Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-08 / 228. szám

JSfVíRYIDÉK. 1932. október 8. Kiknek adománya gyarapí­totta a Jósa taenmot Virányi' Sándor alispán a várme­gye címűit félévéről szóló jelentéséi­ben a vármegye híres múzeumáról, a Jósa Múzeumról a többek között a következőket irja: Megemütem a paszabi, kisvár­dai, vissij szabolcsi, ujfehértói, ú­szaberceli, büdszentmihályi, nyír­bogdányí és szako'yi ásatásokat, meiyek eredményei nemcsak szám­belileg gyarapítják gyűjteményün­ket, hanem vármegyénk ősmuitjá­nak megismeréséhez je:entős tárgy bizonyítékul szolgálnák. Ki keli emelnem még azt a tevékenységet is, meliyei muzeumigazgatónk 'a Jósa Múzeum néprajzi osztályának gyarapításán fáradozik. E cé'bó­több izben megfordult Paszab, Ti­szabercei, Gáva, Nagykáíló, Má­riapócs és Szabolcs községekben, ahoi 'másfélszáz tárgyat gyűjtött: szept. i-ig. Az elmúlt félévben ajándékaik­kai "a következők gyarapították: muzeumunkat, kiknek e helyen is köszönetet mondani kötelességem­nek tartom: í , i I Joungstowni, Ohio, Magyar Egy­házak és Egyletek nagybizottságá­nak üdvözlőlapja, melyet a ma­gyar óceánrepülőkkei küldött Sza­boicsvármegy* közönségének. Baloghy László főjegyző (Nyír­bátor) Krucsay Mihály íeyele, me­lyet Bodrogkereszturban lakó György fiához írott 1806. évben. Lipták Jenőné Peley Viola ős­áilat lábszárcsontot ajándékozott' amit a Tiszából 'Záhonynál fog­tak ki. 1 . : í. < Tun • Sándor tanító Paszabon a Hordozó dűlőben kiásott m^om­kő és dörzsölő s zép példányait', borostyángyöngyöt, orsókaríkát és 102 darab különböző érmet. Gombos András tanító (Büd­szentmihá'y) Marcus Aute:ius ezüst érméi • Ungár Barna IV. reálgim'n. ta­nuló 107 darab érmet és egy pe­csétnyomót. Gái Béla tanitó (Nagyhalász 30 'drb Kossuth-pénzt." 1 Sinka Mihá'fy (Kótaj 1851-bői va!ó ' rézkrajcárt. Dávid József rajzoló: Ferenc császár fétkrajcárosát. Bartha Lajos tanitó (Viss) 26 darab őskori tárgyat és 150 darab kü'önféle rézpénzt. Grósz Zoltán főmérnök: U-jfe­hértó gcr. kat. templomának épí­tésekor ta'ált gyöngyös píros sza­lagot, mely párta lehetett, Stépan Béia főjegyző (Kemecse) Lipót király ezüst pénzét 1695-ből. czv. Stoli "Ernőné 227 darab régi pénzt. t Mészáros Andris vm- hajdú: Má­ria Terézia polturáját 1763-bói. Kemecsei ref. elemi iskola: 134 darab rézpénzt. Farkas Ferenc segédjegyző (Nyirbogdány) la Téne kon nagy edényt. Tornai' Jenő tanító (Vasmegyer) 18 darab régi' pénzt. Papp András (Vasmegyer) Li­pót 1687-bői való érmét, mit a Döcögő dűlőben talált szántás köz­ben. Lichtmann Ferenc (Vasmegyer) agyag hálónehezéket. • — ONDOLÁL, hajat fest, mani­kűröz Kovács^ fodrász. 5220-10 — Kerékpárod igazolványokhoz szükséges fényképek lego'csóbban Csépány Jenő fényképésznél sze­rezhetők be (Bessenyei-tér 7. III. em.) Egy darab fénykép 1 pengői három darab 1.50 pengő. Ez a kedvezmény csak kerékpárosokra vonatkozik. Vitéz Gömbös Gyula kormánya a költségvetési kiadások csökkentésére törekszik Imrédy Béla pénzügyminiszter szenzációs nyilatkozata a kormány pénzügyi terveiről Budapestről jelentik: Vitéz Göm­bös Gyula kormányáriak uj pénz­ügyminisztere dr Imrédy Béa, aki csütörtökön reggel már nyolc óra­kor megjelent hivatalában, a sajtó képviselői előtt nagyjelentőségű .nyilatkozatot tett pénzügyi prog­ramm járói. — Azok a mélyreható intézkedé­sek, mondotta a pénzügyminiszter — amelyekre a mnisztereínök teg­napi beszédében célzott, természe­tesen