Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-10 / 280. szám

193 2- december 8. NÍYI ESTIS JSIC. A megriadt ellenzék a közeiinu't időben I Az ellenzék fölötte kényelmes helyzetben volt Kisajátította magának az agitáció fegyvereit s ezzel az agitációs sza­badalommal" korlátlanul élt, sőt visszaélt. Határtalan izgatást vit­tek végbe az országban s roppant felületes fe'® ősségérzettel nap-nap után szították a gazdasági válság okozta elégedetlenség tüzét, amely a megnehezült életgondok folytán amúgy is ég. Az ellenzéki pártok egyáltalán nem törődtek azokkal a súlyos következményekkel, amelyek a szakadatlan izgatás nyomán elő­állhatnak az országban, holott mmden lelkiisimeretes po'-itikusnak be ke "lene látnia, hogy milyen fon­tos 'és életbevágó nemzeti érde­kek: fűződnek a közrend és a szo ciális nyugalom zavarta an fenntar­tásához. Az ellenzéki agitáció va­lósággal aláaknázta a z országot. De azután elkövetkezett Göm DÖS Gyuía "kormányralépése s a miniszterelnök szózatos megnyilat kozásai, felvilágosító munkája és a nemzeti élet minden területére ki terjedő célkitűzései mély és átala­kító hatást gyakoroltak az ország közvéleményére. A miniszterelnök azzal 'a szuggesztív "hatóerővel, amely programmjábóf, terveibői és törekvéseiből kicsendült, felrázta a sorvasztó tespedésbői az országot s hittel és bizalommal töltötte ei a nemzet lelkét. A közhangu'at egy szerre megváltozott s az el'enzéki táborban za v-ar és fejetlenség je lentkezett. Az el'enzéki agitáció holtpontra jutott. A miniszterelnök a destruktív és lesújtó hatású agi­táció helyébe a konstruktív, felvi­lágosító és felemelő agitációt állí­totta s ezzei a módszerref, az egészséges közvéleményre támasz-' kodva, az ellenzéki izgatás vitor­láitól megvonta a röpítő sze'et. Az ellenzéki agitáció teljességgel meg­bénult a parlamentben és az or­szágban egyaránt! Teljesen érthető tehát, hogy az ellenzéki pártok, megérezvén a tér­vesztést, amely Göimlbös Gyula kor­mányralépése nyomán érte őket, kétségbesett erőfeszítést tes znek arra, hogy Gömbös Gyulának a közvéleményre gyakorolt rendkívü­li hatását valamikép ellensúlyoz­nák. Ugyanazon a napon, amelyen Gömbös Gyu'a miniszterelnök Nagy kőrösön beszélt a néphez, a füg­getlen kisgazdapárt is rendezett egy agitációs gyűlést — Miskolcon. Azért Miskolcon, mert a minisz­terelnök személyes megje'enése ép­pen ebben a ruhrvidéki városban érte ei a legnagyobb hatást. De a független kisgazdapárt szó­nokai'nem változtatták'meg eddig követett politikai rendszerüket. — Miskolcon is leszólták és lekicsi­nyeltek mindent, anélkül, hogy csak egy szóval is megmondották volna, hogy az ő felfogásuk szerint voltaképpen mit keliene tenni az ország fenntartása és megmentése érdekében; anélkül, hogy a maguk részérői egy megvalósítható, kon­krét programmot terjesztettek vol­na elő. Csak izgattak, lázítottak és vádaskodtak minden igaz alap nél­kül. A miskolci el'enzéki gyűlés szó­nokai a többi közt Szemére vetet­ték a kormánynak, hogy eddig csak szólamokat termelt, ellenben az ország javára semmit sem tett és semmit sem produkált. Komoly új­ságírói tisztünknek megfelelően alaposan szemébe keli néznünk en­nek á merész vádaskodásnak s a valóság feltárásával keli "megvilá­gítanunk, hogy a miskolci szóno­kok kritikájában milyen felületes, alaptalan és üres szólamok nyilat­koztak meg. Csak közismert adatokat soro­lunk fel. A Gömbös kormány rövid né­hány heti működése alatt gondos­kodott a gazdaadósságok hatha­hósabb védelmiről és a kíméleti időt egy évvel meghosszabbította. A kis adóhátralékosokat és azokat, akik bebizonyitottan nem tudnak fizetni, a leghumánusabb elbánás­ban részesiti, ellenben a makacs nemfizetőket rászorítja a közadók lerovására és a nagybirtok nagy adótartozására nézve rendszeresiti a földben való adófizetés lehetősé­gét is. A szénnek, a tejnek és az oltószérumoknak árit feszámítottá. A Iegkárosabb karteleket megszün­tette. A hivatalos kamattételt csök­kentette. Ujabban az exportdevi­zákra vonatkozólag — a m agán­kliring megengedése által, könnyebb' ségeí hozott a forgalom lebonyolí­tása terén. A télvíz idejére az ín­ségesek megsegítéséről gondosko­dott. Továbbá a szociális feszült­ség enyhítése érdekében nyomaté­kosan felhívta a váíaatokat, hogy mentői több munkást foglalkoz­tassanak s ennek az akciónak is megvolt a maga viszonylagos si­kere. Ki kelt emelnünk 'továbbá, hogy Gömbös Gyula római útján —- a külső politikai vonatkozásról ezúttal nem szólván — sikeresen egyengette az olasz—magyar keres­kedelmi forgalom kiméyitésének az útját. Végezetül letárgyalta és ér­ae mi eg tető alá hozta az Ausztriá­val víiló kereskedelmi szerződést, amelynek rendezett voltához mind­két ország életbevágó gazdasági érdekei fűződnek. Ezek mind gazdasági érdekű té­nyek és cselekedetek s ezekből'ko­molyan és becsülettel valóban nem lehet azt mondani, hogy csak pusz­ta szólamok volnának. Rövid né­hány heti "kormányzás alatt ennél többet tenni a legnagyobb munka­készség meliett sem 1 lehetett, sőt valójában csodálkozni ie"het azon, hogy a kormány üy rövid idő alatt ennyi közhasznú és közérdekű cse­lekedetet hajtott végre. A kormány megfeszített erővei, éjt-napot összevetve dolgozik az ország 'felsegitése érdekében s nemzeti munkatervének pontozatait lelkiismeretesen mieg is fogja való­sítani. Az ellenzék 'azonban csak az alaptalan kritizá'ásban É0 a fék­telen izgatásban éh "ki magát. A ; miskolci "Szónokok ugy beszéltek és ugy agitáltak, mintha mindegyik a zsebében Jjfordozná a bölcsesség kövét. De bölcsen óvakodnak at­tól, hogy kitegyék a nyífvánosság asztalára, mert jól tudják, hogy a nagy nyilvánosság világában csak" hamar kitűnne, hogy amit ők a zsebükben hordanak, nem a böl­csesség köve, hanem közöneéges útszéli kavics. Mikecz Ödön dr. főispán: A tudást magát átadhat­ják könyvek és könyvtárak, de egy nemzet erkölcsi értékét csak nevelő munkával lehet fenntartani és fejleszteni Beszámoló a Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűléséről A SzabolcSvármegyet Általános Tanítóegyesület szerdán délelőtt 9 órai 'kezdettel a Vármegyeháza nagytermében tartotta meg rendes közgyűlését, melyen résztvett a szabolcsi 'tanítóság csaknem teljes számban. Az elnöki emelvényen ott láttuk dr. Mikecz ödön főispánt, £neK es János pápai prelátus kanonokot,' Tealéry Károly kir. tanfe "ügyelőt, Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselőt, Lukács Béla kin ' áll. tanítóképző intézeti Igazgatót, és még sokan mákokat, társadalmi ele­tünk kimagasló egyéniséget 'közül­Kilenc óra után néhány perccel fölemelkedik a közgyűlés közönsé­ge és együttesen eléneklik a Him­nuszt, majct Szabó Pál elnök mon­dotta ei megnyitóbeszédét. Tiszta szívből fakadó szavakkal üdvözlöm a ihnegjelent hallgatósá­got — mondotta. — A imi szavunk a mai napon ne legyen a kétségbe­esés szava, hanem a bizakodásé. Hisszük és reméljük, hogy a mi utunk ei fog vezetni égy s zebb és boldogabb jövőbe. Anyagi tekin­tetben mi nem kérünk mást, mint az egyenlő elbánást. Nagyon sokat szenvedőn*, mi, tanítók, de addig is, mig elérkezik a szebb jövő nap­ja, ne nyíljon panaszra ajkunk, ha­nem munkálkodjunk, hogy minél előbb elérkezzen Nagymagyaror­szág feltámadásának napja. Éljen­zés és taps.)'Most pedig egy ked­ves kötelességet keh teljesítenem, üdvözlöm Szabofc'svármegye uj fő­ispánját, Mikecz ödön dr-t, (lel­kes éljen hangzik fel, utána pedig percekig zugó taps, ugy. hogy az elnök alig tudja beszédet folytat­ni) ...ott voltam az installációján s nagyon meghatott az a kijelentése* hogy a tantóságot a szivére kíván­ja ölelni. (Taps.) üdvözlöm to­vábbá a tanítóság pártfogó barát­ját, Énekes János pápai prelátus kanonokot, (éljenzés és taps), dr. Tesiéry Károly kir. tanfelügyelőt, aki "elsőizben van itt közgyűlésün­kön (ismét fefzug az éíj«n), Gálffy Ferenc kir. tanfelügyelőt, Lukács Béta igazgatót és a többi meg* jelenteket. Mélyen Tiszteit Közgyü'és] — folytatta tovább beszédét Szabó Pái — engedtessék meg nekem 1, hogy a lelkem eíszáüjon egy pár pillanatra Szeged környékére, oda, ahol Szabolcsvármegye és az egye­temes tanítóság nagy jótevője, Klebelsberg Kunó gróf alussza örök álmát a csendnek és a nyu­galomnak a birodalmában. Amikor az elnök kiejti 'Klebels­berg Kunó gróf nevét, az egész közgyűlés közönsége némán feláll­va adózik a nagy halott emlékének, maja Béres János doimibrádi ig. tanítót emhti meg az elnök, aki szintén eltávozott az élők sorábó'. Őrizzük meg mind a nagy mi­niszternek, mind pedig a szerény tanítónak az emlékét kegyelettel, most pedig a SzabolcSvármegyet Általános Tanitótestü et közgyűlé­sét van szerencsém megnyitni. A lelkes tapssal fogadott elnöki megnyitó után K«m§ny Péter igaz­gató napirend e'őtti felszólalása következett. Kemény Péter a kö­vetkezőket mondja: — A közelmúltban váratlanul ért bennünket a hir, hogy Benkő András kiiályi tanfelügyelő nyuga­lomba vonult. <3 azokban a varos időkben jött közénk, amikor köd ülte meg a szemeket és nem tud­tuk, ki az ellenség, ki "a jóbarát. Mmt jó vezér előtt illik, azt in­dítványozom, hogy a körünkbői eltávozott Benkő András tanfel­ügyelő előtt mély tisztelettel hajt­suk meg az elismerés zászlaját és érdemeit jegyzőkönyvben örökít­sük meg. Ezután a felszólaló üd­vözölte az uj tanfelügyefőt, Tesléry Károly dr-t, felajánlva neki a ta­nítóság munkakészségét és Szere­tetét- Mi mindenkor és minden idő' ben követni fogjuk tanfelügyelőn­ket. (Taps.) Ezután Benkő András kir. tan­felügyelő bucsu'eve'ét olvasták fel, meiyben meleg hangon bucsut vesz mindazoktól egyenkint és együttvé­ve, akikkel együtt dolgozott, Isten áldását kérve azok további áldásos működésére. Az elnök határozati javaslata után, melyben azt indítványozza, hogy a volt tanfelügyelőnek az ér­demeit jegyzőkönyvben örökítsék meg s (mely® 1 a közgyűlés elfogad, Dr. Mikecz ödön főispán emel­kedik szólásra. mikecz Ödön dr. főispán a tanítóság feladatairól Miután megköszönte azt a me­leg fogadtatást, melyben részesítet­ték, a következőket mondotta: — Nemcsak hivatalos minőség­ben, mint a konmány képviselője jöttem el a szabolcsi tanítóság naggyü'.ésére, hanem belső sugal­latra is hallgattam. Mert az a meggyőződésem 1, hogy az emberi­ség fejlődését a nagy uralkodókkal és hóditókkal egyenlő mértékben szolgálták az emberiség nagy ta­nítói. Magyar tanítónak lenni nem csupán kenyérkereseti foglalkozás, hanem nemzett hivatás s éppen ezért a tanitó munkája nem vég­ződhetik ei az iskola négy fala kö­zött, hanem ki kell vinni 'az ő ne­velő munkásságát a haza népének széleS rétege közé, az életbe. A tudást magát átadhatják könyvek és könyvtárak, de egy nemzet er­kölcsi 'értékét csak nevelő munká-* vai lehet fenntartani és fejlesztem s ennek első ténye a példaadás. Is­mereim azt a nehéz munkát, ame­lyet nehéz anyagi' körülmények kö­zött a szabolcsi tanítóság végezj Ha érdes az arcbőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom