Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-27 / 269. szám

Mylregyháza, 1932. november 27. # Vasárnap évfolyam. 269. sz POLITIKAI NAPILAP fcáófcaeééM árak helyben és vidéken ; kra 2 P 58 f. - Negyedévre 7 P 50 f. Iferes ftzáni ára: hétköznap 10 f., v—fcrnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Feie&s w*rkeszt6: VHRTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Seéckenyi-út 9. szám. — Telelenszám: 1 - 39. Hirdetéseket az Ujságbolt Is felvesz, Bethlen-u. 2. Seifctctték Jtíikecz Ódon dr. főispánt Erdőhegyi Lajos dr. távozó főispán búcsúja a törvényhatósági bizottságtól Szabo'CS és Ung közigazgatási­lag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága ma dél­előtt 11 órakor ült össze, hogy az ŐSJ szokásokhoz híven beiktassa az újonnan kinevezett főispánt: Mi­Kecz ödön dr-t. A vármegye ormán az ősi lobogó ieng, a folyosókat babér és pálma disziti. A szőnyeges lépcsőházban díszruhás hajdúk kivont kardja fénylik. A nagyteremben most nincsenek asztalok, sűrű Sorokban áiianak a székek. Igy is rövidesen megtelik a nagyterem, a később érkezők zsufo't tömegekben foglal­ják ei az állóhelyeket. A karza­ton díszes hölgyközönség mosolygó, virágos sora tekint alá. A terem­ben ott látjuk Miklósy István, Geduly Henrik püspököket, Bá­nyay Emu prelátus nagyprépostot, Énekes János prelátust, Meyer Bé­la egri apátkanonokot, a gör. kat. káptalan tagjait, a nyíregyházi és a vidéki egyházak espereseit, pap­jait teljes számban. Az elnöki emelvényen a hadsereg, a csendőr­ség, államrendőrség díszruhás kara helyezkedik ei. é'ükön vitéz Déschán Benő tábornokkal. A pol­gári ' társadalom előkelőségei elén ott látjuk Antal "István dr minisz­teri "tanácsos, sajtófőnököt, aki titkárának dr Komjátliy Aladárnak kíséretében érkezik az installációra. Itt van a ma ünnepi érzéssel, mély tisztelettel körülvett Mikecz De­zső udvari "tanácsos, ny. a'ispán, felsőházi tag, aki fiának nagy szel­lemi "értékek, fénylő magyar tradí­ciók örökösének főispáni installá­ciójára jött. Sorra jönnek Sza­bolcs és a szomszédos törvényha­tóságok- notabi itásai : Xichtenstein László borsódi, Vay László báró hajduvármegyei főispánok, Strei­.cher Aladár szatmári, ~Rásó István hajduvármegyei, Bernáth Aladár zempléni alispánok, Feiiits ch Ber­thold báró ny. főispán, a Johan­nita Rend magyarországi tőcorrr mendátora, Mikecz István ny. al­ispán, IUés József dr egyetemi ta­nár, Nánássy Andor dr., Kálnoky Bedő Sándor dr, Vay,Miklós bá­ró országgyűlési képviselők, Vásáry István dr debreceni, Bencs Kál­mán dr kir. kormányfőtanácSos, nyíregyházi polgármester, a Tiszán­túli Kékek Clubjának, a Nemzetpo­litikai Társaságnak népes és lelkes küldöttsége, a vármegyei, városi, járási tisztikar teljes számban, egyesületeink, hatóságaink, intéz­ményeink küldöttei hatalmas tábor­ban, uj' idők uj cselekvéseinek el­jövetelébe vetett hittei átha­tottam V.ráinyi Sándor alispán néhány perccei II óra után nyitja meg a rendkívüli közgyűlést a követ­kező szavakkal: í*!*»' IBM m Ü&lüi M»i mv Virányi Sándor alispán megnyitó beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! Mai "napra összehívott közgyű­lésünk megnyitása előtt kérem, mondják ei vélem együtt nemzeti imánkat: Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazság­ban! Hiszek Magyarország feltámadá­sában! Amen. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági • || Mai "közgyűlésünket azért hívtam egybe, hogy a vármegye érdemes volt főispánjának, dr. Erdőhegyi •Lajos urnák, ezen állásától saját kérelmére történt felmentését, az ezt tudató leiratot tudomásul ven­ini Méltóztassék, s ezt követőleg a Kormányzó ur őfőméltósága által j folyó évi november hó 12-én kelt magas elhatározásával ^Szabolcs és a ve'e ezidő szerint egyesitett Ung vármegyék főispánjává kinevezett dr Mik ecz ödön urat, várme­gyénk közéletének eddig is jól 'is­mert, 5 mindenki áltai nagyrabe­csült, fiatai munkását, főispáni méltóságába a törvényhatóság al­kotmányos képviselete ősi "szokás szerint, beiktassa. Mindannyian érezzük tekintetes Törvényhatósági' Bizottság a mai nehéz idők súlyát, de mennyivel in­kább keh ezt éreznie annak a fér­fiúnak, akit az államfő és a m- kir. kormány biza'm a épen e válságo­sán súlyos időkben hivott ei e te­kintélyt és tiszteletet adó magas méltóság, de egyben nagy és sú­lyos, komoly felelősséggel teljes feladatok betöltésére, uj főispán­nunkat, — aki tőlünk nem idegen, akivei egy vármegye szülöttei s legjobb igyekezetünk szerint hü fiai vagyunk, — jói ismerjük s épen mert ismerjük, — tisztelni és be­csülni tanultuk: Ugy érzem tekintetes Törvény­hatósági Bizottság, hogy az ő ko­moly vállalkozását, nehéz feladatai sikeres, mindnyájunk javát szolgáló mego'dását m®g keli fcönnyitenünk már most is azzal, "hogy őt bizal­munkkal* megajándékozzuk s mm den az ország, a Nemzet és szü' kebb hazánk, vármegyénk javára irányuló törekvésében őszintén, be­csületesen és odaadóan támogat­juk. Vármegyénk e meleg csa'ádi ün­nepét fokozza, hogy megjelentek közöttünk a kir. kormány képvise­lője: dr Bencs Zoltán őméltósága, akit mmt a kir. kormány küldött ségét először van szerencsénk kö­rünkben üdvözölni; a m. kir. mi~ nisztere nökségi sajtóosztály igen tiszteit főnökét: Antal István dr vármegvénk vo t közszeretetben álló főispánja: br. Feilitzch Bert­ho'd, több országgyűlési képviselőt; eljöttek hozzánk a testvérvárme­gyék, törvényhatósági városok kül­döttei, akiket mind igaz, meleg ba­ráti és testvéri szeretettei üdvözlök körünkben és szívből köszöntöm összes többi vendégeinket és a te­kintetes Törvényhatósági Bizottság nagy számban megjelent tagjait,' is r De ugy vé'em, tekintetes Tör­vényhatósági "Bizottság, hogy fnai ünnepi "közgyűlésünk nem volna igazán me-'eg, harmonikus és ben. sőséges } ha hálávai 'és tisztelettel nem emlékeznénk meg vármegyénk távozó főispánjáról, aki "három évi főispáni működése alatt szivének mmden szeretetét, elméjének min­den tudását, tetterejének mmden munkáját és igyekezetét a legtel­jesebb odaadással szülővármegyéjé­nek szentelte s £ etü Szerint be­váltotta székfoglaló beszédében tett ígéretét, hogy a vármegye po­litikai, felekezeti és társadalmi ele­dben a békességnek, a harmonikus együttműködésnek, a becsületes, törekvő munkának lesz őre és is­tápolója. Ezekután mai közgyűlésünket megnyitom­A FELMENTŐ OKIRAT A nagy lelkesedéssel fogadott' megnyitóbeszéd után Mikecz László dr vármegyei főjegyző felolvassa az Erdőhegy: Lajos dr távozó fő­ispán saját kérelmére történt fel­mentéséről szóló leiratot, majd utána Tóth László dr vármegyei másodfőjegyző olvassa fel a távozó főispánnak a törvényhatósági bi­zottsághoz intézett bucsuiratát, a­lyet itt közlünk. Erdőhegyi Lajos dr. távozó főispán búcsúirata a törvényhatósági bizottsághoz Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági A Kormányzó Ur O Fő­méltósága — miként arról már tu­domással méltóztatnak birni —, fő­ispáni állásomtól folyó évi novem­ber hó 12-én kelt legmagasabb el­határozásával saját kérelmemre fel­menteni kegyes volt. Most, midőn az elválás, a reám nézve nem éppen könnyű bucsu pil­lanata elérkezett, ugy érzem, első sorban is a köszönet és hála érzé­sét kell, hogy küldjem ez iratban a Tek. Törvényhatósági Bizottság­nak azért az önzetlen és odaadó tá­mogatásért, melyben szerény sze­mélyemet, illetve munkámat három évi főispáni működésem ideje alatt részesíteni szives volt. 1929. november 23-án, midőn a közgyűlési terembe, mint ujoninan kinevezett főispán a hivatalos eskü letétele céljából beléptem, szék­foglaló beszédemben arra kötelez­tem el magam, hogy békés és har­monikus alapon együtt dolgozva e vármegye minden polgárával gondolkodásomnak megfelelően nemzeti, demokratikus, népies irányban igyekszem majd a kor­mányzatomra bízott törvényhatóság ügyeit vezetni; másrészt azt az Ígé­retet fettem, hogy főispáni hivata­lomnak ajtaja, születésre és társa­dalmi állásra való tekintet nélkül, mindenki számára nyitva fog álla­ni, ha erre az illetőnek szüksége lesz. Hogy ezen vállalt kötelezettsé­gemnek, illetve Ígéretemnek a iné­héz idők dacára eleget tettem-e ,an­nak az elbírálása nem az én fel­iadatom, p felett a Tek. Törvényha­tósági Bizottság, helyesebben e vármegye közönsége hivatott majd Ítéletet mondani. Én most a bucíslu piUanáltábami sem tehetek mást, mint azt az Ígé­retet, hogy szivem és lelkem Sugal­latára hallgatva, székfoglaló beszé­demben vallott elvek alapján fogok — miként tettem azt immár 22 éven keresztül — továbbra is, ha nem is a vezéri polcon, de mint sze­rény közkatona, szülővármegyém, annak minden rendű és rangú pol­gárának az érdekében a közélet (Folytatása a 4. oldalon.) Ara )6 íillér i

Next

/
Oldalképek
Tartalom