Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

Nyiregyh&za, 1933. januér 22 » Vasárnap f»lV évfolyam 18. sz w m tw én vréÜkrm : fa)r h. 2 P 9 l - W.H rfttH ? r AKnfeMt 4WTS; I® IJÖSU SL£K varne K. AJWOR &umrhmwt£öaég és kiadóhivatal címe Soécfcewpi-ét 9. száat. — Tetefenxzám : I 39. ifcrfetésekei UjsAjíWÜ is felvesz, tíethl-n-a. 2falu jegpéje és m adóbehajtás Irta: Brogli József országgyűlési képvise ő. Igy egymásmellé állítva ez a két kérdés, minden további magyarázgatás nélkül, is kirivóan ér ékelteti, hogy nemcsak összeférhete Ln, hanem egymást kizáróan ellem, ét-s két olyan fogalom, mely soha sem fedhe i« yra st esd ö-<-ib n céljaib n, rendek'ében, de eredményében is elté <3- végzetes hiba volt egymás mellé állítani és ugyanolyan hiba volna, akár népnevelési, ak\r szociálpolitikai, kai urális, n m'eti, vagy pán'ügyi szempontból Lekiintjük, továbbra is fenntartani. Kije a jegyző népének és falujának r Erre a kérdésre akénl válaszolhatunk a legvilágosabban, ha a jegyzői állást és hivatást múltjában vizsgáljuk. A jegytői intézményt mem az államhatalom kreál a, ezt a néplélek termel e ki önmagának. A nép érezte, hogy szükséges van egy olyan írástudó, az ő szellemi fokán fe^ülálló egyéniségre, ki az ő sorsával törődik, aki neki ve e ője, tanácsadója, a törvények "abirin usában irányitója védelmezője legy n, aki kisebb ügyeiben szomszédos perpatvaraiban, az őt ért sé elmekben rövid uton igazságot szolgáltat neki. aki a falu kö ügyeit irányija, rendben tartja, érdekeiért harcol, azt megvédi, aki örömében, bánarában vele van, vele érez. A f lu iródeákjaibó lettek a jegyzők, aki-, ket a nép maga választ és már ezzel a választással is tanúbizonyságot tesz mellettük, hogy ők t vezérükül isimeri el, bizalmával ajándékozza meg és Eötvös Tengelyi Jónása és Petőfi Szilvesztere nem regényalakok, hanem megtestesítői a s ó legideálisabb értelmében vett népügyvédeknek. A jegyző gyönyörű és magasztoss hivatásinak nemes-ajk tényleges, hanem történelmi alapja is a nép bizalma, amely őt székebe ülteti. És azután jött az államhatalom, mely a jegyzőt kisajá itotta és időről időre ugy ahogy az állami élet kifejlődött s ahogy az emberi élet mind szövevényesebb lett, mind több és több munkaterhét rótt a jegyzőre, mind messzebb és meszszebb tolta őt eredeti hivatásától és ami a legszomorúbb, a rárótt feladatoknál nem válogatott, bőven rakta rá az olyan teendőket is, amelyek alkalmasak arra, hogy a jegyzői hivatás alapeszméjét és pillérét, a nép bizalmát ássa ki alóla. Nézetem szerint a legnagyobb hibát akkor követték el, amikor megtették a jegyzőt végrehajtónak. Iskolázott emberek jelentékeny része is hi'-cnyos averziót ér saté rehajtóval s emben és nem becsüli le a végrehajtónak a foglalkozását, de tanácsért, segítségért egész bizonyosan nem a végrehajtóhoz forMussolini: A láthatáron biztató jelek mutatkoznak Talpra áü a világ, ha még nsgyobb erőfeszítéseket teszünk és erélyücket megacélozzak A gazdasági világválságról irt Mussolini a Less Annales politikai folyóirat ma megjelent számában. A cikkben nagy bizakodással nyilatkozik a varható fejleményekről. — Az az érzésem — irja —, hogy az 1933. év igen fontos év lesz. Nagy elhatározások küszöbén állunk és határozataink hosszú időre kihatnak a világ sorsára. Most már negyedik éve tart ez a példátlan gazdasági világválság. A gazdasági helyzet problémáinak hosszadalmas tanácskozásokat szenteltek, ennek ellenére a gyakorlati eredmények idáig igen soványak. Egyedül a válságban sínylődő népek csodálaios fegyelméntk és odaadó áldozatainak köszönhető, hogy egyes államokban sikerült fenntartani a rendet és elhárítani az összeomlást. A népek kitartása addig nem is ernyed el, amig látják, hogy erős eltökéltséggel és őszinte fáradozással kere>ik a gazdasági egyensúly helyreállítását. Ez az állapot azonban nem maradhat fenn a végtelenségig. Szerencsére a láí! határon biztató jelek mutatkoznak, amelyek arra vallanak, hogy a világ most vég.e jó irányba fordul. A célt azonban csak akkor érhetjük el, ha még nagyobb erőfeszítéseket teszunK és erélyilriket megacélozzuk. Befejezésül Mussolini annak a reményének ad kifejezést, hogy az 1933. év a művelt világ gazdasági, erkölcsi és szellemi talpraá

!litásának az éve lesz és biztosítani fogja nemzetközi téren az egyensúly megalapozását. Szabolcsvármegyében nem okozott a szélvihar közlekedési és egyéb üzemi zavarokat A vonatok pontossá közieisednek — á Dunántúlon hatalmas hóvihar dnl ffla délelőtt nem volt piac Nyíregyházán A kegyet en hideg s

zél\ihai" már második napja borzolja Szaboicsvármegy thátát. Még szerencse, hogy nern esik a hó, me.t altkor be áthatat an következményei .'ennének ennek a zord időjárásnak. Az Államvasutak szabolcsi és környéki vona'am mindössze TtszacSegérői jelentenek három centiméteres hóakadá yt, de jelentékenyebb hótoriaSz nem vo t sehol. Széi azonban annál erősebbb. Minennek dacára a vonatok me.ietrandszerü pontossággá

1 'kóztekednek s egye őre még minden a legnagyobb rendben megy. A Kis vasutaknál ugyanez a hely zet. A vonatok és autóbuszjáratok kifogást a an pontossággá

1 közlekednek, seho' sem fordult elő a íegcsekéhebb zavar sem. A Nyi'egyházi Vi-íamosságl r. t. legutóbb hozatta rendbe a vármegyében e ágazómagasfeszültségü vezetékeket, ame yek o yan erőseK hogy a legnagyobb viliart is kiállják. Egy ilyen vihar, mint a mostani, á legnagyobb és legjobb erőpróbája a vezetéknek, s mig a Dunántu on egyremásra Szakadtak ei a huzatok a legutóbbi viharok a'ka mává', addig Szabolcs vármegyében egyetlen iiyen eset sem fordult elő. Nyíregyházán és környékén még erősen du'"a vihar. Sok halyen megtépde^te a hlzak cseréptetejét ,sőt az erdőben egy hatai• mas fát is kidöntött ma reggel, de | egyéb baj nem történt. A Szél sok heiyen e-viselhetetlenüi fojtó légnyomást teremt. A hőinérsék'íet — 12 fok Ceistus. Jeíiemző az időjárás eíviselhetctJenségére, hogy a nw reggeli piacon egyet e:i egy tanyai árus sem jeent meg. Sopronbó jeentik: A nagy hófúvás miatt Győr, Sopron—ében-. furti vásutvonaon Sopron és Győr között a sinautójáratokat, Eszter, háza és Celldömölk között a motor vonat járatokat Szüneteltetik. Béc'sbő' j'etentik: A tegnap óta tartó havazás miatt Ausztriában és az e szakított Nyugatmagyarországon sok utat befujt a hó. A Budapestrő' ma reggei "Bécsbe indult autóbusz a magyar határ közelében megakadt. > dul- Mennyire élesebben jelentkezik ez a falu népénél, amelynek nincs meg ez a judiriuma, amellyel felfoghatná, hogy a végrehajtó, akkor. amikor kötelességét teljesiti. lehet neki jóakarója, megértő barátja is. Csupán az áUamha'alom sjzigoru végrehajtóját látja benne és bizony kevés ember van olyan, aki jó szemmel tekint arra, aki licitálja a vánkosát. Az állam ilyen végrehajtóvá tette a jegyzőt. A jegyzőt az a körülmény,, hogy kénytelen az adót behajtamd, állandó dilemma elé áHitja, mert a vele szemben alkalmaaoltít szígorr (anyagi felelősség) kénytelen átvinni az adóbehajtásokra, viszont népe iránt ér e't szeretete és szánalma kímélete- parancsol neki — Ebben a harcban azután, lefelé elveszti népszerűségét fölfelé meg femmmmmmaammamm letteseinek bizalmát, de nem használ az állam pénzügyeinek sem, mert sok olyan helyzetet kénytelen megtűrni, mely nincs javára az adómorálnak sem, sem pedig annak a törekvésnek, hogy az adóalanyokat megőrizzük. Mennyire más, hasznos és lelkekre is megnyugtató szerep volna az ha a jegyző az adóbehajtásoknál az igazságos ügynek a s ószólója lehetne és az adózók fizetőképességének egyéni mérlegelésénél a méltányosság szolgálatába állhatna. Ezzel nem veszítene az állam, az adózó meg igazságos elbánást nyerne és konzerválódhatnának az adóalanyok. Pedig ennek a kérdésnek pénzügyi akadályai se lehetnek, m r: hisz a végrehajtási költségek bőségesen fedeznék a közpen ila í alkal r.a

zo t adóvégrehajtók fizetéseit. A Gömböse-kormány íjarfvalatos ' programja, hogy a közigazgatást, az él an i_azr,a 1% n m^eti ta'alommal töltse meg. Olyan tartalomma*, af mely lehetetlenné teszi azt, hogy az egyik közigazgatási ágazat e ontsa azt, amit a másik felépített, hogy az államigazgatás egyes ágai egymás céljairól és törekvéseiről tudomást se szerezzene' Az államigaz-. gatás nemze'i tartalommal akkor telik meg, ha minden intézkedésében a nemzeti öncélúságot sz;Igéi ja. Vissza kelt adni a jegyzőt a falujának és fel kell őt disziteni mindazon kellékekkel, amelyek a népvezérletre szükségesek és el kell venni tőle mindazt „ami őt e hivatásának teljesítésében akadályozza. • És a falunak joga is van az 6 I jegyzőjére! Ara 16 íiller