Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-21 / 42. szám

1933- február 21., jrtrfimBÍK. Filléres árak az Excelsior harisnyaház februári vásárán! M. selyem harisnyák kis hibával Cérna férfi zokni „ „ ... Divat zokni Tiszta gyapjú zokni Téli harisnya 98, 86 fill. ... 68 „ ... 66 „ ... 98 „ ... 68 „ Gyapjú harisnya Kötött ruhák Selyem nadrág hibátlan Selyem bluz Sport ing 98 fillér 6'80-tól 146 2*90 258 Zrinyi Ilona-utca 6. Technika és rabszolgaság Irta

: DR SÖPKÉZSANUOR országgyűlési" képviselő, Kir. József Műegyetem rektora. A inai abnormi's idők nagy ellent mondásaihoz tartozik, hogy amikor a technika napról-napra jobb, kényelmesebb és gyorsabb közieke' dési eszközöket bocsát rendelkezésünkre émamikor a kenyérmagvakból, meg a legfontosabb ipari nyersanyagokból eddig eíképzelhe tetle.i mennyiségek vannak felhal mozv

a a világ különböző pontjain, az emberiség jórésze nyomorog és milliót meghalad a nyilvántartott munkanélküliek szám

aRégebben a nyomorúság áruhiányból keletkezett, ma az áruk nagy fölöslege mel ett jelentkezik a legrettenetesebb gazdasági válság. amely talán minden ország gazdasági életét megtámadta, de rV legnagyobb mértékben éppen azok ban az országokban pusztít, amelyeket a természet bőven megáíddtt jó termelő talajjal és az ipar legfontosabb nyersanyagaival. Sokan az emberi élet mechanizá* lásában látják 'a bajok főokát. De vájjon tényleg az élet mecham'zálása_ a technika, a gép a szülőoka-e a világválságnak? Vájjon tényleg a t

cchnika-e a hő

se ennek a gazdasági' és társadalmi tragédiának? A technika célját és lényegét illetőleg nagyon eltérők a felfogások. Mit értünk tulajdonképen a kifejezésen: technika? A tudományos techniká a 'gondo'unk Ennek célja pedig a természet efrőit és anyagait matematikai, mechánik'U, fizikai és kémiai törvények a,apján tudatosan megállapított célokra felhasználni és az eml>eriség szolgálatába állítani. I yen vonatko zásban sokszor gépet is mondanak technika helyett

v holott kétségtelen, hogy a 'gép az ember társadalmi és gazdasági életében olyan nagy s

ze;epet játszó technikának csali egy kiha-itott fejezete, amely szeiepej ugyan sokszor egyéb technikai alkotások elkészítésénél és a

z ember sok mindenféle napi szükséglete kie'égité

cénél

( de azért távolról sem menti "ki a technika fogalmát. Amikor a technikát teszik felelőssé a gazdasági és társadalmi válságért, rendszerint megismétlik a

zokat a parftszo^at i^me'yeket régén hangoztatnak a technika, illetőleg a

z'emben é'et mechamzálása éjien. A technika — mondják — rabszolgává teszi az embert, kényszeríti "'emberhez méltatlan, lelkét és testet ölő ,egyforma, automatikus munkára, kiöli áz emberben a széliemet és megfosztja az alkotás örömétől. Amint a szocialisták apostola, Marx mondja: ..agép a munkást részemberré bontja, a gép tartozékává alacsonyltja le». Azt mondják: a technika a munkásoknak Százezreit foglalkoztatja egészségtelen gyárhelyiségekben, a. bányák mélyében és a

z embereknek Százezreit gyüju öss

ze a nagyvárosok napfényt . és levegőt nélkülöző egészségtelen bérkasz árnyaiban. Akik ilyen könnyen dobálóznak c kifejezéssel »'iab5zoiga , melynekhallatára ma borzalom töt! ei lelkünket a

z

ok elfelejtették a rabSzolgák rettenetes szenvedéseit a régi Babylon templom építésénél, a

z egyiptomi pyram

i

sok emelésénél és a

z

okat a jeleneteket,, amelyekben a római latifundiumokon korbáccsá] hajtották a felügyelők a rabszolgát mezéi' munkára. Azok nem gondolnak arra a szerencsétlen rabszolgára, akt' napestig forgatta a nehéz malomkövet, de bekötött szájjal, nehogy éhségtőt gyötörtén a üsztbői ehessék, avagy az evezőpadhoz láncolva hajtotta a gályát a

mig m

Cg nem váltotta a ha] a'. A rabszolgasors egyenrangú volt a háziállat sorsával; velük ugy keieskedtek, mint a

z állatokkai és ha egyik-másik kidőlt az embertelen munkában

v gazdája egyszerűen inmt vagyon veszteséget könyvelte et. Aki ű rabszolgasorshoz haáonlitja a legrosszabb viszonyok között dolgozó munkás sorsát is_ olvassa er Madách egyiptomi jelenetének Szivétrázó sorait, amely a korbácsüté

cektői és Szenvedésektől haldokló rabszolga leikéből tör elő, amikor összeroskad Pharao előtt:' Miért él a pór^ A gúlához követ Hord a

