Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-11 / 281. szám

fMregyháza, 1932. december 11. » Vasárnap XfltIT. évfolyam. 281. sz POLITIKAI NAPILAP flffei Mi ii ár*k helyben é* vr<k:ke» : Cajr Wa .2 P 5§ I. — Najryedérr* 7 P 50 f. crém' Ars: hétköznap 10 f., vuánup IC f. Alapította: JO&A ELEK FafcWí .um-keszt*: VHKTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe S*éche«yj-iit 9. szam. — Telefonszám : 1 3fl. Hirdeléaehet az Ujsagbol l i 8 felvesz. Bethlen-u. 2. Magyarország a staiisalika tükrében Kovács Alajos dr., a Központi Statisztikai Hivalai elnöke a Ma­gyar Tudományos Akadémiában felolvasást tartott, amelynek kere­tében bemutatta az 1930. évi nép­számlálás részletes eredményeit, amelynek feldolgozásával a hiva­tal most készült e • Kimutatta, hogy az 1920. óta eltelt tíz év nemcsak a magyar nép lélekszámában ho­zott lényeges változást, amennyiben azt ezer fő hijján 700.000 fővei eir.elte ; hanem igen iiagy eltolódá­sok következtek be a népnek ne­mek, kor, családi 'áh'apot, művelt­ség és magyar nyelvtudás s zerint való .megoszlásában is. AmaiMagyarország 8.688.000la­kosa közül 4,250,000 a férfi, a nők Száma pedig i"88.ooc fővei múlja felüi a férfiakat. Tíz évvé ezelőtt többletük még 238.000 fő volt. Ak­kor Magyarországon 1000 férfira icÓ2 nő esett, ma 1045. A magyar­ság arányszáma 2.5 százalékká; nö­vekedett. Az 1920. évi népszám­lálás Magyarországon a magyarság arányát 89.6 százalékban alapítot­ta meg, tehát a lakosságnak több mmt 10 százaléka volt másnyelvü. Az 1930. évi 'népszám'álás szerint a magyarság aránya már 92.1 szá­za ék, a másnyelvüekre pedig csak 7.9 százalék jut. Az egyes nem magyar nemzeti­ségek számát a kö\etkezőkben ál­lapította meg a népSzáimlá ás: né­met 479.000, tót 105.000, román 16.000, horvát 28.000, szerb 7.000, bunyevác-sokác 21.000, délszláv te­hát összesen '56.000. Ezzei Szem­ben a magyarság száma kereken 8 mi.íió. A- magyarság az utolsó tíz év alatt 845 000-rel szaporodott, a né­metek ellenben fogytak 73 ezerrel, a tótok 37 ezerrel, "a románok 8 ezerrel. Ezt azzal magyarázzák, hogy a románok és szerbek közül Sokan optáltak és kivándoroltak az u] ' áilamókba. Abszolút számban legnagyobb a fogyás a németeknél. A 73 ezer főnyi'fogyásból magára Budapestre 22 ezer esik: Budapest közvetlen környékére, vagyis a Nagy-Budapesthez számított köz­ségekre és városokra további 4000, úgyhogy a németek fogyását több mint egyharmad! észben Budapest végleges és feltartózhatat.an meg­magyaro?odása idézte elő. A nem magyar anyanyelvűek kö­zül "1920-ban 69 százalék beszélte a magyar nyeívet is, 1930-ban már 74 százalék. Tíz év "előtt még 258 ezer ember volt olyan, aki nemi tudott magyarul, mi mar ez a Szám 177 ezerre csökkent. A val­lási megoszlásban ninc s nagy el­térés. A nemzetiségi megoszlást az anyanyelv szeiint állapították meg. Anyanyelvéül 'pedig mindenki azt va.íhatta be, amit legjobban beszél. A népszámlá'ás áital megá lapí­tott fe.ekezeti megoszlás a követ­kező: a római" katolikusok szánnia 5,634.000, a görög katolikusoké 201­e zer, a reformátusoké 1,813.000, az * ágostai hitvallású evangélikusoké [ 534.000, a Jjörög keletieké 40.000, végű' az izraelitáké 445.000. A Többi vallásfe ekezetek hűéinek szá­ma jelentéktelen. 1920 óta legjob­ban riöv'eRedett a görög katoliku­sok száma 13 százalékkal, azután a római katolikusoké 10 százalék­kal. A reformátusok növekedésé­nek aránya már csak '8.5 százalék, az ágostai "hitvallású evangé'iku­soké pedig csupán 7 százalék. Ellen ben erősen, 22 százalékkal megfo­gyott a görög keletiek Száma, a szerbek és a románok kiköltözkö­dése folytán. Viszonylagosan 'ki­sebb, de számban jóval nagyobb az izraeliták megfogyatkozása, akiknek s záma 474.000-ről 445.000-. re, tehát 29.000-ret csökkent. Ma­gában Budapesten 215.000-rői 204 e zerie fogyott a zsidóság. Előkelő közönség jelenlétében avatták fel a Nytve új tornacsarnokát Nyíregyházán nagyjdentő é,ü Sportesemény történt. Felavatták az első tornacsarnokot, ahol most már esténként intenzív testnevelé­si munKa folyik. Ez a tornacsarnok a Bethlen-utcai Gazdaotthon eme­leti termeiben van é^ a Nyi egyházi Torna és Vivóegylet agilis uj el­nöksége teremtette meg nagy ügy­szeretettel és odaadó fáradozással a testnevelés iránt érdeklődők szá­mára a tornacsarnokot. Hetenként három napon át a nők, három na­pon át a férfitoraászok keiesík fel a tornaszerekkei berendezett uj otthont, amely egyszerre fel fogja lendite.11 városunkban a test­gyakorlás kultuszát. A tornacsar­nokot csütörtökön délután öt óra­kor előkelő közönség jelenlétében avatták fel. Az avatóünnepség előtt meg­tekintettük a tornacsarnokot. A Gazdaotthon emeleti helyiségeit átalakították a testnevelés céljai­ra. A nagyteremben a tornaszerek vannak. Nyújtót, gyürühintát, lo­vat, korlátot és más szereket ta­lálunk a nemrégen csak tánc cél­jára szolgáló tágas teremben. A szomszédos helyiségek a vívók és a birkózók termei. Most, az avat tás napján, a Nytve zászlói, nem­zetiszínű drapéiiák, címerek ékesí­tik a terrneL a főhelyen ott van a magyar testnevelés nagy céígon­dolata, a revíziót követelő szavak­ka! körülvett magyar térkép. Az avatásra megtelik a nagyte­rem előkclg. érdeklődőkkel. "Itt van a katonai 'és polgári "társadalom minden Számottevő reprezentánsa, a tisztikar élén u'téz Deschán Be­nő tábornok, á lomásparancsnok, Mikecz ödön dr. főispán, Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester, a hatóságok, egye­sületek, iskolák intézmények kép­viselői. Díszes hölgyközönség so­rakoziK fel és az uj tornacsarnok nagytermében cjfy impozáns társa­dalmi'esemény díszes képe bonta­kozik elénk. A Nytve tisztikara élén sasi Sza­bó László diszelnök, Andrássy Dá­ütet ügyvezető elnök fogadják az érkező notabi'itásokat. A Nytve­tagok arcán boldog öröm fénye, győzött az akarat ereje, a lelkes, sportszeretet, a semmibői terem­tették meg itt ezt a tornacsarno­kot. * Az ünnepség a Nytve választ­mányi 'ülésével "kezdődik. A vá­lasztmány elnöki aszta.án a Nytve győzelmes küzdelmeinek trófeái, ezüst serlegek fénylenek. Sasi Szaoó László dr. diszefríök nyitja meg a di szüíést, amelyen meeg Szavakkai méltatja a nap jelentő­ségét és üdvözli a megjelenteket, I Mikecz ödön dr. főispánt, aki szak­osztályi 'elnökségében éreztette meg lelkes sportsze^etetét és akit most t díszes po^i ióban is a sport támogatására kérnek fel szeretettel. Üdsözii dr. Bencs Kálmán polgár­mestert, aki melegszívű barátja a testnevelésnek, vitéz Deschán Be­nő tábornok á lomáspaiancs^ok, aki a tisztikar sportszeretetének do­kumentálására jött, a Motesz és a DTE küldötteit, dr. Szaiukán Sán­dort, aki "áthozta a mai "napra a debreceni tornászcsapatot is, s a megjelent közönséget, az iskolákat elsősorban a Káivineurn növendé­keit^ akit a ma e^i ünnepi műsoron értékes gyakorlatokat fognak be­mutatni. Az elnök Szavait a Hiszekegy imájávai lejezi 'be, azután Geiger György, a Nytve erős aktivitással küzdő titkára SzÓlai' fei és tömör ismertetését adja a Nytve lendüle­tes fejlődésének, amellyel a fut­ball meglett megszervezte a Nyír­egyházán elhanyagolt többi Sport­ágat s megszervezte a Sport nagy nemzeti 'jelentőséget i :merő kö­zönséget, akiknek :ora'ibói immár 400-an vannak a Nytve tagok kö­zött. Ezután sorra szó-alnák fel az egyes szakosztályok elnökei. Fa­ragó ödön aleziedes arról beszé 1, hogy a Nytve vívóinak kardja nem-' rég még a fogason függött és a rozsda lepte.,be, most azonban megsuhintották a kardot és győ­zelmesen villan meg a Nytve vi­\ ó' kezében. A cé.lövők nevében Mácza István szólott az elért yfő" zelmekről és átadja a lövők által diadallal elnyert serleget az elnök­ségnek megőrzés végett. A futbaU J szakosztályról Gyüre Károly, a jég- és atlétikai szakosztályról Andrássy Dániel számol 'be. A' korcsolyapálya készen á>l, két uj tenniszpálya épül. Az atlétikai szakosztály élére Filotás huszárfő­hadnagyot, az olimpiai harcok nagyszerű kísérőjét nyerte meg a Nagyobb mennyiségű divatcipő érkezett! Elsőrendű minőségek! Filléres árak ! volt JF-JLIIéres Cipőárul moí-t „C ! p ő á v u h A a" Nyiregyháza, Zrínyi llona-ulca 5. szám. A.ra .6 tuler

Next

/
Oldalképek
Tartalom