Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-23 / 265. szám

1932- november 23. MíKYIDáK. Helyes úton Attói az időtői kezdve, hogy a békeszerződések nagyobb, gazdasá­gilag összetartozó teiü'eteket ha­talmi kérdések szempontjából szét­romboltak, ei volt vetve, ugy gaz­daságilag, mmt politikai ag egy messze ágazó, roppant káros ha­tású bonyodalom csirája. Hamaro­san kitűnt, hogy egyes országo­kat életképtelen határok közé szo­rítottak, másokat viszont ugy fel­duzzasztottak, hogy önmagukkal tehetetlenek lettek. A természetes fejlődés kialakító hatása és a ge­ográfiai viszonyok törvénye alap­ján kitűnően prosperáló régi, be­vált államalakulatok gazdasági há­lózata olyan tekervényes labirintus­ba jutott, melybői még a jóakaratú törekvés is alig tudja ma kihá­mozni a gazdasági kapcsolatok ma­radandó életerős irányát. A né­pek azonban érni, boldogulni s fej­lődni akarnak s nem tűrik ezeket a lenyűgöző gazdasági kényszerzub­bonyokat. Átmenetileg különböző ötletek merültek fel, amelyek mind azt a célt kívánták szolgálni, hogy a status quot biztosítsák. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a legtöbb országban kifejlődött, szinte túl­ságba hajtva, az életképtelen 011 ellátásra va'ó törekvés. Vagyis: tá­voltartani Tehető'eg minden árut és terményt, amely a múltban a kül­földről kerü't az ílető országba, ellenben fokozni a belföldi terme­lést oly mérvben, hogy az ne csak a belső fogyasztást lássa ei min­den tekintetben, de feleslegek is le­gyenek áz export céljaira. Ebből az elgondolásból fakadt, hogy olyan országok is, amelyek arra ne.n hi­vatottak, a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása céljából rá­feküdtek mezőgazdaságuk fejlesz­tésére s búzával vetfették be hegy. csúcsaikat is. Rövid, néhány esz­tendő eredménye megmutatta, hogy képtelen öt:et ez a túlságba hajtott vállalkozás, mert sokkai helye: ebb, ha megfelelő szerződé­sek birtokában kicserélik termékei­ket az egyes országok. Magyaror­szág, mint kifejezetten mezőgazda álam, egyenesen predesztinálva\a.n arra, hogy a Duna medence agrár termékeivel 'ellássa azokat a kör­nyező államokat, amelyek a múlt­ban is tőlünk szerezték be kenyér­szükségietüket. Amily egyszerű és érthető dolog volna ez a gyakor­latban, ép annyira bonyolult és ne­hezen megoldható papiroson. — örömmel Tátjuk azonban, hogy Ausztria részéről kezd a jó belátás s a helyes irányba való törekvés szeleme érvényesülni. Wmkier ai­kancellár Budapestre érkezésévei kapcsolatban minden remény meg van arra, hogy nemcsak egy rö­vid lejáratú, úgynevezett ideigle­nes szerződés megkötésére kerül a sor, hanem létre lehet hozni a két álfám között azt az állandó gazdasági kapcsolatot, amely érde­ke miiio a két országnak. Minden­esetre örvendetes, hogy Gömbös Gyula o'aszországi utja után, amely gazdasági vonatkozásokban határo­zott sikerekkei záru't, megegyezés jöhet létre Ausztriával is, mert ez. áltat ugy váíjuk, igen egészséges irányban haladhat a három or­szág közötti kereskedelmi forga­lom. Bizonyos, hogy Ausztria, ami­kor rászánta magát erre a helyes lépésre, számot vetett azzal, hogy nem előnyös részére, Ji a hosszú éveken keresztül késedelmeskedő politikát folytat azzal a Magyar­országgal, amelyik nemcsak Bécs, de egész Ausztria élelmezését biz­tosította a múltba. Már most nyil­vánosságra ke ültek bizonyos a'ány számok, melyek a tárgyalások a ap­ját szolgáltatnák s e^ek szerint Ma­gyarország értékben cca fél egység­gel többet szállítana Ausztriába, mmt amennyit onnan .iparcikkekbe behozna. Ez a minimum, JW't -Ausztriának meg keli ádnia, mert igen lényegesen esik latba évente az az összeg is, amelyet a Magyar-, ország felől Ausztriába irányuló idegenforgalom biztosit Számukra. A létrejövő kereskedelmi Szerző­dés során Magyarország részéről szem előtt keb tartani azt a szem­pontot is, hogy szépen fejlődő, élefc. 7 képes gyáriparunkat nehogy meg­bénítsuk, mert ezáitai nemcsak azt a szempontot keli szolgálnunk, hogy régi, életképes s ujabb ke­letű, de fejlesztésre érdemes ipar­telepeink munkáját fokozni tud­juk, de azt is-; hogy ezáltal Szuk­cesszióé levezessük a gazdasági vál. sággai kapcsolatban nálunk is mu­tatkozó munkanélküliséget. Az ipa­ri munkásság munkát követei s ezt a kormány biztosítani is akar­ja számára. Gömbös Gyuia minisz. terelnök 'ethangzott beszédeiből minduntalan kicsendült az az óhaj­tás, hogy országunkban mindenki­nek biztosítva legyen a kenyere. Olyan kereskedelmi szerződést te­hát semmiesetre sem köthetünk, amely áita> bármeiy foglalkozási ághoz tartozó dolgozó rétegünket hátrány érné. A kormány tisztában van az eléje tárult s megoldásra váró feladat minden részletével s a közvélemény nyugodt lehet, mert ha létrejön az állandó kereskedel­mi szerződés Magyarország és Ausztria között — s létrejöttében kételkedni ma már nincs okunk ezzei csak előny származhat nem­zetünk minden tagjára. - -- ' • / • , Amatőrök részére fényképalbumok Ü díszes kivitelben kűlönfél• nagyságokban, jutányos ár­ban állandóan kaphatók a ÓBA-NYOMDÁBAN Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. A Misszió Társulat Leanykiubjauak nagysikerű sajtóestje Vasárnap este nyolc órakor a Korona nagytermét a szociális cé­lok és eszközök iránt fogékony elő­kelő közönség tömötté meg. A Szo­ciális Missziótársulat Leányklubja tartotta ezen az estén a karitász sajtójának tiszteletére rendezett nagyhatású műsoros előadását, amelyre Budapestről Nyíregyházi­ra érkezett a fővárosi iróvilíg egyik büszkesége, az Uj Nemzedék, a Nemzete Újság, Képes Krónika nagyrahivatott költő szerkesztője, a Petőfi Társaság titkára, Gáspár Jenő is. ő állt a méiy szépségekei sugárzó est középpontjában, az ő eszmékben gazdag aktivista \ei-sei gyújtottak lángot a szive'kbe, az ő számai állottak a sajtóestén o'-yan jelentős sikerrel közreműködő nyír­egyházi szerzők műsorszámaitól körülvéve, a szeietet apostolkodá­sát szoigaó előadás fókuszában. A gazdag és változatos műsor nagy fáradsággal járó rendezésében Krompachi Lenke efnöknő, a toll jeles forgatója állott, aki "é.őtt meg keli hajtanunk ez aika'ommai i-> az elismerés zászlaját a segítésre váró szegénygyermekek hálájának jeléül. A sajtóesten ott láttuk egyházi és katonai társadalmink számos előkelőségét, é ükön Énekes János prelátussaí, vitéz Görgényi "Fe­renc aiezredesse. és ott voltak pol­gári társadalmunk jelesei is. A műsor élén dr. Száva János egyházi tanácsadó gondolatokban gazdag, eszméitető erejű beszéde állott- Száva János dr. megkapó szépségű megnyitójában rámuta­tott a társadalom mai válságára, a nyomor emésztő rémére és azok között az erőforrások között, ame­lyek a regenerálásra alkalmasak, az áldozatos szeretet evangé'iumi erejét jeöite meg döntő súlyúnak. Elismeréssel köszöntötte a Misz­Bziótársulat Leányklubját, akik ugy ál anak a szociá is gondok vá látá­sának súlya alatt, mint a görög monumentumok karvatidjai, a mo­solygó arcú Lányszobrok, akiknek tiszta derűt és boldog bizakodást sugárzó tekintetéből liem éreződik meg annak a tehernek roppant sú­lya, amelyet vállukon tartanak. Se­git^et-ek segíteni, ez a szivek mé lyéig ható jelszó röppent a nemes pap ajakáról, a szociá is harcbam­dulás riadószava, amely hisszük, behatolt a le.kek mélyébe. A megnyitó után, amelyet lelke, seti, meghatódottan fogadott a kö­zönség, Lengyel Antal, a Nyirvidék munkatársa, a Bessenyei Kör 1 o­daimi szakosztályának tagja, felol­vasta Ave Mária c. novai áját. Lengyei a kerekded cselekményü növel ában a vallásosság erőforrá­sának győzelmet hirdeti az 'élet iegküzdeln;« ebb megtorpa íásaiban és a felolvasás, amelyet Lengye* drámai erővel, szinte megjátszott, megfogta a Sziveket és az őszinte elismerés tapsait váltotta ki. Eredeti 'kettős szerzői %zám kö­vetkezett ezután. Egy hamvasan fiatal zenepoéta, a kaposvári Sik.j Sándor lépett a dobogóra, hogy a Holló Lenke tiszta ritmusú dalait adja elő. A daíok zenéjét Sík Sán­dor Szerezte. A dalok Rácz Marci forró érzéseket gyújtó mesteri he­gedűjének és híres bandája legki­válóbb tagjaiból a'akult együttesé­nek kíséret mellett hangzottak fek és megujrázást kérő tapsokat aiat­tak. Poétikus, látványos Szám volt a Rokoko-babák álma, amely ugyan­csak Hol ó Lenke és Sík Sándor szerzeménye. 'Az elsötétített Szín­padon, mmt üde rózsacsokor, sző­ke, barna leányarcok szépsége vil­lant- A május varázsa sugárzott Lőrinczy Csóry előadásából, aki a rokokóbabákról szó'ó bájos regét szavalta üde szépséggel. Berky Ad­rién finom muzsikájú zongorakisé­rete, SimkovlcS Endie választékos hegedű játéka mellett, Sík Sándor klasszikus szel'emü zenéjére meg­elevenedett a tündéri kép, az antik óra mellett csoportosuló babák gra­dőz táncra perdültek. Csanády Manci, Rangónyi Babi Lányba­bák, Magyar Lenke, Rokonnyi Kii Blakma/f köhög és és rekedtség ellen n fiubabák tüneményes könnyed­séggel és igéző bájjal lejtették táncukat, amelyeket mesteri ízlés­sel Baha Gizeua tanított be. A közönség a szép táncot megismétel­tette tüntető tapsával. Rendkívül bájos volt és ügyesen mozgott a kis Csaba JucikaAmor szerepében. Most Gáspár Jenő száma követ­kezett. A rokonszenves és ünnepelt író nemesveretü, etikai motívumok­ban gazdag verseit olvasta fel. Uj hangszerciésü, de a társadalmat erős oszlopként tartó erkölcs ha­gyományainak kultuszában fogant, remekbeformált verseknek Szinte prédikátori ereje mélyen meghatot­ta a közönséget, amelynek soraiból ünnepió taps harsogott Gáspár Je­nő felé. A nagy szám után rövid szünet volt, amelyben Rácz Marci kitűnő zenekara magyar nótákat játszott. Szünet után Téger Béla tanár, la­punk munkatársa, a Bessenyei Kör titkára mutatta be öt kisebb költe­ményét. A családi élet bensőségé­nek soha nem múló szépsége, ar elszakított országrészekért való só­várgó vágyakozás tüzes fájdalma, amely a kö.teménybői áradt, min­den egyes vers után a tetszés za­jos tapsit váltotta ki. A komoly érzés hangulatát a vi­dám múzsa csengő kacagása váltot­ta fel, amikor az ugyancsak nyír­egyházi írónak, Urbán Ferencnek, a Bessenyei Kör irodalmi szakosz­tálya tagjának, egyfelvonásosa, az Ifjú Bugyi lut vásárol c. humoros paraszt jelenete tárult a közönség lé. Urbán Ferenc, aki "Sétáló és Falusi néven i'rja mindig őszinte érzéssel áthatott élményeit, most uj írói oldaláról mutatkozott be. Frissen pergő párbeszédek, ízes jó­kedv, magyaros szeremü fordula­tok, festői szinpádi ábrázolás és mindvégig az életből előcsiilanó egészséges humor jellemezték a parasztjelenetet, amelyet a közön, ség kitűnően mulatott. Ifjú Bugyit Raksányi Sándor alakította gazdag színezéssel, friss nyelvi és mozdu­latbeii 'kifejező erővel. Jutka, a felesége, takaros menyecske volt, csupa tűz, d.erü, a zamatos magyar beszéd varázsa volt SzembrátovicS Irma művészi alakításában. A kocsmárost Gödény Jenő játszotta kitűnő aiakitássai. A parasztjeie­ne t több nyíltszíni taps 0t kapott, majd élénk poénje után lelkesen ünnepelte a közönség a szerzőt és az előadókat. A klasszikus muzsika szépsége ragyogta be a sziveket a műsor egyik legszebb számának, Szent­miklósy Péter tanár, a Bessenyei Kör irodaimi szakosztályának he-, iyettes elnöke, gordonkajátékának elhangzásánál. Popper és i'ergo'ese müveiből mutatott be Szentmiklósy Péter egy-két mély szépségű opust. Technikájának fénylő tisztasága, hangszerének zengő lelke, tolmácso lásának elmélyülő kultúrája, a tisz. ta művészet fenséges erejével ha­tottak Mayer Lipótné művészi szép ségü zongorajátékának kísérete mellett. A mestert és kísérőjét ün­neplő tapssal fogadták. Most újra felzendültek Sík Sán­dornak mély érzé t tolmácSo'ó szer* zeményei, a borongó, majd pajzá­nan csíl anó magyar nóták, amely­hez Rácz Marci adta a nagyszerű kísérő muzsikát és amelynek szö­vegét Holó Lenke és Sík Sándor írták. Megújrázták a szépséges nó­tákat. A gazdag műsor Zágon Ist­ván szeuemes burleszkjével, »Az okos Heppé-nek bemutatásával vég ződik. Itt is Raksányi eleven ere*

Next

/
Oldalképek
Tartalom