Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-15 / 12. szám

:933- -jaiuá" 15. ^tVíRYIDÍlL Racionális dohány­termelés 'Válasz a Pesti Napló cikkére Irta: piz-ny' FJek Lásdu. I. A Pesti Nupló december 18.-1 számában megje'ent egy cikk «Ciá­nyók cím alatt, melyben a cikk irója megálapítja azt, hogy a do­hánytermelők mindenkor a protek­ció utján jutottak dohánytermelés! engedélyhez, hogy nem értenek a dohányterme éshe<. hogy az ő hibá­juk miatt nem tudja a dohányjöve­dék a termékeket értékesíteni, mert nem jó minőségű és nem a közked­velt és keresett finom dohányt ter­meik. Minthogy pedig megál'api­tása szerint a dohánytermelő gaz­• dák úgyse énenek a dohány terme­léséhez, mert azt feles dohányosaik a »Gánvók« termelik, és kezelik tel­jesen önállóan, azt ajánlja a kincs­tár érdekében^ hogy maga a doh íny jövedék álljon be termelőnek, és a mostani engPedé.yek bevonása me;K'tt közvetlenül termeltesse a »gányókka;<; a dohányt, hogy igy -egyrészt sok ezer k -resemérküli 3>gányóna'í« adjon fo^l>lko?ás*, más­részt kellő szakértelemmel "és irá­nyitássa: olyan faj és minőségű do­hányt termelhessen, amilyen- kiván s aminőt külföldön jól elhelyezhet. Ez a cikk nagymértékben sérti a dohány engedé lyel biró gazdákat, mert egyenesen azzal vádolja őket, hogy protekcióval jutottak a do­hány engedélyükhöz és, ho<y nem értenek a dohány terme léséhez, de ta]án még sértőbb a mindankon kormányokra, dohány jövedékekre, nemcsak azért, mert fel ét élezi, de sőt határozó tan állit ja, hogy min­denkor csak protekcióvá' adtak do­hányiermeiési engedélyeket, de -azért is, mert feltételezi a dohányjö­vedékrő , hogy mindedkor a terme­lő tets.ése szerint termelt rossz és hasznavehetetlen dohányokat vett át és jjem törődött »zza . hogy jó mi­nőségű dohányokat termeljen k Nem volt fontos irj \ a cikk író­ja — mi'.yen minőségű dohányt ad ki magából a talaj, hanem h >gy ki az, aki az engedély', kéri. Ilyen és ehhez hasonló sér.ések és gyanúsításoktól hemzseg a szó­ban lévő cikk. Ugy ér em, hogy erre a cixkre vá'aszolni kel!, és fel keli világosi tani a cikk íróját óriási tévedései­ről­Közel 40 esztendeje termelek a dohán\ rjövedéknek dohányt, ho ki­sebb „hol nagyobb területen, de ezt megelőzően néhai jó Atyám is ter­melt, mióta az országban dohány termelés folyik. Mikor a viágháboru kitört, kb. 160 kat. holdon termelem résben debreceni, részben kapadohányt, de miután dohányosaim nagy része le­vonult, le kel'.ett mondanom a'- en­gedélyezett terület nagy részéről. — Ha jó; emlékszem, 1915-ben már icsak 60 holdon termeltem- Az előbb jelzett nagy termelési engedélyt ugy sikerült megkapnom —- évről­. évre kisebb tételekben -, hogy" ki­bérelem egy 2.000 holdat megha­ladó nagybirtokot gróf Hadik End­rétől, amit kb. 30 évvel ezelőtt sikerült a Kisbirtokosok Országos Föld h i telintéze * éne k segítségével részben kisgazdák, részben földnél, kü'iek között parcellázni, ugy hogy ezen téren mi voltunk az elsők egyike, akik hozzájuttattuk a föld népét a földhöz. (Folyt .köv.) — Pap^szaivíta, hófehér, da­maszt csipkés szé u — száz darab 20 fillér az Ujságbo'tban. 3 X A kereskedelemügyi miniszter nvilatkozata a kirakodó vásárok megszüntetése, illetőles csökkentése tárgyában Ismerí-t es az a mozga'om, ame­lyet kü'önböző kereskedelmi ér­dekképviseletek abban az uány­ban indítottak, hogy a küöaböző ban indítottak, hogy a küönböző kereskedj mi érdekképviseletek ab­ban az irányban indítottak, hogy a kü önböző kirakodóvásárokat megszüntessék. A kereskedelem­ügyi miniszter 175-/2—2. Szám aatt kö; l atot bocsátott ki, amely foglalkozik ezeknek a vásároknak a kérdésével. A miniszter megál­lapítja, hogy a vásárok elvonását csak Ui vén\ hozási uton tehetne létrehozni "és ugy is kel.emetlen meüékhajtásókat hozna ez a tör­vény, mert a városok legnagyobb részének ki akodóvásárait királyi vásárszabadainu okmánnyal enge­délyezték. Ami' az ujabb vásárok engedé­lyezését illeti, a kereskedelemügyi miniszter ebbő' a Szempontból ígé­retet t esz arra, hogy ezt a leg­szigorúbban fogja kezelni "és ki­zárólag akkor és ott ad kirakodó vásárra engedélyt, amikor és ahol azt az 1 íetékes kereskedelmi és iparkamarák a kormánynak indít­ványozzák. Megállapítja azt is a miniszter, hogy igen sok helyen el­maradnak a vásárok, minthogy gaz dasági Szempontból nem rentábi­lisak. A miniszter is magáévá teszi a ki rakodóvásár-e'iene s mozga'om ei­vi szempontjait és leiratában rá­vl'ágit arra. hogy a kirakodó vásá­rok számában csökkenés fog be­állani, ami megfeier annak az ál­láspontnak, hogy a kirakodóvásá­rok a ma már igen nagyszámú le­telepedett kereskedők jogos érde­keit sértik. A növénytermelési szaktanfolyam előadott tananyaga Irta : WESTSIK VILMOS, I. A gazdaközönség körébő' ama óhajtás merült fei, "hogy aku'ás céljából röviden közzé tennénk a Nyír vidék helyi lapban a növény­ter me'ési Szaktanfolyam tananya­gát. Eme kérésnek é eget téve, né­hány lapszámban közzé tesszük rövidítve az előadássorozatot. A mostani "apszámban elsősorban a ta ajmüvelésr kérdéseket. 1. Hogyan táplálkozik a növény? Minden növény gyökeret'segítsé­gévet 'szívja a talajból a feloldott tápanyagot, melyet 'elszállítja a levelekbe s az oú a'akui'át növé­nyi szerves anyaggá. A növény szí árd anyagot nem tud gyökerei­vei "felszívni, hanem csak Vízben fe'oldott tápanyagot. A gyökérnek •^sak a finom szá at, áz úgynevezett hajszá'gvökerek szívják fei'a taaj­nedvességet és a fe oldott táp­anyagot, ellenben a vastag gyökér­szá ak c?ak tovább szállítják a fel­szívott nedvességet a Szár és le­vél felé. A npvény gyöké zeteo'yan fe adatot teljesít, mnít az á latok­nál a gyomor és a béf. A levél pedig a növénynél azt a célt szol­gálja, mint az ál'atnál" a tüdő. 2. Mit keli értenünk a talaj ha!­csövessége alatt 1 A műveletlen, tömött talajréteg, va'ammt a régen megszántott, te­hát rnegü lepedett ta'aj, hajszál­vékony üreges szerkezeitei bír, mi­nélfogva vizszivó természettel ren­delkezik. Ez az oka annak, hogy a talajnedvesség száraz időben fel­tud emelkedni a talaj mélyébői a felszínig. A kapálással és fogaSo­lássai elrontjuk a tataj hajszál­csöves szerkezetét, minélfogva el­veszti vizszívó képességét. A gaz­da érdeke, hogy a ta'aj feg'íelsőbb rétege ne tende kezzék hajszáicsö­ves Szerkezettel, mert csak igy mezőgazdasági kama:ai szaktanár. tudjuk megakadályozni a talaj: be ső nedvességének e'párolgását. 3, Mit Ken Értenünk a talaj ei­maliása aiatt? A fagy, va'ammt a nagv hőség is szétporiasztja a ta ;aj szemcséit, ezá'ta^ levegő és nedvesség hatol közéjük, s ny módon beá i egy ve­gyi folyamat, mely a talaj egyes részeit o'dhatóvá teszi. Uy körül­mények között tud a növény a nyers, o dha'.aUan talajból is 'táp­lálkozni. Az elmállást egyszerűen elsároSodásnak is mondhatjuk. Hi­szen 'áthatjuk, hogy az országút­ra kiterített kő is idővé 1 "elsároso­dik, vagyis e mállik. 4 Mit keh értenünk a talaj be­éreüési alatt? A ta'ajban érnek néhány millió Számban apró szervezetek, melye­ket a tudom ám t a ajbakténumok­nak nevezett e'. Ezek ép ugy átke­lesztik, átgyúrják a ta ajt. mint' a háztartásban a kovász a tésztát. A A taiajbaktériumok szapo:odá raés tevékenysége segíti elő a talaj beéredését, me'y né kül se nmiíée taaj nem 'ehet termékeny. A ta­iajbaktériumok életéhez szükséges a taajban a levegő, továbbá me­ieg, nedvesség és korhadék anyag, vagyis televény. 5. Mi>rt Ken a talajt megmű­velnünk? A ta ajt azért ke'i megmunkál­nunk, hogy az cső és hó ei ne folyjon a barázdákba és onnan az árokba, hanem szükséges, hogy a csapadékot te jes egészében felfog­hassuk a taaj számára; viszont ta­vasszal és nyáron megakadályoz­hassuk, hogy a talaj belső ned­vessége cé ta anui elpárologjon. — Másrészt a ta ajmüve'éssef azt cé­lozzuk, hogy a nvers^ o'dhatatlan ta'aj áta'akuljon és oldható táp­anyagokat szoigá tas^on a növény számára, amit az cimá'Iás és a Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyagati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202 43., 294-34. Sürgönyeim : Hotelist, — Minden modern kényelemmel berendezel! elsőrangú családi szálloda.UiDdea szobában körponti fűtés, hideg-meleg folyóvíz ét ielefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46-os kocáikkal. 776—» taiaj beéredésc . cegii e ő. Ezekem kívül célunk a gyomok irtása. 6. Minden taiajmüvelísnéi hány réteget Kelt előteremtenünk­Helyes talajművelés az, ha a r megmunkált taaj három réteget mutat. A legaisó a műveletlen fréteg a tömött réteg, me'y tej szál­cső Szerkezetté' bír ,s ez szállít­ja alulról felfelé a nedvességet, s ez nedvesiti át a megszántott földet is. A megs z4ntott föd bel­ső rétegének üHepedettnek kei­tennie, ez magába engedi a leve­gő beható ását s ezenkivii 1 hajszál­cső s zerkez ett ei bír, vagyis ne*d­vességet képes Szállítani' a gyö­kerekhez, ebben a második réteg­ban megy végbe a talaj beére­dése. A legfelső réteg a takaró ré­teg, rneiynek zártnak és porha nyónak keli "lennie, hogy elve­szítse hajszálcső szerzetét, hogy a belső nedvesség ne Szivárogjon fei a talaj külső felületére. A takaróréteg hivatása a talaj kiszá­radását megakadályozni. A takaróréteget fogasolássai, vagy kapálással állítjuk élő. 7. Mi a tarlószántás célja 0 A tarlószántás célja a gyomok irtása és a ta aj beérésének előse­gítése. A tarlón igen sok gyom­mag szokott 'enfci sazt kel kikelésre serkenteni sekély szántás által. — Viszont a nyári melegben legjob­ban szaporodnak el a taiajbakté­riumok s ezáltal a lehető legjob­ban érik be a talaj. Ha a tarlót nem szántjuk fel, ugy a taiaj ki­szárad és emiatt nem érik be. — Minden tarlószántás! még aznap kell eifogasolni, mert elleneset­ben kiszárítja a .ayárl "meleg le­vegő. A tariószántást 6—10 cm. mélyen végezzük. 8. Mi a* őszi mélyszántás célja? Az őszi mélyszántás főcé.ja a nyerstalaj elmál'á sának elkerítése, továbbá a téli' nedvesség miuéi jobb felfogása és ennek révén el­raktározása a nyári szá.azság ide­jére. Az eimá lás és té'i csapadék sikeres felfogása erdekében a/ őszi "szántást nem fogatoljuk ei az őszi és té i idő a'att. Kora tavasz­szai azonban ei" kell zárni a ta­vaszi szárító szelek c ö', ami io ^a­so ássa' történik. Az őszi mély­szántást 20—25 cin. mélyen vé­gezzük. 9. Miként készítjük 'elő a ta­iajc buza alá? Ha az eiővetemény takarmány, vagy gabonaféle pl. árpa, ez eset­ijeit junius végén, vagy juaus hó­ban megadjuk a tarlószántást 6 cm . mélyen, de ezt csak akkor te­hetjük, ha augusztusban van ele­gendő csapadék. Szeptember vé­gén megadjuk a vetőszántást 12 cm. mélyen. Ha állandó nyári szárazság u'akodik, ugy foko a o san ha adunk a szántással " lefelé. Ez esetben a tarlószántás 6 cm. mély, a második szántás augusztus ban 12 cm. mély és a harmadik szántás szeptember végén 18 cm. mély s ez tesz a vető s egyszer­smind keverő szántás is. Haimfldik módszer, mikor a tar.ót mindjárt leszántjuk mélyen. 10. Hogyan készítjük elő a ta­lajt rozs alá? Ju'ius hóban tar ószántás 10 cm. mé ven. augusztus végén vetőszán­tás 18 cm. mélyen. Egyszersmind keverőszint'ás. Azután ülepedik It a ta aj 2—3 hétig, ugy, hogy szep­tember közepén vetünk. n. Hogyan Készttjük elö ata­iajt az árpa és zab 7lá° Öss zei "20 cm. mélyen sz;intás. Március elején könnyű fogással boroná ás. Ápri'is közepén nehéz vasfogassa - boroná ás, ulána rög­tön henger ezés, után vetés, ezután ismét hengerezés é; végű' 'könnyű fogas fai boroná ás. u „ (Fo;y { .köv,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom