Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-28 / 293. szám

jtfrfmriBlic. HTWMMiíi alít rí' A'V ,5 ^M? ^ / NSS Hasznos tudni mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy Setamidthaaer Igmándi keserüvize hatékony forrils.sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Bendszeéint már kisadag l/i vagy i/a pohár elegendő, mi. által a nagyobb mennyiségek fogyasztása feles­legessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. Gömbös Gynla miniszterelnök, Eáliay és Fabinyi miniszterek kitüntetései az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés megkötése alkalmából Bécsből jelentik: A ' kancellár Gömbös Gyula im. kir. miniszterel­nöknek, Kábay Miklós dr fóldmi' ve'ésügyi és Fabinyi Tihamér ke­reskedelmi miniszternek a keres­kedelmi szerződés aláírása alkal­mából az osztrák köztársaság nagy arany diszje'vényét adományozta. Horthy Miklós kormányzó az 1 osztrák kancellárnak, álfcancellár-' nak és kereskedelmi' miniszternek az e;ső osztályú Magyar Érdem­keresztet adományozta. Nyngodt lebet a közvélemény: ebben az országban rend lesz Keresztes Fiseher belügyminiszter karácsonyi nyilatkozata Budapestről jelentik : Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter ka­rácsonyi nyilatkozata a belső rend­ről, a választójogról és a közigazga­tás átszervezéséről a következőket tartalmazza : — A té'i ínség leküzdésére mindeint megteszünk, amit tehetünk, azonban a szomorú gazdasági helyzet a ml kezünket is megköti. Inségmunkák­lcal és inségakciókkal iparkodunk elviselhetővé tenni a munkanélkü­liek helyzetét. Nyugta'anitó tünetek sehol sincsenek. Az agítációt teljes erővel elnyomom. Nyugodt lehet a közvélemény: ebben az országban rend lesz. — A választójog kérdésével elvi alaopn állanóan foglalkozom, • de konkrét formát még nem öltött a megoldás. Az uj választásról szóló hirek alaptalanok. —• Több ui törvényjavaslatot ké­szítek elő: a közigazgatási hatáskö­rök rendezéséről, a középfokú közigazgatási bíróságról és a köz­giazgatás racionalizálásáról, amire a költségvetés csökkentése miatt szükség van. A közigazgatás nagy reformját még több javaslat is kö­veti. A nagy átalakulást bizonyos létszámcsökkentés nélkül nem lehet keresztülvinni, de exisztenciákat nem teszünk tönkre és az átszerve­zés fokozatosan történik. A közüzemek lebontása terén leg­közeleebb konkrét intézkedések jönnek. ki n] Házba 130 képviselőt a közönség, húszat az előző képviselők, ötvenet pedig az érdekképviseletek választanak Budapestről jelentik: Politikai kö­rökben azt tartják, hogy a minisz­terelnök még nem ejtette el az ér­dekképviseleti megoldást. — A mi­niszterelnökhöz igen közelálló for­rásból, ahol Gömbös Gyula felfo­gását kétségtelenül jót ismerik, a választójogi reformtervezetről a kö­vetkezőket mondták: Egészen nyers tervezetről, illetve elgondolásró- van szó, ami azt mutatja, hogy a minisz­tereelnök teljesen újszerű, eddig egyetlen egy külföldi parlament al­sóházában sem ismert választójogi reformot óhajt. 245-ről 200-ra csökkentik a képvisjök számút. Gömbös Gyula miniszterelnök mindenekelőtt csökkenteni kívánná a képviselők létszámát és 245 kép­viselő helyett kerekszámban csak 200 tagja volna az országgyűlés u' képviselőházának. Az ui képviselőház tagjait titkos szavazással fogják választani, a mi­niszterelnök tehát feltétlenül meg­valósítja politikai programmjának ezt a lényeges pontját, de a képvi­sielőház összes tagiait nem a vá­lasztók választanák. 1. A képviselők 200-ra csökken­tett létszámának 10 százalékát, te­hát összesen 20 képviselőt a képvi­selőház tagjai választanának, termé­szetesen titkos szavazással. Göm­bös Gyula miniszterelnök így akar­ja biztosítani a törvényhozás folyto­nosságát, mert a képviselőház nagy politikai multu, érdemes tagjait sze­retné a választási küzdelmektőimen tesíteni és elképzelése szerint olyan régi képviselőket, mint Apponyi Al­bert, Bethlen István gróf, Almássy László, Nagy Emil) Zichy János gróf, Ernszt Sándor, Rassay Károly és mások, nem nélkülözhet a tör­vényhozás. 2. Ezen a tíz százalékon kivül a képviselők 25 százalékát, tehát 50 képviselőt az érdekképviseletek választanák szintén titkos szavazás­sal. Mielőtt azonban az érdekkép­viseleti rendszert bevezeti a válasz­tójogba, foglalkozási és kereseti ágak szerint újjászervezi az érdek­képviseleteket, megalkotja a külön­féle kamarákat r összevonja a fog­lalkozási ágak szétszórt képviseletét és a lakosság foglalkozási megosz­lása alapján arányosítja^ az érdek­képviseletek parlamenti alsóházi képviseletét. 3. A képviselők most emiitett 10 és 25 százalékán, kerekszámban te hát egyharmadán kivül, a többi 65 százalékát, vagyis az összes kép­viselők kétharmadrészét, 200 kép­viselő közül 130 képviselőt, azaz a többséget az összes választók vá­lasztják titkos szavazással. A" miniszterelnök még egyáltalán nem döntött, vájjon egyes választó­kerületekben választják-e ezeket a képviselőket, vagy pedig úgyneve­zett megyei lajstromos választókerü­letekben a budapesti és budapest­környéki arányos választás mintá­jára. Gömbös Gyula elgondolása szerint ugyanis az egy képviselőt | választó kerületi beosztás alapján I 1932. december 28. megfelelő jelöltekkel sokkal köny­nyebben lehet választatni, mert főleg a vidéki választókerületek sziveseb­ben veszik, ha egyes országos poli­tikai vezéregyéniségek vagy általá­nos tiszteletnek örvendő helybeli jelöltek mennek a választási küzde­lembe, mintha a lajstromos válasz­tást kiterjesztik az egész országra. á kormány leirata a budapesti kamarai elnökhöz Még a'ig három hete, hogy a fővárosi kereskedelmi "és iparkama­ra tervbevette a nemzetközi vásár megrendezését, máris több s záz je entkező érdeklődik a vásár iránt. A napokban érkezett le a kormány leirata Éber Antihoz, a fővárosi keresfcede'mi és iparkamara elnö­kéhez a vásár támogatása tárgyá­ban. A leirat hangsúlyozza, hogy a május 6-án megnyíló vásárt rendkívüli jelentősnek tartja ide­genforgalmi, #arf és kereskedelmi szemopntból egyaránt. Megjelent a hadirokkantak és hadviseltek adókedvezmé nyéről szóló kormányren delet A Hivatalos Lap december 22-iki száma közli a hadirokkan iak, hadi­özvegyek és hadiárvák, valamint a vitézségi érem birtokosai és a Ká­roly csapatkeresztesek adókedvez­ményei tárgyában kiadott kormány­rendeletet. A hadirokkantakat, ha­diözvegyeket és hadiárvákat és Ká­roly csapatkereszteseket a rendelet előtt érvényben lévő adótörvények kizárólag a rokkant ellátási adónál részesítették kedvezményekben. A kormány nemzeti munkaterve Sze­rint a hadirokkantakat, hadiözve­gyeket és hadiárvákat mint akik a világháború legsúlyosabb terhét vi­selik, messzemenő gondoskodásban kivánja részesíteni. Errevonatko­zóan külön törvényt fog a kormány a törvényhozás elé terjeszteni. Sür­gősen kívánt azonban arról gondos­kodni a kormány, hogy már az 1933. év első napjától kezdve a ha­diözvegyek, hadirokkantak és hadi­árvák," valamint a vitézségi érem birtokosai, a Károly csapatkerész­tesek a jelenleg érvényben lévő tör­vényes rendelkezéseket tulmenőteg az államháztartás helyzetének figye­lembevételével, méltányos adóked­vezményekben részesitt essenek. A kormány ezúttal csak a legkisebb jövedelemmel biró hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, vala­mint a vitézségi érembirtokosok és Károly csapatkeresztesekre nézve a megjelent rendeletben a kormány pénzügyi kedvezményeket biztosit. Akinek az adója száz pengőnél több, ezidőszerint kedvezményben nem részesülhet. Kedvezményben ré szesülnek a hadirokkantak, hadiöz­vegyek, hadiárvák, továbbá azok akik vitézségi érem, vagy Károly csapatkereszt birtokosai. A kedvez­mények mértékei a következők : A 100 százalékos hadirokkant adójá­nak 30 százalékát engedik el, ha kisebb az emiitett adók összege 50 pengőnél, 20 százalékát, ha adója 50 pengőnél több, de 100 pengőnél kevesebb. A 7 5 • százalékos hadi­rokkantak, valamint hadiözvegyek és árvák adójának 20 százalékát en­gedik el, ha az adó 50 pengőnél kevesebb, 10 százalékát, ha az adó 50 pengőnél több, de 100 pengőnél 1 kevesebb. | Az 50 százalékos és 2 5 százalékos g hadirokkantak, va'amint a vitézsági ­érem és a Károly csapatkereszt bir­tokosai részére a rendelet 10 száza­lékos adómérséklést biztosit, ha az adó összege 100 pengőn alul van. Ezek az adómérséklések a föld, a ház és általános kereseeti adók uta.) járó állami, törvényhatósági és köz­ségi pótadókra is kiterjednek. _ A rendelet ezeken a kedvezményeken felül azokat a hadirokkantakat, aki­ket a rokkantság iparuk folylatásá­nál aranyira meggátol, hogy amiatt eggyel több segédet kénytelenek tar tani, még abban a kedvezményben is részesiti, hogy. a rokkantságuk folytán alkalmazott segédét általá­nos kereseti adójuk megállapításá­nál figyelmen kivül hagyják. A pápa rádiószóz&ta XI. Pius pápa szombaton délben 12 órakor intézett karácsonyi szóza­tot rádión a püspökökhöz és egyút­tal az egész világ kereszténységé­hez. A Szentatya rádióüzenetében töb­bek között a világválságban szen vedő emberiségnek testvériséget, za­vartalan békét, nyugalmat, megér­tést és munkát kívánt. Az elkövet­kezendő ig33. esztendő — mon­dotta a Szentatya rádiószózatában — 19. évszázada annak, hogy az Ur fia, a mi Jézus Krisztusunk vé­rét ontotta az emberiségért. Több évszázad óta szentév volt ez az esz­tendő és talán éppen ez az esztendő az, amely meghozza a világnak az igazi békét, a mi Urunk Jézus Krisztus békéjét. A Szentatya ezu­tán az elkövetkezendő szontévről beszélt, amely 1933. ápriis 2-án, Virágvasárnapján kezdődik és 1934. április 2-án, húsvét második napján ér véget. Rádiószózata végén a következő­ket mondotta a Szentatya: Az ég és az Isten áldását kérem a papságra, az egész kereszténységre és az egész emberiségre. Adja az Isten, hogy a béke, a testvériség és a megelége­dettség esztendeje következzék a vé­ge felé járó 1932. év után, ne le­gyen szó az uj esztendőben háborús kártételekről és jóvátételi követelé­sekről és fizetésképtelenségről, tör­lesztésről és elégedetlenségről, le­gyen ez az esztendő kizárólag a testvéri megértés és megegyezés esztendeje. A munkanélküliség he­lyett kielégítő munkát kér a becsü­letesen dolgozó emberek számára. Az Ég áldja meg az emberiséget ebben az esztendőben, az Atyának, a Fiúnak és Szentlélek nevében. Ámen. — Epekő-, vesekő- és höiyag­kőöetegelí, valamint azok, akik hugysa vas sók tulszaporodásában és köszvényben szenvednek^ a ter­mészetes »Ferenc Józseí« keserű­víz állandó használata mel ett ái­-:í5lapotuk enyhüléését érhetik el. Az orvo si gyakorlat számos kiváló ferfia hosszú megfigyelés a'apján megállapította, hogy . a Ferenc Józset víz biztos és rendkívül kel­lemesen ható hashajtó s ezért prostatabetegségeknéf is ajánlják, A Ferenc Józset keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és fü­Szerüzletekben kapható .

Next

/
Oldalképek
Tartalom