Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-03 / 274. szám

Nagy érdeklődést keltett a Bessenyei E6r árany lános emlékünnepe J^fÍRYlDÉK. 1932- december Az újonnan alakult Bessenyei­Kör bemutatkozó előadásaként Arany János mindig inspiráló erejű emlékének áldozott a tegnap dél­után a vármegyeháza dísztermében lezajlott nagyhatá su Arany-ünnep­ségen. Az irodalom nagy nemzeti jelen­tőségű kérdései iránt való eleven érdeklődés dokumentumaként di­szes közönséggel telt meg a várme gyeháza nagyterme. Az ünnepségen az elnöki emel­vényen az elnöki székben a Bes­senyei Kör diszelnöke, Vietörisz József dr c. kir. főigazgató ült a Kör elnöke, dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgár­mester é s ügyvezető elnöke, Szo­bor Pál főjegyző között. A mű­sort Szohor Pál elnök az iroda­lomban rejlő értékekre utalással, a nagy nemzetnevelő költő eszmei erejére utalással ,mélyen szántó szavakkal nyitotta meg, majd Vie tőrisz József dr mutatta be a fen­ség erejével ható Arany-ódáját. — Zengő sorokban méltatta a költő halhatatlan emberi és magyar nem­zeti eszméinek diadalát a múló idők és gyarló indulatok felett. Az ünnepi óda elmélyítésre és a múlt áhítatos tiszteletére nevelően hang­zott ei a 'komoly szépségeket szin­te prédikátori erővei hirdető sz a bolcsi poéta ajakáról, hogy az ün­neplő tapsokban érezze meg nagy leikének visszhangját. Arany költeményeinek szépsége, örök művészi varázsa Garay Gyu­láné elmélyedéssel és gazdagon ki­fejező előadói művészettel ható in­terpretálásából áradt a szivekre. Garayné Arany A hegedűm szá­raz fája cimü dalát, majd a Híd­avatás c. vizionánus balladáját, végűi a Rendületlenül c. ma is megragadó erejű és aktív ódáját szavalta olyan átéreztetéssei és láttatássai 3 amilyenre csak a köl­tészet titkaiba avatottaknak sike­rülhet. A közönség lelkes tapssal köszöntötte a kiváló előadóművészt. Arany méftatója Kovács Máté, a Koss uth reálgimnázium tanára volt, aki felolvasásában a filológus leíkusmcretességévef mutatta be azokat az éfetmozzanatokat, ame­lyeket maga Arany is jellemzők­nek tart lelkiélete kialakításában. Azt a Riecíl megállapítást, hogy Arany tökéletes szobor, amelyen azonban tragikus benső vívódásai okozta finom repedés van, az elő­adó a negatívumok: adatainak gon­dos egybeállításával igazolta. — A' pozitív Aranyból főként a jellem­zés mesterét és a kompozíció lei­kúsmeretes művészét mutatta b« számos idézettet elevenített feloi­vasásában^ amelyet hatásosan feje­zett be Arany Széchenyi "ódájá­nak az Akadémia oltártüzé're utaló strófájával. Az előadást hálás taps­sal jutalmazta a közönség. A műsor egyik orígináTTTásában tündöklő száma Méreyne Juhász Margitnak, a fővárosi Lapokból is jól ismert gazdag erudiclóju költő­nek szereplése volt. Juhász Mar­git előbb egy Arany vonatkozású fénylő szimboWumü verset mutatott be, amellyel rászállt a szivekre az ő mélységbő' felsugárzó költésze­tének ragyogó álmokba sodródó el­lenállhatatlan szuggesztivitása. Az után sorra jöttek a modern éiet­sz^rn'éet és tiszta etikuim finom muzsikájú s 0raí, amefyekkei ugy van az ember, mint a zene titkos varázsával", egy tisztult látás síkjá­ba emelkedve egyszerre értelmes­nek, jónak, igaznak és szépnek ál­modja az életet. Az a taps, amely ezeknek a költeményeknek njeg­viliantására zúgott fel, a hódolat íés a könnyes hála tapsa volt­Az Arany-ünnepségen másik mélyről feltörő lelkiséget adó szá­ma egy fiatalembernek, Tőkey Ká­roly IV. éves tanitónövendéknek