Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-22 / 264. szám

1932- november 22. J&tmidiiL Mikecz Ödön dr. főispán meleg búcsút vett a közigazgatási tanfolyam hallgatóitól Bensőséges ünnepség színhelye volt pénteken, e hó iS-án, a Nyíregyházi Községi Közigazgatási Tanfolyam. Mikecz ödön dr., vármegyénk újonnan kinevezett főispánja, aki 'a tanfolyam megnyitása óta, annak élőadója volt, — vett bucsut a községi jegyzői pályára készülő ifjúságtól. A főispán Mikecz László dr. vár megyei főjegyző, a tanfolyam h. igazgatója kíséretében érkezett a tanfolyamra, ahol Lukács János, a tanfolyam gondnoka és előadója fogadta. 1 A tanteremben összegyűlt ifjúság lelkes éljenzésseí' üdvözölte a kiséretévei belépő főispánt, akit Csizmadia Sándor ifjúsági vezér, szeretettői "'áthatott, Telkes hangú beszéddel" üdvözölt, kifejezésre juttatván beszédében az öröm molett, az ifjúságnak, jóindulatu, szeretett előadója elvesztése f«lett érzett f-íj dalmát. Az ünnepélyes hangulatban ehangzott beszédre a főispán a következőket mondotta; Igen tisztelt Uraim, Kedves Barátaim ! Uj állásomba nem tudok ugy elmenni, "hogy önöktől, e tanfolyam hallgatóitól, bucsut ne vegyek, mert ugy érzem, hogy ez bel ső szükség számomra. Ugy érzem, hogy azon tisztségek között, amelyeket eddig viseltem, a Nyíregyházi Községi Közigazgatási Tanfolyamon, több éven át viselt előadói tisztségem volt az, a

meiy a ligéhezetesebb munkát adta nekem. Sok munkát adott, az kétségtelen, de e* a munka szép volt. Ennek eredményét önök, — akik kinn az életben nagyon fontos misz sziót fognak teljesíteni — feltétlenül 7iasznoSitani fogják. Az önöknél eddig elért és az elmuít tanfo lyamok eredményeiből, azt látom, hogy nem hiába dolgoztam- Nyáron és télen, ősszel és tavasszal, mindig örömmel jöttem önök közé igen tesztelt araim és örömmel foglalkoztam önökkel, mert tudtam

1, hogy maradandó érték nélkül a Községi Közigazgatási Tanfolya mot nem fogják elhagyni. Most uj munkaköröm Tesz, de az önökhöz való ragaszkodásom te-, kintetében nem történt változás. Az urak, akik községi "jegyzők lesznek. legyenek meggyőződve arról, hogy bármikor szükségük lesz reám, ugy a mostani "állásomban, mmt más változásban, más áliásom ban, mindig a legnagyobb mértékben számit hatnak reámKérem önöket, hogy ugy a többi előadó uraktól tanultakat^ mint a magyar magánjogból áftálam előadottakat vigyék ki a falvakba, a gyakorlati 'életbe, hasznosítsák, • nem fogják kárát látni. Gondoljanak arra, hogy önök nagyon fontos missziót lógnak teljesíteni. A ma még sötét s nem tudjuK, hogy mit hoz a jövő, de fent már világosságok gyúlnak. Ezek a kis fények, megnö\ekedve, keli, hogy megvilágosítsák a ml jövendő életünket. Kérem, tartsanak meg jó emlékezetünkben! Az éljenzéssel fogadott búcsúszavak titán, a hangulatos ünnepség véget ért. KMODON? Megszabadít mindenkorra a veszélyes fogkőtül-szépen éseyászségben tartja meg fogainkét. Drága, vagy nem drága ? A villamos háztartási készülékek kétségtelenül olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyek a mai gondterhes élet közepette, a háztartást lényegesen megkönnyítik. Igen sokszor halljuk, hogy a háziasszony egy praktikus tárgy láttára felsóhajt és azt mondja: »igen szép, nagyon tetszik, szeretném használni — de drága az áram.« Ezek a háziasszonyok igen sok tényezőről abban a pillanatban megfeledkeznek s csak az jár a fejükben, hogy a havi villany számla sokat tesz ki, ha villamos készülékeket használnak. Ellenben ha figyelembe vonnélr azt, hogyha havonta összegeznék a fa, szén, petróleum- faszén költségeket s hozzászámítanák a maguk munkateljesítményét is, ugy rájönnének, hogy számításuk teljesen téves. Az ember természetével jár, hogy olyan teljesítményeikéit), amelyeket egyszer egy hónapban vagy évben kell fizetni, általánosságban drágának íart. Megvagyunk győződve, hogy ha a villamos áiamot is naponta, vagy alka'omszerüim kellene fizetni, ugy nem akadna senki aki a villamos áramot drágának tartaná. Külföldön vannak már olyan automaták, amelyek aránylag kisértékü váltópénz bedobása ellenében, m

egfele!ő mennyiségű áramot bocsátanak rendelkezésre A háziasszony azt a fa és szénmennyiséget, amelyet a tűzhely külön begyújtására h'iszná

1 fel, figyelembe sem veszi. Nem értékei sokra azt a petróleum, vagy spiritusz mennyiséget se

t

n, amelyet naponta vagy hetenként néhányszor vásárol a fűszeresnél s amely lyei a főzési látja el s ezek a költségek azért tűnnek neki elenyészők nek, mert azokat alkalomszerűen fizeti. Sokalja és drágának tartja ellenben a villamos áramot, amc lyet egyszer egy hónapban keli fi zetnie. A mai villamos készü'ékekkef ei fogyasztott olcsó 30 filléres áram felveszi a versenyt líármely tüzelő eszközzel s ezenfelül azzal az óriási előnnyel jár, hogy kiküszöböl minden tűzveszélyt, egészségvédő és praktikus. Ha tehát a háziasszony naponta félreteszi azt a csekély összeget, amely háztartásában a vi'llamoskészü'ékek által elfogyasztott áram ellenértéke, ugy saját maga bebizonyitottnak fogja látni, "hogy a vil tamos áram nem drága és hogy a modern készülékeket érdem

es használni. Mindennemű felvilágosítással szí vesen "Szolgái a Nyíregyházi Villamossági Rt. propaganda irodája, Horthy Miklós-tér 8Hogyan lehet a 10 pengős bnzából 41 pengős liszt és 42 filléres kenyér ? A boletta rendszer és az őrlési adó drágítja meg a legszükségesebb élelmiszert. — El kell törölni a szegény emberek kenyerének megdrágitóját: a bolettát! A közönség koréban állandó kifa i árdrágítás vádja ugy a malmokat, kadásokra ad okot napjainkban, , mmt a sütőiparosokat. Mert ne

m hogy a rendkívül alacsony gabonaárak mellett az őrleményeknek, különösen a lisztnek és a péksüteményeknek, a mindennapi kenyérnek ára azon a magaslaton m'ozog és állandósult, amire a legjobb gabonaárak idején tornászta magát A fogyasztók a malmokat és a sütőiparosokat kárhoztatják a látszólag érthetetlen és indokolatlan drága liszt és kenyér miatt. Ha azonban kissé betekintünk a kérdés lényegébe és igazságos elbírálásra törekszünk, meg íceli "állapítanunk, hogy indokolatlanul éri a jogtalan KITŰNŐ A HAZAI BRIKETT Kitűnő a története is, melyet a legmulatságosabb hangos filmen most mutat be az A P 0 L-L 0 mozgóképszínház. Mindenki nézze meg a kacagtató filmet és mindenki vegyen TATAI BRIKETTET MARTON EMIL CÉGNÉL az ipari feldolgozás drágítja meg a terményárakat, míg azok a fogyasztó asztalára kerülnek, hanem a boletta. A »Közgazdasági £rtesitő«-nek, tehát a földmivelésügyí minisztérium hivatalos lapjának egyik utóbbi "száma egy kitűnő szakember megvüágitásában: Varsányi Gyula gépészmérnök cikkéver" érdekesen és tanulságosan világítja meg számszerűleg azt a hatást, amit a boletta a liszt, illetve a kenyér árára gyakorol. A tőzsdei' jegyzések a nagyközönséget re:dsze int alaposan megtévesztik, mert az utóbbi'elfeledkezik arról, hogy a hivatalos árjegyzéshez még a boletta ára is hozzájárul. A boletta minden mázsa gabonára io P többletfizetést jelent a piaci "és tőzsdeárakon felül, mit a feldolgozó iparnak, illetve később a fogyasztónak keli megfizetni. A 79 kg-os bektohtersuiyu Uszavidéki buza ára tehát nem 13-95 pengő, hanem a bofettával 23.95 pengő s még ehhez 2.50 P őrlési adó csatlakozik. A boletta a buza árát a békebeli áralakuláshoz viszonyítva mázsánkínt 47.3 százalékkal, a rozs árát 56.8 százalékkal drágította meg. A fenti árakou vásárolt gabonanemüekbői őrölt liszt ára tehát nem lehet olcsóbb, mmt békeidőben voft, mert az ipari feldolgozás sem kerül kevesebbe, az alapár pedig magasabb. M Barna Pista — Ballada. — Irta: h. Fejér Ignác. Nehéz felhőn sír a feggel, Kopogtatnak, tán koporsót zárnak, óh dehogy is, csak az égen Vándormadár, vándorfelhők járnak. Vándormadár, vándorfelhő, Mindkettőnek ugyanegy az álma, Barna Pista messze készül, Könnyet temet, a világ ne láss

a. * Vigyázz Pista, fehér holló A nagy világ aranyozott álma, A hazának, a kis háznak Párját eddig senkisem találta. Öh dehogy nem, tengerentúl Más szellő fú, más gondolat járja, Fojtogat a koldusbotnak Siró lelke, fájó könyhullása. Pénz az idő, kiscsaládnak Éjbefuiadt, kiszakadt a Telke; Vérzőszivü Barna Pistát Messzetávol, ^ víz partra tette. Újvilágban, >iagy világ van, Jégutakon, tőrbefagyva járnak, Szürkeségben, sáros lábbal Búsan, lassan fesirtak az áimok. Hallod Pista, Barna Pista: Rikolt a sír, búg a pokol szája. Csontáasszott két kezedet, Törött lelked, végerődet várja. Hallom, hallom, de a bánya Emberevő, nincs már annak lelke. Gyilkosom volt, az újvilág, Betegágyra, sirkapuba tett le... Csak lehetnék még falumban, Eped a láz, szói a beteg ajkat Mind bolond az, aki fejét Mély zugokba, rémálomra hajtja. Hazahozta Bama Pistát Hajótörött, éjbefutott álma, — Koldusbotot, rozsdásházat, Vészsóhajtás, kuvikmadár járja. Zsolozsmázó bús harangszó Szánalmason ráborult a rögre, Jó nejéhez, kis fiához Barna Pistát a nép beföldelte. — Nászutasok eUnyten. Igen érdekes újítást vezettek be az olasz vasutak, hogy a külföldi 'nászutasoknak Róma megtekintését elősegítsék. Azokat az utasokat, akik igazolják, hogy 15 napon belül kötöttek házasságot, 70 százalékos menetdijkedvezményben részesítik. A kedvezményt akármelyik határállomástói, vagy tengeri

> kikötőtői Rómáig és vissza érvényes. A m

e" nejtegyek egy hónapig érvényesek és azokat a házassági anyakönyvi kivonat alapján a határállomáson adják ki. A házassági anyakönyvi kivonatot az illetékes olasz követséggel az utazást megelőzően lát* tamoztatni "keli. i