Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-09 / 253. szám

1932- november 9 MnmíiL A kormányzat óriási erőfeszíté­seket tesz arra, hogy hazánk gaz­da-ági helyzetén gyakor'ati intézke­désekkel. segítsen. A legnagyobb óróminei látom, hogy po'itíkai jel­szavak helyett kormányunk gyakor lati fontosságú reformok é etbe'ép tetését kívánja a legközelebbi jö­vőben keresztülvinni. Nagyon jó gondolatnak tartom az árak leszál­lítására irányuló törekvést, amely a túlterhelt magyar társadalom könnyítését tűzte ki célul. Azonban nem elég az, hogy olcsóságot te remtsünk a gazdasági' életben, ha nem annak a magyar árunak, amelynek nagyobb forgalmát elő­mozdítani kívánjuk, a külföldi cikkekkel egyenértékűnek és min­1 minden tekintetben versenyképes nek is keli 'fennie. A Baross Szövetség má'r ez év tavaszán nagy íendü'ette! 'íparpár­toló propagandát indított és szer­vezeit meg oly célból, hogy a ha­zai 'iparcikkek fokozott fogyasztá­sának előmozdítása áltar a mun­kanélküliséget csökkentse és a gaz dasági "élét vérkeringésének ujabb erőteljes íendü etet biztosítson. Rendkívül nehéz fe !adat ez a mai tőkeszegény időkben, amikor a kö ' zéposztály, anyagi ag teljesen ki van merülve. Azonban mínéi na gyobb a baj, annál nagyobb szük­ség van céltudatos tevékenységre. Mindenek előtt gazdaságilag vért és erőt ked adni a magyar közép osztálynak. Ez okból jnihdenkor he'yte em'teite.Ti a tfsztvbe őosztáty fizetésének lineáris íeszáílitását. Az a pénz, amit a tisztviselőktői ei vontunk, hiányzik a magyar ipar és kereskedelem vérkeringéséből. — Akármilyen módon, de va'ahogyan pótofrtf'keí' a magyar középosztály gazdasági erejét, hogy ismét tud jon vásárolni. A tisztviselői fizeté­sek soha sem vándorolnak a taka­rékpénztárakba, hanem a hónap elseje után rövidesen átkerülnek a szabó, fűszeres, a cipész és más iparos zsebébe. Ilyen módon tehát közvetlenül emelhetjük a nemzet gazdasági vérkeringésének eleven­ségét. De a fogyasztóközönségre is óri­ási fe.'e ősség háru' abban a tekin­tetben, hogy mindig csak magyar árut vásároljon s ezáítai" magyar munkáskéznek adjon kenyeret Sze­ressük, keressük és vásároljuk a magyar árut! Ha ezt az elhatáro­zást következetesen keresztüiv'ipz­szük, akkor óriási nemzetgazda­sági előnyöket biztosíthatunk nem­zetünk javára. Ha azonban azt kívánjuk a kö­zönségtől, hogy a magyar árut sze­retettei vásárolja, akkor hozzáfér­hetőbbé, tehát olcsóbbá is kelt tennünk. Ennélfogva a Baross Szö­vetség e'i'téí' minden karteltörek­véstj mert ez előnyöket biztosit a külfc dl o csóbb árucikkeknek. Ed­digi kormányaink nem azért adták a magyar gyárak Számára a maga* vámvédelmet, hogy azt egyesek, milliók szerzésére használják fel cs a gazdasági lerongyo'ódás szomorú évtizedét, a sacro egofsmo jelsza­vává., vagyongyűjtésre fordítsák. Jói 'tudom, hogy a gyárak jog­gai hivatkoznak arra, hogy sok az adó, sok a teher. Ebben van igaz­ság. Azonban a tuimagas árak visszahatóan csökkentik a forgat­mat és így végeredményében el­lenkező céit szoig'ámak, mint amit elérni akarnak. Hogy csak egyetlen példát em'itsek a karteílben levő hazai műtrágyagyárak ma alig ezer vagon műtrágyát hoztak belföldön forgalomba, holott jobb gazdasági fogyott ei. El'lehet képzelni, hogy a magas mütrágyaárak további ha-' tásukban milyen óriási 'összeggel károsítják meg a magyar mezőgaz­dasági többterme rés ügyét is. Ilyen példákat száz számra Tehetne még felhozni. Ha tehát valamennyien komo­| i>an vesszük nemzeti hivatásunkat, akkor aria kell törekednünk, hogy ezen a -földön minden becsületes magyar ember meg tudja keresni a mindennapi kenyerét. Ezt pedig csak gazdasági" reformokkal, a ter­melés racionalizálásával, az árak leSzáH'útásávai, k belföldi iparcik­kek fogyasztásának emelésévef le­het elérni. Hisszük, reméljük, hogy kormányzatunk nemzeti célkitűzé­sei 'gyors megvalósulásnak indul­nak és így közgazdasági életünk minden területén tanúi lehetünk annak a megkönnyebü-'ésnek, amely ezen a földön megnyugvást és uj reménységet hoz a magyar lelkek­nek. Nem