Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-15 / 234. szám

1932' október 21. JflrfRYisáK. s m Tőkeképződés Jó ideje már annak, hogy a köz< tudatba átplántálódik a gondolat, hogy a tőkeképződést elő keli segíteni, mert nem annyira a »pénzhiány«, mint inkább a »tőkehiány« az, amely a gazdasági éíet menetét gátolja. A tőkeképződés eiőtaozdi-' tására pedig az a javaslat közkeletű amely szerint a betétkamatlábat ajánlatos magasan tartani, hogy ez csábítsa a pénztőke tíf-ajdonosait. készpénzüknek a pénzintézetek betétjeiben elhelyezésre, lévén a kamathozam magas és így jól jövedelmező. Ennek a felfogásnak tarthatatlan voltát nem nehéz igazolni. Az a disparitás, amely a mobílés az immobil-tőke hozama között ma megvan, alapja a gazdasági bajoknak. A mobil-tőke kerüli az immobíliákat, kerüli a fundált vagyonból elérhető jövedelmet, mert ez utóbbi igen súlyosan alatta van az előbbinek. De, a betéttőke kamatjövedelme, minden munka nélkül keletkezik, tehát előidézi a ma minden körülmények között elkerülendő munkanélküli jövedelmet. A tőkének a munka szolgálat á ban ken állania, hogy éppen az egyedül helyes uton, a munka utján termeljen ujabb tőkéket. Most. amikor a még meglevő betétállomány successiye csökken, mert bír tokosai az általános munkahiány mellett, a régi' kormányzat felfogása szerint a tőkéből élnek, a tő-' keképződés még magas kamat mellett sem indulhat meg, mert hiszen ez a betéttőke, mindinkább kisebbedik, amely mellett a hitelélet azért is kell, hogy megrekedjen, mert az általános keresethiány miatt, a künnlevő hitelek teljesen befagytak. Elmaradó hitelkamat fizetések mellett, ál andóan kiszivárgó betétek, oiyan vacuumot okoznak, amely a hitelek megtagadásában, a küunievők behajtásának erős forsznozásában nyerhet kifejezést. A betéttőke magas kamatozása, még ha a betétkamatok kivétele a betevők részéről el is maradna, a tőkeképződés oly iassu fejlődését eredményezné, amely a gazdasági életnek fellendítését igen nagy mértékben elnyújtaná. De a betétka mátok kivétele ma semmiképpen sem maradhat el, mert akinek ilyen tőkéje van, az ennek a kamatozásából" kívánja életét fenntartani. Kivéte

rek természetesen vannak itt is. A munkanélküli jövedelemnek magas betétkamatokkal szimpatikussá "tétele, a hitelélet megdrágulását keli, jjogy maga után vonja. Márpedig sokkalta nagyobb az a kár, amelyet a drága hiteltőke a gazdasági élet megrekesztésévei okoz, mmt az az előny, amely a magas betétkamatokból eredhet, ha még azt is eredményezheti, hogy a pénztőkebirtokost, a mun* kané'kü'i jövedelemszerzés kényeiméibe is igyekszik berögzíteni. Ha a betétek összege ugyanannyi lenne, munt a hitelezett tőkéjé, még akkor sem volna helyes a tőkekép ződésnek a magas kamatozás utján való erőszakolása. De most. amikor a betétállomány talán csak egynegyed-, de lehet, hogy csak egyötödrésze az adósságoknak, semmiképpen sem helyeselhető pénzügyi elgondolás a magashozamu munkanélküli jövedelmek favorizálása. Ezekbői is nyilvánvaló, hogy helyesnek, általános nemzetgazdasági és talán pénzügygazdasági szemszögbői is elfogadhatónak azt a módot ken 'választanunk, a

mely a tőkét, munka létrehozása mellett serkentse további 'tőkeképződésre, szorítsa ki a munkanélküli jöyedeiIrta: Ptsszer János. mek szerzésének kényelmes, de káros, »egy helyben topogásábók. — Olcsóbbá keh "tenni"'a hftefkamatterheket, leszállítani 'a kamatlábat, ugy, ammt azt a