kétoldalúak a költségvetés szempontjából: egyrészt a bevételek tokozásá­ra, másrészt a kiadások csök­kentésére irányulnak. A hangsúly az utóbbi oldalon van. Ez azonban részletmunka. Ezer és ezer tételt ken átnézni "és a kí­nálkozó lehetőségeket minden vo­natkozásban ki kek használni Ami 1 a bevételek fokozását íUeti, annak orgaizácniója gazdasági utón keh, hogy megtörténjék. - Belekapcsolódva abba a cél­kitűzése, hogy az ország gazdasági életének élénkítését a lehetőség szerint előmozdítsuk, hangsúlyozni ken hogy a gazdaságeí[0ües gs terme­lési bénító "intézkedéseket a téren ts kerülni őitajtom. — A pengő értékstabiütásának megóvása szintén gazdasági funk­ciók függvénye. A fizetési mérleg javítása ennek a politikának 'legszilárdabb bázi­sa. Itt tehát a kérdés átlátszik egyrészt a külkereskedelmi politi­kába, másrészt pedig a külföldi adósságok rendezésének problémá­jába. 1 M — Egy másik bázisa a stabili­tásnak a belföldi vásárlóerő meg­óvázsa. A törekvés téhát a fogyasz­tó iárnivó indokolatlan és a világ­gazdasági árviszonyokkal arányban egyáltalában nem ál ó emelkedésé­nek megakadályozása és a terme­lési költségek olcsóbbitása, amurt az a gazdasági minisztériumok programmjában is kifejezésre jut. Általában az egész tendencia az, hogy a pénzügyi po jttkát ne tisztán fiskális, h anem gazdasági szem pontoK tigyetemOevétefévei ira nyitsufc. Arra a kérdésre, hogy milyen deviza-, hitel- és kamatpolitikát kíván folytatni az uj kormány, Im­rédy pénzügyminiszter a követte-, zőket válaszolta: * , — A gazdaságpolitika dolga, hogy megteremtse a bázist arra, hogy a Nemzeti Bank helyes devizapolitikát folytathasson. Ennek a kezelése a Nemzeti Bank feladata. Egyébként a kamat- 'és hitelpolitika terén csak tettekkel lehet ^nyilatkozni, szavak ,itt nem használnak. ' , j 1 Végű''kijelentette a pénzügymi­niszter a következőket: — Ha nyi:atk9zatomban óvatos vagyok, annak oka ez: nekem is, mint a kormány minden tágjának, az a felfogásom, hogy csak akkor nyilatkozunk, ha valami 1. tuauntí és nem ígö­rünk olyat, amtröi tudjuk, hogy nem tettet megtenni. Sem csökkent reményeket nem sze retnénk ébreszteni, sem alaptalan aggodalmakat nem akarunk hiába kelteni. Ausztria nem akarja átadni Magyarországnak az nd?ari vagyon felét Budapestről jelentik: Ausztria és Magyarország között — a volt monarchia közös vagyonának fel­osztása ügyében évek óta tárgyalá­sok vannak folyamatban, amelyek során a két kormány kiküldöttel barátságos megegyezést kíséreltek meg. Ez egyes részletkérdésben si­került is. Elintézetlen maradt a katona -{ingatlan és ingók elosz­tása, a cs. és kir. 'konzuli aka­démia épületének kérdése, az ud­vari kincstári vagyon, valam'Jnt az uralkodóház Ausztria részéről egyoldalűlag elkobzott hitbizomá-* nya és magánvagyonok, a Bosz­nia-Hercegovina- vagyon likvidálása íés végűi á közös alapok és alapít­ványok kérdése. y A külön per tárgya a ' magyar postaigazgatás kereken 5 mi-Iió 6vájci frankot kitevő követelése Ausztriával szemben távirati dijak <«i nem számolásáért és Qgyes 41­lamköicsönügyre vonatkozó kérdé­sek. 'Magyarország a szóbanforgó közösség címén támaszt igényeket, még pedig a kvóta arányában és követe ései aiapjáuf az ingatlanokra az átlagkvótát állítja fel, míg az ingókra a fegutó'jára érvényben volt 36.4 százalékos kvótát. Máskép áll a helyzet az udvari vagyonoknái, ahol annakidején 50 százalék lévén a két ál am hozzá­járulása, természetszerü-eg Ma­gyarország csak ezt a kulcsot állít­hatja fei a követelések alapjául. Ausztria a teljes negligáció "ál­láspontjára helyezkedik. Minthogy nem sikerűit a függőben maradt kérdéseket barátságos uton meg­oldani. a "két kormány két évvel ezelőtt választott biróság' alakítá­sában egyezett m^g. A biróság elnöke a Iausannei szövetségi törvényszék elnöke dr Soldatin Ágost lett, magyar rész­ről báró Szterényi ny. miniszter, felsőházi tag, a bíró. A bíróság most kezdi meg a szóbeli "tárgya­lásokat. Az első tárgyalás októ­ber 8-án és 10-én lesz Bécsben. A következő tárgyalást Budapesten tartják. árverés a zálogházban Délelőtt 9 órára volt kitűzve az árverés, már 8 óra után megin­dul a népvándorlás. A JDebréceni utca 1 .számú ház udvarán gyüle­kezik a közönség. Lassanként meg­telik az udvar. Mindenki igyekszik) jó helyet biztosítani magának. Itt látjuk a nyíregyházi 'árverési vevő­ket. Izgatottan vitatják meg a vár­ható jó business esélyeit. A dilet­tánsok is itt vannak, — kis tőkéjü­ket szeretnék gyümölcsöztetni. Hi­vatalos kíkü'döttként Tóth László városi aljegyző érkezik meg. Be­csüsként Sándor Rezső ékszerész van jelen. A dobogóra kikiáltóként G. J. heltybeli fiatal 'borbélyhester lép. Kezdetét veszi az árverés. El­sőnek egy abrosz, hat szalvétával, kerül kikiáltásra, öt pengős ki­kiáltási "áron. 5.50 pengőért egy hiéna veszi meg. Egy karikagyűrű hat pengős kikiáltási áron tatái gazdára. Egy fiatalember nesz boldog tulajdonosa, ala "később még egyet vesz .jövendőbeli meny­asszonyának. Egy bőrkabát körűi keletkezik nagy harc. A tizenöt pengős kikiáltási árat harmincöt pengőre verik fel a vevők manő­verezésére. Amikor az egyik elnyer­te és kezébe veszi a kabátot meg­megdöbbenve állapítja meg, hogy most az egyszer rossz vásárt csi­nált. Egy platina gyűrű, mogyoró nagyságú bri"iáns kővef. 150 pengő kikiáltási áron kerül sorra. Nem , akaa rá vevő. Egy feldúlt arcú j nő ront be az ajtón, kétségbö­j esetten érdeklődik, hogy nem ár­í venezik-e té űcabátját, mert egy héjt­tei ezelőtt lejárt. Felvilágosítják^ hogy a törvény értelmében a le­járat után csak "harminc nap múl­va lehet elárverezni. Tizenegy óra van, mikor a ki­kiáltóvá avanzsált ""borbély, aki' fel­adatát nagy agi ítássai végezte, bekonferálja, hogy a készlet elfo­gyott és az árverés bezárult. V. J< Az Ínségeseknek adományo­zott ingyenbúza ntán is bolettát kell fizetni A belügyminisztériumban most adták át a városok memorandu­mát, amelyben az inségakcióra vonatkozóan kérnek sürgős in­tézkedéseket. Tavaly az állam inségbuzával és pénzzel támo­gatta az inségakciót, az idén azonban közölték a városokkal, hogy az állam a tavalyi mértékű támogatást nem biztosíthatja. Kérik a városok, hogy az élel­miszereknek biztosítson a kor­mány szállítási kedvezményeket a kiosztandó lisztet és a búzát mentesítse a boletta és a liszt­forgalmi adó alól, engedje meg a vámőrlést, a többi élelmiszer­nél ne szedessen forgalmiadót, az inségakciónál felhasznált hús után pedig ne kelljen vágatási és egyéb illetéket fizetni. A városok vezetői megállapí­tották, hogy nemcsak a rendes forgalomban beszerzett élelmi­szereket drágítják a különböző adók és illetékek, hanem a pénz­ügyi hatóságok olyan buza és liszt után is behajtják a boletta árát és a lisztforgalmi adót, amelyet a gazdák ingyen ado­mányoznak az ínségeseknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom