Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-29 / 270. szám

4 JSftÍRYIDÉK. 1932. november 29. Hétfőn, kedden nagy újdonság! Kizárólag felnőtteknek! A legkönnyebb át (Kurtizánok iskolája) Róbert Montgomery, Constance Bennet „Greta Garbó" partnereivel a főszerepben AZ APOLLOBAN Szerdán Magyarul beszélő Dzsungel film ELSZABADULT. AFRIKA a harcban elesünk. Átadjuk hely tto­két másoknak. — Zárt egységben kell küzdenünk, mint a régi római légiók. A magyar kitartás és vitézség fénylő emlékei a messze határo­kon fehéredő magyar csontok. Ma ezek az idegenben elszórt csontok figyelmeztetnek, hogy minden csepp magyar vérnek, verejtéknek magyar célokért szabad csak hullania. Ele­get áldoztunk más fajtáért, érjünk most már a magunk fajtájáért. A vérségi kapcsolat, a mindany­nyiunkat összefogó nemzeti szeltem erősiti meg abban, — mondotta a főispán, — hogy a rámváró mun­ka terhét viseljem- Mert az én mun­kámnak az eredménye attól függ, milyen erők állanak mögöttem- A fasció szilárdságával kell összefog­junk s a magyar fasció közepén a magyar akarat éles bárdja Jegyen. A főispán ezután lelkesítő sza­vakban hivta fel magyar testvéreit tartsanak ki a munkanapok szürke­ségében is, hogy megértve az idők szavát az uj célokért cselekedni tud­jon a nemzet. A főispán gyújtó hatású szavait viharos éljen fogadta. Sikor&ky István iparkerületi főfelügyelő an­nak a hitének adott kiejezést, hogy Mikecz Ödön dr. főispánságának nemzeti és szociális szelleme a munkásságot is a nemzeti egység táborába vonja. Péchy Tamás a vendégek nevé­ben üdvözölte Szabolcs uj főispán­ját és lelkes éljennel" fogadott sza­vakban a főispánnét köszöntötte, aki a közebéd idején a karzaton foglalt helyet. A társasebéd közönsége a késő délutáni órákig együtt maradt Rácz Marci kitűnő muzsikája mellett. BIRKÓZÁS. F. hó 20-án Budapesten az ifjú­sági csapatversenyek zajlottak le és azon a Nyíregyházi Vasutas Sport Club ifjúsági csapata is résztvett és méltó módon képviselte a kerületet. Bár nagy hátrányára szolgált, hogy Járossy betegsége miatt nem indul­hatott és igy Mikének egy súly­csoporttal feljebb kellett indulnia, ennek dacára a követelményeknek megfelelőleg szerepelt a csapat. A sorsolás nagyon kedvezőtlenül ütött ki az NyVSC-re, mert nyomban az utazástól fáradt csapat a legerő­sebb ellenfeleket találta magával szemben. Herminamezőt már a má­sodik fordulóban épen a NyVSC verte ki. A Herminamező ellen ki­álló csapat Almási, Mike, Leskó, Adami és Kovács és 12:4 volt a győzelmi arány. A csapat minden egyes tagja rászolgál a dicséretre. A Nyíregyházi Vasutas Sport Club Ugyanezen a napon juniorjai­val Debrecenben szerepelt és ott is tekintélyes eredményt ért ex. Bu­dai a kisnehéz súlyban első lett, míg a tréning inélküi induló Cser­bák harmadik helyezést ért el a pehelysúlyban. December 4-én nyílik meg molnár Rózsi festőművésznő kiállitása a városháza nagy­termében. Hírt adtunk már arró', hogy Mohiár Rózsi leánygimnáziumi ta­nárnő a jeies helybeli festőművész­nő több mmt félszáz müve kerül rövidesen bemutatásra a városhá­za nagytermében. A kiállítás, me­lyet a SzabofcSvármegyei Besse­nyei-Kör Képzőmüvészoti Szakosz­tálya rendez, nagy érdeklődésre tarthat számot, minden jel arra mutat, hogy Molnár Rózsi bemuta­tandó olajfestményei "meg fogják hódítani Nyíregyháza műértő tár­sadalmát. Már is igén sokan ér­deklődtek a kiállítás időpontja iránt, mmt illetékes ^helyről érte­sülünk, közölj ük olvasóinkkal, hogy Molnár Rózsi "festőművésznő ki­állítása december 4-én nyílik meg és 11 -lg bezárólag tart. Amint már jeleztük, a kiállítás reggeltől estig megtekinthető, beléptidíj nincs. Fekésházy lózsef feljegyzései a hadi­fogságban a csehekről VI. 1918. juniuS 14. Híre jár, hogy az orosz kormány június 16-lkának estéjéig ultimátumot küldött a cse­heknek. Akkor dői el^ "harcra ke­rül-e a dolog. Ma éjjel 'két orosz férfit és egy nőt gyilkoltak meg lö­vésekkel. Hogy kik, nem tudni. Az itt lévő orosz tisztek is ei akar­ják hagyni állásaikat, mert nem hajlandók testvér vért ontani. 15. Munkán voltam az állomáson. Vizet hordtam a konyhába, pék­mühelybe; fát raktunk a kocsiba és toltuk a szemetes szekeret. Sap­karózsa: enyém, Kosóvszkyé. (Ne­kem esett egy magas cseh és frecs­csegett rám a nyála, annyira ha­dart s mutogatott a sapkarózsám­ra. Ott hagytam- Mentem a tár­taimhoz. Ott újságolták, hogy a Kosóvszky Pá' (tanító Szegeden) sapkáját lekapta egy vad cseh és lábbai gázolta, mivel rajta volt a sapkarózsa. Ennek hallatám le­vettem én is a sapkarózsát- Nem hordta már akkor azt senki se.) Egy nyápic, bekötött fejü, karddal és .puskával fegyverzett részeg orosz rendőr kísért egy clvU ru­hába öltözött foglyot. Az orosz há­túi ment és e silány alak célba vette a rab fejét. Kacagtak a cseh katonák, kacagott a lovas tiszt. A fogoly észrevette. Hátra nézett. Haladtak még egy pár lépést és ekkor a rendőr már ütötte a fog­lyot. Pedig mi' sem ártott az ne­ki... A vasúti kocsikban több fo­goly van civíi ruhában. (A csehek vigyáztak rájuk.) Junius 16. Többen beszélgettek egy kis angollal (igy nevezték a cseheket). Ez panaszkodott, hogy Magyarországon most erősen kövf telték a magyar nyelv tudását. Egy öreg tót asszonynak — mondá — egy vasúti állomáson azért nem' adtak jegyet, mert nem tudott irtía­gyarul. "Ezért kivannak jogokat a magyarországi tótok, oroszok, ro­mánok, szerbek. Nálunk — felelte egy máramarosi jámbor zsidó — egyenlő joga volt mindenkinek, csak hármat nem volt szabad ten­ni: íópm, rabolni, c'saini... mig itt Oroszországban... Jumus 27- Kanszk. Ez a cigány — mutatnak egyre — veres gárdás volt és egyszer őrnek állították egy csornó ruhához. A cigány el­adta a ruhát. Ezért börtönbe ke­rült a pénzt elvették tőle és ha­lálra íté'ték. A csehek szabadítot­ták ki. Azóta — ha kérdezzük tő-'e: Nem á'lasz a fehér gárdásokhoz? — igy fei' 6': Nem ke'i nekem sem a veres, s°m a fehér gárda. (Lapból.) A bolsevik kormány megengedte a cseheknek, hogy Vladivosztokon át a francia frontra menjenek. De később Mirbach azt követelte, hogy tartóztassák le őket. A szovjetek megtették e/t s a csehek hónapokon át tartózkod­tak a vasúti kocsikban lefegyve­rezve. Később azt is rebesgettek, hogy ki fogják őket szolgáltatni Ausztriának. Ekkor szánták rá ma­gukat a szovjetek letörésére. — Most feltették eléjük á kérdést: Orosz fronton akarnak-e harcolni a német ellen, vagy pedig a fran­cián? — Felhívásokban felszólítják a népet, hogy lépjenek be a szibé­riai hadseregbe; ez neim a régi fe­hér gárda, mely mogszünt... A fe­hér-zöld szint, mtnt Szibéria nem­zeti színét viselik a hadseregbe lé­^Délután. Nyschne-Udynszkbói 3 fogoly jött ide kénytelenségből. Se­linger azt mondja, hogy őt a "Ko^ vács István felesége jelentette fel. Rebekát és társait kivégezték^ a csehek. A veres gárdisták levág­ják az elfogott fülét, orrát, kar­ját. Ugy küldik vissza társaikhoz. A szibériai "hadsereg tagjai agyon­lövik a fogságukba kerülő e'iense­get. Június 30. A több, mmt egy hó­nappal ezelőtt innen hazainditott német foglyokat visszahozták a csehek. fKb. 800-at.- MUy fájda­lom, elkeseredés lehet azok Szive­ben!... Mny keservesen csalódtak reményeikben. Mikor azt hitték, hogy látni fogják már szeretteiket akkor - mmt tiszta égből a villám* _ ment hozzájuk a parancs: Ne tovább'.- Vissza! Vissza a nyomor­ba, tétlenségbe, talán a halálba... őrü :etbe... Vissza a paradicsomból akkor, mikor már csak át kell lép­ni annak ajtaját... Juiius 1. A visszahozott németek; (volt közöttük egy pár magyar is) cs ak kenyeret és vizet kapnak. Az osztrák és magyar munkásfoglyok között a csehek ruhákat osztottak szét ezen kijelentéssel: Nagy igaz ­ságta'anság fofyt a vöröskereszttől is, olasz az of^trák és magyar ve­reskeresztcsek 'éppen ugy gondos­kodtak a németekről is, mint a sa­ját foglyaikról, m»g a németek so­hasem juttattak a kapott hoimiboi az osztrákoknak és magyaroknak. Szombat. Lap. Konszkban a na­pokban temették azokat a cseheket (négy tiszt), akik a vörösgárdások­nak s a magyaroknak Nyschse­Udynszk ellem támadása idején el­pusztultak. A te metés zenével s nagy részvét mellett folyt le. Lap. Június 30-án kikutatták az állomásra visszaérkezett német ha dt foglyokat. Egyiknél Kerenszky­pénz nyomására alkalmas gépet, a imásíknái Szibéria térképét, a har­madiknál pedig fontos aeroplán al­katrészeket találtak. Ezt a hármat elpalásto'ás és pénzhamisítás miatt átadták a haditörvényszéknek. — 30-ikára virradó éjszakán ugyan­ezen szalonból megszökött két né met hadifogoly. Lovas őrjáratot küldtek utánuk, amely őket elfogta és behozta a hadiszSHásra, ahoi ezeket a szökevényeket, akikről 'ki­tűnt, hogy kémek, átadták a hadi­törvényszéknek. Juiius 7. Lap. A megmotozott német foglyoknál 2 és féi mdlió rubelt találtak, melyből 20.000 R arany volt. (Ezt el is szedték a csehek). Juhus 10. Lap. Cseljabinszkban a hazautazó magyar foglyok kö­zül egy vasbotjával egy cseh ka­tonának betörte a fejét, pedig a katona gyanútlanul, békésen mo­so"- A magyar katonát főbe lőt­ték. , (Folyt. köv.) Hogy volt 2000-ben Irta: csokalys Fényei Károly. V. Magyarország indiai "és afrikai gyarmatait egye őre csak fegyenc gyarmatosításra használta 'fel, ahova az egy évnél; hosszabb időre elítélteket deportálta és csak ké­sőbb, mikor az anyaországból a kivándorlás ujbói megindult, irá­nyított ide nagyarányú telepítést. Magyarország ugyanis a második világháború utolsó napjaiban az oláh e» szerb nemzetiséget az or­szágból kiszorította és helyébe ma­gyar te-'epeseket hozott, részint az anyaországból, részint az Ameri­kából visszáözönlő magyarokból. Ezen erélyes és alapos tette a kormánynak, Magyarországot ha­tározott, erős egyfaju 'nemzet á tal lakottá tette, ugy, hogy mfár a 2000-ik évben 30 trillió tiszta ma­gyar nép lakott a boldog magyar honban. A magy háború után Ma­gyarország rohamosan fejlődött és népesedett. A gyarmatosítást és telepítést az ália m nagy pénzbe­fektetésekkei segítette; ugy a gyarmatos, jmltnt a telepes teljesen berendezett gazdaságot kapott át, melynek vételárát 50—60 év alatt 3 száza'ékkal kellett törleszteni. Lehetővé tette a nagy fejlődést a nagy vagyon, amely a semleges­ség következtében az országot el­árasztotta. A folyók mm'd szabá­lyozva voltak, nem csak hajózásra, de öntözésre is berendezve. A he­gyekben nagy vizfeifogó medencék építettek, amelyekben hóolvadás­kor és nagy esőzések alkalmával az elfolyó vizet felfogták ; ezáltal, az áradásokat meggátolták és a folyók vízszintjét egy nívón tar­tották. f A mocsarak lecsapolva, a te mé­ketíen szik és homok területek megjavítva. A nagy és folytonos fejlődést a nagy termékenység tette lehetővé, amely a Szahara ten ger létesítése után hazánkban elő­állott. Már a XIX. században tud­ták, hogy a Szahara mélyebben fekszik a földközi tengernél. 2000-ben ugyanis ott állott az emberiség, hogy amikor háborút szellem kezdte eltölteni a lelke­ket, ezen túlfeszültséget, gyarma­tosító kuiturmunkálatokkai 'vezet­te le. Igy épült meg azon három óriási csatorna, amely a Földközi tengerbői bevezette a vizíet a Sza­hara sivatagra é= igy abbó' siVatág helyett tenger lett, amely nem::sak Közép és északi Afrika klímáját be­folyásolta előnyösen, hanem Ma­gyarország eső klímáját is esődu­sabbá és egyenletesebbé tette. Azóta az Alföldön is, rendszeresen, minden 8—10 napban van eső, ami a terme'ést 50—100 százalékkai emelte. Ahoi eddig 10 mázsa bu­za termett, ott most 15—20 má­zsa terem- Az ilyen óriási munkála­tokhoz az öss zes emberiség hozzá' járult. Mmden nemzet népessége számaránya szerint. így gyarmatosították Iraka rábilt és a Líbiai 'sivatagot, amely mun­kálatok részben még most 2300­ban is tartanak és a háborúk elkerü­lésére szolgáinak és szolgáltak. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom