Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-24 / 266. szám
Nyíregyháza, 1932. november 24. » Csütörtök H¥TT évfolyam. 266- sz POLITIKAI NAPILAP Elóhaeétei árak helyben és vidéken : Kra 2 P 58 f. - Negyedévre 7 P 50 I. F^res *rAm ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 i. Alapította: JÓBA ELEK Felelás szerkeszti: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cinie : Scéchenjri-út 9. szám. - Telefonszám: I 39. Hirdetéseket az Ujságboh is felvesz. Bethlen-u. 2. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök hatalmas beszédben hirdette a revizió eljövetelét és nyilatkozott az összes aktuális kérdésekről A Nemzeti Egység Pártjának zászlóbontása Miskolcon Miskolcról je'entlk: Vitéz G%r hős Gyula minsziterelnök, Lázár Andor igazságügymiiuszter, Sztranyavszky Sándor egységespárti elnök, Antaí István a minisztere'nök ségisajtóosztály főneke és mintegy 30 képviselő kíséretében kedden regge. a 6 óra 55 perces gyorsvonattal 'Misko'cra utazott Lichtení-tein László főispán beiktatására és a Nemzett' Egység Pártjának vidéki zás/Ióbontó gyü ésére. A zászlóbontó nagygyűlés A Korona-szálló dísztermében déli 12 órárá hirdették a Nemzett Egység Pártjának zászlóbontó nagygyűlését, de a diszterem már jóval a jelzett időpont előtt megtelt- Bottiik József elnök megnyitó beszéde után viharos éljenzés kö zepette áBott fel vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök s többek között ezeket mondotta: —Nem véletlen az, hogy idejöttem ma zászlót bontani. Ebben a városban engem, mint .harcost ismernek, de azt hiszem, megállapították ebben a városban a po litikai ellenfeléim mar azt is, hogy a harc nálam sohasem fajin szenvedéllyé, nem fajult még akkor se m, amikor a legszé esebb jobboldau "eszméket hirdettem. Akkor is testvéremnek "szólítottam mindenkit. Erőszakhoz folyamodni nem keli nekünk. Ez nem tarmészetem, mert biztos vagyok abban, hogy a mikor végig szántom az ugart, megért minden magyar ember. (Lelkes éljenzés.) EGYSÉuES NEMZETET KELL TEREMTENI — Viiágpo'ltika' "és gazdaságpolitikai kaoszban élünk, éreznie keli mindenkinek, hogy nincs most idő politikai kísérletekre, egységes nemzetet keli megteremtem és ezért százszor és százszor hangsúlyozom a befelé hat óerők egységesítésének politikáját. Programmal vallottam azt. hqgy hatványozni akarom a magyar erőkiet s ebből a munkából nem hiányozhat senki sem, sem vallásiéi ekezeti, se m társadalmi "kérdésekben differenciálódást nem engedek meg magamnak ma, hanem ellenkezőleg, mindent rendszerben foglalni, zz a programom- Ugy érzem, nem érünk rá sokat belpolitikai kérdésekkel foglalkozni, 'hanem össze keli fognunk azért, hogy a nagy kérdéseket: Magyarország revízió nális kérdéseit békés eszközökkei és á világgazdasági "krízis nyomán előállott gazdasági kérdéseket megoldjuk. A gazdasági "kérdések egyá ta'án nejp tűrik a széthúzást, mmden nemzet annyit ér, amennyi "erőt é s Egységet tud mutatni. "Egyedül az én hivatásom, hogy Magyaror! szagot képviselje,n, mert nekem adatott meg a törvényes jog ehez. Természetemnél és magyar emberi •mivoltomnái "fogva is önérzettet fogom mindig képviselni "a nemzetet— Egységet, hirdetek és a Nemzeti "Egység pártja címet adtam anÜak a pártnak is, amelynek élén állok, m^rt ez programunk. Amikor a Házban bemutatkoztam, nem a szokásos stílust vá'aSztottam, ha nem''azonnal a magyar munkássághoz fordultam, mert ugy érzem, hogy a magyar munkásság politi- j kai múltja alapján nincs benne a nemzeti egységben. A tőke és a munka közti "harcban egyoldalú munkavédelemre helyezkedtünk és nem törődtünk a munkássággal oly mértékben, mint az néhány kivételtől eltekintve, kötelességünk lett volna. "Nem tudom másként elképzelni a magyar társadalmat, mint. ugy, hogy a munkásság egyenrangú félként Szerepeljen benne. ' Ezután adózási kérdésekke: fog' íálkozott— Adói fizetni "keli. Fontos az, hogy az adóterheket arányosan osszuk ei a teherviselő képességhez mérten. Olyan gazdasági poHti. kát keli "folytatni, ámefy tehetővé teszi á pontos adófizetést. — Tartsa mindenki eíső kötelességének, hogy az államháztartás egyen súlya rendben legyen, mert refortörekvéseinket csak ügy tudjuk végrehajtani, "ha biztos talapzat, ról indui el. A kamat és tőke elengedés, moratórium veszedelmes jelszavak, óvatosnak keli lenni annak, aki egy nemzet életének sáfárja s ha valahol helyénvaló az óvatosság, az a gazdasági élet. A magyar népnek lelki sajátossága, hogy megíontolt és óvatos. I KEZD KIALAKULNI A LELKEK KONCENTRÁCIÓJA — Nem becsapni jöttem, őszinte barát és testvér akarok lenni. Elhatározott szándékkai es férfiul bátorsággal megyek a magam ut- . ján, másfél hónapja vezetem az ország ügyét és azt 'átom, hogy a magyar sötétségben kigyulladt a mécses, hogy a magyar lelkemből fakadó programomat és szózatomat a magyar testvérek többsége megértette. Látom, hogy a lelkek koncentrációja kezd kialakulni. — Megyek a m^ra utján keresztény hittel, bízva "abban, hogy aki becsületest akar, azt Isten megáldja. (Nagy éljenzéssei és lelkesedéssel' fogadták a miniszterelnök beszédét.) Sztranyav-Szky Sándor pártelnök szó'ait fei ezután s hangoztatta, hogy a pártnak meg szeretné szerezni "és benne meg szeretné szervezni a2 egész magyar társadalmatA nagygyü'és ezután viharos lelkesedés közben kimondotta a Nemzeti 'Egység Pártja helyi "és, vidéki tagozatának megalakuását. — Világosan megmondom, hogy a magántulajdon szentségének elvo alapján állok és kapítaüs ta vagyok. Ezután áttért a gazdasági kérdések ismertetésére. Ai. OLASZOK PIACOT ADNAK A MAGYAR TERMÉNYEKNEK — Amikor a gazdasági kérdéseket tanulmányoztam, vi'ágos voit előttem, hogy a magyar mezőgazdaság feleslegének külföldi piacokon való értékesítése .megoldja a kérdést- Meg kellett állapítani "a felesleget és meg kellett keresni a piacot. Az olasz-magyar barátságnak éppen az volt a nagyjelentősége ( hogy piacot adjon termelvényemknek, mert erre szükség van. Annak, hogy az osztrák kan ; cepár úrra' beszéltem szintén nem volt más célja, mint az, hogy fel kellett ismerni, hogy gazdaáági'ag egymásra vagyunk utalva és hogy Ausztriának szüksége van a magyar mezőgazdasági termeivények-' re. De vegye tiMomásui a keres kedeiem és mindenki, hogy ma csak jó áruval lehet Európában fellépni. Hagyjuk az őseinktől örökölt maradiságotá magyar kereskedelmi miniszter és az osztrák kancellár a kereskedelmi szerződésről Bécsbői jelentik: A föidmiveíésügyt'és erdőgazdasági egyesület tagjai elnökségi értekezletet tartónak... amelyen foglalkoztak akereskedele mp 0 nikai tárgyalásokkal és különösen az Ausztria és Ma-, gyarország közt kötendő uj kereskedelme szerződésről tárgyaltak behatóan. Dolfuss dr szövetségi kancellár ismertette azokat az alap. elveket, amelyeket az osztrák kormány az uj tárgyalások során szem előtt tutott. Időközben megérke zett Winkler a'kancéllár s részletesen is mertetta a budapesti tárgya lások eredményét. Kiemelte a tárgyalások nehézségeit és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az osztrák megbízottak mindent meg tettek az Ausztria egész gazdasági'élete számára kedvező eredmény érdekében, amely azonban egyúttal tehetővé tette, hogy előzékenységet tanúsítsanak a magyar érdekekkel szemben és ie"hetővé tegyék a forgalom kölcsönös kibővítését és megkönnyebbítésétBudapestről je:entik: AZ oszrraic delegáció tagjai tegnap délután 13.15 órakor a bécsi gyorssal elutaztak Budapestről. Fabinyí Tihamér keieskedeimí miniszter délben kihallgatáson jelent meg a kormányzónái, ezután visszament hivatalába és fogadta a magyar sajtó képviselőitHangsúlyozta, hogy az osztrákmagyar kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban a főbb kérdésekben megegyezés jött létre és ezért a Bécsben folytatódó tárgya'ásoknái remélhetőleg már nem lesz szükség a magyar kormány valamely tagjának lésztvételére. Ipari vo natkozásban azt az álláspontot foglaltuk ei, hogy a mezőgazdasági export kimélyitéfe érdekében tett engedményeinkben is biztosítanunk keli valamennyi magyar termelési "ágnak harmonikus létezését ás a ' mezőgazdaság érdekében tet 1 kedvezmények más termelési "ágak egzisztencíá'is érdekeit nem érinthetik. Hitler még nem válaszolt Hindenbnrgnak Berlinbő 1 jelentik: Kedden 'délután féike ttőkor átadták Hitlernek Hindenburg válaszát. Hír szerint Hit er kérdései közül a legfontosabb az vo't, hogy számubatna-e az a kormány, amelynek ő ál' *az é'én, már kezdettől fogva a birodalmi' alkotmány 48-ik szakaszára, a meiy a dikta turahatálomró' szói. Hitler tudni kívánja, hogy a birodalmi emök felhatalmazná-e őt rá, hogy az alkotmánynak ezzel a rendelkezésévei élhessen. A válasz ugy szó', hogy parlamenti tebbségre támaszkodó kormány nem Szorul a birodalmi alkotmány 48-ik szakaszának igénybevételére, minthogy intézkedéseit min. dig a törvényhozással szavaztathatja meg, vagy utólag kér jóváhagyást- Minthogy pedig a biro* JLra. 10 íillér