z erősnek és állítván utódot Jármába meglrai. A középkorban sem \ olt rózsásabb a helyzet. Általában. A különbség legfölebb az volt, hogy a rabszolgák helyét a jobbágyok vál torták fel. f;s ha bár óriási tömegek dolgoztak, — az ó- és közép korban is, technikai alkotásokon, a technika nem gyakorolt nagyobb hatást a tömegekre. Lényegesen megváltozott a technika szerepe az emberiség, társadalmi és gazdasági életében, amikor a XVIII. század utolsó negyedében megszületett a gőzgép, az első mérföldkő, a tudományos géptechnika hirte'enüt", gyönyörűen utján. Gyümölcskolóniák Irta: DEMETER BÉLA. IV. A telepítés ilyetén való keresztülvitele kétségtelenül nehezebj), mint az egyszerű parcellázás, de eredményesebb. Több pénzbe kerül, de- a megkívánt összeg távolról se'm oly nagy, mint aminő az eszme fontossága, s mint aminő az általa kimutatható nemzeti, szociális, kulturális, — közgazdasági küldereskedelmi és magángazdasági eredmény. Számításom sze int egy 1500I10'das gyümölcskolónia telepítése a földet is készpénzzel fizetve mintegy 2 millió pengőbe kerü'ne. Ez az összeg csak első pillanatban látszik soknak, de ha szembeállítjuk vele, hogy Budapest székesfőváros idei téli inségakciója 9 millió pengő, ha szembeállítjuk vele az állam által imégakriőra és kényszerű állami közmunkákra fordított összegeket, akkor elenyésző csekély töredék" lesz emennek, nem szólván arról, hogy az ínségakcióra forditott ös-szegek sohasem térülnek meg, — viszont a Oyimölcskclónják létesítése re fordított összegek n it/lsó fillérig visszré_ rülnek, m-ert a parcellák a jelentkező telepeseknek eladatnak. Sőt van még egy döntően fontos momentum ! Bármely inségmunka csak addig nyújt munkaalkalmat, amíg elkészíU (útépítés, házépítés, csatornázás, stb. , s azután a munkások egész életre (sőt azon tul is), a csa ádok ezreinek, később százezreinek biztusitunk állandó munkát és állandó megélhetést — egy fillér áldozat nélkül. Yárosi Mozgóképszínház ••••nannBwi.mwnHaiMaMHMHB Héttő, kedd, szerda Mérsékelten felemelt helyárakkal Mmden idők leghatalmasabb é3 legművészibb hangos filmje AVE CAESAR (A KERESZT JEGYÉBEN) 10.000 szereplő, cirkuszi játékok a vadállatok tömegével, Róma égése, a keresztények üldözése, Róma mindennapi élete Jön Ember, vagy szörnyeteg Jön ! Elfladások hétköznap ' ^5,7, ' -10 órakor. Helyárak: Pábo yflléa 1.20, *-ölye 1.10, tátulásízék 90, I. he y Vü, erkély I. sor 1 P, e-kéty II — III

. sor 70 f, II em.'le'i íá ts ék 50 t, II, emdeti ülőhely 20 fillér. W* A vasárnapi eisO előadás rerd-:s hely Irakkal. Ilyen nézőpontból a felvett 2 millió* már kicsiny összeg. Mégí's ezzel a két millióval 20 év alt* harmincezer hold kolonizálható. Tiz éven át évenkint rendelkezésre bocsátott 2 millió pengő összeggel pedig 10 év alatt 80.000 ho

!d kolonizálható, s rajta 16 20.000 család telepíthető le. A Bethlen-kormány idején Kiebelsberg Kunó gróf miniszter bemházási költségelőirányzata évente 40 millió volt. £vi 40 millió költségelőirányzattal 5 év a

ratt 600.000 hold kolonizálható, s rajta 130-140 ezer család telepíthető le. Miután a kultusztárca költségvetésére hivatkoztam, mint kuriózumot említem meg, hogy ezen gazdasági vonatkozású telepítés során 2400 tanterem nyilna meg, s ugyan annyi tanító volna elhelyezhető, s a 100.000 munkáscsalád mel ett 36.000 intelligens c.solád munkaereje volna produktív módon a nemzet vérkeringésébe beilleszthető. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a kolóniák létesítésének tempója az állam teherbiróképességének határáig volna fokozandó, annál is üikáhb, mert — s ezt nem tudom eléggé kihangsúlyozni — a kolonisatióra forditott összegek — tervezetem szerint — az utolsó fillérig de facto visszatérőinek. Ha tehát némely kulturális programút háttéribe szorulna is erre az időre: a telepítés befejezte után az egész összeg ismét rendelkezésre ál

1 amellyel az elmaradt beruházások mind hiány nélkül elvégezhetők, de fordítva nem egészen bizonyos, hogy az inségmunka és az ínségesek segítése után marad-e még valami kulturális célokra is ? Tatarozási hitelt kapnak a háztulajdonosok Budapestről jelentik: A pénzügy minisztériumban háromfé'e hi'elakcióról folyik a tárgyalás. Az ugyne\e

zett begyujtási hitelek folyósítására már meg is kezdte a Pénzintézeti Központ a tárgya'ásokat, tárgyainak még a ter

melési hitel folyósításáról is, a

m

elyet a gazdák kapnának meg és végül a tatarozást "hitelről. Erre a célra nyolcmillió pengőt iránvoztak elő és lehetővé akarják tenni, hogy a háztulajdonosok a rossz állapotban levő házakat kijavíttathassák. — Ezért akarják a szükséges hitelt rende.kezésűkie bocsátani. A tárgyalások már rendkívül előrehaladottak a tatarozási hitelre voantkozóan és a jövő hétre yárható a 8 millió pengő tatarozási hitel folyósításának megindítása. Az eddig;' tervek Szerint a háztulaj' donosok egv-két esztendőre kapják a hitelt.' A kamattétetek kialkulása körülbelül már kialakult. Az összeget a Nemzeti Bank bocsátja rendelke' zésre a pénzintézeti Központ utján. A PK a bankok révén fogja folyósítani a tatauozási hitelt. PK vezetőségénél azt az értesülést sze eztük, hogy nemcsák a fővárosi háztulajdonosok részesütnek ebből a hiteibői, hanem azok a vidéki háztulajdonosok is, akik szintén ta* tarozm kívánják hátaikat. - •