménynek adott kifejezést, hogy a magyarra csekély stzámban átülte­tett finn müveik könyvtárainkban idővel meggyarapodnak, s köze­lebb hozzák hozzánk a testvér nem­zet szellemi kincseit. A meleg tónusu, vonzó érdek,-s­ségü, nagy gonddal, alapossággal készült igen értékes színes - felolva­sást a közönség hosszas tapssal köszönte meg. Reméljük, bog)' a felolvasó a mindenkit érdeklő ta­nulmányt rövidesen nagyobb nyil­vánosság előtt is ismerteti. A miisor következő száma a fjtnn zene motívumaiból adott izelitat. Ferenczy Mihály mérnök hegedűn bemutatta a finn himnuszt, majd egy finn egyházi ének, egy népdal 9 egy ballada dallamát játszotta mély átérzéssel és meglepően fi­nom, tökéletes játékkal. Zongorán Margócsy Emma urleány kisérte iigyesm, mindketten Sok tapsot ér­demelve. Klc tt Efta néhány ujabb finn köl­tőtől mutatott fye jellegzetesen finn témájú verseket, meleg közvetlen­séggel, nagy interpretáló készséggel megérdemelt tapsokat aratva. A miisor utolsó számaként Orszigh Irén tanárnő egy finn nép­mesét és egy novellát; (Ahó János.­Másoknak; olvasott fel saját for­dításában. Mindkét fordítás sok fordítói készséget árul el, különösen szép volt a novella, amely már a kiválasztásában is a forditó ko­moly, elmélyedő le'.ldségé-nőfl tes? tanúságot. A felolvasót a közönség lelkesen megtapsolta. A felolvasó ülés eredménye azt mutatta, hogy a Benczur-Kör iro­dalmi célkitűzésében helyes uton in­dult el. A folytatást érdeklődésit várjuk. • /. 1 • -J­A len- és Kenderáztató írta : HALÁSZ FERENC oki. gépészmérnök. Folyó év január 15-én kelt érte kezésemre nyilvánított vélemények­hez a következőkben közlöm meg­jegyzéseimet : A törvényileg védeti haltenyésj!­tést a csatornák közelében elhelye­zett áztatok működése egyáltalában nem befolyásolná károsan; s ezze' nem túlozok. Először ott kezdem, hogy: az áz­tatok megoldásának van egy sarka­latos tétele: igert-igen kis Invesz­tált tőke kelljen hozzá, mert ez bi­zony mint üzem — nem kecseg­tet túlzott vállalati jövedelemmel. Mégha valamilyen már meglévő üzem másodlagos alüzemeként ké­pezhető k I ^z áztató, ugy kellemes mellékjövedelemre íehet szert ten­ni: különösen ha előmelegített viz áll rendelkezésre. - Az áztató olyan alkalmatosság — mint már kifejtettem — a mgíy egy s zénes néprétegekre támaszkodó tömegfog­íalkozás egyik páíciális müveíetéhez szükséges. Ez — ha nagy forgalmat fog is lebonyolítani nem szabad, hogy drágítsa túlzottan a háziszö­vés amugyis sok összetevőre bom­lott gyártásmüvektét; inár csak azért sem, mert szociális vonatko­zása is van. Már pedig, ha külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom