Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-19 / 41. szám

Nyíregyháza, 1933. február 19. Vasárn

ap évfolyam 41. sz Fából vaskarika Megint hallunk olyan híreket politikai körökből, hogy egységes ellenzéki blokkot akarnak a akitani. A gondolat és a megvalósítására irányuló kísérlet egyáltalán nem ujAz elmúlt évtized politikai törtáieté.ben számos alkalommal került szóba közös ellenzéki blokk kialakítása, de egyetlen egy esetben sem jutottak el még csak az előkészítő tárgyalásokig sem. Az ilyenfajta törekvések sorsára és jövő kilátásaira a legélesebb fényt veti az a tény, hogy a közös liberális világnézeti alapon álló demokrata párt sem tudott közelebbi együttműködésre lépni a Nemzeti Szabadelvű Párttal. Még élénik emlékünkben vannak azok a kudarcba fult próbálgatások, amelyek a két párt együttműködésére irányultak. A kudarc a,Tinái különösebbnek mondható, mert ezt a két pártot a/után igazán csak a legcsekélyebb elvi különbségek választják el egymástól. És mégsem sikerült a kooperádó. -i m Milyen kilátást jósolhatunk hát akkor ennek az ujabb törekvésnek, amely a független kisgazdáktól a szociáldemokratákig szeretné kiterjeszteni a közös ellenzékiség frontját ? Még inkább elgondolkozunk akkor, amikor azt olvassuk, hogy Hadik gróf személyében vélik megtalálni azt az embert, aki a kunra s lenne az ellenzéki erők tömörítésére. Nem csekély pikantériát rejtene magában az a helyzet, hogy egy gróf Hadik János elképzelései és irányítása melleit dolgoznának együtt a szociáldemokraták velük teljesen ellentétes világnézeten álló pártokkal. És ha még gróf Hadik calami olyan gróf lennej aki megtagadta osztályához vájó tartozlósáf gát és felfogását. De erről szó sincs. Minden idegszála, egész érzelemvilága szorosan az arisztokráciához kapcsolja s ennek "a megállapításnak a súlyát nem gyöngíthetik meg azok a sokszor valóban demokratikus megnyilatkozások sem amelyeknek bizonyos gyűlések keretében ad hangot. Tulajdonképpen nem is kellene sok szót vesztegetni erre a halvaszületett tervre, amelyik a fábóí vaskarika közismert példáját idézi önkénytelenül is az ember emlékezetébe. Bizonyos, hogy még azok a lapok is, amelyek talán rokonszenvvel látnák ennek a közös ellenzéki blokknak a megalakulását, igen tartózkodóan nyilatkoznak a várható siker tekintetében. Mindenki, aki elfogulat anul gondolkodik, egyenesen bizonyosra veszi, hogy mint a múltban, ugy most a jelenben sem fognak sikerre vezetni a tárgyalások. De eltekintve ezektől a gyakorlati kérdésektől, van egy elméleti szempont is, amelyet fel kell vetnünk. Az

f ellenzéki blokk megalakításánál Halál-vergődés Halál vergődés az embernek azaz g állapota, amikor több jussa kezd , lenni a halálnak, mint az életnek I És ezt az ember érzi is. Az élet a kívánása és a halál távoztatása v.vják benine a döntő harcokat. A harcba beledob az ember minden fegyvveít, mert tudja, hogy a harc kimenetelétől élete és hálái

1 függ Ha itt-ott egyes ember vivja csendes magárahagyatottsá^ban ezt a testet-lelket ölő küzdelmet, szánakozásunk szeretetteljes őszintesége fordul felé. Vigasztalésunk szavai és részvétünk könnyei próbálgatják a kiengesztelést. Cselekedő segítés nélkül azonban nem tudjuk az é et javára megigazítani az élet és hal/' vetélkedését. Az általános halátvergődés azonban nemzeti veszélyt jelent. A magyar mezőgazdaság halálvergődésben van. Nem tartanánk férfias dolognak, ha ezt meg nem állapítanánk. De nem ta,tanánk okosságnak sem, iné t c

sak a beismert és bevallott bajcn lehet segíteni. A valóságot eltakaró hiu ábráindokkal gyermekek hangulatát lehet ide-oda hajlítani; de nem lehet a földnek, a népnek, az országnak a helyzetét megjavítani; nem lehet az élet diadalának zászlóját kitűzni a halál veresége felett. A leghatározottabban visszautasítom én is, visszautasítja minden gazda- és földmüvelőtársam is azt a megbélyegző vádat, a mi kétszeres fonadékból szokott készülni feljajdu'ásunk elhaj gatta' á ára. Az egyik fonadék az, hogy kicsiny hitűek v agyunk; a másiíí:, hogy a kormájnynak akarunk nehézségeket támasztani. Akik az esztendők kétségeit, nyomorúságait;, szenvedéseit ugy tudták tűrni, mint ahogy mi mezőgazdák és földművelők éveken át tűrjük, azokról a kishitűség vádja könnyedén 'epereg. Akik kijelentjük, hogy a mostam kormányt reménységgel üdvözöltük s számára segítő készségünk fegyvertárát készen tartjuk, akik még mindig szivesebben látjuk a Gömbps-kormány f Irta: dr. Baltazár Dezső kezén a hatalmat, mint ki nem forrott s á(al nem látszó próbálkozások kezén, azokra ellenzéki okvetetlenkedés vádját kenni nem lehet. Mi belőlünk a halálv ergődés szörnyű állapota szorongatja ki a mé tó keserüseg Szavát. Keserűség a magunk egyéni pusztulását is látni; még .nagyobb a keserűségünk, ha a magunk pusztulásában nemzetünk pusztulását is látni keH. — Nem pártok és nem felekezetek a nemzet, hanem a föld népe a nemzet. A nép a nemzet, amelyé a föld. Nem csak ugy, hogy a föld az ő tulajdana, hanem ugy is, hogy a föld gondjának, munkájának, szorgalmának, seereJfeiének pótolfeetafran tárgya.. Ne vegye senki se lázadásnak, rendbontásnak két

ségbee

cé

cünk s

zavát. Afelett kesergünk és esünk kétségbe, hogy nem akarják belátni a valót ott, ahol segíteni lenne mód, alkalom és hatalom. A halálvergődéshez mérve az a 6 százalékos adóhátralék kedvezmény, vagy az a másfél százalékos kamat mérséklés igazán kicsinyes tréfálkozás számba megy. Ez pedig nem járja a halálos beteg ágya mellett. Azok számára, akik még mindig nem akarják a haláb ergődés állapotának a beálltát meglátni és elismerni, hadd állítsunk ide egy szomorú mintát, amiről az elemi iskolás gyermek is megismerheti a valót. A minta általános lesz, mint a törvény szokott lenni. Nagyban és egészben véve beszél. Vannak Inála jobb s vannak rosszabb esetek. Egyik a másikkal kiegyenlítődik az általános igazságban. Egy középminőségü katasztrális hold föld sorsát vesszük mintának, amelyen 400 pengő adósság van. Jó középtermése 8 métermázsa buza. Egy mázsa kell belő'e vetőmagnak. Egy mázsa a szántás-vetés munkálata. Másfél mázsa a takarás és cséplés; egy mázsa a közteher, négy mázsa a kamat. Összesen 8 és fél métermázsa. Nemcsak beszél, hanem kiált és harsog ez a példa. Nyolc métermázsábót 8 és felet kiadni csak a tő ke vagyon pusztulásával lehet. Mit használ ennek az adóhatralék 6 százalék kedvezménye és a 1 és fél százalékos kamatmérséklés ? Ha ugyan ez is lesz. Ez a halálvergődés népi az élet diadalával, hanem a halát győzelmével végződik és pedig biztosan. Hazaárulók lennénk, ha ezt be nem jelentenénk azoknak, akik elég járataniok e

zt nem látni vagy elég lelkiismeretinek ezt látván 'gy hagyni. Vértanuságos nyugalommal viselnénk ezt a keresztet, ha csak a magunk keresztje lenne ; de erre a keresztre felmegy az egész n mzet élele is- Ez az élet pedig nem csak a miénk, nem csak a kormányé, nem csak egyes pártoké, felekezeteké, múlté és jelené, hanem a jövendőé is, amellyel szemben Isten lőtt is felelősek vagyunk. Kinek érdeke, hogy ne láttassék ne orvosoltassék a baj ? Nem tudjuk megérteni! Hiszen becsületbeli kötelességünk feltételezni a nemzet iránti hűséget mindenkiről. Sőt a legkétszerkettősebb lelkű idegen pénzlélekkel is meg tudja az okosság értetni, hogy az adós elpusztulásával elvész az ő követelése és hogy jobb ,neki egy nehánv év múlva eredményesen dolgozni tudó rabszolga, mint egy végérvényes halott. Mindezeknek tudatában hozta a tiszántúli gazdák értekezlete 1Q3 v január 29-én Debrecenben a következő 6 pontú határozatát: »i. A gazdák helyzete az alacsony termény- és áílatárak, a magas adók és kamatok miatt tűrhetetlen és tarthatatlan. A helyzetet természeti csapások súlyosbították. A bérlők és mezőgazdasági munkások sorsa a gazdákéval azonos. 2. A mezőgazdaságban munkaadó és munkás között nincsen különbség. Mindkettőnek ugyanaz a foglalkozása és ugyanazon feltételektől függ a jóléte. Együtt dolgoznak együtt küzdenek, együtt szenvednek, élnek és halnak. Együtt kívánják végeredményben arról lenni; szó. hogy a polgári világnézet kezet fogjon, a marxista világnézettel. Ha a multak tapasztalataira akarnánk hivatkozni, akkor az i918-as eseményekre kellene utalnunk, amelyek azt mutatták, hogy az ilyenféle alakulás esetén mindig a szélsőségek ragadják magukhoz a vezetést'. Az 191 8-as eseményeket és azok következményeit az egész polgári világnézetű Magyarország súlyosan elité'te és megbélyegezte. Vájjon m-gggondolták-e a vezetők akik ennek a legújabb tervnek a spiritus rektorai, hogy mit kockáztatnak, már csak a gondolat puszta felvetésével is? Nem valószínű, hogy a szociáldemokraták ni ár csak tömegeikre való tekintettel, a polgári elgondolás és polgári vezetés járószalagján lesznek hajlandók cselekedni és politikailag állás; foglalni. Ez a gondola'- bizonyos fokig játék a tűzzel, s ha az el'enzék vezéreiben komoly lelkiismeretesség él, akkor ők maguk sem hihetik, hogy a tüzet a vízzel egyesíteni lehet s megvalósítani a lehetetlent . j tf Magyarország lakosságának túlnyomó többsége idegenkedéssel nézi ezt az**-ellenzéki taktikát, mert nem lát benne mélyebb átgondolást hanem csak a pártpolitika egy vakmerő s bizonyos fokig kétségbeesett lépését. Nyugalmunkat azon, ban nem zavarják meg az ellenzéki blokk kialakítására irányuló törekvések, mert az megvalósulni amugysem fog azok miatt a belső ellentmondások miatt, amelyek már eleve halálra ítélnek ilyen természetellenes alakulatot. Ara. 16 xmer