Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-13 / 232. szám

1932. október 13. jálmv&K. am „A kormányeinök szózata mint anapsugár csillog áta felettünk tornyosuló komor felhó'kön" A vármegye őszi közgyűlése Szabolcs és Ung közigazgatási­lag ideiglenesen egyesített várme­gyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta őszi rendes közgyűlését Virányi Sándor alispán elnöklete alatt. Az elnöklő alispán kevéssei 10 "óra után nyitotta meg a kczgyülést a következő szavak­kai; Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! Amikor a vármegye őszi réndes közgyűlését a főispán ur akadályoz­tatása folytán megnyitom — ké­rem, mondják ei Velem nemzeti imánkat: Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazság­ban Ilinek Magyarország feltáma­dásában. Amen. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! Talán s 0ha nem volt időszerűbb ez az .Imádság, soha nem volt na­gyobb szűkségünk annak vigaszta­ló, hitet és reményt adó, a lelke­ket erősítő gyönyörű szavaira, mint épen ma, ezejcben a szomorú, nehéz és válságos időkben, melyeknek sú­lyát és terhét vármegyénk, annak műiden lakója és minden közülete fokozottabban érzi. Mert fájóan keli éreznünk tekin­tetes Törvényhatósági Bizottság, hogy vármegyénket az egész világ­gal közös nyomorúságon, gazda­sági bajokon felül 'lS évek hosszú sora óta a s 0rs súlyos elemi csa­pások sorozatával látogatja s ezek csak súlyosbítják azt a nehéz küz­delmet, amelyet vármegyénk lakos­ságának idestova nem a szellemi fejlődés és anyagi boldogulásért) hanem a mindennapi puszta létért keli folytatnia. Valóban, ha valaha — ugy most van szükségünk az istenbe vetett hitünkre, mert csak ez adhatja meg a reánk még váró nehéz küzdel­mekben azt az erőt és kitartást, amely eddig még soha sem ha­gyott cserben bennünket. £n ugy érzem, hogy ezekben a válságos órákban szinte a felet­tünk tornyosuló komor felhőkön átcsillogó, — fényt és mefeget adó napsugár az uj 'kormány elnöké­nek a nemzethez intézett szózata, mert abból erő, elszántság, hit és remény csipog felénk s egyben ko­moly felhívás szói "hozzánk a meg­induló nagy nemzeti munkára. Ebbői'a munkából, ugy hiszem, mi nem maradhatunk ki. Ez ellenkeznék ennek 'az ősi vár­megyének minden hagyományá­val, — ezer áveJ múltjával, népé­nek áldozatkészségével, Szorgalmá­val, hazafias érzésévé^ és méltat­lanná vállnánk arra, hogy részesei tegyünk a málnái "jobb és boldo­gabb, — mindnyájunk áltai várt és óhajtott jövendőnek. Bízva az ország vezetésére hiva­tottak nagy elhatározásának sike­rében, a tekintetes Törvényhatósá­gi Bizottság mindemkor bebizonyult bölcsességében — ennek a jobb és boldogabb jövőnek köze 1 bekö­szöntébe vetett hittei és reménnyel nyitom meg mai közgyűlésünket. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! Legutóbbi közgyűlésünk óta kö­vetkezett be a gróf Károlyi Gyula kormányának lemondása és vitétf Gömbös' Gyula honvédelmi m^ niszter urnák kormányelnöki meg­bízatása. Ez alka'ombói a kormány el nők urat és vármegyénk szülöttét, dr. Kállay Miklós földmüvelésügyi "mi­niszter urat a törvényhatóság nevé­ben a főispán úrral együtt távirat­ban üdvözöltük. Kérem méltóztassék ezt jóváha­gyólag tudomásul venni s egyben ugy a kormányelnök, mint a veze­tése afatt álló kormány tagjait fel­iratban biztosítani' arról, hogy a nemzet javát szolgáló nehéz mun­kájukat mindenkor igyekezni fog a tekintetes törvényhatóság támogat­ni. A legmélyebb sajnálattal jelen­tem be azt a súlyos veszestéget, mely vármegyénket legutóbbi köz­gyűlésünk óta két igen régi, érde­mes és köztiszteletben átfó fiának: Meskó Eleknek és Gencsy Albert­nek elhunytával érte. Az a mély tisztelet és megbe­csülés, amely "őket környezte, már életükben kifejezésre jutott, amikor a tekintetes törvényhatósági bizott ság őket örökös tagjaivá válasz­totta, s halálukat az egész várme­gye osztatlan, mély részvéte kí­sérte. Ravatalukra a th. nevében ko­szorút helyeztem s temetésükön a törvényhatóság küldöttségileg volt képviselve. Hasonlóan fájó és súlyos veszte­sége vármegyénk közéletének Frá­ter Ernő dr. vármegyei tb. fő­ügyész, a törvényhatósági bizott­ság és a törvényhatósági kisgyü­íés tagjának, a Nyíregyházi - Ügy­védi Kamara elnökének elhunyta, akinek munkás élete, önzetlen köz­életi munkássága méltán váltotta kj személye iránt a jó' megérdemelt tiszteietet és közbecsülést és halá­lában a törvényhatóság általános, őszinte részvétét és sajnálatát. Vá­ratlanul, rövid betegség után el­hunyt Györéft József ibrányi ref. lelkész törvényhatósági' bizottsági tag, aki mint a ref. lelkészi kar egyik kiváló, az egyházi és világi közügyeket egyaránt híven, oda­adással és önzetlenül szolgáló te­vékeny ifjú tagja egyházának, vár­megyéjének és községének tiszte­letét és becsülését vívta ki magá­nak. Elhunytak Szőllös; János és K. Vasi István, törvényhatósági bi­zottságunknak szintén érdemes tagjai. Elhunyt Koczogh József nvugai­mazott árvaszéki émök helyettes és Jeney László kisvárdai járási i'ro­dafőtiszt, akik hosszú időn keresz­tül voltak a t. törvényhatóságnak derék és munkás tisztviselői s mél­tók arra, hogy emléküket kegyelet­tel megőrizzük. Kérem, méltóztassék az elhunyt kiváló férfiak é's tisztvselők emlékét jegyzőkönyvileg megörökítem s családjukhoz a törvényhatóság részvétét kifejező irat intézését el­határozni. A nagy tetszéssel fogadott ai­ispáni megnyitó beszéd után Mi­kért László dr. főjegyző nagy vo­násokban ismerteti az alispán fél­évi jelentését, amelyhez elsőnek Kormss Ferenc dr. szólal fei. A legnagyobb fájdalommal konsta­tálja, hogy a jelentés valósággal fekete könyv- amely megdöbbentő adatokat tartalmaz a vármegye társadalmi, "kulturális és szociális viszonyairól. Műiden fáradozásunk tevékenységünk és áldozatkészsé­günk sem lesz arra képes, hogy a rettenetes állapoton segíthessünk. Va'ami belső sugallattól indíttatva üdvözli Virányi Sándor alispánt' aki Törhetetlen munkájával és energiájával a legnagyobb elisme­résre méltó, amiért a vármegye ütött-kopott sajkáját, amennyire a mai viszonyok között lehet, biztos kézzel vezeti. Tiltakozik az ínségesek ellátásá­nak a vármegye terhére leendő megoldása ellen, mert ez állami feladat. A mai közteherviselés a kisgazdákat sújtja leghatványozot­tabb mértékben, amint azt a telek­könyvi "betétek és adóhátralék ki­mutatások igazolják. Mindent 'ei kén "követnünk, hogy kiemeljük a kisgazdát ebből a súlyos helyzet­ből, a költségvetésben szereplő 94 ezer pengőnyi ínségakciópénzt pe­dig írja a kormány a saját szám­lájára, mi azt törüljük. Szomorú és megdöbbentő az út­ügyi költségvetés. Szabolcsvárme­gyének 770 kilóméter kiépített út­ja van. Ez nagyon Szép dolog. Nem akarok rekn'rnináfni, de enek. az úthálózatnak "fenntartása olyan óriási teher, amilyennel a legpara­dicsomibb állapotok elképzelése esetén sem lehetne megbirkózni. Az útépítés költségeinek ötven szá­zalékát kifizettük, tartsa fent tehát azokat az állam, hiszen az utak ron gáiását legnagyobb mértékben az államilag engedélyezett autóbusz­járatok idézik elő. A vármegyének egy krajcárja si n cs a fontkölcsön kifizetéséhez s az állapotot még súlyosbítja az, hogy 1947-ben, ami­kor a fontkölcsön határideje le­jár, az utakat teljesen tönkre fog­ják tenni. Indítványozta az al­bizottságban, hogy a transzfer­kasszába he fizessék be két évig a kötelező összeget s ebbői oldják meg az útfenntartás problémáját, de erre az ötletére azt mondották, hogy kivihetetlen, pedig Debrecen is hasonlóképpen cselekedett. — (Élénk hefyeslés.) Ezután Vay Miklós báró szó­lal fel és csatlakozik a Korniss Ferenc dr. által előterjesztettek­hez. Csak általánosságban kíván foglalkozni az alispáni jelentéssel. Hivatkozik Gömbös Gyula minisz­terelnökre, aki tudvalevőleg kije­lentette, hogy uj stílust akar hozni a közéletbe, ö is ennek az uj sti­msnak a híve. Egy konkrétumot emht fel. Ez év januárjában a megyegyülés elfogadta egy indít­ványát, mely a kéményseprési di­jak leszállításáról 'szólt és amely­nek értelmében feliratot kellett volna intézni a kormányhoz, en­nek dacára még a mai napig sem történt seminifée intézkedés. Be­szélt a 'gazdavédélmi intézkedések lég testiségéről, a közmunkavált­ságnak már a kisgyülésen felhozott sérelmeiről "és kéri az alispánt> hogy a kormányrendelet tévedé­sének kiigazításáig függessze fel az összeírásokat. Annak hangsúlyozása mellett* hogy a vármegye alispánja iránt bizaimának ad kifejezést, bejelenti, hogy a vármegyei 'bizottság kebe­lében -megalakult a Független Ag­rárb'ok, amelynek nincs agresszív célja, csak hathatósabb védelem- J ben akarja részesíteni a gazdatár­sadalmat. Tudja, hogy a közhan­gulat bankeltenes és ez indokolt is, a liagybankokkai' és ka rte!ekkei szemben, azonban a szabolcsi pénz­intézetekkel szemben nincs kifo­gása, mert ezek legnagyobbrészt kiméiettef 'bántak a gazdáKkai. Független Agárr Blokk szigorúan fogja ellenőrizni a vármegyei "ház­tartást. — Ha a vármegye vezetősége a mi érdekeinket fogja védeni, ak­kor mellé állunk, ha nem v akkor ehene forduíunk. Kérjük tehát, ne adjanak nekünk alkalmat, hogy a vármegye ellen fordulhassunk. V jányi Sárcdor alispSn örömmé* veszi "tudomásul az uj jiártalakulat bejelentését. Hiszi, hogy az uj párt miután jogos érdekeiért küzd, soha sem kerülhet ellentétbe a vár­megye vezetőségével. Meggyőző­dése, hogy az Agrárblokk igyekez­ni fog a hatóság munkáját támo­gatni. Bogdán Ferenc bizottsági tag a Császárszállás mellett ie vő utát­heiyezést kifogásolja, amely a mai időkben luxusszámba megy. Hatá­rozati 'javaslatot is ad be, amely­nek elfogadását kén. V.etórisz Józset dr. nagy hatást keltő beszédben mutat rá a költ­ségvetésnek arra a tételére, amelv az egyetemi tanulók 'további segé­lyezését megszünteti. Nem lehet közömbös, szerinte, hogy a fővá­rosba került főiskolai 'ifjúság mi­lyen szellemi befogás alá kerüL Vigyáznunk keli "arra, hogy a fia­talok megőrizzék azt a szellemet, a mit hazulról" vittek magukkal. Nem akar határozati javaslatot előter­jeszteni, csak azt kéri, hogy a fő­iskolai hallgatók segélyezésének ügyét legalább átmenetueg vegye programmjába a vármegye, amíg a korábban segélyezettek abba a helyzetbe nem jutnak, hogy vissza adhassák utódjaiknak azokat az összegeket, amely éket évekkel ez­előtt a vármegyétől kaptak. Sza­boicsvármegye volt a példaadó eb­ben az akcióban és kéri az alispánt­ne hagyja elaludni ézt a kér­dést. Oíchváry Pál'a nyugdíjasok il­letményeinek rendes kifizetésére vonatkozólag ad be határozati ja­vaslatot. Jármy Béia ar. Bogdán Ferenc határozati javaslatát kritizálja, majd kifogásolja azt, hogy ' itt mindenki gyászról, lemondásról be­szél és egyebet sem hallott mos­tanáig, mint ke^ergést és panaszko­dast. Az utóbbi időben nem szo­kott résztvenní a politikában, de mégis ki keU jelentenie, hogy ami­kor az alispán a magyar remény­séggel a Hiszekeggyel kezdte mai megnyitóbeszédét és az uj kormány is az újjászülető Magyarország re­ménységével* kezdte meg munkáját* akkor mi '5>e csüggedjünk ei. — Ne üljünk itt, mint a gyász­magyarok — mondotta — hanem hittei " és bizakodással várjuk & jövőt­Virányi Sá/zdor alispán egyen­ként reflektál a felszólalásokra. Korniss Ferenc dr. indítványát a 94.000 pengős inségtételre és a transzferkasszára vonatkozólag, el­fogadja. A Vay Miklós báró ál­tai sürgetett felirat még március­ban felment a kereskedelemügyi minisztériumhoz, ahonnan a mai napig nem jött válasz. A közmun­kaváhságia vonatkozó kifogásait teljesen osztja és feliratot intéz a rende.et kiigazítása iránt Bogdán Ferenc és Jármy Béla dr. indít­ványát elfogadják. Vietórisz József dr. felszólalását örömmel veszü végül pedig elfogadják az Olch­ós tanitóK, felelősségteljes, Idegölő munkájuk fára* dalmait, jó rádiózene mellett hamarabb kipihen­hetik. Rádióra ma már mindenkinek szüksége van. Próbálja meg a 3 + 1 lámpás, 7037-es Orion Rádiót Gyártja: Orion Izzólámpagyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom