Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-01 / 26. szám

JAírvidéic 1933. február i­Hasznos tudni mmdaeoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Schmídthauer V, v keserüvize hatékony forrás-sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize Rendszerint már kisadag 1/4 vagy Va pohár elegendő, mi­áltál a nagyobb mennyiségek fogyasztása feles­legetsé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. Könnyű és kedves dolog ezt ne-, kem tennem. Könnyű és kedves^ mer t mikor láom, Hogy amit en hirdetek, a Krisztus evangéliuma: szerinti ethikum, erkölcsi eszmetar­taiom, mint ahogy azt a székesfe­hérvári és a mai beszédekben lát­tuk, a miniszterelnök ur őexcellen­ciája elgondolásában és a magas kormány nemzeti munkatervében találkozik a nemes értelemben vett politikummal: felujjong a lelkem a magyar és a keresztyén sziv día­dalérzétében, mert érzem, megér­zem, hogy a maga nemzetmentő szo ciális felépítésével, a maga átfogó, regeneráló, ujjászülő erejével való­jában igy vonul be a krisztusi esz­mény a nemzeti társadalom életébe, s bevonul oda nem mint szépen csengő — s azután elhalkuló jelszó, de mint kategorikus parancsoló erő, amely kezdve a szellemi célkitűzé­sektől a gazdasági lét minden problémájának a lehető megoldá­sán át fel egész a nemzet ezredéves dicsőségének a visszaállításáig min­demben érvényesülni tud és akar, és pedig nem mint valami lebegő távoli célkitűzés, de mint várva­várt és energikusan munkált közeli teljesedés- j Nehéz ut, magasztos és dicső feladat! Méltó, hogy a tragikusan, szenvedő nemzet legjobb, legkivá­lóbb fiai töltsék be ezt a heroikus munkakört­S ki volna köztük, a többi kiváló vezérférfiu során, méltóbb e ma­gasztos^ regeneráló nemzeti fel­adatnak az első sorokban való tel­jesítésére, minit az ősi szabolcsi földnek hü szerelmese, a tör énei­mileg kiemelkedő ősi nemes család egyik legkiválóbb sarja, akire a fényes nevek arcképcsarnokában a legfényesebb nevek egyike, mert a legnehezebb nemzetmentő mun­kák egyike vár: dr Kállay Miklós! ? Reávár az a munka, hogy a magyar mezőgazdaság újjászerve­zésén és megerősitésén keresz ül segítsen megoldani a munkanélkü­liség, a fogyasztási 'és forgalmi válság, az általános elszegényedés és tőkehiány megannyi emész ő problémáját a keresztyéni ethikum­ban re^lő szociális, igazságos és kiegyenlítő irány hü követésével. Nyiregyháza népe, Szabolcs ősi földje hálás örömmel és nagy vá­rakozással tekint legkiválóbb fiai egyikének e nemzeti magvetése elé. Bizík benne, mert osmeri őt. Ragaszkodik hozzá, mert méltó büszkeségének tartja. Nagyrabe­csüli, mert tudja, hogy amint szive szeretettel dobban meg, amikor a nép egyszerű fiái az ősi ugaron a barázdák feltörésében fáradozni látja, — épen oly büszke örömmel segit magasra tartani azt a lobo­gót, amelyet a vezér hordoz körül ina a csonkaország megpróbáltatott földjén a lelkek regenerálására. Aa öröm, a büszkeség, a bizalom, a ragaszkodás és nagyrabecsülés ki­törő érzéseivel kiáltjuk: dr Kál­lay Miklóst a nemzeti öncé.uság jegyében folyó magvelő munka gaz dag gyümölcsözésére, -hazáink ja­vára Isten sokáig éltesse! Kállay Miklós dr. beszéde Újra felzeng az ünneplő éljen a mélyen a szivekre áradó beszéd nyomán _ majd Kállay Mik'ós dr földmivelésügyi miniszter szó áf fel, hogy Nyugatmagyarország nagy fia. Gömbös Gyula miniszterelnök előt feltárja az ősi szabolcsi föld lelkét- Előbb Gedufy Henrik püs­pöknek a kiváló embernek és fő­papnak mond köszönetet szárnyaló üdvözlő szavaiért^ azután a minisz­terelnökhözfordulva magávat raga­dó elánnal bőszé- az ősi vármegyé­ről. amely most a nemzet vezérét köszönti Gömbös Gyulában. Az ünneplők sorában szeretnék ma lenni — mondotta — hogy ven­déget üdvözöljek: Gömbös Gyulát, úgyis mint miniszterelnökömet, ba­rátomat, de elsősorban mint a nemzet hiva ott vezérét. Ma, ami­kor rálépett az ősi szabolcsi föld­re, olyan sziklaszi-árdan, olyan erő­sen állott itt, mintha ebből a földből nőtt volna ki és vezéri lel­ke, vezéri szelleme gyökeiét eresz­tett ebbe a földbe. Amikor a Ti­szántúlról beszé-tem neki, ez leg­inkább Szabolcsra vonatkozott. El­mondtam, hogy ez az ősi föld a honfoglaló hősök fö'dje és ' Szent László földje, aki itt a Tisza men­tén törvényt hozó zsinatát tartotta. Kirepítő ősi fészke Bocs­kay, . Bethlen, Rákóczi harcai­nak, a magyar szellemet tettre gyuj tó Bessenyei György diadalmas harcának is, amely innen, Szabolcs­ból indult meg. Vas Gereben alis­pánjának, Jókai Magyar Nábob­jának földje. Az a vármegye, amely tele volt nemzetiségekké 1, ahot a magyar föld ereje magyarrá teftt, asszimilált minden fajtájú embert. Erre a történelmi erőre akarok itt rámutatni a Vezér előtt, aki a békesség hazájából érkezett és har­cot hirdet az egyetemes magyar ideálokért, a vezér előtt, aki türel­met békességei hirdet, de türelmet­len lesz azzai szemben, aki nem akar ezeknek az ideáloknak utján munkát áldozni. Ez a föld minden nemes törekvésnek talaja, a legtü­zesebb paripák, a legdúsabb magu buza. a kulturáért, haladásért, sza­badságért és igazságért lángoló szi­vek földje. Mi elsők leszünk ott), ahol a nemzeti egységért való har­cosokat toboroz a megújuló ország vezére. És ez a legerősebben buj­tott vármegyéje az országnak, az 'a vármegye, amelyet a leg több csapás ért és ígérjük, hogy viselni fogjuk ezeket a csapásokat férfia­san. A csapás mutatja, ki az esz­ményi férfi. Ebben a vármegyében a legtöbb a szenvedés, a legna­gyobb az elszegényedés, a legtöbb a segitségért kiáltó, de ma a leg­nagyobb türelmet, a legmé yebb bi-"] zalmat, a rendithetetlen hitet mi ígérjük Neked. Ez az országrész mindig a szenvedés, a nyomor or­szágrésze volt, s ha földjeinken át­kocsizol.. földdombokát, homokba­mokat látsz: ezek a halmok a sza­bolcsi földesurak inségakciójának dokumentumai. Ezek a földes­urak nem menekültek el az éhínség, a kolera idején, hogy ne alamizs­nát, hanem munkát, kenyeret ad-, janak a nélkülöző népnek. Élté 1 a szellemtől- áthatottam kérünk itt Ke­gyelmes Urunk munkát a szegény embereknek, dolgot a munkás ke­zeknek és a nemzetért áldozatra kész magyar léleknek. Hogy az összeforrott lelkek ritmusának zen­gése hirdesse: megérjük még mi a feltámadást- fin köszönöm Kegyel­mes Uram, hogy eljöttél és egyet kérek: ha megszűnnek majd az or­szág bajai, ine feledd, hogy ez a fold ez a nép le-keket ajánlott feí neked akkor, amikor szenvedés, nél külözés számyatszegő napjait élte a magyar. Lelkeket ajánlott, me­leg hivő, .naiv, tiszta hivő lelkeket, a Te mindent átölelő magyar lel­keddel összeforró lelkeket, hogy eb­ből az összeforrásból nagy magyar célok törjenek elő — erre ürítem poharamat­A sziveket lángra gyújtó, hatal­mas erővel összefogó beszédet több izben megszakítja az együttérzés vi­haros éljenszava. Sztranyavszky Sándort köszöntik Az utolsó hivatalos köszöntő hang zik ezután fel, Mihalovich Sándor gör .kat. kanonok mondja, akinek Sztranyavszky Sándor pártelnök felköszöntése a feladata. A kitűnő szónok a következőket mondotia: Szabolcsvármegye székhelyén Nyíregyházán ma nemes egyszerű­séggel ünneplünk, de nem rövid­látóam, hogy utána Pai<$ Páloskod­junk, hanem, hogy a most kapott nagy gondolatok és a hatalmas -len­dület révén mi is belekapcsolód­junk a nagy nemzetmentő munká­ba. Magyarország kormányelnöke a Nemzeti Munkatervben oly nagy­szabású, mondhatnám tökéletes po­litikai programmot állított össze, mely ha megvalósul", édes hazáink -— Magyarország rövid időn belül talpra áll. Ez a reményünk annáí inkább meg van, mert hiszen a kormányelnök ur mellett egy szív­vel egy lélekkel olyan vezérkar kooperál, amely minden áldozatra kész s ennek a tiszteletet paran­csold s önzetlen munkára buzdiakS vezérkarnak kiváló, illusztris főnö­két köszönthetjük és üdvözölhet­jük Sztranyavszky Sándor pártel­nök ur őnagyméltsóága személyé­ben. Alázatos papi léekkeí és erős magyar sziwel kérem az Egek Urát, segitse, támogassa a magyar királyi kormányt, hogy ezt az igazságért s a magyar lelkek meg­mentéséért folytatott politikai prog­ramját keresztülvihesse, megvaló­síthassa. (Lelkes éljen és taps.) Gömbös Gyula: Mi értelmi arisztokráciát alarnnk Általános figyelemmel és ün j meplő köszöntéssel fogadottan emel­kedik szlóásra a banketten Gömbös Gyula miniszterelnök, aki KáUay Miklsó dr miniszter beszédére válaszol. Nem először van Sza­bolcsban, mert aki a történelmet ismeri, annak ismerőse ez a föld, Esze Tamás ^ Báthori, Bocskay, Rá­kóczi szentelt földje. Tudom, hogy a magyar nemzet történelemformá­ló erejét nem egyszer inenn nyer­te- Valóban ugy van, hogy á du­nántuli magyarnak, aki az Alpe­sek hideg szele ridegebbé ne­velt sajátos szelleme van és nehéz beilleszkednie a szabolcsi menta­litásba. Mi sokszor azt hisszük, hogy Ti felületesek vagytok- — Ez azonban csak látszlóagos, mert az érzelem elhallgatása, elrejtése a célja. És e látszlóagos felületesség a büszkeségetekből ered, mert sok­szor büszkéknek is látunk bennete­ket- A Dunántúl matematikus fejő­ket nevel, a nagy álmok után ro­hanók földje kelet. De igy van rendjén! Ez a két véglet a nem­zet összességének vérkeringésében kiegyenlítődik és az összetevők nagyszerű reasultánsa a kollektív inemzeti lélek. Ez a fökl itt a Nyirvidék kelet világa Nekem' uj erőt, uj ihletet ad. Ma a konkrét munkára, alapos nevelésre, cé irá­nyos politikai és társadalmi é-etre törekszünk, mindenek előtt olyanra, amely Isten felé tekint, mert kü­lönben olyan irányban tévelyeg a nemzet amelyből nincs visszaté­rés. I Az Isten felé tekintő dolgos, mun kás uj magyar tipust "kell nevet­nünk, uj arisztokráciára, az érté­kek arisztokráciájára van szüksé­günk, arra az arisztokráciára, amelyt nem a demagógia demokrácája, hanem az a demokrácia, amely be­kopogtat palotába és kunyhóba és lázasan keresi a magyar értékeket, amelyeket Isten csodálatos hatalma hol egyik, hol másik hegyen ter­mel ki • 1 Újra és újra hirdetem, legyen mindenki a maga helyén. Keve­sebb po'itika, tőbb munka, keve­sebb gyűlölet, sok szeretet kell, hogy előbbre vigyük a nemzet nagy ügyét. Nem űzünk délibá­bokat, de álmokat szőni mi is szeretünk. Lelki egységet, erőt hirdetünk, mert enélkül nincs tör­ténelmi cselekvés. Azt a nemzetet sújtja a sors, amellyel nagy történelmi célja van a Gondviselésnek. Megpróbálta­tás napjait éli: a magyar namzet is. De talán Isten kegyelme ez és áldani fogjuk egykor ezt a nyo­mort, ezt a szegénységet, amely­ben megtanultuk a takarékos éle­! tet, megtanultuk a vaiót ugy látni, amint van és önmagunkat is ugy látni, smilyenek valóságban va­gyunk. Megtanuljuk, hngy törté­nelmi szerepe van minden mes­terségnek, bármilyen egyszerű az a mesterség, — ha erkölcsi far­talma van. Akár kalapács van a kezében, akár gyáros, tanitó, lel­kész, a nemzet energiáit gyűjtő akkumulátornak dolgozik Ez az Városi Mozgóképszínház Ksdd, szerda, csütörtök Brig&tte Hőim Monté Chrísto grófnője E?y modern széoass^onv kalandjai a Semm»ringea Többi főszerep ők: Rudolf Forster. Lucie Englisch, Hans Junkermann Kedden S'.erdan Magyar vitaeh'radó Jön ! Éöi tit«nok Jö" íi adáson kezdele : 5, 1 es 9. Va-arnap 2 0 o aKo r

Next

/
Oldalképek
Tartalom