Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-02 / 273. szám

1932- december 2. jMYftoriMÍJL Jöjjön ! Lásson ! Győzött a Hungária Nyíregyházán 42-re Minden darab P 42 a ma kezdődött olcsó karácsonyi árusításon! Tekintse meg kirakatunkban! Hungária Ruhaáruház Városház épület Vegyen! Vegyen! Lásson! Jöjjön A revízió felé Mikor a végzetes trianoni "bé­ke aláírására rákénySz eritették a magyar nemzetet, már az első pil­lanatban nyilvánvaló volt, hogy a nemzet ebbe a békébe sohasem fog belenyugodni. A társadalom leg­különbözőbb osztályai mozdultak meg nyíltan hangoztatva azt, hogy a magyar delegátusok csak az erő­szaknak engedve írták a!á nevüket a békeokmányra és rögtön megin­dult a mozgalom a trianoni béke­szerződés rendelkezéseinek békés uton való megváltoztatására. Hosz­szu ideig az egymást felváltó ma­gyar kormányok azon a vélemé­nyen voltak, hogy a békeszerződés megváltoztatására irányuló törek­vés maradjon csak társadalmi 'ke­retek között s hivatalosan nem foglaltak állást a revízió érdekében. Gömbös Gyula kormánya, amely csaknem minden vonalon uj esz­mékkel, uj célkitűzésekkel és uj módszerekkei lépett a magyar nép elé, szakítva az eddigi" politikai felfogással, nyíltan kijelentette, hogy igenis célja a békeszerződé­seknek békés uton való megváltoz­tatása. Hogy a miniszterelnök mennyire helyesen érezte meg a lélektani pillanatot, amikor az ed­digi "társadalmi mozgalomnak most már megadta a kormány szank­cióját is, bizonyítják azok az ör­vendetes hírek, amelyek a külföld­ről érkeznek hozzánk s amelyek mind nemcsak a békeszerződések megváltoztatásának lehetőségét, de szükségességét is hangsúlyozzák. Anglia egyik legkiválóbb poli­tikusa, Winston Churchill leg­utóbbi álsóházi beszédében arra az eredményre jutott, hogy Európa végzetes* betegségét csak a béke­szerződések revideálásávaf lehet meggyógyítani. Sokkai célszerűbb volna az olyan problémákat, mint a "danzigi korridor, vagy Erdély, még addig megoldani, amíg hideg­vérrel és nyugodt légkörben lehet az ilyen kérdésekről tárgyalni. Ezek Churchill saját szavai, amelyek­hez még azt is hozzátette, hogy a legyőzöttek jogos panaszait ok­vetlenül orvosolni'kell. Hogy meny­nyire komoly formát öltött a bé­békeszerződések tarthatatlanságá nak belátása a Nyugat nagy álla­maiban, bizonyítja Stelescu ro­mán képviselőnek az a kijelentése is, hogy az Erdélyben rendezendő revizióehenes napra azért %-an szük­ség, mert a Nyugat egyes orszá­gaiban erős revíziós áramlatok van­nak. Természetesen nem fogunk vitába szállni Stelescu urraí abban a kérdésben hogy vajon a revi ziós mozga!<Jm egyre hatalmasabb lendületének elfojtására alkalmasak í e azok a brutális és barbár esz­közök, amelyek a legutóbbi buka­resti tüntetéseknél is meg­nyilvánultak. — 'Azok a re­víziós áramlatok, amelyektől Ste­lescu ur fél, nyilván csak "erősöd­hetnek Jövőben, mert amilyen mrétékben kijózanodik a világ a hazugságnak é 3 félrevezetésnek ab­ból a légköréből, amely a béke­szerződések nagyon sok paragra­fusában visszatükröződik, olyan mértékben nyer utat és jogot az igkzság. Jól tudhatják az utódállamok, hogy megtévesztés alapján nem I e' het öröké.etü országókat teremte­ni. Az erőszak, amely az utódálla­mok szülőanyja volt, vala mi' el" Ienálíhatatían folyamat során m a gától szétfoszlik és hatástalanná vá lik. bármennyire is meg van a kor­mányokban a készség arra, hogy az erőszakot, az elnyom ás t 1 a féíre­vezetést továbbra is gyakorolják. Csehország, amelynek diplomáciai ravaszsága a békaszerződések egyik sugalmazója volt, megdöb­benve eszmél rá arra, hogy az ön­álló állami 'létnek 'bizony keservei is vannak. A volt Monarchia ke­reteiben Csehország a maga ipa­ra számára hetveninMós fogyasz­tási "területet talált s ma ez a fo­gyasztási "terület tizenhárom mil­lió lakosra zsugorodott. Hiába eme 'ik a vámfalakat az égig, az önel­látás problémája ma a legtöbb ál­'arji számára megoldhatatlan álom, a "kivitel esetében pedig az égig emelt vámtai "ugyanolyan magassá­gú vámfalra talál a szomszéd or­szág részéről. Már több mint tizenhárom esz­tendeje konferenciáznak, szakértő bizottságokat küldenek ki, s ugyín<e­vezett gazdasági vezérférfiak a leg­különbözőbb cikkekben próbálják megtalálni "a válság megoldásán^ titkát. A külföidön"erősödő hangír lat jjrra mutat, hogy azok, akik a legbátrabbak és íegfüggetieneb­bek, már meg is találták és ki is mondották a varáz's szót. Ez a va­rázs szó pedig nem egyéb, mint a békeszerződések igazságos revízió­Városi Mozgóképszínház Szerdától—vasárnapig Nem kérdem ki vagy ? Zenés vígjáték 10 felvonásban. — Főszereplók: Liane Haid, Gustav Fröhlich, Szőke Szakáll Zene: Róbert Stolcz Paramount híradó Paramount híradó Rendes helyárak Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7, 9. vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Fekésháiy József feljegyzései a hadi­fogságban a csehekről VIII. Szeptember 1. A cseh csapatok végeztek a keleti veresekkel, bolse­vikekkei 's most gyorsan utaznak Európa felé. Szeptember 3. Parancsban hir­dették ki, hogy megbüntetik azt a magyart, aki munkára fog még csak egyszer is jelentkezni. (Most már mindenki mehet munkára, c?ak a magyar nem 1) A csehek munkája volt ez is. Szeptember 7. Lap. A japánok üdvözölték a cseheket keleten. Ke­leten 1200 foglyot ejtettek a cse­hek; az ő veszteségük egy halott és tiz sebesült. Szeptember 12. Költemény: Ur­sakov nem halt meg: három mil­liónyi arannyal eltűnt, egy katonát temettek ei helyette. Vilmos császár tárgyai a csehek­kel s megígérte, hogy önálló Cseh országot létesítenek. A csehek fel­robbantották a Voíga-hidat... Szo­rulnak Szibéria felé. Szeptember 15. Károly király az egyik cseh politikusnak megígér* te, hogy Csehország jogait meg­növeli. — Már késő — volt a fe­lelet... A cseh-tótok segítséget kér­tek az angoloktól. Az angolok el­határozták, hogy keli adni segítsé­get. > r A cseh-tótokat nagyon bántja egy városnak elvesztése. Nagy a veszteségünk — írják. Vesztettünk 6000 embert. Egy városnak elha­gyása — irják — háborúban kis jelentőségű, de poigárháboiuban nagy, hiszen ellenfeleink azt fog­ják hirdetni, hogy gyengék va­gyunk; hogy nem vagyunk képesek megtartani azokat a helyeket sem 1, melyek á mieink voltak. Szeptember 18. Károly király al­kudozik a csehekkel. Szeptember 19. Ursakov holttes­tét — beszélik — kiakarták az éjjel "venni. A sírján lévő koszorú­kat a meglőtt bolsevikek 'sírjára helyezték, a sírját pedig jó mélyen kiásták. A ha'.otthiborgatókat meg zavarták munkájukban; levelet hagytak hátra azon figyelmeztetés­sel, hogy vigyék e. az Ursakov te­temét, mert nem nyugosznak ad­dig, míg ei nem viszik annak a hul­láját, ki annyi sok embert kivégez­tetett... Járja az a hír is, hogy Ur­sakov él. Szeptember 28. A 24-én átutazó foglyok magyarországi tótok stb. voltak, büntetőtáborba vitték őket. mivei nem: akartak harcolni "Ma­gyarország ellen. (A csehek vitték.) Október 1. Egy katona beszélte: Az a katona, akit a múltkor el­vittek a csehek, megfenyegetett pár héttel előbb egy 42—43 éves magyart, hogy főbe löveti a cse­hekkel. Szavait többen bizonyítot­ták. Október 5. Ezerféle hír: A cse­hek több vereséget szenvedtek s ami leginkább nyugtalanítja 6k»t: meghasoniottak 'egymás között. — Többet főbelőttek maguk közül. Október 13. Tegnap híre 'járt, hogy az omszki konmány a csehe­ket felmentette a szolgálat alól. (Ez a hir meglepő ^zért, mert most hozta a lap a hirt, hogy Heidert az arali hadsereg vezéré­vé nevezték ki.) A Magyarország­ból hazajött orosz katonák beszél­ték: A magyar asszonyok sokat sírnak, mert azt hiszik, hogy a cse­hek legyifkolták az itt lévő hadi­foglyokat. Októben 16. Lap. Szamarát a csehek kiürítették azért, mert a városban megerősödtek a bolsevi­kek. Október 19 Az Irkutszkba ér­kezett egynéhány japán katonát a pályaudvaron üdvözölte az irkutsz­ki kormányzó és a csehek képvise­lője. Október 20. A központi hatal­mak seregei mindenfelé vereséget szenvednek: csupán a csehek kény­telenek visszavonulni. X kínaiak félnek, hogy a csehek elfoglalják Mandzsúriát. Október 21. Egy magyar lap azt tanácsolta a cseheknek, hogy alapítsanak Raguknak uj országot — Szibériában. Október 23. A cs«hek csak ja pántói várhatnak segítséget. Október 25. A csehek kiürítették Ufát. Október 28. Híre jár, hogy a cse­hek nem harcolnak, níert már elér­ték céljukat: Megalakult az önál­ló cseh kirá'yság. Vilson az osztrák és magyar békejavaslatra azt fe­lelte: Ausztria és Magyarország külön-külön egyezzenek meg a cse­hekkel és déiszlávokkai. November 2. Csehország külön vált Ausztriától. Október 3. Egyik cseh vezető ember tudtára adja a cseheknek, hogy azon hir, miszerint Csehor­szág önállósághoz jutott, — tiem igaz. A japánok ellenségesen vi­selkednek a csehekkel November 6. A csehek éten több mint 120.000 magyar harcol. November 10. A csehországi né" metek függetlenítették magukat. November 11. Egy cseh ezredes főbe lőtte magát, mfivei katonái nem engedelmeskedtek neki. .(Folyt, köv.) , ; -"'"i 7050 3-J-l lámpás 6 + 1 lámpás Ön is becserélheti elavult készülékét e modern ORION RÁDIÓKRA Megfelelő egyenáramú típusok is kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom