Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-15 / 283. szám

1932- december 15. JátmoitL Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város harca az inség frontján Az inségenyhílő nagybizottság ülése | nak fel. Aki nem tudott munka­alkalmat biztosítani, a z pénzben váltotta meg a tőle várt hozzájáru­lást. A munkanapok felajánlással munkát lehetne adní a munkanél kül sínylődőknek. Javasolja az egész vármegyére kiterjedő mun­kanap akció publikálását Olchváry Pái 'kormlnyfőtanácsos, ny. főszolgabíró megemlíti, "hogy már augusztusban sürgette az m­ségakció megindítását. Az volt a javaslata, hogy napszámjegyeket adjunk ki, amelyeket a birtokosok megvásárolnának. Az igényelt mun­kást a központi 'bizottságok ki­utalnák és a munkás lisztsegélyt kapna az elvég/e.t munka el'enébtn. Étre*es János prelátus újra le­szögezi az "inségakció szigorú alap­elvé^ hogy munkanélkü' nem kap­nak csak a munkaképtelenek se­gélyt és ismerteti a ta\-a(yi álta­lános étkeztetés tapasztalatait, amelyek szerint volt olyan, aki el­hagyta vidéki kondícióját, azt mond ván, uiiért dolgozzék, amikor ha Nyíregyházára jön, itt ingyen el­tartja a város. Az a baj, hogy a munkaalkalommal való segítség is késő, hiszen nem sokára fagyos lesz a föld és nem végezhető földmunka. Különben is olyan nagy a ruhahiánv, hogy nincs miben dolgoznia a sok szegénynek. Látta Kfsvárdán, hogy a társadalom összefogása mire képes. \ város­nak itt is segítségére lesz a társa­dalom- A feikészi' kar köteles is a legmesszebbmenő szociális mun­kára. A hatóság segítségévei keh be­szerezni a munkás ruhaszükségle­tét, a TőszoIgabíróságok v községi elöljáróságok utján. A vármegye, a város, a községek á Tapodjanak meg a textrígyárakkal, amelyek ezt a garanciát szivesebben eífo garfnák s olcsón is Szállítanának. Tgy azután az egyes munkástói az inségmunkáért járó díjból levon­nának 4—s részletben bizonyos összeget, a többit pedig kiadnák! élelemre. PaufiK janoá m- kir. kormány­főtanácsos, ev. igazgatólelkész örö­mét fejezi 'ki afö'ött, hogy egy vé­leményen van Énekes János pápai prelátussal t. 1. hogy csak munka ellenében fehet segélyt adni. Kifo­gásolja, hogy csak földmunkát vé-' geztenek, holott sok olyan munkás éhezik, aki'finomabb munkához van szokva, (pl. "szábó) s akinek a ke­zét tönkreteszi a "kubiko'ás. Gon­doljanak ki valamit, hogy ezeket a munkásokat is foglalkoztassák. A ruházati cikkeket" készittessék ei munkanélkü í szabó" és cipés z­segédekkel. Az Ev. Leányegylet­ben, amefyet a felszólaló kislánya vezet, már a 134-ik öltönyt varr­ják a szegény gyermekeknek. A tej- és étkezési akció is folyamat­ban van. A templomban is tgyeke­ziink felhívni hueink figyelmét ezekre az akciókra, s meg vagyok győződve, hogy más val'ásfe ekeze­tü léikésztársaim hasonlóképen cselekesznelt." Kifogásolja a tnostíf­1 nában elharapódzott ünnepléseket s indítványozza, hogy adóztassák meg a banketteket. Bánkéivy Korníf rakamazi fám. Hétfőn délben ült össze Sza­bói. Svármegye inségenyhitő nagy­buott sága a vármegyeháza kister mél>en Mtkecz ödön dr főispán el nö'<let« mel ett, hogy megtárgyalja a munkaánélküliség következtében fokozódó nyomor ellen való küz­aé.e,n részleteit­A nagygyűlésen résztvettek az egyházak képvr re!őf, a jótékonysági egyesülete^ a járási "főszolgabi­rák . a jegyzők, a Felső Tiszai Armentesitő Társ uiat, a Nyirviz­szabáJyozó Társulat igazgatói, Nyír egyháza város képviseöi. Az or szággyülési képviselők köziü Vay Mik ós báró jelent meg. Míkecz ödön dr főispán az ér­tekezlet megnyitása után istrner tette a bizottsággal a belügymi­niszternek az idei inség leküzdése tárgyában kiadott rendeletét. Az áUam s uiyos helyzete nem engedi meg, hogy a tavalyi'évhez mérten nyújtson támogatást a közületek­nek. Be keli érnünk a rendé kezés­re á'Ió összeggel, amelybői a munkanélkülieknek munkát, az el aggotiaknak és munkára képte'en gyengéknek, gyermekeknek, l>ete geknek segélyt keh nyujtanunk. — Nyilvánvaló, hogy az á'lam ftai nyújtott csekély Összeg nem elég az mség leküzdésére, hanem a tár­sadalom széleskörű áldozat hozata Iára fesz szükség ezen a télen fs. Nyíregyháza város-áa különleges intézkedések érvényesek, riie t a város az átengedett inségadó 'be­vételeit használhatja fei a meg­felelő akciók céljára. Amennyiben pedig az a s zükség merülne fef, liogy más községek részéie is en­gedtessék meg az inségadó kive­tése . az ezirányu kérelem ügyében ts dönthet a mai értekezlet­A főispán megnyifója után Szo­hor Pál' főjegyző ismertette Nyír­egyháza város képviselőtestületé­nek határozatát, amelyet az idei inségakció ügyében hozott. Ez a határozat kategorikusan kimondja, hogy a mu'tak ke cerü tapasztalatai után sémimé esetre sem ismételj meg a város a ta.\ alyi esztendőben adott ebédsegélyezést. Most, aki dolgozni tud, csak munka el'énében kap segélyt, míg a munkaképtelen lakosságot a város a Misszió Tár. su'at konyháján látja ei egyszerű meleg ebéddel. A város az ínség­adóból nem fedezheti kiadásait s így kénytelen lesz a kincstár se­gítségét kérni. A földmunkákat már most megkezdték a vásártér áttelepítésével s folytatni fogják a sóstói 'földmunkákkal. Nyíregyhá­zán sok ipari munkás van kereset nélkül már évek óta és így égető ezeknek a munkásoknak a. megse­gítése. Ezért leméh a város, hogy speciális gondjaira tekintettel lesz­nek és az adóból felhasználható csekély összegen kívül még va'anu­íéle támogatást kap. Vay Miklós báró helyteleníti az inségadó kivetését a mai helyzet­ben. Leghelyesebb vármegyeszelte a munkaalkalom fe ajánlásának gyűjtésére irányu'0 mozgalom, a melyet tavaly az alsó dadái járás­ban sikerrel indítottak meg. Felszó­lította járásának lakosságát, je'ent­sék be, hány munkanapot ajánla­kat. plébános engedélyt kér, hogy a falu szavát is hallathassa. Más a helyzet a városban és má s a falun. Van testi 'és lelki nyomor. A tes ti nyomorúságon kivü' nagy a nyomor faluhelyen a lelkiekben is. "A gazdáknak ma olyan a hely­zetük, hogy könnyen hajlanak a lelkiismeretlen izgatók Szavára. — Abban a kisgazdában, akinek adó­ban 25 pengőért árverezték ei 150 pengős tehenét s ráadásul még mségadót vetettek rá, elvesztette támogatóját a polgári társadalom. Inségaknóval, karitatív tevékeny­séggel "láfun nem megyünk sem­mire. Egy-egy községben 10—15 intelligens ember van, aki legalább fát pénzt, de ennyi ember nem tud segítem a bajokon. A kisgazdából nincs az a hatalom, amelyik 10 kg. I Tisztet fcr 'tudjon préselni. Indít­ványozza, hogy vásároljanak össze nagymennyiségű burgonyát, olcsón: s ezzel Jássák ei a népet. Munkaal­kalom volna, munkás is van, de miből fizessük ? Náluk 1100 isko^ gyermek van, ebből 4 0 0 nem jár iskolába, mert nincs ruhája, cipő­je. Hogy fehet ilyen körülmények között érvényt Szerezni 'a törvény­nek, hogy kötelezzük a tankötele­seket az iskolába járásra? A ruha. kiosztásnái visszaélések történnek, ezeket meg keh akadályozni. A nagybirtokosok még tudnának mun­kaalkalmat adni, de Rakamazon csupa árverés alatt nyögő kisgazda van. Porzsolt István ujfehértói ref. esperes fájdalommal á'lapitja meg, hogy a mai Válságban nem lehet megoldást találni. Fontos azonban, hogy a saját hatáskörében mm­ueriki tegye meg a tőle telhetőt. A hatósági munkaközvetítést új­ból meg kellene indítani, mert sok olyan munkaadó van, aki nem ta­lál munkást. Meg ke lene kísérelni a válság intézményes megoldását. Virányi Sándor alispán válasza Ezután Virányi Sándor alispán emelkedik szólásra és a következő­ket mondja: — Bánkövy Kornél bizottsági tag ur igen sötét színekkel 'ecse­telte a faíu helyzetét. Az a fontos* hogy meglegyen a falusi nép nyu­galma. A magam részéről nem tar­tom ofyan veszedelmesnek a hely­zetet- Azért ültünk össze, hogy az aggasztó szimptómákat idézessük s (t nyomasztó hangiratot enyhít­sük. Ha mindjárt visszariadunk, akkor az egész akcióból ne.11 lesz semmi- Ne azt keressük, hogy mit nem lehet megcsinálni, hanem azt, hogy mit ííhet. Harmónikus, oda-) adó és áldozatkész közreműködés­re van szükség. A mult évi ínség­akció anyagilag sokkai szűkebb ke­retek között bonyolíttatott le és mégis eredményre vezetett. Ha nem is sikerült teljes egészében, kielégítő volt. Történtek hibák, de ezek tanufságui' "szolgáltak s most ki "fogjuk küszöbölni. Abban egyetértek Énekes János bizottsági tag ur őméitóságával, hogy a legfontosabb probléma a ruházat kérdés-e. Az volna a néze­tem, hogy az inségpénznek mond­juk 20 százalékát kapcsolják ki az iskolás gyermekek ruházatára. A Tesléry Károly tanfe'ügyelő ur dicséretiemé'tó ebédeftetési ak­ciója azt eredményezte, hogy ma már nmes Nyíregyházán olyan is­kolás gyermek, akinek ne lenne meg a mindennapi ebédje. Ezt fa­Hm is meg íehet oldani. A munkaképtelenek segélyezé­sét is keresztül fogjuk vinni. A munkaalkalom kérdése a leg­nagyobb probléma. Ha több vol­na a pénz akkor sem lehetne meg­oldani minden községben. Nincs más mód, mint az útépítés és vizi munkálatok nágy á'talánosságban, mert csak ezeknél fehet nagy tö­megeket foglalkoztatni. Érmek a feladatnak a keresztül­vitelébe belekapcsolták az áliam­ép'itészetí, folyam mérnöki hivatalt, a vizszabályozó társulatokat s megkísérlik a tokaji kőbányák üzembe helyezését. Ezután megnyugtató kijelentést tesz az inségadóra vonatkozólag. Bánkövy Kornél bizottsági tag ref'ektáf az alispán szavaira s ki­jelenu, hogy ő nem akarja a bi zottság munkáját hátráltatni, csak rá akart mutatni arra a féktelen és gyűlöletes izgatásra, amelyet egyes Nyíregyházáról itrindnló sötét és piszkos elemek folytatnak Rakamazon és általában a vidéken. Ezeknek a megfigyeltetését kéri. Énekes János pápai prelátus Bánkövy Kornéllar-szemben állít­ja, hogy karitatív munkával, a tár­sadalmi és vallásos egyesületek közös munkájával igenis meg lehet oldani a nyomor kérdését. Nem adókivetéssel', hanem hozzáértő, sze rető szívvel- Majd rámutat arra, hogy a vállalkozók a kavicsszálli­tást kivették a nép kezéből- Nagy­ban vigyék a követ a helyszínre, ne zúzott állapotban, hogy a kö­törőknek meglegyen a kenyere. Vitéz "Elesés' Gábor nyug. hu­szárezredes, a Honsz nevében szó­.'ai'fei s kéri, hogy a hadirokkan­takat, hadiözvegyeket és hadiárvá­kat bizonyos előnyben részesítsék. E'őfordult, hogy vidéken a községi jegyzők az inségmunkára jelentke­ző rokkantakat elutasították az­zal, hogy azok járandóságot kap­nak, holott ez csak pár pengőnyi könyöradomány. Rámutat arfa, hogy a 25 Százalékos rokkanta* sokszor mar teljesen munkaképte­len idegroncsok, akik munkanélküli segélyben részesftendők. 5400 rok­kant van a vármegyében, ami néni is olyan nagy szám- Karitatív meg* oldás esetén kéri, hogy a rokkant­egyesületnek egy Összegben adják ki á segélyt, maja ők szétosztják. Mikecz Ödön dr. főispán rezüméje abban megegyeztek, hogy különb' ség van munkaképtelenek és mun­kanélküliek között. Mi n«m a mun­kanélküliség problémáját akarjuk megoldani, "hanem az ínségeseknek éleiemmei és ruházattal vflló ellá­tását. ' j Zrínyi Ilona-u. 6. bevezette a vászon árakat. Raktáron tert minden nöi és férfi fehérnetiS és ágynemüekhez szük­séges vászon, damaszt, slffon, kflpper, inlet és síines nanszug árukat. — Legalkalmasabb karácsonyi ejándék egy 12 méter 80 cm. széles vég la. vászon P 10'44 Excelsior Harisnyaház Ezután az elnöklő Mik«cz Odon dr. főispán resumálja az értekezlet eredményét. — Az alispán ur — mondotta — már legnagyobb részben tisztázta az inségakció célját és kivitelének módját. Az értekezlet felszólalói

Next

/
Oldalképek
Tartalom