z uj kormányzat is igen helyesen látja, mert ezzel kibújik tétlenségébőt á tőke. A most tespedtségben heverő, a munka szolgálatában nem álló és így végeredményben a gazdasági "élet gátját tevő tőkét át keli alakítani »doigozó tőkévé«, amely nem munkanélküli, hanem munka utján termő jövedelmet produkáljon és ne a tőke tétlensége legyen jói megfizetve, hanem a munkába bekapcsolódása találjon tisztes jövedelmet. Ha erre az útra lesz szorítható a tőke, akkor az egyedül jó uton tesz a tőkeképződés .megvalósítható, amelyen az általános gazdasági'viszonyok megjavulta is létrehozható. Az pedig, hogy a tóke erre az útra ráterelhető, már sokszor hangoztatott Igazságokkai bizonyítható. Abban a nagy nemzeti munkában, amelyre u] 'kormányzatunk elindult, szükség van a »dofgozó tőkérec éppen ugy, niint a dolgozó munkaerőre. Munkanélküli jövedelmek létrejöttének, magas kamatozás biztosításával elérése, a dolgozni kívánóknak munkanélküliségét is kitermeu. 'Eddig eléggé beigazolódott ez! Aki tehát a magas kamatozások jótékony tőkeképző hatásában hisz, nyüvánvalólag helytelen nyomokon jár, amit a nyugati államok kamat- és termelőviszonyai is igazolnak. A magas kamatjövedelembe belétesped szívesen a tőke. Az alacsony kamatjövedelemből pedig menekülni igyekszik és még a munkától sem irtózik, ha ezúton nagyobb jövedelmezőségre és így további tőkeképződésre van reménye. Ide keli a tőkét, alacsony kamatlábbal terelni! na Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága kegyelettel áldozott az iskolaépítő nagy kultuszminiszter, Klébelsberg Kunó gróf emlékének A bizottság feliratban üdvözölte Gömbös flynla miniszterelnököt és kormányát Szabó'cSvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor tartotta e ha

vi rendes ülését, amelyen az elfoglaltsága miatt távollevő dr. Erdőhegyi "Lajos főispán helyett Virányi 'Sándor alispán elnökölt. Virányi 'Sándor alispán a mély gyász és kegyelet hangján emlékezott meg a nagy magyar kuiturpo-'itikusnak, az iskolaépítő kultuszminiszternek haláláról. A bizottság állva hallgatta meg az elnök szavait, amelyekkei rámutatott, hogy Kiebelsberg Kunó gróf SzaboicSvármegye iránt mindenkor me* leg érdeklődéssel viseltetett és nemes bőkezűséggel" 'fejlesztette varmegyénk iskolaügyét s ezzei SzaboicSvármegye örök háláját érdemelte ki. Ez méiyseges hála indította az alispánt arra, hogy a törvényhatóság nevében táviratban tejezze kl részvétét az eihunvt Kiebelsberg Kunó grőt özvegyének. A bizottság ezután az alispáa javaslatára elhatározta, hogy Kiebelsberg Kunó gróf érdemeit a közigazgatási bizottság jegyzőkönyvben örökíti meg. A kegyeletes aktus után, a bízott ság megha'igatta a tiszti jelentéseket. Kiemelkedő "mozzanata ^

0lt a bizottsági ü'ésnsk Kovách Elek kir. közjegyző bizottsági tag felszólalása, amelyben a nemzet telkében élő hataimas erővei fellobbanó hittel "és reménységgel eltelten jellemző szavakban mutatott rá az uj kormány munkaprogramuljának je lentőségére és jayasoita, hogy a közigazgatási öirottsag leiratban üdvözölje Gömbös Oyufa m. k:r. miniszterelnököt és kormányát. A javaslatot a bizottság egyhangú lelkesedéssel fogadta el. ' Virányi Sándor a ispán jelentését Mikecz László dr. főjegyző olvasta fel. A jelentés a következőket mondja a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról: A törvényhatóság őszi közgyűlése Tisztelettef j'eíentem, hogy a törvényhatósági bizottság október hó n-én tartotta rendes őszi közgyük lését, ahol is elnöki bejelentés és a m. kir. miniszterelnök ür leirata aapján feliratiiag üdvözölte és bizalmáról bizfo ítot

