Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-04 / 249. szám

J93

2- november 4. JtárfRYiDáK. Amerikai védőszózat Trianonért Nem régen a Foreign Affaiis nevü előke'ő amerikai 'folyóirat jubileumi számot adott ki. Ebben aszámban a iap 'illusztris szerkesztője Hami'ton Fish Ann^trong cikket irt sVisszapi lantás Ve.saulesre« címen. 'Ezzel a cilck'ei a német biroda na.' lapok meglehetősen terjed "'me

cen fog'aikoztak. azzai a célzattal, "hogy az előke ő, talán tárgyi agosságérzetlői 1

3 átitatott amerikai "szerzőnek a cikkben megje'ent egyik másik tévedését he yesbitsék. A cikk címéből nem világ ik ki az, hogy az Versalies mel'ett Trianonnal is foglalkozik, mégis így van ez, amiért nekünk is akadhat helyesbíteni Valónk. ' Armstrong ur azt bizonyítgatja, .hogy a békeszerződések területi meghatározásai neon' teljesen tökéletesek, mégis elérik a maximumát annak, apu' Európai terű eti 'újrarendezése alkaimávai-'az igazság szempontjából e érhető volt. A •szerző szerint ez a területi ujrare de "és cokka i az ágosabb. mint ami yen 'enne Európa térképe azon esetben, ha történetese.! a központi hata'mak győztek volna. A Szerző összehasonlítja Streslemann külpolitikáját Bethlenével,! előbbiét nemzet ' szeroporitjábó he lyesii. utóbbiét a magyarság sze,m pontjából 'kárhoztatja. Strese.nann a versai le

ci 'diktátum fokozatos megvá toztatásáia töiekedett, sikereket is ért ei. Bethlen hajthatatlan »Nem, nem sohá»-ja következtében a trianoni' diktátum változat'an maradt. Ir a szerző a népek önrendelkezési jogáról is. Igen érdekesen azt a véleményét nyilvánítja, hogy Wi »on elnök ezt az elvét sokkai erősebben hang-« súlyozta, mi.it ahogyan azt nagyon komolyan vette volna. Mentséget is ta'á

1 erre, amennyiben csak ezzel 'ehetett a

:háborut megrövidíteni, csak ezzel lehetett a központi hata'makat a'áaknázni. Szerinte ennek a jognak, ameiy n szabadelvű államtannak egyik utópiája — mindig háttérbe ke.'l szoru'nfa akkor, amikor azt egy állam 'ét- és életérdekei "megkívánják. így kellett enn?k az elvnek háttérbe szorulnia a Csehszlovák köztársaság létesítésekor annál "inkább. mert Csehszlovákiát már a háború a att is az eníente szövetségesének tekint ették^— Azt még Aimstrong ur sem tagadja, hogy a békeszerződések a régi nemzetiségek, avagy kisebbségek helyett ujakat létesitettek. Szerinte a Monarchia terültén a háború e'őtt 28 mi'lió idegennyelvü a attvaió élt. Ma ugyanezen a terii eten az idegenajku alattvalók száma csak 14 millió. A 14 millióból "is csak 8 m'hó került rosszabb helyzetbe a háboruelőttinéi. Cikkét a szerző azzai fejezi 'be, hogy rámutat a némtet imperialisták béketerveire, az azok áltai eiképze t európai uj területi iendre. Majd világszerencsének minősíti azt. hogy ez meg nem valósult. A cikkre, ameiy védőbeszéd, a mely piádoyer Versailles és Trianon mellett, MM magyarok a következőket jegyezhetjük meg. Nem bocsátkozhatunk egy hirlapi cikkben annak taglalásába, hogy az egyetemes Európa szempontjából jobb-e Európa területi rendje^ mint amilyen lett volna a centrális hata'mak győze'me esetén, mert senkisem tudja azt, hogyan alakult voi na ekkor a kontinens területi "képe. Elképzelések, időközi "tervek még nem valósigok. .Bennünket magyarokat semminemű vád nem érhetett vo'na, bárhogyan is alakultvo'na Európa térképe. Erre maga a cikkíró ad nekünk felmentő íté'ei'et, mert cikkének egyik helyén ezt mondja; »A központi'hata mik áliamférfiai 'köziii gróf Tisza István vo t az egyetlen, aki ál.ást fogla t Szláv terű eteknek esetleges annektá ása ellen, mert ez a Habsburgbiroda om ncim eliségi problémáit nem o'dotta volna meg, hanem e lenkezően. súlyosbította volna őket.« Másrészről ne fe'edkezzék meg Armstrong ur arró', hogy amikor Románia lábainknál hevert és velünk külön egyességet kötött, mit tettünk mi Nejmlde. elvettünk tőle egy-kér terméketlen havasi csiu-so'. amelyre katonai szempontból ie?i vo'na szükségünk, e'le'iben vérbeli román terű etre nsmi áhítoztunk. Magyar szempontból ez az uj'területi rend a ehető Iegtöké et'énebb, mert egy gazdasági egységet tépett Szét és e vette országunk kétharmadát. Stresemann po itikáját helyeseljük, sikereit is e'ismerjlik. Neki sikerűt a német jóvátéte 1 'követeléseket SZÍVÓS, türelmes, diplomatikus eljárásával úgyszólván teljesen töröltetni. Ellenben területi változtatások eszközlésével ő és po itikáját követő utódok sem dicsekedhetnek. A lengye korridor, korunk uj Elzász-Lotharingiája. olt ég Európa térképén. A német biroda om sokat vesztett, de koránt sem annyit, mint mi. Bethlen nem tehetett másként, mint ahogyan cse ekedett. Hiszen honában sokan nem vo tak megeegedve az ő revíziós á'fásfogia ásáva , jjiert nem látták eléggé erélyesnek. A je'en kormánya, ahoi "fiatalabbak a tagok, kétségte enüi erősebben kötötte le magát a békés revízió ine l'ett. Ez m-g is fele: a magyar közvé eménynek. Az önrendelkezési joggal kapcSo'atban az a megállapításunk, hogy vagy morá lai kapcsolatos jog ez, vagy nem, akkor Aifastrong ur "szo gáltatja a legerősebb érvet az ő megállapításával ar. vonatkozó ag, ho^v a reviziój a legjogosabb követe és, ami létezhet. Szerintünk ezt Wi son elnök komolyan gondo'ta, csakhogy a fellegekben járó, gyenge ideáipo.'itikus volt, nem pedig e földön vándorló erős reá'poütikus. Ha pedig ezen jog a szabadé vü á lamteória akkor a magyar á iám lét- és c etérdeke Szempontjából kellett ezt volna feláldozni. N'em pedig létesíteni a NagyMagyarorszagnái is nagyobb mértékben nemzetiségű Csehszováki. át, ameiy ezenfelül nem gazdasági egység. Tévedés az is, hogy Csehsz ovákiát a háború aiatt az entente szövetséges számba vette. 1918 november előtt senki sem beszélt csehszlovák nemzetről, ilyen persze ma sincs. Igeus vannak csehek és szlovákok. Talán a hazaáruló cseheket lehetett szövetségesnek tekinteni, "de a tótok, a szlovákok, ezeknek ezredei a háború végéig hűségesen harcoltak magyar fivéreik me lett. Felet'e téves Armstrong urnák az az információja, hogy a szlovákok, a csehekhez hasonlóan átpártoltak volna elleneinkhez és harcoltak vo'na< ellenünk. Nem kutatjuk azt, hogy Armstrong állítása szerinti 28 mil'ió idegenajku helyett most ugyanazon terü'eten csak 14 millió idegennyeivli állampolgár éi ezen uj álla

ma'akulatokban, hanem azt kérdjük tőle, hogy kik teszik ázt a bizonyos 8 mi"iót, akiknek a helyzete rosszabb^ mint amiyen a háború előtt volt. Mi tudjuk azt, hogy a-8 milliónak kb. a felét, 3 és

;féi mi'líót a mi elszakadt magyar testvéreink teszik. Vegye számításba azt

v hogy ez a í

0 milliónyi maroknyi magyarságnak majdnem 40 Százaléka, akkor ezen körülmény egymaga meggyőzheti őt arról, hogy a magyarság részérői Trianon e'lei kifejtett el ená iás nem tui heves, hanem nem is elég erős. Hiszen a mi veszteftségünk annyi, mint ha a 60 milliós német államból 20—25 m i lót hajtottak vo'na idegen járom aiá. Mi magvarok Garvin urrai" Armstrong ur honfitársával 'és kiváló kartársával "azt tartjuk, hogy a párizskörnyéki békék sárkányfogak kai létesültek. Mi "ehhez hozzáfűzzük azt, hogy ezen fogak "agyara a trianoni szerződés. Ezt a méregagyart a kontinens érdekében revízió utján elkeli távolítani Európa testébői. Straky HenriK. Ma ag

1

8" Miénk az élet flpollo A gazdavédelmi rendelet Október 31-én lejárt azoknak a kedvezményeknek a határideje, amelyeket a juiius havában kibocsátott 3800. számú rendelet biztosított az eadósodott gazdáknak a behajtási lépé ek korlátozásával. Minthogy azóta a mezőgazdaság helyzete nem javult, sőt egyes vidékeken a gyengébb termés folytán még romlott, a Gömbös kormányrak gondoskodnia ke'iett a kedvezményeknek további fenntartásáról. Ez megtörtént a vasárnap megje'ent 5460—1932. sz. kormányrendé ette'. Ez a rendelet az eddigi kedvezményekkel szemben. ame yek eredeti eg csak négy haw kiméieti időt á lapítottak meg a gazdaadósok javára, a kfméleti időt egy egész évre kiterjeszt^ ugy, hogy a kedvezmények feítéte'e gyanánt előirt adó- és kamatfizetés e lenében a végrehajtási lépések egy további egész évre, egészen 1933 október hó 31-ig kor'átoztatnak. A gazdatartozások vég leges rendezésének a nemzetközi viszonyok és a kü földi hitelezőkre \aió tekintette

1, egyelőre még útját á'lják. Ezért a kormány most egy egész évi ujabb kiméieti 'idő engedélyezésévei gondoskodik arró', hogy az adós gazdák nyugodtan folytathassák gazdálkodá likat és őket az árverés veszedelme ez idő a att ne fenyegesse. Az uj rende'et ezenkívül Is haladást je'ent az eddigi* állapottal szemben a gazdavédelem terén. Eddig ugyanis csak az a gazda vehette igénybe a kedvezményeket, akinek bekebe ezett adósságterhe a kataszteri "tiszta jövedelem húszszorosát megha'adta. Az uj rendelet a végrehajtási 'korlátozás lehetőségét a gazdák jóvai szélesebb körére terjeszti ki, amikor az 50 ho'das és ennél ki

cebb gazdáknak már akkor is megengedi a kedvezmény igénybevéte'ét, ha eladósodásuk a fö'dbirtok kataszteri tiszta jövedelmének, nem mint hússzorosát, hanem csak tizenötszöröséét ha'adja meg, a beltelkükön épült házuk után pedig a kedvezményt már igénybe vehetik akkor is, ha a bejegyzett jelzálogos teher a házadó a'apjának 4 és félszeresét ha'adja meg, az eddigi' 6-szoros helyett. További jelentős haladás az eddigi állapottal szemben az is, hogy az e'emi c'sapás, vagy hasonló természetű egyéb súlyos károsodás esetében a gazdaadósok kérelmére — be'erétve a haszonbérlőket is —, a bíróság a végrehajtási cse ekményeket legkésőbb 1933. évi október hó 31-ig e'ha'aszthatja, holott ilyen halasztás eddig a gazdaadósoknak egy sokkai szűkebb körére vó't csak engedélyezhető. Rendkívül nagyjelentőségű a rendeletnek az az intézkedése, amely minden gazda javára szol-. gá

f, tekintet néikü' az e'adósodás mértékére és amelynek lényege az, hogy a zá'og'eveies adósságok eddigi kamatát tekintélyes mértékben leszállítja. A rende'et sze mt ugyan is a )á'og'-e\ ees kö'csön után fizetett törlesztőrészietek címén a 7 és fél százalékos zálogleveled kölcsönöknél 2 és fél Százalékkal, a 7 száza ékos zá ogieve es kölcsönök néi pedig 2 százalékkai kisebb kamatot keli befizetni, ami "annyit jeient. hogy a záiogléveles kölcsönök után kamat fejében az eddigi 7 'és fér, illetve 7 százalék helyett csak 5 százalékot keli az egy esztendei 'kinié eti 'idő alatt befizetni. Ezt a kedvezményt minden gazda élvezi "és nem kell ennek megadását a bíróságtól kérni. További" ényeges újítása a rende'etnek — amely mindenkire nézve, tehát nemcsak a gazdaadósokra, hanem valamennyi, bármely fog'alkozísbeli adósra is vonatkozik, — hogy a végrehajtási költségek fe esi ege 3 és káros növelése és felszaporítása ellenében ig®n hathatós rendelkezéseket léptet életbe, amelyek a végrehajtást szenvedő adósoknak javára meggátolják a behajtási költségek fe szaporodását. Azokra a gazdákra, akik javára 1 fc dteherrendezési tárgyalás meg indult és akiknek a tárgyalás telekkönyvi 'feljegyzése a végrehajtási "lépések felfüggesztését jelentette, ez a kedvezmény most október 31-ei fejárt. Ezek a gazdák is igénybe vehetik a végrehajtás további korlátozását, egészen 1933. évi október hó 31-ig, ha eleget tesznek a rendeletben előirt féitéteieknek. A rende'et életbeléptetésével kapcSo'atban a kormánynak sikerült pénzintézetek érdekképviseletével "(az u. n. TEBE-vel) olyan értelmű megállapodásra jutni, a mely nagy engedményeket biztosit azoknak a gazdáknak

x akik ez év végéig rendezik kamathátrálékukat. \jagy akik tőketörieszést teljesítenek, Eszerint azoknak a gazdáknak, akik az 1932. évi 'ju'ius hó 1 -tői esedékessé vált kamatok megfizetésén felül az addig felgyűlt kamathátraléknak íega'ább feie összegét megfizetik, a fennmaradó hátrá'ék bizonyos százalékszerü'eg meghatározott hányadát elengedik. Ez az engedmény 40 százalékig emelkedik és százalékos kulcsa annál nagyobb, mentől hamarább történik a kamathátralék visszafizetése. Emellett a kormánynak sikerült azt is elérnie, hogy a kisebb birtokosok a hátrálékos kamatok rendezésénéi az általában meghatározott kulcsnál nagyobb engedményt kapjanak. Azok javára pedig, akik tőketörlesztést is teljesítenek a pénzintézetek azt a kedvezményt biztosítják, hogy a fennmaradó tőke után kisebb kamatot keli Tizetniök és pedig a megállapítottnál 2 Százalékkai "kisebb kamat lesz fizetendő a tőketartozás ama része után, ameiy a visszafizetett tőke összegévei egyenlő. Ha például v&iaki 500 pengőből 200 pengő tőkét lelörleszt^ ugy a fennmaradó 300 pengő összegbői 200 pengő után — a jeiemegi maximális kamat alapulvételével — évi '8 százalék helyett csak 6 százalékot fog fi-