Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-13 / 232. szám

1932. október 13. jálmv&K. am „A kormányeinök szózata mint anapsugár csillog áta felettünk tornyosuló komor felhó'kön" A vármegye őszi közgyűlése Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta őszi rendes közgyűlését Virányi Sándor alispán elnöklete alatt. Az elnöklő alispán kevéssei 10 "óra után nyitotta meg a kczgyülést a következő szavakkai; Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Amikor a vármegye őszi réndes közgyűlését a főispán ur akadályoztatása folytán megnyitom — kérem, mondják ei Velem nemzeti imánkat: Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Ilinek Magyarország feltámadásában. Amen. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Talán s

0ha nem volt időszerűbb ez az .Imádság, soha nem volt nagyobb szűkségünk annak vigasztaló, hitet és reményt adó, a lelkeket erősítő gyönyörű szavaira, mint épen ma, ezejcben a szomorú, nehéz és válságos időkben, melyeknek súlyát és terhét vármegyénk, annak műiden lakója és minden közülete fokozottabban érzi. Mert fájóan keli éreznünk tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy vármegyénket az egész világgal közös nyomorúságon, gazdasági bajokon felül 'lS évek hosszú sora óta a s

0rs súlyos elemi csapások sorozatával látogatja s ezek csak súlyosbítják azt a nehéz küzdelmet, amelyet vármegyénk lakosságának idestova nem a szellemi fejlődés és anyagi boldogulásért) hanem a mindennapi puszta létért keli folytatnia. Valóban, ha valaha — ugy most van szükségünk az istenbe vetett hitünkre, mert csak ez adhatja meg a reánk még váró nehéz küzdelmekben azt az erőt és kitartást, amely eddig még soha sem hagyott cserben bennünket. £n ugy érzem, hogy ezekben a válságos órákban szinte a felettünk tornyosuló komor felhőkön átcsillogó, — fényt és mefeget adó napsugár az uj 'kormány elnökének a nemzethez intézett szózata, mert abból erő, elszántság, hit és remény csipog felénk s egyben komoly felhívás szói "hozzánk a meginduló nagy nemzeti munkára. Ebbői'a munkából, ugy hiszem, mi nem maradhatunk ki. Ez ellenkeznék ennek 'az ősi vármegyének minden hagyományával, — ezer áveJ múltjával, népének áldozatkészségével, Szorgalmával, hazafias érzésévé^ és méltatlanná vállnánk arra, hogy részesei tegyünk a málnái "jobb és boldogabb, — mindnyájunk áltai várt és óhajtott jövendőnek. Bízva az ország vezetésére hivatottak nagy elhatározásának sikerében, a tekintetes Törvényhatósági Bizottság mindemkor bebizonyult bölcsességében — ennek a jobb és boldogabb jövőnek köze 1 beköszöntébe vetett hittei és reménnyel nyitom meg mai közgyűlésünket. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Legutóbbi közgyűlésünk óta következett be a gróf Károlyi Gyula kormányának lemondása és vitétf Gömbös' Gyula honvédelmi m^ niszter urnák kormányelnöki megbízatása. Ez alka'ombói a kormány el nők urat és vármegyénk szülöttét, dr. Kállay Miklós földmüvelésügyi "miniszter urat a törvényhatóság nevében a főispán úrral együtt táviratban üdvözöltük. Kérem méltóztassék ezt jóváhagyólag tudomásul venni s egyben ugy a kormányelnök, mint a vezetése afatt álló kormány tagjait feliratban biztosítani' arról, hogy a nemzet javát szolgáló nehéz munkájukat mindenkor igyekezni fog a tekintetes törvényhatóság támogatni. A legmélyebb sajnálattal jelentem be azt a súlyos veszestéget, mely vármegyénket legutóbbi közgyűlésünk óta két igen régi, érdemes és köztiszteletben átfó fiának: Meskó Eleknek és Gencsy Albertnek elhunytával érte. Az a mély tisztelet és megbecsülés, amely "őket környezte, már életükben kifejezésre jutott, amikor a tekintetes törvényhatósági bizott ság őket örökös tagjaivá választotta, s halálukat az egész vármegye osztatlan, mély részvéte kísérte. Ravatalukra a th. nevében koszorút helyeztem s temetésükön a törvényhatóság küldöttségileg volt képviselve. Hasonlóan fájó és súlyos vesztesége vármegyénk közéletének Fráter Ernő dr. vármegyei tb. főügyész, a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági kisgyüíés tagjának, a Nyíregyházi - Ügyvédi Kamara elnökének elhunyta, akinek munkás élete, önzetlen közéleti munkássága méltán váltotta kj személye iránt a jó' megérdemelt tiszteietet és közbecsülést és halálában a törvényhatóság általános, őszinte részvétét és sajnálatát. Váratlanul, rövid betegség után elhunyt Györéft József ibrányi ref. lelkész törvényhatósági' bizottsági tag, aki mint a ref. lelkészi kar egyik kiváló, az egyházi és világi közügyeket egyaránt híven, odaadással és önzetlenül szolgáló tevékeny ifjú tagja egyházának, vármegyéjének és községének tiszteletét és becsülését vívta ki magának. Elhunytak Szőllös; János és K. Vasi István, törvényhatósági bizottságunknak szintén érdemes tagjai. Elhunyt Koczogh József nvugaimazott árvaszéki émök helyettes és Jeney László kisvárdai járási i'rodafőtiszt, akik hosszú időn keresztül voltak a t. törvényhatóságnak derék és munkás tisztviselői s méltók arra, hogy emléküket kegyelettel megőrizzük. Kérem, méltóztassék az elhunyt kiváló férfiak é's tisztvselők emlékét jegyzőkönyvileg megörökítem s családjukhoz a törvényhatóság részvétét kifejező irat intézését elhatározni. A nagy tetszéssel fogadott aiispáni megnyitó beszéd után Mikért László dr. főjegyző nagy vonásokban ismerteti az alispán félévi jelentését, amelyhez elsőnek Kormss Ferenc dr. szólal fei. A legnagyobb fájdalommal konstatálja, hogy a jelentés valósággal fekete könyv- amely megdöbbentő adatokat tartalmaz a vármegye társadalmi, "kulturális és szociális viszonyairól. Műiden fáradozásunk tevékenységünk és áldozatkészségünk sem lesz arra képes, hogy a rettenetes állapoton segíthessünk. Va'ami belső sugallattól indíttatva üdvözli Virányi Sándor alispánt' aki Törhetetlen munkájával és energiájával a legnagyobb elismerésre méltó, amiért a vármegye ütött-kopott sajkáját, amennyire a mai viszonyok között lehet, biztos kézzel vezeti. Tiltakozik az ínségesek ellátásának a vármegye terhére leendő megoldása ellen, mert ez állami feladat. A mai közteherviselés a kisgazdákat sújtja leghatványozottabb mértékben, amint azt a telekkönyvi "betétek és adóhátralék kimutatások igazolják. Mindent 'ei kén "követnünk, hogy kiemeljük a kisgazdát ebből a súlyos helyzetből, a költségvetésben szereplő 94 ezer pengőnyi ínségakciópénzt pedig írja a kormány a saját számlájára, mi azt törüljük. Szomorú és megdöbbentő az útügyi költségvetés. Szabolcsvármegyének 770 kilóméter kiépített útja van. Ez nagyon Szép dolog. Nem akarok rekn'rnináfni, de enek. az úthálózatnak "fenntartása olyan óriási teher, amilyennel a legparadicsomibb állapotok elképzelése esetén sem lehetne megbirkózni. Az útépítés költségeinek ötven százalékát kifizettük, tartsa fent tehát azokat az állam, hiszen az utak ron gáiását legnagyobb mértékben az államilag engedélyezett autóbuszjáratok idézik elő. A vármegyének egy krajcárja si

n

cs a fontkölcsön kifizetéséhez s az állapotot még súlyosbítja az, hogy 1947-ben, amikor a fontkölcsön határideje lejár, az utakat teljesen tönkre fogják tenni. Indítványozta az albizottságban, hogy a transzferkasszába he fizessék be két évig a kötelező összeget s ebbői oldják meg az útfenntartás problémáját, de erre az ötletére azt mondották, hogy kivihetetlen, pedig Debrecen is hasonlóképpen cselekedett. — (Élénk hefyeslés.) Ezután Vay Miklós báró szólal fel és csatlakozik a Korniss Ferenc dr. által előterjesztettekhez. Csak általánosságban kíván foglalkozni az alispáni jelentéssel. Hivatkozik Gömbös Gyula miniszterelnökre, aki tudvalevőleg kijelentette, hogy uj stílust akar hozni a közéletbe, ö is ennek az uj stimsnak a híve. Egy konkrétumot emht fel. Ez év januárjában a megyegyülés elfogadta egy indítványát, mely a kéményseprési dijak leszállításáról 'szólt és amelynek értelmében feliratot kellett volna intézni a kormányhoz, ennek dacára még a mai napig sem történt seminifée intézkedés. Beszélt a 'gazdavédélmi intézkedések lég testiségéről, a közmunkaváltságnak már a kisgyülésen felhozott sérelmeiről "és kéri az alispánt> hogy a kormányrendelet tévedésének kiigazításáig függessze fel az összeírásokat. Annak hangsúlyozása mellett* hogy a vármegye alispánja iránt bizaimának ad kifejezést, bejelenti, hogy a vármegyei 'bizottság kebelében -megalakult a Független Agrárb'ok, amelynek nincs agresszív célja, csak hathatósabb védelem- J ben akarja részesíteni a gazdatársadalmat. Tudja, hogy a közhangulat bankeltenes és ez indokolt is, a liagybankokkai' és ka

rte!ekkei szemben, azonban a szabolcsi pénzintézetekkel szemben nincs kifogása, mert ezek legnagyobbrészt kiméiettef 'bántak a gazdáKkai. Független Agárr Blokk szigorúan fogja ellenőrizni a vármegyei "háztartást. — Ha a vármegye vezetősége a mi érdekeinket fogja védeni, akkor mellé állunk, ha nem

v akkor ehene forduíunk. Kérjük tehát, ne adjanak nekünk alkalmat, hogy a vármegye ellen fordulhassunk. V jányi Sárcdor alispSn örömmé* veszi "tudomásul az uj jiártalakulat bejelentését. Hiszi, hogy az uj párt miután jogos érdekeiért küzd, soha sem kerülhet ellentétbe a vármegye vezetőségével. Meggyőződése, hogy az Agrárblokk igyekezni fog a hatóság munkáját támogatni. Bogdán Ferenc bizottsági tag a Császárszállás mellett ie

vő utátheiyezést kifogásolja, amely a mai időkben luxusszámba megy. Határozati 'javaslatot is ad be, amelynek elfogadását kén. V.etórisz Józset dr. nagy hatást keltő beszédben mutat rá a költségvetésnek arra a tételére, amelv az egyetemi tanulók 'további segélyezését megszünteti. Nem lehet közömbös, szerinte, hogy a fővárosba került főiskolai 'ifjúság milyen szellemi befogás alá kerüL Vigyáznunk keli "arra, hogy a fiatalok megőrizzék azt a szellemet, a mit hazulról" vittek magukkal. Nem akar határozati javaslatot előterjeszteni, csak azt kéri, hogy a főiskolai hallgatók segélyezésének ügyét legalább átmenetueg vegye programmjába a vármegye, amíg a korábban segélyezettek abba a helyzetbe nem jutnak, hogy vissza adhassák utódjaiknak azokat az összegeket, amely éket évekkel ezelőtt a vármegyétől kaptak. Szaboicsvármegye volt a példaadó ebben az akcióban és kéri az alispántne hagyja elaludni ézt a kérdést. Oíchváry Pál'a nyugdíjasok illetményeinek rendes kifizetésére vonatkozólag ad be határozati javaslatot. Jármy Béia ar. Bogdán Ferenc határozati javaslatát kritizálja, majd kifogásolja azt, hogy ' itt mindenki gyászról, lemondásról beszél és egyebet sem hallott mostanáig, mint ke^ergést és panaszkodast. Az utóbbi időben nem szokott résztvenní a politikában, de mégis ki keU jelentenie, hogy amikor az alispán a magyar reménységgel a Hiszekeggyel kezdte mai megnyitóbeszédét és az uj kormány is az újjászülető Magyarország reménységével* kezdte meg munkáját* akkor mi '5>e csüggedjünk ei. — Ne üljünk itt, mint a gyászmagyarok — mondotta — hanem hittei " és bizakodással várjuk & jövőtVirányi Sá/zdor alispán egyenként reflektál a felszólalásokra. Korniss Ferenc dr. indítványát a 94.000 pengős inségtételre és a transzferkasszára vonatkozólag, elfogadja. A Vay Miklós báró áltai sürgetett felirat még márciusban felment a kereskedelemügyi minisztériumhoz, ahonnan a mai napig nem jött válasz. A közmunkaváhságia vonatkozó kifogásait teljesen osztja és feliratot intéz a rende.et kiigazítása iránt Bogdán Ferenc és Jármy Béla dr. indítványát elfogadják. Vietórisz József dr. felszólalását örömmel veszü végül pedig elfogadják az Olchós tanitóK, felelősségteljes, Idegölő munkájuk fára* dalmait, jó rádiózene mellett hamarabb kipihenhetik. Rádióra ma már mindenkinek szüksége van. Próbálja meg a 3 + 1 lámpás, 7037-es Orion Rádiót Gyártja: Orion Izzólámpagyár.