szavialata volt. Tőkey Arany: A walesf bárdok c. megrázóan nae­rnentózó balladáját adta elő. — Mindenkit lenyűgözött az a mester­kéletlen, belülről feltörő drámai­ság, a. hang muzsikájának az a velőkig ható ereje i ameUyei a fi­atal, nagy "tehetségű előadó A walesi bárdokat megszólaltatta és ellnek a számnak súlya és értéke őszinte eüs merésben részesült a fel­hangzó lelkes tapsban. Arany, a muzsikust éreztette meg az ünnepség zárószálmía, a ta­nitóképző-Intézet két grteKkarának B szereplése. Az egyik kar Kincses Béla vezetésévei Arany yortfalát, a másik, amelyet Kracson Jóesef dirigált, Amadé Lászlónak A.rany zenésítette Toborzőját mutatta be frissen, tiszta muzslkahtással, meg­érdemelt nagy sikerrel. Az emelkedett Szellemű; «*zép ün­nepséget dr Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgátmiss ter zárta be, aki köszönetet mondott az előadóknak és az iro­dalom szent ügye iránt bensősé­ges érdeklődést tanusitó közönség­nek, amely nagyszámban való meg­jelenésével éreztette, hogy szere­tő érdeklődést tanusit a Bessenyei Kör uj "törekvései iránt. A Kör el­nöke kérte ennek az érdeklődésnek további megnyiíatkoztatását is a Bessenyei Kör n^gy célkitűzései­nek sjkere érdekében. A polgár­mester szavait a közönség élénk tapssal fogadta és ezzei a szinte fogadalomszerü megnyilatkozással, amelv a közművelődési kör és a közönség kézfogása volt, véget ért a Bessenyei Kör Arany-ünnepe. Hacsek és Sajó, a közönség kedvencei is salgó és dorogi brikettel fűtenek, mint ahogy arról az Apollo Mozgóképszínházban 1932. évi december 2-tői mindennap előadásra kerülő kacagtató hangos filmen is meggyőződhetik. A salgó és dorogi brikett, valamint baglyasaljai, csibal, kisterenyei és a legjobb minőségű borsodi barnaszenek, úgyszintén hazai és kül­földi kokszok, száraz hasáb és rágott tűzifák a legolcsóbb napi árban megrendelhetők Bernóth Sámuel és Társa cégnél, (Széchenyl-űt 18.) a Salgótarjáni Kőszén ­bánya r. t. vezérképviselőjénél. Aki Hacsek és Sajó hangos­filmet megnézi és azon jól mulat, rendeljen salgó és dorogi brikettet. 6462-7 A tehetség és az akarat diadala lesz molnár Rózsi kiállítása Látogatás a művésznőnél December 4-én, vasárnap nyílik meg a városháza nagytermében Molnár Rózsi festőművész kiállí­tása. A Nyirvidék munkatársának alkalma volt a Bessenyei Kör ren­dezésében megnyíló reprezentatív kiállítás anyagának megtekintésére. A művésznő, amikor belépünk hozzá, képeink rendezésévei van el­foglalva. A bejárattal szemben, Zá­gonyi tanár kitűnő portréja sugár­zik 'felénk. Erő, üde életöröm, eleven természetlátás és lélekisrme­résbői fakadó biztos jellemzés, ezek azok az értékelési szempon­tok, amelyek felvétődnek b cJinünk, amikor a gyönyörű portré előtt állunk. Ez a kép szinte beszél azokról a művészi kvalitásokról, amelyek ebben a tiatai, csupa tempe­ramentum és szépségáhitat — művészben kibontakoztak — Moliíár Rózsit mint finomfátásu és technikájú akvare'Iistát ismertük és> méltattuk ininoezideig. Most egy­szerre á nagy vásznak, a métyrete* kintést, a megérzés bensőségét és a színek nyelvén való kifejezés ka­rakterizáló erejét kívánó nagy fel­adatok mesterét ismerjük meg. Molnár Rózsi a miskolci művész telepen töiti a nyarat, és téli na­pokon ott bolyong turista szenve­déllyel, a természet templomának áhítatával a Mátra, a Bükk ra­gyogó tájam. Sítalpon suhan a napsütésben ezüstös fény izzását sugárzó havon és az erdők ezer változatú téli színskáláján örvend a turista é s piktor. Az erdő lelke éi festményem, az ősz aranyló poimi­pája, a tél költészete. Több mint ötven képe között sok portrétanul­mány, számos mélyen járó ember­ábrázolás van. Cigányleányok, fér fiak, fajuk karakterisztikus voná­saival és tekintetéver, pittorreszk matyói viseletben üde szépségű me­nyecskék. Dekoratív szépségű ké­pek. Naturalizmus, impresszioniz­mus, amiként a téma kiváltja a lé­lek forrongó ábrázolás vágyát — váltakozva jelentkezik ' Moínár Ró* zsi "gazdag képanyagán. Szinte férfias akarat és a tehetségbe vetett hit tzzö tüze emelhette a íestftmövész­nőt az erőnek gs fandiiletnek erre a magasságára, ahol ma áU és ahol bizonyára lex­kes örömtoéi látják "őt ismerősei, barátai, tisztelő tanítványai a va­sárnap délelőtt ünnepélyes keretek közöst megnyitó táríajauu. A diáknyomort tárgyalták a nyíregyházi kereskedelmi iskola szülői értekezletén A városi felsőkereskedelmi isko­lában mult hó 27-én igen erősen láte gatott szülői értekezlet van. Az agilis igazgató, Margócsy Emf, megdöbbentő képet rajzol a szü­lők előtt a diáknyomorról. Külö­nösen a vidékrőt naponta bejáró tanulók emberfeletti küzdelmeiről beszélt megindítóan. A kisdiákot valaho'i messze, kint a puszta mé­lyén három órakor felveri a vekker; Fölcihelődik kínnal' és nekivág az országútnak a koromsötét éjsza­kában. Sietni keli, mert a vonat nem vár, az állomás pedig hat kifóméter! Másfélóráig kutyagol a sáros latyakban, mire odaér. Mire boldog, városlakó diáktársa ébre* dezik a paplanos ágyban, addigra már holtrafáradtan gubbaszt a pisz kos, harmadosztályú fülke álmos csöndjében. Aztán megérkezik, de rohannia keli a Vasút -utcán végig, hogy nc késsék sokat. Akkor jön a munka a figyelemnek, az emléke­zőtehetségnek, az Ítélőképességnek megfeszítésével. Aztán egy óra. Egy kis hideg valami, áztán vár­junk négy óráig, amikor mdu* a vo nat víss za ) a puszta szélére, akkor ki az állomásra, fel a vonatra, dö­cögünk, aztán neki a hat kilómé­teres útnak, be, be a p Uszta mélyé­be a sötét estén. £s otthon? Még tanulni kelU Holnap újra ugyan­így, 'holnapután megint. t;s amikor már végigborjad min­den szülő szive, akkor az előadó szavai lassan kezdik lefejteni szi­vünkről a borzalom hideg, jeges ujjait. Segítésről beszél, megértés­ről, szociális érzékről- Legalább a legzimankósabb téli hónapokra be akarja hozni diákjait a városba. Ben cs Kálmán nevét halljuk meg Pohnszky tanácsosét. Aztán az Iparos-otthont em'iti, negyven ágy, egy kis tüzelő, egy kis meleg ebéd akár az inségkonyhárói, a reggelit majd a Segítő Egyesület valahogy — és bár könnyes szemimiei, üe megkönnyebbült szivvei néz össze az ötven szülő. Aztán előadások jönnek. Hasz nos Imre »Szabadverseny, a sz<t badverseny korlátozása, kartelek, trustökc cimmei a modem határ haszon teóriákból pompásan dedu­kálja kommerciális és indusztriális életünknek aktuális tüneteit. Aztán Kovács Béla mona sok érdekes új­ságot mindennapi kenyerünkről a hivatott vegyész ügyességévei. "Las­san megnyugszunk. Igen, az így jói van. Ha a testnek meg tudtuk adni legegyszerűbb éfet fel tét eleit, afíkor jöjjön a tudomány világa a maga sok érdekes, kedves kér­désévei 1 / Nagy Karácsonyi vásár Gyárból gyári áron egyenesen a vevőhöz Excelsior harisnyaházban, Zrínyi Ilona-utca 6. szám. Kötött ruha, hölgyek kedvelt viselete, igen sikkes fazonok 7'60 P Coraldo selyemharisnya garantált hibátlan 1*78 „ Gyap juharisnya 1*80 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom