Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-20 / 263. szám

jAíryidék. 1932- november 20. mini sok másnak, hogy rádió* készüléke teljesítményét felfokozza. A legjobbak eddig is a TUNGSRAM-CSOVEK voltak, de mától r kezdve OLCSOBBAK Is lettek. Cserélje kl tehái régi rádiócsöveit modern TUNGSRAM­csövekre és készüléke újjászületik. Érdeklődjék kereskedőjénél vagy ná­lunk a legújabb TUNGSRAM-típusok ós a leszállított TUNGSRAM-árak iránt. COYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. ÚJPEST 4. SPORT A bajnokságra törö Nyfóse lab­darugó csapata vasárnap délután a Bethlen uf3 sporttelepein játsziK bajnokai mérkőzést Nykise—Karcagi Move Bíró: Szabő Kálmán. Fillérei búvárak! Sorozatos győzelem után leg­utóbb, két héttel ezelőtt Mátészal­kán szerepelt a Nykise, ahol a szo­kottnál gyengébb teljesítményt nyújtott és így kénytelen volt dön­tetlennel megelégedni. A mult hé­ten nem volt mérkőzése a Nykise­nek j£s tgy a mátészalkai mérkő­zés óta pitéit időt arra hasznái­hattá fel, hogy csapatát az elkö­vetkező nagy őszi 'küzdelmekre előkészítse. ' Vasárnap délután 2 órakor a Bethlen uti saját sporttelepén a Karcagi Move legénységét fogad­ja a Ny kise. A nyíregyházi több­szörös bajnok ma a tabella élén aíi és minden reménye mleg van arra, hogy az ősszel is előt vé­gezzen. Különösen fontos szániára tehát Himden mérkőzés és ez a tudat vezeti vasárnapi" mérkőzésén is, ahol"ugyan gyengébb képességű csapat íesz az ellenfele, de azzal szemben is a legteljesebb komoly­sággai^ sőt Fríedmannaf és Hűek­kel megerősített csapatával veszi fei a küzdelmét­A Karcagi Move szimpatikus lelkes gárdával rendelkezik, leg­utóbb üttiéte óta sokat fejlődött, így "biztosra vehető, hogy a Nykise —Karcagi' Move SE vasárnap dél­utáni "játéka jó sportot fog hozni. A mérkőzést Szabó Kálmán bíráskodása mellett, a Nykise Bethlen uti sporttelepén, vasár­nap délután 2 órai "kezdettel, fi'Ié­res helyárakkai rendezik. Elmarad a Textil—Nyötse mér­kőzés Mmt már lapunkban i s jeleztük vasárnapra Nyíregyházára a Textu­Nyöt se * mérkőzés volt kisorsolva s a mérkőzés piegrendezésére a Nyötse már minden előkészületet meg ís tett- Ne.n várt akadály gör­düft azonban az utolsó pillanatban a mérkőzés megrendezése elé. — Egyik nyíregyházi egyesület, mely­nek mérkőzése ellenfele városában lett voma, a sorsolás ellenére a mérkőzést "Nyíregyházára hozta és itthon játszik. A múltban is so­kat kárhoztattuk egye ;ületüriknek hasonló cselekedeteit, most azon­ban elmultak azok az idők, mikor két pályán i> Tehessen mérkőzést rendezni. Ritkaság a mai gazda­sági' viszonyok közt az ofyan mér­kőzés, mely ne deficittel' végződ­jön és így kényszerítve volt a Nyöt s- a mérkőzést elhalasztani, hogy a várható ráfizetéstől men­tesítse magát­Igen sok baja van ma a sport­nak is. Sportegyesületeink roska­doznak az anyagi gondok terhe alatt. Talán egy kis megértéssel kikerülhetők volnának az ilyen esetek, melytbői "semím* haszna a sportnak. A sportközönség fillé­reit, melyet vasárnapról vasárnap­ra a mérkőzések látogatásáéi . H sport oltárára áldoz fef, Tehetne másképen is használni sem hogy Pgyik egyesület a másikat Tehetet­len helyzetbe hozza! Ha ezt "be­látni "az érdekeltek nem akarják, a sportfelügyeleti "hatóságnak keH az egyesületeket arra az útra te­relni, hol csak hasznára, — de soha kárára — tudnak lenni "az egyetemes magyar Sportérdekek­nek! < 1900-1932 Aki a Városi Mozgóképszínház tegnapi előadását végig nézte, ön­kénytelenül is a múltra fordította tekintetét és a mai gazdasági és tár sadalml gondok mellett felemelő és vigasztaló érzés foghatta el, hogy mily szépségekben, mily tökéletes technikai és művészi vivmányok­1>an gyönyörködhetik a mai getnerá­ció. — Egy rövid kiegészitő filmet mutatott be a mozgóképszínház így volt régem ommmel, felvéte­leket oly eseményekről, amelyek 1899-ben, 1900-ban zajlottak le, be mutatott egy rövid drámát, amely­ben 190 5-ben gyönyörködött az ak­kori mozilátogató publikum. — Ha már most ezt a 27 évvel ezelőtt készült filmdrámát összehasonlítjuk az utána lejátszott Szőke Vén sz c. legújabb hangosfilmmel, me'y Marié ne Dietrich ezen érdekes és a m a talán legjobb színésznőjének tu­dásának és ember ábrázolásának minden gyémántját csillogtatja meg a közönség előtt, ugy elkerülhetet­len az a követkleztetés, hogy igenis egy újfajta művészettel ajándéko­zott meg bennünket a technika ak­kor, a míkor a hangosfilmet a mai tökélyre fejlesztette. — És talán az a gondolat is felmerül bennünk, hogy mégis jobb ma élni, a ma gondjai és bajai dacára, mint aho­gyan nem kívánkozunk vissza a re­pülőgép és autók korából "a 100 év előtti delizsáncok korába. Mar len? Dietrich művészetéről Joseph von Sternberg rendezői zse­nialitásával mást, mint az elismerés és csodálat superlavitusait, nem le­het leimi, — Nem távozott senki a mozgóképszínházból, akit e két mű­vész alkotása, de meg a kis Dicky Moore elbájoló, természetes játszá­sa, ,a legbensőkig meg nem hatott volna .— Meg vagyunk győződve róla, hogy a mai és holnapi műsor a mozinak uj és lelkes barátokat fog szerezni. Hétfőn, kedden, szerdán a Városi Mozgó bemutatja a legújabb német vigoperettet, A spanyol legy°K — A főszereplők mellett Jean Gibert fülbemászó zenéje kezeskedik a si­kerért. Bessenyei egy ismeretlen mnnkája — dr BelohorszKy Rrenc felolva­sása Budapesten. — Igen szépszámú közönség jelen­létében, az Akadémia heti üléster­mében tartotta meg felolvasását dr. Belohorszky Ferenc kedden, no­vember 15-én délután a budapesti Filológiai Társaság novembtn ülé­se keretében. Dr. Belohorszky Ferenc Besse­nyei György egy kéziratos, eleddig jóformán ismeretlen müvét mutatta be, a melyet a testőriró pusztaková­csi-i magányában 1801—3 közt ké­szített. Felolvasónak sikerült megál­lapítani a Rómának viselt dolgai­ról, hogy Bessenyei, Miliőt és Roi­lin XVIII. századbeli francia törté­netírók történeti muinkáit vette ala­pul. Miliőt népszerű müve adta szá­mára a történeti fonalat, a jelen­tősebb események leírását, mig Rob­iin — akire más müveiben is bő­ven hivatkozik Bessenyei — egyes részletek kidolgozásában igazította el a szerzőt. Mindez Bessenyei egyéni munkáját mégsem érinti, A római történetet elmeindtíó és er­kölcsnemesitő célzattal irta, sajátos történeti felfogása a felvilágosodás eszméiben gyökerezik. Bessenyei maga is több helyütt hivatkozik mü­vében erre a felfogásra, de a kor­szellemen kivül más vezérlő indíté­ka is van müve írásában: ez idealiz­musa, amely a történetírói munkás­ságát és egyéni életét is átjárja. — Bessenyei hisz munkája fontosságá­ban és halhatatlanságában, és hisz a történelem átható és áthasonitó erejében. Ez utóbbit különöskép a róm ai 'története ama részeiből le het megállapítani, amelyek a ke­reszténység fellépésével és az első századokkal foglalkoznak — A munkának sokoldalúsága mellett legfontosabb jelentősége abban a körülményben domborodik ki, hogy Bessenyei lelki fejlődésének utolsó szakaszára élénk fényt vet : a koz­mopolita Bessenyei áll előttünk, aki pusziakovácsi-i magányában a ha­zafias polgár érzés világából a vi­lágpolgár eszmei és érzésvilágát magábanhordó széplélekké válik, — magasabb emberi célok és ideálok lánglelkü harcosává, akinek legfőbb eszményképe : a kul'ura és az igaz­ság. így válik a szentimentá :izmus formáinak követőjéből, — aki 17 7 7 Itől a hazafias polgár eszményképét tartja maga előtt és követi munkás­ságában, — a pusztakovácsii ma­gányban a felvilágosodás klasszi­kus megtestesítője, aki római törté­• netét ís a legfőbb eszményképnek, I az igazságnak jegyében készíti el. SzoTibat, vasirnap, h:tf5n PIRI MINDENT TUD Magyar hangos híradó. Jön I Jön | Salamon Béla nagy filmje Az okos anyós Filléres helyárakkal A DIADALBA Az érdekes felolvasást dr, Eckhardt Sándor, elnöklő egyete­mi tanár köszönte meg, kiemelve a felolvasás újszerű és érdekes, mo-­dernszempontu adatcsoportositását, amely Bessenyeit uj légkörben, iga­zabban és kö/elebbjtő! ismerteti meg velünk. Szerző tanulmánya az Irodalom­történeti közleményekben és az Aka démiai Értesítőben fog napvilágot látni. A Nyírvizszabályozó Társukat elnökétől 958—1932. sz. Meghívás. A Nyírvízszabályozó Társulat ér­dekeltségét a f. hó 28-án d. e. 11 órakor Nyíregyházán, a társulat hi­vatalos helyiségében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: Elnöki előterjesztés, 1. Miniszteri leiratok. I 2. Időszaki jelentés a társu'ati í ügyek állásáról. I 3. A választmány jelentése az Er­délyi Farkas halálával megüresedett I ellenőr-nyilvántartói állás betöité­' séről. 4. A M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter ur leirata özv. Máté Fe­rencné nyugdijának megállapítása ügyében. 5. özv. Erdélyi Farkasné nyug­dijjárandóságának megállapítása. 6. Az 1933. "évi költségelőirány­zat megállapítása. 7. A választmány javaslata az alapszabályok módosítása tárgyá­ban. 8. Az 1932. évi számadások meg­vizsgálására kiküidendő számvizs­gáló bizottság megválasztása. 9. A Tisza—Dunavölgyi Társulat közgyűlésére a társulat képviseleté­ben kiküidendő tagok megválasz­tása, 10. Kisebb előterjesztések. A szavazás a jogerős haszonará­nyos kulcs alapján az 1932. évre összeállított szavazati lajstrom sze­rint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi megbízottak és képviselők két tanú által előtteme­zett megbízóleveleiket a közgyűlés megnyitása előtt a társulat igaz­gatóságánál szíveskedjenek le­tenni. Nyíregyháza, 1932. november 10. MIKECZ DEZSŐ s. k., m, kir. udvari tanácsos, felsőházi tag, 6102—3 társulati elnök. KitÚSlŐ & lülÍ.f£!íSli lll?*fl£©t K :tünő a története is, melyet a legmulatságosabb hangos filmen most mmmmmm^mmm^mmmmammmmmmmammmmaamam^aicmmB^i mutat be az APOLLÓ mozgóképszínház. Mindenki nézze meg a kacagtató filmet és mindenki vegyen TATAI BRIKETTET MARTON EMIL CÉGNÉL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom