Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-17 / 260. szám

i.november t;. Háztulajdonos panaszok Ina: P'sszer János. Ilyenek is vannak. Sőt, . hova­tovább ki ! ü'.'i'r, hogy »irigvett liáz­tu ajdono*Hak lenni a legnagyobb .luxus, majdnem bü.i, a mai viszo­uvok között. Pedig a házbirtok, tehát a lakásgazdaság' területe aia­ppsan kiveszi részét az állani- és egyéb közű eu háztartások épség­bentartása terén, m?rt amint ezt a nyiregyhá'i * há tú a do -osokrak a Gazdák Otthonában e hó 13-án megtartott naggyü ésén dr. Kere­kes pá : 'éi'iök előadta, a nyíregy­házi "házak háromszor, sőt négy­szer akko a ?dót fizetitek, mmt a lő dbirtokok, holott pedig az utób­[vaknak is elég szomorú a sorsuk. Ma valaki az irigyelt »házbér­uzs 0rás«-nak, a »:akók hiénáinak« Számadásait megtekinti, bizoimára azt mondhatja, hogy e/. a fog alko­zás sem. »fenékig tejfel,, mert ma már még a felszínen sem jelentke­zik egy csepp sem ebből a »teji'ei«­bői. A Gazdák Otthonában lehelt k vagy kétszázan. Meglátszott az ar­cokon a teljes fethargia. Pedig ide azok már ei'sem jöttek, akiknek helyzete teljesen reménytelen, mért ugyan nnt kerestek volna már ott ? De azok sem jöttek el, kik ínég bírják a terheket más forrásokból fedezni, mert ezeket meg nem »Szorit]a<( még annyira a csizma. Eljöttek azok, akikben még éi a remény, hogy talán a felszínen ma­radhatnak, még nem merülnek tel­jesen alt a hullámokba. Csendben ha'lgatták az előadó elnököt. Csak néha hangzott ei egy-egy halk hangú kifakadás. Hi­szen taán úgyis minden mindegy?! De hátha, taán...! Még meghall­gathatják a panaszokat és talál...! Még talán... van segítség?! Az előadó elnök Sorban Sorakoz­tatta fei a panaszokat. A jeizá og­terhekkeiés adókkai sújtottak nem bírják \ agy az egyiket, vagy á ma­sikat, de sok-sok helyütt, már mind a kettőt sefti! Á lakók egy része (tVem fizet. Még ha perlik sem fizet. Ha pedig nagy sokára a kiakoitatist a bíróság kimondja, a már felgyü emiett fakbértarto ás­sai a hátia ékos bérlő, — nem té­vedés! — éjszakának idején meg­szökik. Az adót a be nem vett hátra ék után is fizetni "kel 1, mert igazolni azt, hogy az nem hajtha­tó be, vajmi"körü:m?nyes, sokszor többe kerü', mint a leírható adó­összeg. Ott áí a ház, az adóhátra­lékra elég fedezetet nyújt, mégis a tulajdonos bútorait zálogolják, transferálják és árverezik ei. Hi­szen ma nemhogy bútort vennének az emberek, de még házat setn, anu "taán még 'értékállóbb. Kérik, hogy az otthont hagyják "békében, terheljék csak a házat meg, de az otthont a családi emlékeket, azt hagyják meg az embereknél. Nem lehet, a törvény nem engedi. Haladékot kérnek a hátralékok fi­zethetésére ugy, hogy felét 1933­ban, másik felét 1934-ben fizet­hessék egyenlő részietekben. Kérik, hogy a nemfizető bérlő legyen fe-. le'lős az adóért, annál történjék végrehajtás, hiszen a házbirtokos a hátralékos bérbői az adón felül összeget már amúgy sem kapja ineg, azután ugy sem futkoshat. De legaiább az" adót ne kelljen a kincstár helyett neki hajszolnia, költséges peres eljárással "és akkor is meddőn! Szüntessék meg a la­káskötöttséget lus/en ez ma már c.'avuit intézkedés, panaszaikat me­moiandumba iogluva kívánják át­nyújtani a pénzügyminiszternek, ha majd a 66 száza'éko can mérsé­kelt uiazás lehető lesz. Vo'ta.k felszólalások is. Keserű hangú, de a tu'ajdon szentségében bízó, abban reménykedő és abban hivő l.angu szordi ó- felszólalások. Ne elől- ái apusak tn-'g az idt'it, amikor még a i éilesz.ál ítások nn'g sem történtek, hanem ugy, mini a keresett, vagy a jövede emadónái utóág, a ínár isméit bevételeknek megfelelő eg. 'Ki tudja egy évvel előbb, hogy menny ie§z a bérbe­vétele? Utólag Számo'ják el. mert hiszen mmden adónemnél igy van ez! Az elvezett bér után ne keh­jen adót fizetni. Szedjék ezt be a megszökött, vagv nemftzetelt la­kón! A megpótlékolt vagyonadót ne a novembert "bérbevaüás 16­szoro sában al apítsák meg, lii zen a há. aknák ilyen értéke nincsen! Adjanak kuné.eti időt, mint a földbirtoknál! Kölcsönkamat leszál­lítást, mint a földnél 1 Ilyen és ezekhez hasonló pa­naszok hangzottak a felszólalók ajkam, mindeniknél azzai a szeüd­miijeimé P & A veszélyes fogkövef Kalodonftc;' megszüntetni. HÍ ^ ff I' foakc e!íen'^^^z^-AA/ J á séggel, amellycl'ki; ci' ingailanságát féftő szerénység párosult. Ezek a vasárnap egybegyűlt ház birtokosok még a magántulajdon­ba vetett hittel "ültek együtt, bár hangoztatták, hogy ők már csak névleges tulajdonosaik házaiknak mert a jövedelmet a bankok és a köz szedik. Látszott, hogy nem sok reménységük és örömük van mái ingatlanságailc birtoklásában, bármennyire ws igyekeztek meg­szerezni 'a,-okat, építésükkel mun­kásoknak munkát adni, forgalmat teremteni^ nemzetgazdasági va­gyont gyaapitam. Vájjon meghallgatják-;' pana Szaíxá', kérelmeiket ? Megy «íó ui-é a magánvagyonhoz tapadi tulajdon iránti hitük, reménységük? m-^saa á néi munka értéle Vájjon gondoít-e már va aki ar­ra, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette, amikor a férfi keresett lehetőségek csök­kenése, a fizetés és bér lesz.á litása és J Jnunkanéikü 1-ég é len küzd, ugyanakkor a háziasszony és az anya a maga ál omáshéiyén sok­szoro a.n gondterheltebb fe adatot vál alt magára. A férj, ha tisztvi­selő kevesebb fizetést vagy bért hoz haza. ha kereskedő keveíebbet keres s elsősorban a fe e?ég fel­adata afelett töprengem, hogy a kisebb keresetet hogyan ossza be. Meri 1 család minden tagja a házi­asszonytól várja, hogy az e látás ennek darára kielégítő egyen. — A férfi munkájának csökkenésével Szemben a háziasszony munkatel­jesítménye növekszik. A csökken­tett jövedelem kö "etke/tében, sok utánjárást igényei a ego'csóbb be­vásárlási "tor. ás felkutatása, mun­katöbblettel jár a ruházati cikkek ;'l and.S javítása, rendbentartása, mert a csökkentett »háztartási pénz« takarékosságja ke'nyszeiít. A 'Szegény "háziasszony arra törekszik, hogy a már meglevő ruházati cik­kek minél tovább tartsanak, tehát ki sem fogy a javítási, foltozási és sfoppolás- Vnuftkákbóf és emel­lett a z étkezések pontos (dőre va'ó elkészítését sem szabad elhanya­golnia. Ma már a nő munkaereje épen olyan értékes tőke, mmt a férfié s önként felvetődik a kérdés, mi­képen konzerválható legjobban és lego csóhban ez a tőke. A férfi má • rég hozzászokott ah­hoz, hogy munkahelyén segítőtár­sa legyen a villamosság, hiszen majdnem minden munkagép ma már v-T amos meghajtással jár. — Majdnem érthetetlen, hogy a há­ziasszony a saját birodalmában a vil a mos áram haszná atát többé­kevésbbé fény üzé-nek tekinti, ame­lyet legfeljebb világításra lehet felhasználni. Sajnos, igen kevés azoknak a háziasszonyoknak a szám a ,akik belátták már, hogy aránylag kis kö t séggei igen sok emberi erő és energia takaiitható meg a vil amos vasa ás, főzés, porszivás és vizszi\ a^yuzás alkal­mazásával. A vil a lil os áram háztartási 'fel­használásának e lenérve ál andóan az volt, hogy az áram »di'ága«. Ma már ezen is segi tett a Nyíregy­házi Vil a mossági R. T., mert be­vezette az ofcsó 30 filléres ház­tartási tarifát. Ez az ár már egy­ái'.aán nem mondható drágának, s igy mi' sem ál hatja útját unnak,< hogy Nyíregyháza minden háziasz­szonya a vil amos áram á dásában részesüljön. , Feltűnően sok háziasszony az­za A érvei, hogy a háztartási alkal­mazott igen s 0k áramot pocsékol. Elenyészően kevés kivételei, ei a fehe\és tapaszta atunk szerint té­ves, jr.ert a háztartási alka mázott saját érdekében is szívesen használja a vi lamos vasalót, mert r.em keh a vasalót télen a hideg tornácai vagy folyosón tüzesite­nia. nem keh félnie attól, hogy a lelni ló parázs a ruhát kiégeti vagy hogy fejfájást kap, szívesebben használja a főző apót, mert nem kel kü ön begyujia íia a tűzhelybe, szívesebben használja a porszívót, mert nem kel órák hosszat a port beszívnia. Azok a háztartások pe­dig ,'alioi háztartási a'katmazott (nincs s ezeknek a száma ál andóan növekszik, — rí sem képzelhetők m a mái vlimoS háztartási készü­lékek né kük Egy háziasszonynak sem ajánl­hatunk jobbat, mmt hogy vil a­mositsa a háztartását ,meit ezzel saját magán segít. Mindennemű felviágositássa,- szívesen szolgál' a Nyíregyházi Villamossági R. T. propaganda irodája, Horthy Mik­lós-tér 8. Telefon 333. Hus20Qötéves jubileum November hő 12-én a m. ktr. pósta- és távírda hivatal személy­zete ös-zegyü t a KIOSz termében, hogy három postaa.tisztet ünnepel­hessen hszo:'ctéves működésük év­fordulója alkalmából. A KIOSz tér­ni', tn e az alkalomra színültig megtelt a tisztelők, barátok és kartái sak tömegeivel. Ott 1 ittuk a posta vezetőségét, é én TJZO:Í: Jenő m. kir. postafőíet­ügvelő főnökkel, Kovács Ákos fő­1 ö Vnel; ettes t, StarK \rpád osztály­vezetőt és a tisztikart majdnem ' te jes számban. Az országos postás a tiszti .ai is képviseltette magát az ünnepségen. Erre az alkalomra le­utazott Czirany Sándor szakaltiszt, országos eb ök is, hogy köszönt­hesse a három ünnepeltet: névSze­rint Meggyesi Sándor II. o. Szakai­tisztet, Boross J3éla és Szaniszló András I. o. a'tiszteket. Az ünnepi vacsorán, az első fei­szóiaió L rzoni Jenő postafőnök volt, aki klasszikus szépségű be­Szédde.'köszöntötte a három altisz­tet. akik a postaszolgálat nehéz, de szép utján, hosszú 25 esztendőt tö töttek ei eddig, kitartó és becsű-, fetes rr.ünká a 1. Beszédéire 1 fenköU sza\akkai üdvözölte elsősorban a megjelent országos elnököt, Czi­r'áky Sándor szakaltisztet, vitéz Belényessy Elek volt nyíregyházi altisztet, az altiszti kar volt elnö­két. a.ki megjelenésével' most is do­kumentáiia a nyíregyházi' postához való ragaszkodását, továbbá frap­páns szavakkal köszöntötte az ün­nepelteket. Harsogó éljen fogadta a kedvelt főnök Szép beszédét, majd Cziráky Sándor országos elnök szólalt fel, megköszönvén az Uzotn'főnök szív­ből fakadó — Szívhez Szóló szép beszédét, majd ünnepi szavakkal köszöntötte az ünnepelteket, kérve további munkájukra Isten áldását. A nyíregyházi postaaltisztek ne­vében Rajtik Antai I. o. altiszt, csoportéi ök mondott szép üdvözlő [beszédet s nyújtott át a három ün­nepelt kartársának három szép aianygyüiüt, a kartársak ajándé­kát. Igazi érzéstői áthatott szavak­kai köszöntötte a közkedvelt fő­nököt és a régi 'kartársakat. Vi­téz Belényessi "'Elek volt altiszti csoport elnck és László Lajos po s­taaltiszt szólalt fel még s hazafias beszéddel'á'dozott a nap emléké­nek. A szép felköszöntőket és Uzo'ni főnök ünnepi'beszédét, — az ünne­peltek nevében Boross Béla kö­szönte meg megható szavakban, majd Meggyest Sándor az ima hangjával áldozott a feledhetetlen nap szépségének. A felköszöntő­ket Szaniszló András keresetlen szép szavai 'zárták be, majd Rácz Károly rázendített bandájával és az ünneplők a késő hajnali órá­kig maradtak együtt. Akik ott vo'f­JtTerlene Dietrich

Next

/
Oldalképek
Tartalom