t

a Gömbös Gyufa m. Kir. miniszterelnök urat. valamint az elnöklete alatt alakult kormány tagjait kinevezésük alkalmából azon reményben, hogy a nemzeti erők összefogását és a jobb magyar jövőt előkészítő programmjukat erős hazafias hittel és érzéssel meg fogják valósítani. A törvényhatósági bizottság letárgyalta a vármegyei háztartási és nyugdíj, továbbá a közúti alap 1933. évt 'költségelőirányzatait, a melyek a takarékossági elvek legszigorúbb betartása mellett az eimuit évi költségvetések kereteit tűi nem ha adó módon állíttattak egybe. A törvényhatóság, bizottsághoz részletes jelentést tetz«m * vármegyében lévő általános nyomorról és munkanélküli, s égről, amely nemcsak az egész világot uraló gazdasági válságban, hanem a vármegye buza és burgonya termését csaknem teljesen megsemmisítő eiemi károkban is leli magyarázatát. Hatvanezer ínséges var segítséget Szaöoicsvarme. gyében Az aiámrendelt hatóságok utján összeirattam a támogatásra szorulók számát, s a beérkezett jelenté sek szerint a családtagokat is beleszámítva, mintegy 60.000 egyén segélyezése szükséges. A törvényhatóság súlyos anyagi helyzeténéi fogva, teljésen képtelen a segélyezésről önerejéből gondoskodni s fgy a törvényhatósági bizottság előterjesztésemre feliratot intézett a m. kir. miniszterelnök úrhoz, amelyben az inségakciónak sürgős és az állam költségére leendő megszervezését kérte. A vármegye törvényhatósága ugyancsak su'yos anyagi helyzetére hivatkozással feliratot intézett a földművelésügyi miniszter úrhoz, amelyben az 1931—1932. évi inségakctónak 94.000 pengős költségei alól "való mentesítését és a földművelésügyi "miniszteri tárca terhére vaió átváüa'ását kérte. A vármegye az Erzsébetszobor leleplezésén Tisztelettel jelentem, hogy boldog emiékii Erzsébet királyné szobrának Budapesten szeptember hó 19-én tartott leleplezési "ünnepségen a vármegye főispánjának akadályoztatása következtében, vezetésem á'att álló küldöttség képviselte a törvényhatóságot. Megromlottak a gye utai. varme. A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium képviseletébe a közúti kerületi felügyelő október hó első napjaiban utazta be hivatalosan á vármegye területén levő állami és törvényhatósági közutakat 9 a helyszínén tapasztaltak alapján kifejezést adott annak, hogy mindkét rendben úthálózat az évek óta nélkülözött rendszeres fenntartás hiányában ma már annyira megromlott, hogyha megtelelő sürgífs intéz kedés nem történ K, a közutak mihamar teije-en tönkremennek. Ugyanezen beutazása alkalmával a kerületi 'felügyelő megállapította annak múlhatatlan szükségességét is, hogy legalább az egyes útszakaszokra összesen mintegy 41 km. hosszban még az 1929—30. év telén kihordott útfenntartási anyagnak elterítése és fehengereiélése iránt haladéktalanul intézkedés tétessék, főleg azért, mert há az emutett munkálat végrehajtása ez év őszérőt "ismét elmarad, az utak állaga a következő téli félév alatt, amikor hengerelés nem folytatható, — fokozottabban roszszabbá válik. Ezen hivatalos megállapítás alapján | a szóban évő munkák,laK végrehajtását a törvényhatóság: b zoítság jóváhagyásától leltéteiezetten vállalatba adtam. A vállalati szerződést, mely a törvényhatóság érdekeit megfelemost már szobába kényszerül az Időjárás vál» tozása. A rádió nekik Is jó szolgálatot tesz. Tanítja, szórakoztatja tikét Rádióra mindenkinek szüksége van. Próbálja meg az 5-{-1 lámpás. 7060-es Orion Rádiót Gyártja: Orion Izzólámpagyár. t