Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-19 / 41. szám

Nyíregyháza, 1933. február 19. Vasárn ap évfolyam 41. sz Fából vaskarika Megint hallunk olyan híreket po­litikai körökből, hogy egységes el­lenzéki blokkot akarnak a akitani. A gondolat és a megvalósítására irányuló kísérlet egyáltalán nem uj­Az elmúlt évtized politikai törtáie­té.ben számos alkalommal került szóba közös ellenzéki blokk kialakí­tása, de egyetlen egy esetben sem jutottak el még csak az előkészítő tárgyalásokig sem. Az ilyenfajta tö­rekvések sorsára és jövő kilátásai­ra a legélesebb fényt veti az a tény, hogy a közös liberális világ­nézeti alapon álló demokrata párt sem tudott közelebbi együttműkö­désre lépni a Nemzeti Szabadelvű Párttal. Még élénik emlékünkben vannak azok a kudarcba fult pró­bálgatások, amelyek a két párt együttműködésére irányultak. A kudarc a,Tinái különösebbnek mond­ható, mert ezt a két pártot a/után igazán csak a legcsekélyebb elvi különbségek választják el egymás­tól. És mégsem sikerült a kooperá­dó. -i m Milyen kilátást jósolhatunk hát akkor ennek az ujabb törekvésnek, amely a független kisgazdáktól a szociáldemokratákig szeretné kiter­jeszteni a közös ellenzékiség front­ját ? Még inkább elgondolkozunk akkor, amikor azt olvassuk, hogy Hadik gróf személyében vélik megtalálni azt az embert, aki a ku­nra s lenne az ellenzéki erők tömörí­tésére. Nem csekély pikantériát rejtene magában az a helyzet, hogy egy gróf Hadik János elképzelései és irányítása melleit dolgoznának együtt a szociáldemokraták velük teljesen ellentétes világnézeten álló pártokkal. És ha még gróf Hadik calami olyan gróf lennej aki megta­gadta osztályához vájó tartozlósáf gát és felfogását. De erről szó sincs. Minden idegszála, egész ér­zelemvilága szorosan az arisztokrá­ciához kapcsolja s ennek "a megálla­pításnak a súlyát nem gyöngíthe­tik meg azok a sokszor valóban demokratikus megnyilatkozások sem amelyeknek bizonyos gyűlések ke­retében ad hangot. Tulajdonképpen nem is kellene sok szót vesztegetni erre a halva­született tervre, amelyik a fábóí vaskarika közismert példáját idézi önkénytelenül is az ember emléke­zetébe. Bizonyos, hogy még azok a lapok is, amelyek talán rokon­szenvvel látnák ennek a közös ellen­zéki blokknak a megalakulását, ­igen tartózkodóan nyilatkoznak a várható siker tekintetében. Minden­ki, aki elfogulat anul gondolkodik, egyenesen bizonyosra veszi, hogy mint a múltban, ugy most a jelen­ben sem fognak sikerre vezetni a tárgyalások. De eltekintve ezektől a gyakorlati kérdésektől, van egy elméleti szem­pont is, amelyet fel kell vetnünk. Az f ellenzéki blokk megalakításánál Halál-vergődés Halál vergődés az embernek azaz g állapota, amikor több jussa kezd , lenni a halálnak, mint az életnek I És ezt az ember érzi is. Az élet a kívánása és a halál távoztatása v.v­ják benine a döntő harcokat. A harc­ba beledob az ember minden fegy­vveít, mert tudja, hogy a harc kimenetelétől élete és hálái 1 függ Ha itt-ott egyes ember vivja csen­des magárahagyatottsá^ban ezt a testet-lelket ölő küzdelmet, szánako­zásunk szeretetteljes őszintesége for­dul felé. Vigasztalésunk szavai és részvétünk könnyei próbálgatják a kiengesztelést. Cselekedő segítés nélkül azonban nem tudjuk az é et javára megigazítani az élet és hal/' vetélkedését. Az általános halát­vergődés azonban nemzeti veszélyt jelent. A magyar mezőgazdaság halál­vergődésben van. Nem tartanánk férfias dolognak, ha ezt meg nem állapítanánk. De nem ta,tanánk okosságnak sem, iné t c sak a beis­mert és bevallott bajcn lehet segí­teni. A valóságot eltakaró hiu áb­ráindokkal gyermekek hangulatát le­het ide-oda hajlítani; de nem lehet a földnek, a népnek, az országnak a helyzetét megjavítani; nem lehet az élet diadalának zászlóját kitűzni a halál veresége felett. A leghatározottabban visszautasí­tom én is, visszautasítja minden gazda- és földmüvelőtársam is azt a megbélyegző vádat, a mi kétszeres fonadékból szokott készülni feljaj­du'ásunk elhaj gatta' á ára. Az egyik fonadék az, hogy kicsiny hitűek v a­gyunk; a másiíí:, hogy a kor­májnynak akarunk nehézségeket tá­masztani. Akik az esztendők kétsé­geit, nyomorúságait;, szenvedéseit ugy tudták tűrni, mint ahogy mi mezőgazdák és földművelők éveken át tűrjük, azokról a kishitűség vádja könnyedén 'epereg. Akik kijelent­jük, hogy a mostam kormányt re­ménységgel üdvözöltük s számára segítő készségünk fegyvertárát ké­szen tartjuk, akik még mindig szi­vesebben látjuk a Gömbps-kormány f Irta: dr. Baltazár Dezső kezén a hatalmat, mint ki nem forrott s á(al nem látszó próbálkozá­sok kezén, azokra ellenzéki okvetet­lenkedés vádját kenni nem lehet. Mi belőlünk a halálv ergődés ször­nyű állapota szorongatja ki a mé tó keserüseg Szavát. Keserűség a ma­gunk egyéni pusztulását is látni; még .nagyobb a keserűségünk, ha a magunk pusztulásában nemzetünk pusztulását is látni keH. — Nem pártok és nem felekezetek a nemzet, hanem a föld népe a nemzet. A nép a nemzet, amelyé a föld. Nem csak ugy, hogy a föld az ő tulajdana, hanem ugy is, hogy a föld gondjá­nak, munkájának, szorgalmának, seereJfeiének pótolfeetafran tárgya.. Ne vegye senki se lázadásnak, rend­bontásnak két ségbee cé cünk s zavát. Afelett kesergünk és esünk kétség­be, hogy nem akarják belátni a va­lót ott, ahol segíteni lenne mód, alkalom és hatalom. A halálvergődéshez mérve az a 6 százalékos adóhátralék kedvez­mény, vagy az a másfél százalékos kamat mérséklés igazán kicsinyes tréfálkozás számba megy. Ez pedig nem járja a halálos beteg ágya mel­lett. Azok számára, akik még min­dig nem akarják a haláb ergődés ál­lapotának a beálltát meglátni és el­ismerni, hadd állítsunk ide egy szomorú mintát, amiről az elemi iskolás gyermek is megismerheti a valót. A minta általános lesz, mint a törvény szokott lenni. Nagyban és egészben véve beszél. Vannak Inála jobb s vannak rosszabb esetek. Egyik a másikkal kiegyenlítődik az általános igazságban. Egy középminőségü katasztrális hold föld sorsát vesszük mintá­nak, amelyen 400 pengő adósság van. Jó középtermése 8 métermázsa buza. Egy mázsa kell belő'e vető­magnak. Egy mázsa a szántás-ve­tés munkálata. Másfél mázsa a ta­karás és cséplés; egy mázsa a köz­teher, négy mázsa a kamat. Össze­sen 8 és fél métermázsa. Nemcsak beszél, hanem kiált és harsog ez a példa. Nyolc métermázsábót 8 és felet kiadni csak a tő ke vagyon pusztulásával lehet. Mit használ en­nek az adóhatralék 6 százalék ked­vezménye és a 1 és fél százalékos kamatmérséklés ? Ha ugyan ez is lesz. Ez a halálvergődés népi az élet diadalával, hanem a halát győzelmével végződik és pedig biz­tosan. Hazaárulók lennénk, ha ezt be nem jelentenénk azoknak, akik elég járataniok e zt nem látni vagy elég lelkiismeretinek ezt látván 'gy hagyni. Vértanuságos nyugalommal visel­nénk ezt a keresztet, ha csak a ma­gunk keresztje lenne ; de erre a ke­resztre felmegy az egész n mzet éle­le is- Ez az élet pedig nem csak a miénk, nem csak a kormányé, nem csak egyes pártoké, felekezeteké, múlté és jelené, hanem a jövendőé is, amellyel szemben Isten lőtt is felelősek vagyunk. Kinek érdeke, hogy ne láttassék ne orvosoltassék a baj ? Nem tud­juk megérteni! Hiszen becsületbeli kötelességünk feltételezni a nemzet iránti hűséget mindenkiről. Sőt a legkétszerkettősebb lelkű idegen pénzlélekkel is meg tudja az okos­ság értetni, hogy az adós elpusztu­lásával elvész az ő követelése és hogy jobb ,neki egy nehánv év múl­va eredményesen dolgozni tudó rab­szolga, mint egy végérvényes halott. Mindezeknek tudatában hozta a tiszántúli gazdák értekezlete 1Q3 v január 29-én Debrecenben a követ­kező 6 pontú határozatát: »i. A gazdák helyzete az ala­csony termény- és áílatárak, a ma­gas adók és kamatok miatt tűrhe­tetlen és tarthatatlan. A helyzetet természeti csapások súlyosbították. A bérlők és mezőgazdasági mun­kások sorsa a gazdákéval azonos. 2. A mezőgazdaságban munkaadó és munkás között nincsen különb­ség. Mindkettőnek ugyanaz a fog­lalkozása és ugyanazon feltételektől függ a jóléte. Együtt dolgoznak együtt küzdenek, együtt szenvednek, élnek és halnak. Együtt kívánják végeredményben arról lenni; szó. hogy a polgári világnézet kezet fogjon, a marxista világnézettel. Ha a multak tapasztalataira akar­nánk hivatkozni, akkor az i918-as eseményekre kellene utalnunk, ame­lyek azt mutatták, hogy az ilyen­féle alakulás esetén mindig a szél­sőségek ragadják magukhoz a ve­zetést'. Az 191 8-as eseményeket és azok következményeit az egész pol­gári világnézetű Magyarország sú­lyosan elité'te és megbélyegezte. Vájjon m-gggondolták-e a vezetők akik ennek a legújabb tervnek a spiritus rektorai, hogy mit kockáz­tatnak, már csak a gondolat pusz­ta felvetésével is? Nem valószínű, hogy a szociáldemokraták ni ár csak tömegeikre való tekintettel, a pol­gári elgondolás és polgári vezetés járószalagján lesznek hajlandók cse­lekedni és politikailag állás; foglal­ni. Ez a gondola'- bizonyos fokig játék a tűzzel, s ha az el'enzék ve­zéreiben komoly lelkiismeretesség él, akkor ők maguk sem hihetik, hogy a tüzet a vízzel egyesíteni le­het s megvalósítani a lehetet­lent . j tf Magyarország lakosságának túl­nyomó többsége idegenkedéssel né­zi ezt az**-ellenzéki taktikát, mert nem lát benne mélyebb átgondolást hanem csak a pártpolitika egy vak­merő s bizonyos fokig kétségbe­esett lépését. Nyugalmunkat azon, ban nem zavarják meg az ellenzéki blokk kialakítására irányuló törek­vések, mert az megvalósulni amugy­sem fog azok miatt a belső ellent­mondások miatt, amelyek már ele­ve halálra ítélnek ilyen természetel­lenes alakulatot. Ara. 16 xmer

Next

/
Oldalképek
Tartalom