Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-07 / 277. szám

JAAryiiée. 1932. december 7. December 11-én műsoros előadást rendez az Iparos­ifjak önképző Egylete Műit értesülünk, december 11 -én vasániap este 3( órai' fcezdettei az iparosok székházának emeleti nagytermében tánccal egybekötött műsoros estét rendez az Iparos Ifjúság Önképző Egyesülete. Ez az ötvenéves múlttal bíró egyesü­let legutóbb a fényes erkölcsi si­kerrel lezajlott szüreti táncmulat­ság megrendezésévei "bebizonyítot­ta, hogy városunk kulturális életé­ben komoly értéket reprezentál. — De az egyesület rá i's szolgát a nagyközönség legteljesebb elisme­résére, mert az általa megrendezett előadások a legerősebb kritikai szemmiei nézve is 0fy nívósak, ma­gas színvonalon áHó, hogy a közön­ség hálás elismerése nem éri mél­tatlanul". Dr Garay Gyu'a és Mayer István az egyesület lelkes, fárad­hatatlan vezetői a tradicionális mult kötelezettségével fáradoznak azon, hogy ez az ifjúsági egyesület, mely egységbe tömöríti városunk tparos ifjait, még a mlostani mos­toha gazdasági' viszonyok mellett s betöltse hivatását és feladata nagaslatán álljon, önzetlen és fá­adhatatlan munkálkodásuk, miely jövő iparos generáció kultumivó­ínak emelésére irányul, csakis elis­eréssei talá'kozhatik, mert ép­sn a mat gondoktói gyötört ví­gban különösen szükség van ar­1a, hogy lelkes vezetők az ifjúsá­got a rossz útra tévedés káros kö­vetkezményeitől megmentsék. Az egyesület december u-i elő­adásának műsorára még visszaté­rünk. t Műsoros est a Kereskedők és Gazdák Körében Szombaton este kiválóan sike­rült estét rendezett a nyíregyházi Kereskedők és Gazdák köre saját helyiségében, hoi a nagyszámban Összegyűlt előkelő közönség előtt a 'kör elnökének, Ungár Bélának bevezető beszéde után, melyben Szohor Pál várost "főjegyzőnek, a nagy népszerűségnek örvendő ki­váló szónoknak, valarpmt a mníeg­je.enteknek üdvözlése "után átadta a helyet az előadó pódiumon Szoy hor Pálnak, ki azután mindvégig 1 feszült érdeklődéssel kisért előadást tartott a ma Olaszországáról, a »Duce« országáró', szembehelyez­1 ve azt az elmúlt békeévek Do'ce farniente országával, előadónak a cserevonat akció alkalmával tett Róma látogatásakor nyert impres­szióiból kicseng a politikai'ag isko­lázott elme é'es látása mellett a poéta álmodozása. A figyelmesen ha'lgato közönséget elvezette fel­olvasása Során mind azon történel­mi nevezetességű helyekre, me­lyek látása nélkül egy Róma láto­gatás értéktelenné válnék. Majd megkapóan ismertette, idézvén Mussolini egykorú levelét, melyet svájci száműzetéséből fegy barátjá­hoz intézett, e kiváló államférfi sanyarú Sorsát, küzdelmeit, útját, melv a kis néptanítót, a börtönö­kön, száműzetésen, nélkülözésen, koplaláson át a hataiomhofz, a dik­tátori " polchoz vezette. Megvilágí­totta magát a fascizmus lényegét, ennek hatását a mai Olaszországra, majd "Magyarországhoz való viszo­nyát az olasz nemzetnek. A tmlind­végig érdekfeszítő, költői lendület­tel megírt 'felolvasást a közönség lelkesen megtapsolta. A felolvasás után a szabolcsvármegyei »Ben- < czur« Kör koncertszalonzenekará­nak hangversenye következett, kar­mesterük dr. Németh Sándor ve­zényletével. Bámulattal kellett meg­állapítanunk azt a páratlan teljesít-' ményt, amit ez az aránylag fiatal művészegyüttes rövid néhány heti együttlétük alatt produkált. A ze­nekar, mely a város legkiválóbb zenészeibői alakult a megelőző fel­olvasás okozta hangulat aláfestésé­re igen szerencsésen áüitotta ösz-; sze tegnapi műsorát. Nápoly, Ve­lence hangulata ömlött el, a babér és narancsfák illatát éreztük, mi­dőn felcsendült az örökszép Toselli Szerenád, a hegedűk lágy szordi­nós szólamánál a cse'Ió mélyen bú­gó melódiáinál a Grötta Azurárak gondoltunk, a makkarónít majszo­ló gyönyörű kis pajkos Lazzaróm tvácékokra és mind arra, ami a boldog ofaszhonban az életet szép­pé és élvezetessé teszi. Leoncavalió Mattinátáját hallottuk azután, oly romok előadásban, hogy a kilenc muzsikus mint egy nemes hangszer szólaltatta meg Enricó Caruso ked­venc dalát. A közönség hálás taps-' sal jutalmazta meg ez ujabb művé­szi "teljesítményt. Ezután Becce: Legende d, Amour, nápolyi szere­nádja következett, melynek hege­dűszólóját dr. Németh Sándor ját­szotta. Rövid szünet után a műsor utolsó száma Strauss János örök­szép Denevér nyitányát játszották ktvá'ó muzsikusaink oly bámu'atos lendülettel és oly meglepő, elraga­dó hanghatásokat hoztak ki, hogy ha nem tudtuk volna hogy csak kilencen vannak, ugy behunyt szem mel egy elsőrangú szinfonikus ze­nekar együttesét gondolhattuk vol­na hallani. Miután ezen nagyszerű zenekarral még többször találkoz­ni fogunk, érdemesnek tartjuk ma­gunknak a neveket megjegyezni: zongora: Geig'er Magda zongora­tanárnő, harmónium: Gratz Vilmos Pái keresk. iskolai tanár, vezény­lő efső hegedűs: dr. Németh Sán­dor, I hegedűk: Sim'kovits Endre mérnök, Ehrhch Antal'tanitóképez­dei 'tanár, obligát hegedűk: Len­hom Imre, Gajdos József, csellói Machula Antal, nagybőgő: Arday János. Nem mulaszthatjuk el meg­mondani, "hogy ez a szalönzenekar létezését vitéz Vidovits Ferencnek a Benczúr Kör rendkívül agilis, ügybuzgó elnökének köszönheti, ki gránáttal tép ett testét nem kiméi­1 ve, szivvei lélekkel fáradozott, hogy e zenekar létrejöjjön, mely mun­kájában lelkes munkatársa Komlós Miklós főtitkár, odaadóan támo­gatta. Nyíregyháza városa öröm­mel üdvözölheti ezt a zenekart, mely hivatva lesz a könnyű muzsi­ka terén a város zenei életében magának a méltó helyet biztosítani és ha kell, kifelé a városi zenei életet reprezentálni. Mint ha'íjuk, még a tél fofyamán kü'önböző egy­leteink kívánják igénybe venni köz­reműködésüket, műsoros estjeik^ hangversenyeik alkalmából. — GyOr» gépírás őráMttadofc egyéneknek és 3—5 személyes cso­portoknak is. Irodai vizsgára elő­készítek. Cím: Nagy Irén, Kállai­utca 25. 477/"? Csütörtöktől az Apollobsn Brigitte Helm: Atlantis királynője Fekésbázy József feljegyzései a hadi­fogságban a csehekről x. Május 20. Tizenhat embert kül­döttek ma az égbe (az orosz és cseh birók). Június 5. A foglyok ei vannak keseredve. S. Miklós — mint mond ja — felkeseredésében, halál utáni vágyában beállott a cseh hadsereg­be. (D« annyit beszéltem neki,'hogy az utolsó pillanatban — midőn már mennie kellett volna — kért egy bizonyítványt az orosz orvostói, hogy beteg... később — ekkor már nem dolgoztunk együtt — beállott a veres hadseregbe.) Jumus 17. A magyar bandák visszafoglalták a csehek által Ma-' gyarorsz ágtól eivett területek égy* harmadát; elhajtják a békés pol­gárok csordáit... A csehek segít­séget kértek a magyarok ellen a szövetségesektől. A szövetségesek nem értik, hogy tmiképen lehetnek a magyarok olyanok, hogy néma nyughatnak, hiszen a román csapa­tok rég Budapesten lennének már, ha a szövetségesek tiltakozó szava meg nemi állítja azokat már három ízben is. Jumus 25- Az idegen (cseh) har­colok — ellenségeiket levervén — hazajöttek Kanszkba. Hire jár, hogy a legyőzöttek (veresek) meg­támadták a hátramaradt vigyázó­kat és azokat — kb. 100-at (cse­het) — legyilkoltak. (Kanszk kör­nyékén folytonos harc volt a vere­sek és csehek között;) - 4 magyarok a ászától Kassáig • "^séjjet. Nagyszabású mesedélntánt rendez a Nyíregy­házi Ref. Nőegylet Leánycsoporfja A Ref. Leányegylet ujbói meg­kezdte ezidei 'áldásos működését a szegény iskolás gyermekek felru­házása érdekében. Folyó hó 11-én, vasárnap délután fél 5 órakor a ref. elemi iskola dísztermében s 0k helybeli kislány és kisfiú közreműködésével nagy­szabású mesedélutánt rendez, me­lyen a legszebb magyar meséket Bartha Sári, Kecskeméthy Sári; Mikler Sári és'Szabó Joli mesélik el a gyermekeknek. A mesék meg­elevenednek s a gyönyörű király­krsasszonyok, kis királyfik, tündé­rek, törpék és csúf boszorkányok Most pedig az uzsoki szoroson kl is mentek elleneink. Csehországban fellázadtak a német lakosok a cse­hek ellen. Még most sem becsü'ik meg a nemzetek egymást. Egy igy nyilat­kozott: Mikor én magyarul ugat­tam... Másik: £n seimi tudok ugat­ni csehül.., Juíus 6. Ma sátrak alatt ünne­peltek a csehek a réten. Szépen szóltak a fúvós hangszerek. Tegnap este feíé szintén ünnepeltek;égett a máglya... Mint mondják, Husz János emlékére szenteltek ünnepét. (HÚSZ Jánost ju'lus 6-án-égettek meg.) 7. A csehek vortu'nak vissza (Mag\a;országon); megtámadták őket a sziléziai németek is. Az a hír járja, hogy az olaszok, a negy­ven éven felü'i cseh katonák — és a fiatalabbak is, ha betegék­nek találja őket egy bizottság — mina valóságban vonulnak ei és lejtiK tündér és boszorkány-táncu­kat a nézők szemei előtt. Ott lesz Hüvelyk Matyi, hétmértföldes óri­ás csizmájában s a hét kis törpe, Holdiündér birodalmában. Aztán sok kis apróság, leányok, fiuk ver seket mondanak, szavalnak, meg élőképekben szerepelnek. Minden gyermek ott fegyen hát, apraja, nagyja, hogy mindannyian gyönyör ködhessünk a mesevüág bűbájos szépségében. Részleteket a mesedéíutánrói legközelebbi Számunkban hozunk. mennek haza rövidesen. 15. A magyaroknak Magyaror­szág felső részét az Antant pa­rancsára kl kelt ürítem (a csehek jávára). 18- A visszavonuló magyarokat megtámadták a csehek, azért a magyarok támadást intéztek *az előbbiekre — üyen hihetetlen hí­reket terjesztenek a magyarok — írják a lapok ^Szibériában). 22. A magyarok kiegyeztek a csehekkel. A felvidéki tótok ön­kormányzatot kaptak. 25. A csehek á Szibériában levő hadifoglyok részére (180.000, köz­tük 80.000 német) ruhát, pénzt, éleimet kérnek Amierikától, mint amely áHajn egyedü'i, mely 'se­gíthet a hadifoglyokon. L. dec. 24. Krasznojarszkhoz 120 km -nyire vannak a véresek. — Nem, csak kilencvenre... A csehek csomagolnak. Egy városi hivatal­nok arra kért egy cseh parancsno­kot, hogy engedje meg neki "azt, hogy vonatjára szálljon s azon jö­hesen Kanszkba... önök rajta ülnek a liszteszsákokon és panaszkodnak, hogy nincs kenyerük... Köröskörül vannak véve erdőkkei és jajgatnak, hogy nincs fájuk... Rendelkeznek két hatalmas kőszénbányával és sírnak, hogy nincs szenük... Ha önök ilyen élhetetlenek, feleljen, megérdémlik-c a segítséget? — kérdezte a cseh,.. Nem, — hang­zott a felelet... Azért én nem is szállítom Önt haza,.. Az orosz tisztek kérdezték a csehektől: Mit szóltok hozzá, ha mi egy zsi­dóüldözést rendezünk? — Mi nem avatkozunk a ti belső dolgaitokba volt a válasz. (Folyt, fcőv.) A Nyíregyházi Izr. Leányegy­let szezonnyitó táncdél­ntánja Beköszöntött a december és ezzei fegyütt eljöttek a téi örömei és a tél gondja; "is. Hogyt miként keli a téi örömeiben a város ifjú­ságát részesítem 'és hogyan keli az ebből befolyó fillérekből a tél gondjait enyhítem ennek a célnak) az érdekében rendszeresítette az Izraelita Leányegyfet té'l táncdél­1 utánjait. Ezek a táncdélutánok évek óta városunjv társadalmának kedvelt szórakozásai közé tartoznak. Vasámiap, folyó hó 11-én dél­után fél 5 órai kezdettel rendezi a Leányegylet idei első táncdélután­1 ját a Korona nagytermében, hot a! jóhanguiatot jazz-zenekarbizto^jaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom