Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)
1932-12-30 / 295. szám
jtfrfmriBlic. A nvíri homok Földrajzkutatók, népmese egybehangzó megállapítása szerint a Nyírség, a mai sívó homok, helyén valamikor beláthatatlan vizei a tengernek tükrözték vissza az égboltot. A víz az évszázadok nyomán elvonult. Itt maradt a fövény. A száraz homok, melybe az északkeleti szeiek olykor-olykor belekapaszkodva alkották és még mái is alkotják, formálják a homokbuckákat. A tudósok egy másik csoportja, akiket közönségesen földmiveseknek hivnak, azt állítják, hogy ez a homok terméketlen és igy az em beri verejtékes munka áldozatával szemben háládatlan légiója a lelketlen kis anyagtesíeknek. Erről a sovány, sivó homokról országszerte egyhangú aztán a vélemény, hogy a Nyírség egy meddő terrénum. Az okosok, akik a bölcsek kövét fújják, nem is titkolják véleményüket, de nem is revideálják az évtizedek folyamán megrögzött és az emberek tudatába beidegződött u. n. tárgyi igazságot. Pedig van ezzel szemben egy másik tárgyi igazság is. A természetbúvárok, akik felhatolnak a sztratoszférába és leszállnak a tenger melyébe, egyaránt megálla pitják mindkét végleten, hogy kimeríthetetlen kincsek rejtőznek földfelett és földalatt. És dacára e csalhatatlan megállapításoknak, mégis a pesti aszfalton s általába n a nagyváros dzsungeljében keresik ezeket a természeti kincseket, amelyeket az őshomok rejt magában." Ha végignézünk a magyar értékeken, azt látjuk, hogy nem egyet a Nyírség homokja termeit ki. És mégsem hiszik és mégsem veszik észre, hogy a sívó homok termékeny is lehet. /V gyakorlati gazda felismerte a homokban rejlő értékeket és fe'ismerésének eredménye az a néhány mintaszerű szőlőtelep, amelynek termése qualitásban alig marad mögötte a hegyi szőlőknek, illetve boroknak. Ennek dacára mi magunk is nem egyszer lemosolyogjuk a Nyír nemesnek nem titulált vinkóját. Van ennek a nyíri homoknak még más megbecsülendő termő tulajdonsága is, melynek eredménye a közelmúltban egy csomó pedagógiai irányú művön kívül két önálló kötet irodalmi mű kiadása, továbbá két kollektív kötet és egy a bel- és külföld legjelesebb írói munkáiból gyűjtött idézetek kiadása és ezidén már másodízben megnyílt festészeti, illetve képíőmüvészeti kiállítás. Amint látjuk, a sívó homok nem is olyan síró homok, mint aminő nek első szempillantásra látszik. Hogy esetleg termékei nem pompáznak a drága kövek csiszolás utáni vakitó fényével ? Ugyan kérem, hát melyik drágakő ontja magától a vakító fényt, mini ásvány?! Ugy e bár, mindegyiküknek át kell menni a tisztító tűzön, vagy a köszörűs idomító kövén. A nyíri homok termeivényei is ragyogó ékkövek lehetnek megfelelő tisztogatás után. S a tenger fenék drága gyöngyét talán a búvár kezéből egyenesen főúri dámák, vagy pénzcrőzusok habfehér nyakára illesztik;,? Ugy-e bár előbb megtisztogatják a tengerfenék iszapjától s csak aztán különféle procedúrák elvégzése után « s megfogjuk látni, hogy kellő lesz irigyelt ékszer. I müvelés mellett ez a homok nem A nyíri homoknak is eljön I is olyan rossz termő föld. Bán. egyszer a maga gyöngyhalásza | < — Olaszország és Románia politikai viszonya feszültté vált Bukaiestbői jelentik: Az olaszromán gazdasági és kereskedelmi viszony elmérgesedett, ami abban nyilvánul meg, hogy a román nemzeti bank Olaszországgal szem ben i s életbeléptette a kondenzációs elszámo ást ,amely Magyarországgal" és Ausztriával van érvényben ,az olasz nemzeti bank 'pedig zárlat alí vette a román exportőrök ola szországí' követeléseit. Hasonló megszorításokat tett a román nemzeti bank is. O'áh diplomáciai köröket erősen aggasztja a z is, hogy rendkívül s uiy 0s fe'adatnak látszik a lejáró román-olaSz barátsági szerződés meghosszabbítása is. Olaszország ugyanis csak ama kifejezett garancia mellett hajlandó megújítani' a barát sági szerződést, ha Románia esetleges olasz— jugoszláv konfíiktu s esetére semlegességre kötelezi magátMivel ez az olasz követelés a kisantant hivatalos szétbomlását jelentené a^gyakorlatban, Románia "rendkívül feszélyezett helyzetbe került, annái f s inkább, mert Olaszországgal is fenn szeretné tartani a z eddigi barátsági viszonyt. á német Scbleícher-kormán? falveti a területi mim kérdését Pániból je'entik: A »TempS« berlini tudó sitója o'yan katonai tényezőkre hivatkozva, akik Schieicher birodalmi kance'lár környezetéhez tartoznak, azt jelenti lapjának, hogy NemeíoiSzág már legköz.e.ebb rohanna kéSzü' a versail esn Dékes zerződés területi rendelkezéseinek revíziója céljából. Abból a felfogásból indulnak ki, hogy ennek a problémának legnehezebb és legkényesebb részlete, a lengyel 'korridor dolga is megérett a hivatalos és nyilvános megvitatásra. Schieicher kancellár és tanácSadtV. e: vannak tökéive, hogy a békeszerződés revíziójának követeésévei megí* epetés e:é áhtják a genfi les zere rési "konferenciát abban a pílanatban, mikor Franciaország után más ál am is fel találja vetni a biztonság kérdését. A birodalmi' kancellár nem áltatja magát azzal a reménykedéssel, nogy a versailesi szerződés területi rendelkezéseit már most sikerülni' tog modo sitani, de kedvezőnek tartja az alkalmat a terv megpendúésér?, hogy tisztázódjanak a fogalmak . Willi Frltsch szenzációs hangos újdonsága 3 % / (\1 dSZrdLTBETTdK Partnerek: Camilla Horn, Nag/ Kató, Ralph A. Roberts Ma csütörtöktől — AZ APOLLOeAü Debrecenből irányítják a Tiszántúl sertésexportját á debreceni érdekképviseletek Szellős Ármin igazgató javaslatára akciót indítottal a sertésexport decentralizálására. — A hizlalóé legyen az az érték is, amit a kiviteli engedély jelent Mezőgazdasági körökben nagy örömmel fogadták a hírt, hogy a megegyezés Ausztriával létrejött és igy ismét szabaddá lett egy vámhatár, amelyen át a mezőgazdasági kivitelt termékeit e' szállíthatja. — Mái a kereskedelmi szerződés megkötése előtt Sző lős Ármin vásárpénztán" igazgató kezdeményezésé. e az ausztriai érdekelt körökkei megállapodás jött létre elsősorban paprikás szalonna kivitele tárgyában és az ausztriai körök a kivitt áru felvételére hajlandók. — Ezze. kapc so atban a tiszántúli sertéstenyésztés előmozdítása és az export megteremtése érdekében Szöi ő s Ármin nagyszabású tervet dolgozott ki, amely az egykor nagyhírű 'és .eidkivüi' nagyjelentőségű sertésexportot kívánja ismét arra a nívóra felemelni," 'ameíyen a Tiszántúl 'gazdasági' és közgazdasági életének egyik fegjelentősebb tényezője lesz. A "javasiatra vonatkozóan Szöpő s Ármin a következőké': mondta: i — A Tiszántúli "Mezőgazdasági Kamata a hozzá jutott javasiatáim megvitatása végett és az e tárgyban való állásfoglalás kialakítása végett értekezletet tartott, ahoi 'a Kereskedelmi és Iparkamara képvi-e;őjc, Czelloth János áliatcnyésztési felügye !ő, Surgoth Jenő gazdasági főtanácsos, valamint a Gazdasági Egyesületek, a mezőgaz da sá"gi bizottság, a husipa o-ok és a debreceni gazdatársadalom meghn ott kép\te.ő: "jelentek meg. A javaslatokat én ismertettem. — Legelőször is örvendetes tudomásul szolgált az értekezletnek, hogy, a javaslat első része időközben meg is valósult. Nevezetesen sikerült az osztrák szerződés megkö1932. december 30. tése előtt még biztosítanunk azt a, lehetőséget, hogy Debrecenbői a paprikás Szalonna Ausztriába a %«rz<Sdés életbeléptetése után szabadon legyen kivihető. Megállapította az értekezlet, hogy ezt a debíecenf iparos- és kereskedő társadalomra nézve nagyjelentőségűeredményt azt tette Ehetővé, hogy ugy 'a Mezőgazdasági' mint a Kereskedelmi és Iparkamara vezetői a ;egeréiyes ebb támogatásban részesítették kezdeményezésemet. — Ez az eredmény kü!ö ;nö s jelentőséget nyer a mai viszonyok között, amikor az export fejlesztésének kérdése kerül "a nemzet közgazdasági eletének legelső vonalába. Az értekezleten részletesen ismertetem további javaslataimat, a. melyek röviden a következő pontokban foglalhatók össze: 1. Létesíttessék egy hízósertés katas z ter, amelynek alapján az ex 1 portot irányító s zerv teljes tiszta képet nyerhessen arról, hogy az> egyes időszakokban az ország különböző részem hány darab és mii •yen minőségű hízósertés á i az exn port rendelkezésére2. A Tiszántúlról exportálható sertésmennyiségek felosztását nem Budapesten, hanem Debrecenben intézze egy vegyes bizottság, és általában a z egész országra nézve a kiviteli "engedélyek decentializái.tan ke zeltess enek. 3. Kivitelt engedélyt az kapjon, aki hizlalt és tgy övé legyen az az érték'1$, amit a kivite.i engedélyek mindig jelenteni szok tak. 4- Az exportra alkalmas sertés az u. 11. szedett sertéstői elkülönített piacon értékesíttessék, külön feltüntetett árjegyzés me-iett. — Természetesen mmden egyes javas, latom indokait részletesen előadtam és azokat az értekezlet alaposan meg is vitatta ,ami után egyhangú határozattal kimondta, hogy ezeket a javaslókat egytől egyig a Debrecen és Tiszántm gazdaközöriségének, sertéshizfa^ó és kereskedő érdekeltsége érdekében állónak, igy közérdekűnek tartja é s a 'minei e'óbbi megvalósítását Szükségesnek látja. Ennek következtében ez a határozat a legsürgősebben közöltessék a földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszter urakkal . — A Mezőgazdasági Kamarát a főiSpán ur őméltósága és vitéz Czegiédy Bé<a ur, a kamara igazgatója, Sesztína Jenő őméltósága és dr Radó Rezső főtitkár ur a Keveskedelmi és Iparkamarát fogják képviselni, akik társaságában én fogom ismertetni" a miniszter urak (előtt ezeké 1 a javaslatokat és remé. lem, hogy fáradozásunk nem lesz hiábavaló. A küldöttség, amely a javaslatokat a miniszterek elé viszi, legközelebb már felutazik Budap es tre. áz orosz miüeiat a csókának rendelték alá A népbiztosok tanácsa elhatározta, hogy Prokovjevet, az OGPU elnökének harmadik helyettesét, a szovjetunió miliciájának parancsnokává nevezi ki. Prokovjev megtartja az OGPU-nál viselt vezető áliását Ezzel a kinevezéssel a milícia a cseka-szervezetnek rendelkezése alá került. Prokovjev lesz - iiir szertnt — Minsirskinek, a beteg csekafőnöknek utódja is. Regények kötése jutányosán a ]óba-nyomdában
