Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-23 / 290. szám

1932- décember 23. Jhrtfirriöjlic. Külkereskedelmi szerződések Irta: Pissztr János. Az Ausztriával megkötött szer­ződés létrejöttének hosszú ideig tartó vajúdása, a csehekkel mCg­kötenoőnéi tapasztalható nehézsé­gek és az a körülmény, hogy min­den Szerződő fél arra törekszik, hogy külkereskedelmi" mérlegében egyensúlyt biztosítson, semuni egye­bet nem bizonyít, mint azt. hogy ezek a szerződések a cserekereske­delemnek és az autarchikus törek­vések biztosításának írásos meg­rögzítő!. Ezek "a szerződések m a már arra valók, hogy mindkét felet bizto­sítsák a másikkal szemben létrejö­hető eladósodással szemben és le­gyen a szerződő feléknek ofyan fixpontja, amely a békés uton lét­rejött megállapodás alapján bo­csássa be és ki "az árukat és az elzárkózások ne matassanak vimi­hábo _us képeket. A 'szerződésekben biztosított kon tingentált áru behozatal és kiví­te, lényegében meghatározott és Szigorúan körülhatárolt keretet ad, a Szerződő feíVk kereskedelmének meretéről, TnVely^t a Szerződő f e" (ek ei;enőriz*ni is jogosulták. Nem taláfha tó fef tehát a szerződések­ben az a szabadság, a meiy a ke­reskedelmet nem korlátozza, ha­nem pusztán a szabad versenyben kia akult árak s 2ennt keresi 'fel a piacokat, nem tekintve a zt. hogy e verseny utján kifejlődött kereske­delem mérlegeredménye „positiv, vagy negatív saídót mutat-é fel. Míg a s zerződések a behozatali kiviteli kontingenseket fel n*m ál­lították addig a s zerződő ál'amok­nak szalad kereskedelmi forgalmá­ból Származott mérlegbeli differen­^ riákat, más utakon, de az illető ál­lamok utó'agos gondoskodása ut­ján kellett "kiegyensulyozniok. Ma azoi)ban^a l T|íkor már á szerződések megkötésénél lát szik bizonyos terv­szerűség azírányban, hogy a mér­e^aiffe: encia eieve kizárassék, te­hát az egyensúly előre is bizto­sittasíék, már nem beszélhetünk Szabad ke-eskedelemrői a nemizet­közi viszonylatokban, hanem azt ken mondanunk, hogy megállapí­tott ko.öti forgalom van, amely ele ve igyekszik biz'tosnani, a külke­reskedelmi mérleg kilengései el­én a Szerződő államokat. A régebbi szerződések, amelyek kontingenseket nem állítottak fel, természetszerűleg nem korlátoz­ták a forgalm at. Minden Szerződő fél kereskedői annvi'árut helyeztek ei a másik ál'ambán, amennyit elő­nyös árajánlataik alapján elhelyez­ni tudtak. Meg volt a verseny az államok területein belől, a más áf. iamok kereskedői számára és az tudott nagyobb mennyiségű és ét* tékü árut elhelyezni, aki a ver­senyben győzött- Ezeknek az áruk­nak bevitelét nem korlátozta sem­minő mennyi cégbeh maghatározás. Az ujabb szerződések azonban fi­gye'emWsl vannak a z importálla­mokkai"s zerződött más államok ke­reskedelmi forgalmára is, mert ön­maguk Számára biztosítani kíván­ják a saját exportjuk Számára a lehetőségeket, más importáló ál­lamoknál. Ha tehát ez ujabb szer­ződé cekben megnyilvánuló tervsze­rűségeket tekintjük, azt keh lát­nunk^ hogy a sokat kárhoztatott,' igen sokaktói "elitéit, sőt még az ésszerűségnek hijjában levőnek mondott autarchia az, amely mmt lóláb, kilátszik a szerződésekből, ameiy autarchikus törekvések, ha eleve nem biztosíttatnak a szer­ződni "kívánó felek részéről, ugy a szerződések megkötése késik, hú­zódik, létre nem jő addig, amtg a szerződő felék külön-külön a sa­ját megítélésük szeiint biztosított­nak nem látják, a saját megítélé­sük szerint kielégítettnek látszó autarchikus helyzetet. Világos példa erre a régi ma­gyar— osztrák kereskedelmi' szerző­dés is ; amelynek alapján, kontin­gentálj nélkül, 1:2.5 arányú be­és kivitelt eredményezett Magyar­országnak, addig a z uj szerződés e zt az arányszámot, i:i-5-re vál­toztatta. Ausztria tehát a régi ál­lapottal s zemben biztosított magá­nak szabadkezet, hogv más állaim­ból is tudjon imponálni, de fő­ként,. hogy attói a más államtól, a m ag a exportja számára is bizto­sítson piacot­Ez természetesen nem azt jelen­ti, mmtha az Ausztriával megkö­tött kereskedelmi szerződés nem volna előnyös reánk nézve, mert his zen hosszú vajúdás után, vég­re mégis csak létrejött a rég óhaj­tott kereskedefmi forgalom 1. De lé­nyeges, hogy a megállapított arányszámot la is használjuk, mert versenyképességünk eredményét Ausztria felé, jobban értékesíthet­jük, ha résen leszünk. Az Ausztriá­ba irányult magyar-exportnak a mulítai s ze(mben differenciáját, el­helyezhetjük majd másutt, ha létre­jut a megállapodás. Előnyösebb volt volna, a régi "arányszám meg­tartása. Ez kétségtelen. De szer­ződésről lévén szó, kettőn áh a vá­sár és inkább legyen s zerződifees az állapot két szom s zédos állam között, még ha az az egyikre, az exportálóra nézve nem is adja az óhajtott a-.ányszámot, s«mhogy s zer ződéíen kívüli legyen ez a viszony. AZ APOLLO KARÁCSONY A! Ma csütörtökön utoljára: hajnali őrjárat Pénteken 5, 7 es 9. Karácsony vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Gustav Fröhlich, Brlgitte Helm grandiózus parádés hangos Hímje Glória, a szerelem asszonya Ka-ácsony hétfőn 3, 5, 7 és 9, kedden 5, 7 és 9 órakor Ursnla Parrott regénye filmen Szabad a csók! Pénteksn délután 3, szombaton délután V23 órakor Karáosonyi gyermek előadások Hófehérke és János vitéz Egy azonban bizonyos és ezt az ujabb kereskedelmi szerződések­más államoknál is bizonyítják, hogy ezeknek megkötésénél ma már a tervszerű és előzetes mérieg­egyensuiyi 'állapot elérése a cél. Az, amit ők annyira elitéltek^ ta­gadtak, kárhoztattak és hibáztat­tak, sőt őrületnek is mondottak. Ez pedig semimi egyéb, mint az autarchia! A:n-'y mellett az álla­mok egymásközti további kereske­delmi eladósodása, már eleve és a lehetőségig 'kizáratik. Százhuszonhárom szegén? gyermeket rnházoft fel az idén a Jóbarátok Asztaltársasága Évenként talán mindössze 12-szer szerepei a Jóbarátok Asztaltársa­sága a nyilvánosság előtt s ez a szereplés se m feltűnő, r*ert az ol­vasóközönség a napihírek között lwngészve, nem méltatja nagyobb figyelemre azt a kiscimbetüs hírt, mely így s zói: "A Jóbarátok Asz­taltársaságának ülése. Manapság már annyi "ülést olvasnak az em­berek. hogy egy ilyen ülésről szóló tudósításra nem kíváncsiak. Mit csinálhatnak ezek a jóbará­tok? — Isznak, — mondják igen sokan. Ez igaz. Isznak, Szórakoz­nak, de? ...és itt jön a de. Ez a de azt jelenti', hogy ők nem azért alakultak, hogy Szórakozzanak és igyanak, hanem azért, hogy az itai ördögét megszelídítsék és a jóté­konyság jármába fogják. Az ő összejövetelük, az ő ita­luk nem más. mint egy cSabda, mellyel öriöramagukat fogják meg. Aki egymást nem 1 Jóbarátnak szó­htja együttlétük foIya mán, a z fi­zet a kasszába ? akt az Ő körükben Szép éneket akar hallani, az me­gint csak fizet s így megy ez egy egész éven keresztül, mialatt a fil­lérek pengőkké, és a pengők anya­gokká. az anyagok meleg cipőkké és ruhákká válnak s eljön egy nap^ amikor az asztaltársaság otthoná­ban. a fehér as ztai "körül megje­lenik egy csapat rongyos kis gyer­mek. akiket leültetnek, megozSon­náztatnak és végül meleg ruhákkal és cipőkké, látnak et a Jóbarátok. ...Hát igy mulatnak és Szóra­koznak azok az emberek, akik a »Jóbarátok« nevét vették fel s akik most az idén például 123 gyerme­ket ruháztak fel. l'edig ha jó' megnézzük, hogy kik ezek a Jóbarátok, akkor azt keli látnunk hogy majdnem mind szegény iparos emberek, akiknek a Szerény keresetükön kivü' egyebük nincs. É s mégis adakoznak és még­is megsarcolják önönmagukat pénz­zel, munkával, ők maguk dolgoz­zák fei a nyersanyagokat. Igazán megérdemelnék ezek az •mberek azt, hogy megmintázzák róluk a jóságnak a Szobrát. Az Abbázia étteremben az idén is összegyűltek a szegénygyerme­kek, hogy átvegyék a télire való ajándékokat, a meieg ruhákat. A kiosztás, mely egy kis ünnepség keretében zajlott le, a Hiszekegy Szavaival 'kezdődött, majd Földes Márton einök rövid beszédet mon­dott, beszédében _ köszönetet mon­dott Éber Antai" dr-nak, Nyíregy­háza város képviselőjének, aki 'saj, nos, nem vehetett részt ezen az ünnepélyen, megemlítette azt, liQgy fő'eg neki "lehet köszönni azt, hogy az idén jcvai "több gyermek jutott meleg cipőhöz és ruhához. A beszéd után az egybegyűlt gyermekeknek kiosztották a ruhá­kat, m ajd megvendégelték őket a Jóbarátok. Kalácsot és kávét kap­tak a z apróságok. Az uzsonna vé. geztévei az ünnepség a Himnusz AKIK JÓ KÉSZÜLÉKET OLCSÓN AKARNAK VENNI. A 7035-ös Orion rádió, 3+1 lámpás nagytelje­sítményű Európavevő, beépített hullámcsapdával, 200—2000 m. hullámhosszakra Ezen készülékhez a 9090. sz. Konzert hangszórót adjuk, melynek lágy, bársonyos hangja, ízléses külseje éveken át igaz örömet szerez tulajdonosának. A 7035-ös Orion rádió ára, a 9090. sz. hangszóróval együtt Kp. P 200.—, havi részlet P 12.— Kapható minden szaküzletben. 6yár«ja Orion izzólámpagyér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom