Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-29 / 24. szám

§ »933- január 49. A tápérték Irta: Araiíróxy Cféta. Sok szó esik manapság élelmi szereink tápértékéről. Azonban enneK a íogatomnaít a "fényegérői fsyrril ítevéssé "tisztázott nézeteink tannak. Kitűnik ez már abból is, hogy majd minden ételre rámondjuk, hogy tápíáló, legfeljebb egy néhány élvezeti cikkről n*m á'Híja ezt senki Hogy ez ig>' van, annak főképen az a magyarázata, hogy a tápérték 'fogalma az idők 'folyamán igen "sok átalakuláson ment keresztül 'és ma annyira bonyolult, hogy ennek: egyszerű és a nagyközönség által is átérthető körülírása Tehetetlen. A "tudomány annak idején minden ujabb eredményről beszámolót tart és a hozzá nétn értő abból azt szokta kiragadni, ami neki a legkedvezőbbnek látszik^ vagy gyakrabban azt, ami 'neki "a legszimpatikusabb. Az alkoholisták és a dohányosok akárhányszor az orvosi véleményre hivatkoznak, mely szerint az alkőho

1, illetve a dohány élvezete nem ár. talmas; persze azt elha'ígatjik, hogy az orvos a kis mértékben való élvezetrőt beszél. így van ez élelmiszereinkkel is éí ennek az úgynevezett féltuííásnak a kö

vetfeezménye a húsevő és a vegetáriánus harca is, amely már évtizedek óta tar

t és nem akar megegyezésre és békés emésztésre vezetni. A 'tápérték fogalmának mibenlétét legjobban ugy érthetjük m«g, ha fcnnak az idők' folyamán tő tént átalakulását kisérjük figye'emmel. Amióta az ember nemcsak ösztönei "hatása afatt cselekszik, hanem az érteleim mindig nagyobb befolyáshoz jut, büonyá a az étel ffniíbségc is az ejmélkedés tárgya fett. A 'kérdés tehát a következő lehetett: Azonfelül, hogy jói lakunk^ mefy ételek hasznosabbak ránk nézve és melyek kevésbé? — Legegysze. übb feleletnek az látszik, hogy az ember folyton fogyasztja testének anyagait, e-:eket tehát ugyanolyanokkal ke 1 pótolni. "Ezek szerint a hus és a zsir tápértéke a legnagyobb. Amiben egyszerűnek és világosnak látszik «z a következtetés, annyira té\es, mert az emberi testet nemcsak hus és zsír alkotja. Míbőt" növekednének a többi szervek ? Ezt a gondolatét már 150 évvei'ezeőtt egy francia chemikus, Lavotsier \e.ette fei és ezzei a tápérték-kutatás egészen uj irányba terelődött. Az <\ idejében élte gyermekkorit a gőzgép, amely elsőnek tudott anyagból (szén) munkát kitermelni. "Lavoisier az embe.i -testet gőzgéphez hasonlította és azt ál itotta, hogy az étel az emberi testben éppen ugy ég et 'és alakúi át munkává mini a szén a gőzgépben. Ezekül án megindult a kutatás az olyan éíeimisze;ek után, amely etc az cinben- testben eléghetnek, közülük az efső helyen a zsírok és a szénhidrátok áiának.' (Cukor, lisztes éte.e'fc.) Csakhogy é'ég hamar kitUnt, hogy az úgynevezett .anyagcserében nemcsak ezek visznek szeiepet,. vagyis más tápanyagokra is szüksége van a testnek. Ez az ujabb anyag a fehérje, melynek főforrása a Sovány hus (izom); A fehérje az elhasznált sejtanyag pótlására szükséges. Táplálékunk 'főa kat részei tehát 'a fehérje, zsir és a Szénhidrátok.' Innen magyarázható az a körülmény. hogy az egyik ember, a htíst, a másik a. kenye.et, égy hanmadifc vifcont á zsírt ta tja a legfontosabb tápszernek. Ennek a felfogásnak igen sufyos következményei. és kinövései voltak é

s vannak. Akadtak embeiek, akik a tápiíáJéJhot egységesíteni akarták, ugy gcui dolták a do/got, hogy létezik egy olyan táplálék, amely elég fehérjét is tartalmaz és ameiett még a szükséges meleget is szoJgá tatja. Ezen a téren a németek jártak ei'ől, akik mmden élelmiszert alapos vizsgálatnak vetettek alá, táblázatokat készítettek és ezek alapján próbálták a vilá^j kü önböző ízlésű gyomrait kielégíteni. A próbálkozás persze inkább a logika követelményeinek teit eleget, maht a megélhetés igényeinek. 1 (Folyt, kóv.) apeclálle, nem utánozható t«v«t«ő-módszerrel Hites REVIZORI vizsgára állandóan vidéken tartózkodókat is Elsfi Revizori Szakszeminárium BUDAPEST, IX. Léayay-u. 15. (86-3-S8.) garanolávti Q E C O ü O M I A E

l*

0 R

e*

lror

i Szakszeminárium Kint-e vagy bent? Válasz Urbáü Ferenc hozzászólásához örömmel üdvözöl,em Urbán Ferenc ur cikkét, amelyet egyenesen hozzám intéze t és a nyilvánosság élőit kéit felvilágosítást tőlem nyilatkozatom ama részére, amelyet szószerint itt közlök le: »A belső é.piíés mumkájában a legnagyobb és a legnehezebb a kulturális öntudat kiépítése, azaz a közönség nevelése, irodaimi, zenei művészi ízlés emelése. Énnek egy távolabbi gondo;ata, de már most is előtörő iránya: a szelekció. Csak szelekcióval lehet ízlést emelni, csak kiválogatássá' tekintélyt és megbecsülést Szerezni. A Bessenyei Kör nem lehet arzenálja minden írásmiinek és nyomdafestékszagot eláruló iroda lomtnak. A Bessenyei Körben szelekcióra van szükség, elsősorban irodalmi, másrészt zenei és művészi téren. Az irodalomnál keli elindulnia, sőt itt Szentmiklóssy Péter elgomdo;asai feltétlenül sikerre kel!, hogy vezessenek. Nekünk inem ötven író kell, hanem 10—12 ember, akikkel dolgozni lehet. A tehetség az egyetlen kritérium s hála istennek vannak értékeink, akik mindenkor abszolút mértékkei mérhetők esjiiek s így a szelekció kényes munkáját nyugodtan rájuk bízhatjuk«. Mindenekelő.t is Szentmik'óssy Péter tanár úrra, az irodalmi szakosztály helye.tes elnökének novemberi székfoglaló, programmotadó nyilatkozatára kell hivatkoznom, aki ugyanezeknek íondojatóknak adott a meghívottak előtt kifejezést, s irodalmi katas,.terkészitést, szaktanács alakítását hirdette -Iső feladatként. Ezért kérte be a szakosztály a tagoktól irodalmi adataikat, s nyilatkozatukat, többek közt arról is, vájjon szükségesnek tartják-e a szaktanács létesítését ? Mert mi ennek a szaktanácsnak az alapgondolata? A szelekció és a kör meghívott tagjai közt a katasztermegállapítás. Az volt ugyanis a kor v-eaetőségének és az irodalmi szakosztály vezetőinek a'apgondolata. hogy csak ily módon lehet a kívánt célt, a ©ivó emelését elérni. S erre vonatkozott ama nyi!atko:atban is az a mondat: »Nekünk nem ötven író kell, hanem 10 -12 ember, akikkel dolgoztai lehet.« Innen egy maradt ki r >;akikkex dolgozni lehet a kulturnivó, az iroda'ini élet nívójának emelése érdekében«. Mert az volt a természetes elgondolásom, hogy a meghívottak között mintegy 10—12 olya® író lesz, akiket a szaktanács olyan tehetségeknek fog elismerni, mint akik országos viszonylatban is reprezentatív értéket képviselhetnek. Vajon nem méreteztem-e tul a szabolcsi kultúrát ? Nem vollam-e optimisztikus ? Más kérdés^ majd a szaktanács eldönti! Ez voitei az e;ső réteg, és az a 10 12 író, akikkel niivó- lehet emel mi, akik a többieknek példát mulathatnak és reprezentatív igazi munkaerőt képviselnek. Ez a szelekció első foka f Mi lesz a többivel? Bent vannak-e vagy kint? — kérdezi Urbán Ferenc- Nyugodt félékké' mondhatom, hogy b nt és nem kint. Ezeknek minden ambíciójuk az legyen, hogy ők is feltörekedjenek a 10—12 (ha esz enynyi!) közé ! Le keh- szögeznem tehát, s ez általános vélemény is, hogy amikor a Bessenyei Kör az irodalmi szakosztályba meghívta az 50 embert tagnak, akkor már gondolt a szelekcióra, s ezt Szent miklóssy professzor ki is fejtette, s a látszat után ítélve általános tetszést arato't ! A fejlődő tehetségnek a a Bessenyei Kör utat ad és megengedi, hogy abban a körben nevelődjék íz ése, kulturája, amely Szabolcs legkiválóbbjait egyesíti magában. Tehát beid van minden meghív tt de rétegeződések nélkül nem képzelhető e! ez az együtt'ét, feltétlenül szelektálni ke l ! Éz pedig reájis elgondolás a szakosztály részéről. Szerény véleményem szerint az 50 író közt legfeljebb és mondhatoom most, hogy sajnos is! - de csak 10—12 olyan ember lesz, akit a szaktanács a legfelsőbb rétegbe fog sorozni, — azt Urbán sem vitatja — nem a klikk, hanem egyedül a tehetség kritériuma alapján. Ép ezért várjuk be ezt az itéleíet, s akkor f leletet kapunk arra is, mi lesz a többivel, az iga'i fejlődésben lévő. íróvaj, az önkritikát kiálló Íróval, aki arra a nívóra akár emelkedni, mint a többi, akit azok 1 az abszolút mértékkel mérők fognák ' kiválogatni, akikre a szelekciót egyedül bízni lehet. És ha ez a szaktanács harmincat va'íy mondjuk mind az ötvenet ideemeli, akkor — a szaktanácsnak előlegezett bizalmam alapján — a legboldogabb és s a legnyugodtabban a jövőben bizó Rentábilissá teszi tengeri termését, ha előjegyeztet vetőmagot, mig a készlet tart BLEUER BÉLA szakolyi gazdaságában, Saját namesliéiü sárga léfogu tengerimet mindenféle talajon kipróbá ttm. [ni IIOIIIDBHW U Hl^n AVlUfcW II.U

BVI11«V — _ j—45 mázsát terem magyar holdanként I Prí bálja meg, termelje ezt a tengerit, Nagy öröme lesa btnne. — MizfáDkéot a vetőmagot 20 pengőért adom. — nem iok et, ha számításba vé«zi azt, hegy fgy ho'dba 12 kgr. vetőmag ára 0 " 40 fi lér é- enntk »z ám. k ellenében 15 mázta többlet termé.e lesz. S0 2 P én leszek ! Lehet, hogy a nyilatkozatomban egyéni véleményem is bizonyos mér:ékig ép itt, e ponton kifejezésre jutott. Ugy érzem, ezzel nern léptem tul hatáskörömet. Sőt ellenkezőleg! Kifejezést adtam annak a pro/nammnak, amely a Bessenyei Kör egészét áthatja, s d- szelekcióban, ha állást is foglaltam, megtehettem általános vélekedésem alap jáffi,. mert be kell vallani, hogy messze vagyunk még a nívós kuiturélet, főkép irodaim élet lehetőségétői is. Ennek beválása nem szégyen, ha annak megváltoztatására törekszünk, már pedig azt akar ja a Bessenyei Kör és épen ezt szolgálja az irodalmi, szelekció is. Egyébkén: a kör közeli alapszabályrcviziója ^ a kör irodalmi szakosztályában. meginduló válogató munka, mefy felelősséggu teljes lesz, sok mindenre feleletet fog a díii. ! De hadd iktassam még ide Szen-tmiklÓssy Péter, az -irodalmi szakosztály vezetőjének a vetem közölt gomdo'atait a szaktanácsról, amelyek telje-en fedik a.z enyéimet : Szükség vasi a szak'anácsra, mondta, mert az mozgékonyabb, könvnyebben összehívható, aktív munkára jóval alkalmasabb, m:tnt az egész szakos'túly, amelynek később •esetleg még több, t iláin száz tollforgató és irodalompártoló tagja is lehet. Szükséges a szaktanács a'ért is,.mert tekintélyt ad a körnek, s a tagjai - ha köztisit-1 -taiok örvendenek, - nyugodtan és mindenki megelégedésére válogathatnak majd nem az emb r.k nözött, hanem "z igcM nagy irodalmi anyig közölt, s a szaktanács dönt arrói, ml jöjjön, előbb, mi később a nyilvánosság ele. A szaktanács előzetesen mögbirálja, véleményezi a kör mindenirodílmi akiióját, javasolja a követendő eljárást, ami sok nehéz lépésnek elejét veszi. l>c ne feledjük azt sem, - fejezte ki előttem Szen'miklóssy, - nem mindenkor az dönt, hogy ki lesz a szaktanács tagja

j hogy mi-yen nagyok az íroda'mi s:ke:e>, hanem mindenkora', \ajon vezetésie a'kafmas egyéniség-e és a plénum bizalmát éivezi-e? Mindent ö szevetve fejezte be nyilatkozatát előttem — mindenki, aki irodalommal akár aktiv, akár passzív módom fogiatkozik (— érdek ődő !), tagia lehet az irodalmi szakosztályinak & ennek pedig főhuatása egy pártatlan és munkás szakválasztmány közbenjöttével aktiv irodalmi életet kezdeményezni Nyíregyházán : a közönségnek jó írót, az írónak megéríő közönséget teremteni és mindkettőt üdvösen foglalkoztatni. Eddig Szentmik'óssy tanár ur, s azt hiszem, nekem már csak egy kérdésre kell felelnem : Miért üdvözöltem örömmel Úrban Ferenc ur hozzászólását ? Mert ebben a tényben is azt látom, hogy a Bessenyei Kör helyei uton ha ad ..meg tudja mozgatni az em* 1 pereket s a nyilvánosság előtt is foglalkozhaiik o'yan kulturkérdésekke' 11 odalm 1 é e.fe adatokkal, amelyek csak előmozdítják azt, hogy a Szabolc Svármegvei Bessenyei Kör gyo-sabban, mint ahogy azt elképzeltük,, céljait elérhesse. Köszönöm a hozzászólást és büaimat, kitartást kérve, hiszem, hogy a kulturnivó érdekében kifejtett mondanivaléjif az igazi' tehetségeket, a nem pusztán hiúságra épített úókat a Bessenyei Kör táborá--ba hozzá' Beloliorszky Fer^ic. REKLAMTABLAKAT több wanben ts Ktsiit A JÖBA-PÍYOMDA,