Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-03 / 248. szám
I932. november 3. JflríiwiDíie. Állami önellátás Irta: Pisszer János. Az utóbbi időben mind gyakrabban hallani ?rrói, hogy a nemzeteknek önellátásra törekvése káros, végre nem hajtható, sőt őrületes gondolat, amely a nsnazetek gazdasági életében csak bajokat, sőt gazdasági háborút kiváltam alkalmas. Neves külföldi közgazdák is ezt a felfogást teszik magukévá, ugy, hogy a kérdés megvizsgálása okszerű és időszerű is. Mindenek előtt ugy látszik, hogy az önellátás gondolata mögött, a nemzeteknek egymástól való teljes elzárkózását értik, akik ebben veszedelmeket fedeznek fel. Ugy kép zeiik, hogy minden nemzet csak a maga termelte javakat fogyassza és külkereskedelmi 'lorgaljnát szüntesse be, ha az »önellátást« teljesen kigyakorolni óhajtja. Az eddigi nyilatkozatokból iega*ábbis, i yen észjárás olvasható ki. Ez pedig merőben téves felfogás, ha az önellátás helyes megítélésére gondolunk. Va amely nemzet gazdaságának önellátása alatt mást nem érthetünk, mint azt, hogy az, a »saját erejéb<3Í« éljen meg. Minden ürü poitia szoru'ó nemzetet is »öneliátottnak« ken '-tekintenünk adclig, amig exportjával, az importot ellen suiyozm 'birja, tehát amig külkereskedelmi "mériegi kiegyenlített saídót mutat. »önelíátatlan« pedig akkor, ha ez a saldó negatív, amikor tehát mériege veszteséges saidót mutat, az nemcsak hogy teljesen »öneíiátott«, hanem imég gyarapodó nemztei vagyonra tesz s zert, tehát vagyonosodik. Tévesnek kén tehát tartanunk i-t a felfogást, amely az »önellátás< í'-t törekvést egészen egyszerűen leletet lennek, sőt károsnak és gazdasági háborúra uszítónak minősíti, pifcrt hiszen a nemzetközi gazdasági "helyzetben c supán az a iontos, hogy egyik ország. a másik rovására ne gyarapodjék, egyik a másikat vagyonában és teime:ésében meg ne károsítsa, végeredményében tehát ugy gazdálkodjék, hogy a másiknál vagyoni 'károkat ne okozzon, munkané kü'iséget ne vá'tson ki, a lakosság életstandardját a'á ne szálfitsa. Az ;.önefi'áiás« teljes kigyakorlása detén 'is, a külkereskedelmi mérleg unindkét oldala, bármily nagy Számozz'opokkal dolgozhat. A, legteljesebb és sértetlenebb külkereskedelmi forgalom mellett fs tökéletes lehet az »ön<ii!átás«, ha a mériegegyensuíy bizto sitotf. Elképzelhető lenne oly nemzetgazdasági egység, (talán az angol az most,) ahoi'á külkereskedelem Szüksége egyáltalán fenn nem áll, ahol tehát a z az egységes terület mindazt termed, .amii a lakosság részére szükséges és felesleget egyálta'án nem produkál, így sem nem 1 exportál. De nemkevésbbé képzelhető el oiyan gazdasági egység is, ahot tefjeSen egyojdaiu, — akár agrár, akár ípa:i 'terme és folyik, — de amely a maga fe'eslegeíve'l, szükségletét ki tuc\ja elégitem\ vagyis annyi 1 expor'tá 1, miit amennyi importra van s?.üks/ége. Mindkét Szélsőséges é* képzeletben fefál-'itott gazdasági egységet, 'tökéletesen »önefíátotínak« ke'i tekintenünk, ha akár külkereskedelmi forgalma egyáltalában nincs is ( vagy pedig ez egyenlő lenne, a saját szükséglet levonásával csökkentett egész nemzeti termelésével. Ezek ke'lő megfontolásává!, csodálkoznunk ken azon, »őrültségnek« nevezik és altói a nemzeteket óva inti'í, hogy gazdasági háborúba ne keveredjenek. Csodá'kozI íatunk pedig azért, mert az »ön:Iíátás« semmi egyéb, mint az, Lmit jó magyar példabeszéd igy fejez ki: »Addig nyújtózz, amíg a takaród ér!& De csodálkozhatunk 'annyival inkább, mert míg nem is olyan régen és éppen nem a történciqm! előtti időkbea haOhattuk^ hogy a passjv külkereskedelmi |merleg vnem is ölyan nagy veszedelem! És ezt a felfogást is n lét csak azok a nagy-i nevü hires, sőt világhírű közgazdik röpítették világgá, akik most az »öncüátás őrüietét« hirdetik. Vagyis akkoriban, — nem régen még ; — ezek Szerint a közgazdák szerint a magyar közmolondás nem volt igaz, mert akkor a takaró akármilyen rövid is volt, a nyujtóz J kodást azon jóval tui is, okos doJognak, jónak, megengedhetőnek és kifogásta annak tartották és abban semmai veszedefmet nem láttak. Odaállították az angol "Anyaország 1 külkereskedelmét példaként, hogy lám, az is p assiv saídóju é* bár mi volnánk olyan gazdagok, imint Anglia! Nem a Brit világbirodalom! Csodálatosak ezek a nagy közgazdák. Tanaik hol* ilyenek, hoi meg olyanok. Ha akarják vemhes, ha akarják nem vemhes. Mi pedig elhisszük nekik mindkettőt, különböző helyzetek és időkben. Ha azonban megvakarjuk egy kissé ezeket a nagy bölcsességeket, akkor nyomban kilátszik^ ,$iogy hijj'án van a megfontoltságnak, vagy pedig túlságosan telítve van azzal. Annyira, hogy komikus. Az önellátásra törekvés ma általános a nemzetek közt. Helyes és tervszerű nemzetgazdaság tmelleft elengedhetetlen, nem zárja ki a teljes külkereskedelmi forga'ímiat, tehát nem >:őrü!et«. Egyoldalú túlzásba nem hajtható, okszerűen alkalmazva pedig, elengedhetetlen nemzeti vagyon megőrzés. Ezért, — még ha belé nem is hajszolnának erővel, — mi csak gyakoroljuk! ÖRÖM AZ EMBER ELETE, HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE á kisvárdai gimnázinm aranydíszes nagytermében kétszáz tanító hallgatta Tesléry Károly dr. tanfelügyelőt, aki a népiskolai utasítás! interpretálta Arany János és Klebelsberg Knnó gróf emlékezete A Mavart gyors autóbusza visz a kisvárdai állomásról. A kőkockás pompás uton Felsőszabolcs élet ereje lüktet. Fogatok, szekerek, autók vonu-'nak át az eleven kisvá roson. amelynek főutcáján több az üzlet, mint Nyíregyházán. A Mavart kocsi a postánál megáll, itt szállunk jfe és a magyar klasszikus sti'us remekéhez, a reágimuázium impozáns és artisztikus palotájához siessünk. A világháború kitörésekor azután valóra váltotta a dus szépségű tervet. Ma a vidék legszebb iskolaépülete a kisvár dai gimnázium. Széfes, büszke frontjának ornamentikája a tudományok, a művészetek léikéről beszél. Most a földszinti díszteremben tanítói szeminárium van. Tesléry Káro'y dr. kir. tanfelügyelő hívására kétszáz tanító sereglik ö:»ze az aranyfényű, remek pikturáju teremben, amelyben iparművészek ke ze festette az izzó Színék leg-> szebb á'imát. Az uj tantervi utasítás szellemét interpretáló Szeminárium részére dr. Tóth József, a reálgimnázium kivá'ó igazgatója, a megértő pedagógus szíves kész»éggei engedte át a színpaddal felszerelt, drága művű termet a népiskolai munka szá-, mára. A szeminárium meg is érdemli 'a művészi keretet. 'Emelkedett szellemű, komoly, lelkes munka müteiitne ut a pompás csarnok. A tanítóság órákon át hallgat feszült figyelempier. Itt vannak az érdeklődők sorai élén dr. Borbély Sándor főszolgabíró, Bory Alajos esperes, az orso'yarendü tanitóképző intézet igazgatója, Pethő József kanonok, Tóth Jáno s gör. kat. kanonok, az orso yarendi tanárnők, a tanítónőképző negyed és ötödéves növendékei. Elhangzik a tanítói ajkakon a Magyar Hiszekegy, majd Varga János íparisko ai igazgató lendületes, mély érzéssef áthatott emlékbeszédében idézte még dr. Klebelsberg Kunó gróf emlékét, amely előtt meghajlik a tanítóság. Bury Alajos Tesléry Károly dr-t üdvözli bensőséges szavakkal, és rámutat^ hogy a kir. tanfelügyelő működése nyomán friss é et árama indult meg a vármegye tanügyében. Tóth János esperes a gör. kat. egyház nevében üdvözli Tesiéí ry Káro'y dr-t, akinek 'felajánlja a papság és tanítóság támogatását. A kir. tanfelügyelő ünneplő tapsot kiváltó szavakkai tesz val-omást arról a közvetlen kapcsolatról, amely a tanítósághoz fűzi és lelkes éljennel fogadják szavait, amikor hangoztatja, tanítóinak is magát. Az üdvözlések után mélyreható munka índu' meg. Tesléry Károly szói "órákon át fáradhatatlanul az egye s népiskolai tárgyak uj szemléletéről, azokról az eljárásokról, amelyeket a mínak tanítója követ, azokról a hibákról, amelyeket a tegnap iskolájában követtek el. — Minden tárgy megví ágosodik kedvesen. Szeretettei áthatottan, s egyúttal mély pedagógiai tudással elhangzó fejtegetései 'Során. A fogaimazástanításnái hatvan kis dol gozatot mutat be, hatvan eleven, hangulatos vallomást a második elemista fehér lelkéből. É s a hatvan Triss 5 invenciózus téma gyors jegyzetben kerül papírra a tanítók sora között. A történelemről Szólva azt köti 'tanítói léikére a kir. tanfelügyelő, hogy necsak a háborúk történetét tanítsák, hanem a jmiüve< lődési "javak és gazdasági értékek, a mezőgazdaság, az ipar történetét is, A számolás uj metodikájátszem'éitetve, a s Qk tanító kis diák lesz és együtt számol a mosolygó tanitóbácsiva'i, a kir. tanfelügyelővei. ünneplő ováció fogadja a tanfelügyelő előadását. Dci felé jár az idő, amikor Téger Béla kir. állami tanítóképzőintézeti tanár kezdi előadását. Arany Jánost, a népiskola és a népiskolánkivüu'nevelés nagy etikai javai szempontjából (méltatja és áldó emlékezéssel idézi fei azoknak a tanitóknak emlékét, akik a lángész titkos betűinek fényét felismerték a magyar gazda fiában. Aranyék aktivista programm'ját rtl& a népiskola é s a népiskolai oktatás valósítja meg, amikor a kuitura magasságába emeli a népet, hogy emelkedh essék 'jogoktoi, életjavakban. A meghatódottság tapsa zug fel az e'őadás nyomán. Tesléry Károly kir. taníeiügyeiő köszönetet mond Téger Bélának az előadásért és kéri, hogy a szemináriumi rnunkában a jövőben is vegyen részt lelkesítő előadásaival". Most a szeminárium gyakorlati vonatkozású érdekes befejező előadása következik. A tanítóság népszerű vezére^ Süie Dénes népművelési fitkár beszél, magával ragadó elánnal a gyümöicSvédeíete, a baromfitenyésztés anyagi javakat, egyéni és nemzetvagyon fotcozó áldásairól. Feisőszabolcson, — mondotta — 300 holdon termeínei. gyümölcsöt, ugy, hogy okszerűen védik a fákat. Erről a 30 holdról 82 yagon elsőrangú, tiszta gyümölcsöt exportáltak kilónként 60 filléres árbarn ab termelőhely. Ez-, zei szemben 1760 holdon olyan gyümölcsöt termeinek, amelyet védetlenül hagynak. Müidössze 30 vagon exportált .gyümölcsöt termen ez az 1700 hold és nejrnl 69 hanem 20—30 filléres árat adtak érte. Meggyőző erővei hangzottak ei a súlyos szavak, majd megmutatta Süle Dénes a tanítóságnak a kaliforniai pájzstetüvei fertőzött fa ágát. Mindenki az asztalhoz tódult, hogy megismerje a s zörnyü ellenséget é s halljon az ellene indítandó irtó hadjáratról. Késő délre jár az idő, amikor a derék Bán Sándor áll. elemi iskolai 'igazgatóval, a jeles énekpedagógus sai távozunk a tartalmas és ielke sitő erejű szemináriumról. A Szeminárium előadóit Bury Alajos tanítóképző intézeti ígp.igató látja szíves vendégül. Délután a kir. tanfelügyelő az ügyes-bajo s dolgaikkal 'hozzáforduló tanítókat és magánosokat hallgat meg. Este már tovább utaznak a szeminárium igehirdetői. TSÍvirmada a következő állomás, fáradhatatlanul' folytatni ke'i az erőket koncentráló, nevelésünket egységes elvi'alapra helye ző munkát, amelynek éién vezéri hivatottsággal "álí a vármegye uj tanfelügyelője. Veszedelmes verekedés a szállásadás miatt Vajas András 49 éves, pátrohat lakos, helyet adott egyik szomszédja lányának éjszakára, akit Szülei kikergettek hazulról. Emiatt a Szotm) széd, Mozga Bertalan, átjött és felelősségre vonta Vajast, ebből szóváltás kerekedettj majd a szócsata hevében odáig fejlődött a vita, hogy Mozga előkapta hoszszupengéjü zsebkését és teljes erejével 'Vajas s zemébe szúrt. Szerencsére a kés eltévesztette at irányt és a s zem helyett a szeiríe alá fúródott. 'A késsel harcoló; ember ezzei sqni elégedett még) ráadásul lefogta Vajas kezét és éies késévei Mékanyaritotta róla a vastaghust. Mikor azután azt látta, hogy a feleség jajveszékelő ura segítségére akar menni, késévei'nekiesett az asszonynak és összevagdalta kezén a forgóc'Sontokat^ az 1 után elszaladt. Vajas és felesége husz napon tui gyógyuló s ulyos testi sérülést szenvedtek. A szurkáló szomszéd ellen az eljárás megindult. —A Dtó Dam«, E'egante Weit Voguc, Yardin uj számai kaphatók az Ujságboltbam 1