kérdem ki vaqv vj l á^! r ü " -* 1 alakítója Gustav Fröhlich A vizsgálóbíró cimü hang03 Ufa filmben 61 OH Szerdáig AZ APOLLOSAM Csütöi töktől EMDEN á Szabolcsvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesületének közgyűlése A Szaboic'Svármegyei'Községi és Körjegyzők és Egyéb Községi Tisztviselők Egyesülete folyó évi november hó 3-án délelőtt 10 óra­kor tartotta rendes közgyűlését Héry János elnöklete a'att, aki a Magyar Hiszekegy imájával nyitot­ta meg a közgyűlést majd a szo­kásos üdvözlések után a követke­ző bevezetőt mondotta: Mélyen Tisztelt Közgyüffés! Talán nem volt még rá eset, hogy oly'an nehéz időben ültünk volna össze egy közgyűlés meg­tartására, mmt ez a mai. Egész vármegyénket nehéz elszomorító érzés tartja a hatása alatt. Min­den irányból "a kétségbeesés, az elégedetlenség, a nyomor és né Ikü­lözés néz felénk. Számolnunk keli a legnehezebb időkkel, de a legnehezebb időkben vigyáznunk, őrködnünk kell, a ve­zetésűnkre bízott községek és an" nak lakosai 'leTki egyensúlyukat el ne veszítsék. Feladatunk nehéz, de nem voma mego'dhatatiían^ ha sza­vunkat meghal Igatnákl Azonban erre sajnos, nincs remény. MertJ hiszen azt kell látnunk, hogy a mindig rólunk, de nélkülünk elve alapján intézik ugy a mi, mint a községek sorsát. Súlyos sérelmeket ke-'i elköny­velnünk. A jegyzői kar szava meg­hallgatásra nem talál. A normái státust megáfapító rendelet igen szük határok közé szorítja és nagy mértékben megnehezíti 'a fía­tai jegyzőgeneráció elhelyezkedé­sét. Nem mehetünk ei szó néiküi az ílietménycsökkentés mellett sem, bár ezt az államhatalom az egész vonalon végrehajtotta. A jegyzők és egyéb községi" alkafmazottak il­letménye a csökkentés előtt sem állott arányban az általuk végzett kényes és felelősségteljes munká­val. De ezen túlmenően szinte hihe­tetlen az a sérelem, amely a köz­ségi tisztviselői kart éri most már rendszeresen. Ez pedig nem más, mint a községi tisztviselői kar rendszertelen fizetése. Vannak köz­ségek, ahoi az illetmények' már hosszú hónapok óta nincsenek ki­fizetve és még csak remény sincs arra, hogy fizetésüket a jövőben megkaphassák. Ezt az állapotot nemcsak anya­gi, de erkölcsi szempontból is a legnagyobb mértékben kárhoztat­nunk keli. A jegyzői özvegyek ke­serves nyugdijukat részletekben kapják. Ennek az állapotnak meg­szüntetését nemcsak a jog, de a megértő emberi Szív is megkövete­li. A Jegyzői "kar mindennapi gond­terhes életét még keserűbbé te­szi "a fegyelmi ügyek és azok lehe­tőségének valóságos aviaája. Hogy ezektől a kisértő bajoktól és a községeinket fenyegető perektői megszabadulhassunk kérnünk keli olyan háztartási rendelkezéseket és a költségvetéseinknek o'yan módon való elkészítésére a lehetőséget, hogy legjobb akaratunk e'ienére ne állhassanak e'ő fegyelmi okok. E tekintetben nem kérünk mást, mint egyenlő elbánást minden más tisztviselővel. Méiyen Tisztelt Közgyűlés! A közelgő té' előre veti árnyé­kát. A jegyzői kar a maga és köz­sége hajain tui "még az éhezők ha­dával is kénytelen fesz megküzdeni. Meg kefi i'lapítanom, hogy a köz­ségek a nyomor leküzdésével szem­ben teljesen tehetetlenek. S ugyan­akkor, amikor az éhes embereket megnyugtatni kellene, jönnek lel­kiismeretien izgatók és tönkrete­szik a Telkek nyugalmát s ptt ma rad a jegyző őrhelyén, Tiogy há­látlan nevelő munkáját újra előí­rói kezdje, vagy százszor is. Nehéz sors ez, kedves kartársaim, igazi jegyzői sors! Szíves tudomására hozom elő­adásom során a kedves kartátsak­nak, hogy Gömbös óyula minisz­terelnök és Kíllay Miklós dr. föld­mivelésügyi miniszter ur őnagymét­tóslgáékat kinevezésük alkalmából a jegyzotestületem nevében üdvö­zöltem. Mindkét helyről köszönő kézirat érkezett az egyesülethez. Mélyen tisztelt közgyüés, most ismét feltűnt a horizonton egy hal­vány csillag. A magyar kormány élén uj nagyságok állanak uj cél­kitűzésekkel" és ta'án uj módsze­rekké- is. Reméljük, hogy megértés fog ránk virradni, reméljük, hogy a következő év meghozza a jegy­zői kar számára azokat az intéz­kedéseket, amelyek biztosítani fog­ják a mi nyugalmunkat is. Emök ezután kegyeletes szavak­kai parentlitn ei az időközben elhunyt Káüay Lászi óés dafml Erdélyi Farkas ny. községi főjegy­zőket, valamint Kovács Lajos és Veiess Mátyás községi főjegyző­ket. A nagysikerű megnyitó után Mikecz Lásiló dr. vármegyei fő­jegyző emelkedett szólásra. — A vármegyei tisztikar amely­nek nevében, az elfoglaltsága mi­att meg nem jelenhetett aíspán ur helyett, megköszönöm az üdvöz­lést, mindig csak tiszteletet és meg becsüfést tapasztalt a jegyzői kar részérő', s ugy hiszem, hogy ez a USzte'et és megbecsü és kölcsönös. Mert nincs senki, aki "jobban tud­ná "értékeim 'a községi jegyzők em­berfeletti ^munkáját, mint a várme­gyei "tisztikar. Mi 'egy test, egy lé.'ék vagyunk. A jó vármegyei köz­igazgatás nem képzelhető ei jó község! jegyzők nélkül és viszont. Azon leszek, hogy az önök követe­léseit és sér'e'meVt együttes erőveí, egyitftes akarattal valósítsuk meg, ífletve orvosoljuk. A nagy tetszéssel és feíkes taps­sal fogadott beszéd után Pogány József dr. központi titkár szólal fei, majd Tóth Bá int miniszteri ta­nácsos, kir. pénzügyigazgató a kői­vétkezőket mondja: — Ha valaki "ismeri a községi jegyzők helyzetét, ugy ml ismer­jük. S ha mi "erezzük a súlyos gazdasági helyzetet, ugy m'ég fo­kozottabb mértékben méltányol­juk a jegyzők feie'ősségét. Ne csüg­gedjenek ei, hanem kapaszkodja­nak, mint egy "reménysugárba, a Gömbös miniszterelnök 95 pont­jába. Ismerem a miniszterelnököt, s bízom benne, hogy teremteni fog, ha nem is virágzó létet, de leg­alább is tűrhető helyzetet, tisztessé­ges megélhet^. Qsakaz kapjon Ma gyarországon munkát, aki "a Haza oltára, Isten mellé 'álf. Törődjenek a néppel, hogy azt ne vezethessék félre lelkiismeretlen izgatók. Ne veszítsük ei bizalmunkat, mert a magyar népnek élnie keli k világ végéig. A pénzügyigazgató nagyhatású beszéde után az elnök mondott néhány köszönő szót az elhang­zott beszédekért, majd Bartos Lász ió ujfehéitói "községi "főjegyző igen érdekes tanulmányt olvasott fet a községi közigazgatás megreformá­lásáról amelynek tervezetét, hatá­rozati javaslat formájában a köz­gyűlés ei is fogadta. Utána Ba­lOgnv László nyírbátori községi fő­jegyző szólalt fei és a községi köz­igazgatás racionalizálásának szük­ségességét hangoztatta, amely szerinte sorrendben előbbrevaló, mmt a létszámcsökkentés. Jármy László ibrányi 'főjegyző a községi háztartások fizetőképességének biz­tosításáról oiv&sta fei "a választ­mány határozati javaslatát, ame­lyet ei is fogadtak, hosszas vita után, amelynek során Baloghy László főjegyző azt hangoztatta, hogy minden társadalmi "közület, amety igénybe veszi a községi ad­minisztrációt, járuljon hozzá a köz-, ség háztartásához. Tóth Bálint pénzügyigazgató az adófizetésnek heti, vagy havi részletekben való törlesztését javasolta megkísérelni, Bartos László főőjegyző pedig azt sürgette, hogy az adókivetésnél ve­gyék figyelembe az adózó adóssá­gait is, az adófizetésre vonatkozó jogszabályokat pedig foglalják egy­séges egészbe. Vita voit még a községi tarto­zások rendezésérői, az adóbehajtá­sok egyöntetű foganatosításáról továbbá a községi tisztviselők fize­tésének zavartalan fo'yósitásáróf. Bartos László az anyagi felelősség­nek az adóügyi "jegyzőre való ki­mondását a vezető jegyző mellett, igazságosnak és célravezetőnek tartja. Megtárgyalták ezután a hi­vatalos munkaidőnek a felek re­szére leendő megállapítását is. Több kisebb jelentőségű ügy le tár­gya'ása után megejtették az aíei* nökváiasztást is, amelynek során közfelkiáltással dr. Bajna Bálint poig'án községi főjegyzőt válasz­tották meg a KáUay László halálá­val megüresedett ae'nöki 'székbe. Az egyesü'et központi irodájának vezetőjévé pedig ugyancsak közfel­kiáltással Gurbán Lászlót válasz­tották meg. A közgyűlés után társasebéd f volt a Koronában. , Az új magyar kereskedelempolitika célkitűzései Irta: Ilovszby János rnagy. kir. kormán?főtanácsos, a Baross Szövetség országos elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom