Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)
1932-10-07 / 227. szám
1932. OKtóbene 7. jftÍKmiVL A vezér szózata a nemzethez Kedd«n este hét óra. Nem akarunk a Szavakkai játszani, amikor nagy tettek küszöbén, léiekzetvpszafojtya áh egy eleddig elcsigázottan a mindén mindegy fojtó semmítgondoiásába süllyedt nemzet. Nem akarunk éhben a percben zSongitó szóképek csillogásával szólam, "de a lelkünk mélyéből tör elő: történelmi forduló a nemzet históriájában ez a kedd este. A vezér Szólt a nemzethez és uj reggelre ébredt a „Szózat nyomán a váro s lelke, a falvak, a tanyák, a magyar otthonok lelke, a nemzet. Az újságok is hozták a szózatot s olvasták azok is, akik valamiképpen elmulasztották Gömbés Gyula miniszterelnök keddi szózatának hallgatását. A szó, a szószerkezet, az egyetemesen ismert nyelvi "jegyek s o ra felkeltette e beszéd nyomán a fogalom sorát é s "nyomán az érzelem velejáróját. De több volt ez a beszéd, mint egy céltudatos programmadás. Ez a szózat uj honfoglalás riadókiáltása volt a vak sötétbe, Thonuzoba kürtje á dermedt puszta mélyén, a tudat mélyén rég megsejtett küldöttnek élre állása, fényjel a tévelygő nemzet utján. A hangszórók ott álltak az otthonokban, a kastélyban^ palotában, é s kisemberek ezreinek kenyérgond tói felhős asztalán, tanyák aggódó csendjében. £s a bátor célkitűzésen feiüi, a szavak és mondatok fogaitni "tartalmán felül "a mód, a hogyan ez az üzenet elhangzott, a sti.us, amelynek tüzes lendülete áthcvitőn fogta meg a sziveket, a delejes áramlás, amely a mélyen zengő 'harangszóból öntudattal, önérzettel, a ídtájnadás ujjongó hitének erejével töltötte meg a lelkeket, az imponterábi iik } ame yek a Sorok közül, a mondatok erőt sugárzó daüamábói mélyültek el 'a hallgatókban, a vezéri személyiség varázsa volt a sorsosan elhatározó, a históriai "Gömbös rádió szódat Aban. Ezt a beszédet nemcsak megértették a csonkahaza és a trianoni "határon tuh magyarság férfiai és asszonyai, reményvesztett öregjei és dacos fiataljai, de megérezték ösztönös erővel, megérezték intuitív rugóinak feszülését, a felvillanó jelek mögött tettekre váró szándékokat, az ei "nem mondottakat, a mélységben rejlő elhatározások roppant energiáit. Eddig a kormányelnökök a milliók számára neveket jelentettek, magasságban ködlő nevek varázsát, méltóságot, amelynek színes burka elfödte az embert, a testvén "hangot, a gesztust, a szuggesztív hatások forrását. Most a magyar miniszterelnök odajött magyar testvéreinek otthonába, megfogta a munkában kérges kezeket épp ugy> mint a toll munkásának jobbját. Beszéde bezengett a kis szobákba és ha Gömbös szózata végén meghatódottan azt kérte, hogy hazafiúi -Szive tüzénél gyújtsa meg a magyarság a bizalom szövétnekét, ezt akkor tette, amikor becsületes szándékainak átérzésében a legegyszerűbb embertől a legelőkelőbb magyarig, fellobbant a lelkekben az iránta érzett bizalom és ennek az életerőnek lángolása átlobbant a magyar bérceken és rónákon. £rezrezzük, hogy a magyar milliók bizalmán, egyetértésén akarja megépíteni nagy müvét, é s milliók hatalmas óvációja zendült meg titokban a keddi beszéd nyomán szerte a hazában annak tudatában, hogy a vezér a magyar testvérek éi4re áú, hogy n«m párfok, nerrt kiváltságos rétegek, hanem az egye teme* magyarság képviseletében rndui a szaadságharcra Kossuth nagy hitévei a nép fenségben, a nép igazságában és bölcsességében. Jói ésett itt a szük' trianoni földön és ott a Királyhágón, a Tisza felső folyásán, a Maroson tul, jói esptt az eiső mondatok férfias üzenete, a revízióért való szent harc bátor fogadalma. De bizalmunkat az jelentette, hitünket az acélozta, sorainak az tömöríti^ hogy ;ezt a revíziót belső életünk revíziónak, mini Makkai "könyve írja, a magunk revíziójának keli megelőznie. Széchenyt István gróf most száz éve azzal keltett határtalan bizakodást eszméi iránt, hogy első fellépése tett volt, áldozat volt és most az uj vezér munkás napjainak és munkáinak cselekvéssorozatával mutatja, hogy ő az elhivatott, akit nem a politikai fordulat szeszélyen, hanem a lelkek érési "folyamatának törvényszerű parancsa hívott, állított az élre. A magyar költőfejed elem közei egy évszázados Szózata hangzott fel szárnyaló énekszóban Görtíbös nagy rádió szózata nyomán: Hazádnak lendületlenül," "légy híve, óh, magyar... Rendületlenül. A muft század harmincs éveiaben sz a vátesi erejű óda a magasságba törő nemzet erősítője volt, hogy ' ne lankadjon a megkezdett uton. — Elet vagy halál, mindegy most már, mennünk keli, vissza többé nem térhetünk a megkezdett uton. Ma is ezzei a rendületlen, ezzel a halálosan elszánt hittel indult a magyarság a csúcs felé, a napfényes magasság felé, a feltámadás felé. A mai nemzet más, mtnt a tegnapi volt, a "fásultság és közöny nemzete helyében a bizakodás, az erő érzésének nemzetévé izmosodott. £s várja a viaskodók milliója a megkezdett Szózatot' várja személyesen a , yezért, várja a tetteket, amelyekben odaáll mögé elszántan, erőt adón küzdelemre készen, győzni "akarón és győzni tudón. Uj" honfoglalás, uj "társadaiomkiépités induló hangzott felséges erővei a rádió hangszórójából kedd este és ennek a szózatnak nyomán a lelkek ujult erővel várják a holnapot, Gcmbös Gyula holnapját, a tettek^ a sikerek, az eredmények megváltó homapját, a JjoiI dogabb, a kisemberek életét is meg szépítő hoinap virradatát. Uasárnap este Aí. Juhász Margit, Krompachi Holló Lenke és Fiák András szerzői estje a Leányklub előadásában a Városi Színházban. Egy ellesett párbeszéd Két hölgy találkozik a korzón és a kölcsönös szívélyes »pá drágám« üdvözlés után együtt sétálnak tovább. Természetes, hogy beszélgetésük nagyobbik része a háztartás körül fnozpg. Tegnap — mondja az egyik — rettenetes ijedségünk volt. Képzeld csak, dé'után el kellett mennem az orvoshoz és Mancikát otthon "hagytam, mert nagyvasalás volt, hogy az Esztinek segítsen. Estefelé hazajöttem s mindketten nagy siíássaí" fogadnak és elmesélik, hogy vasalás közben az egyik vasalóból egy nagy darab parázs hullott ki az épon mult héten vett pyjamámra. Természetesen elvesztették a fejüket mire tnágukhoz tértek, a pyjamán egy óriási 'füstölgő lyuk éktelenkedett s örümünk kellett, hogy nem történt nagyobb tüzeset. Látod — mondja a másik — ez nálam nem fordulhat elő. £n már évek óta halálra ítéltem az ósdi fasz én vasalót. Azelőtt, ha vasalás volt, az egész lakást betöltötte a rossz széns zag, ugy, hogjí akárki "jött hozzám, már messziről kérdezte — ugye drágám nálad vasasnak ma? — Arról Ifcem is beszélek, hogy az egé sz háznép napokon keresztül fejfájásról panaszkodott. 4 — Vettem egy villanyvasalót s mondhatom, ennéi okosabbat már rég nem cselekedtem. Ha még nem vasaitál villamos vasalóval, ei sem tudod képzelni, "hogy milyen kényelmes, o'csó és gyors a villamos vasalás. S ami a fő, ma már egy órai vasalás nem kerü' többe, mint 12 fillérbe. — £n egyáltalán, amit csak lehet, a villamos árammal végeztetek el. Náiam villamos főzőlapot is találsz, mert nem látom semttu érteimét annak, hogy a konyhában a tűzhely eg*é sz nap égjen s a szőnyegeimet, függönyeimé 1 3 az uram meg az egé sz háznép ruháit vinamos porszívóval portalanít tatom— Mo st megyek a viliamo»mü városi irodájába és vásárlók egy viiiarnos testmelegitőt. — Az uram kissé rheumás és esténkínt ha fcazajön, gyógyítani akarja magát. Egyébként ugy hallom, hogy vinamos melegítő párna borogatásként csodákat müvei. — Nagyon higiénikus egy ilyen párna, mert a huzat íenvászonbói készül, könnyen levehető é s mosható. — Látod drágám igazad van, én is villamosítani'fogom a háztartásomat. Még ma bemegyek a villamo smü propaganda irodájába (Horthy Miklós-tér 8. sz.) és holnaptói kezdve már én sém fogok olyan Sokat bajlódni a háztartásommal. — Pá drágám, sietek, mert bezárják az üzleteket. A nyíregyházi rendőrség egy szegedi fiatalasszony vakmerő revolveres rabióját keresi Nagy vakmerőséggel végrehajtott revolveres rablás ügyében kereste meg a szegedi rendőrkapitányság a nyíregyházi rendőrséget. A rablást hétfőn délelőtt, fényes nappal "hajtotta végre egy 28—30 év körüli fiatalember, akinek sz,eméiyieirását az ország minden ?*ndőrkapitány(ságánát _ lekörözték. Kevéssei 9 óra előtt egy jööltöfcütt fiatalember áiíítotc be Tar Béía szegedi postatiszt lakásába azzal, hogy családja éhezjk ffs ő munka és kereset nélkúi van. Némi pénzbeli Vegélyt kért. ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN rjTTrtTT? ÉS INFORMÁCIÓBAN A LEGAKTUÁLISABB MINDIG A ÓKmujsíG r 1 u(n A postatiszt felesége látva, — hogy a ]véreg«tő jóltáplált alakján és rendes ruházatán egyáltalán nem látszik meg a nyomor — elutasította a fiatalembert, aki azonban nem távozott, hanem egyre agresszívebb magatartást tanúsítva, most már követelte a pénzt. Az asszony egyedül volt otthon és az erőszakos fellépést látva, segítségért akart kiáltani, azonban még mielőtt hangot adhatott votaa> '"a fiatalember rarotíant, leteperte a főidre, majd kezét^-iabát összekötözve revolvert veit eiö, ameiiyei nragíenyageíte az asszonyt, hogy iefíövi, ha nem marad csendben. , j Az asszony rémülten Engedelmeskedett, majd a rabló ujabb él«t veszélyes "fenyegetéseire azt is elárulta, hogy pénzüket a Szekrényben egy tárcában őrzik. "•A rabló erre felnyitotta a szekrényt és magához vette a tárcát, majd mégegyszer megfenyegette a halálra rémült asszonyt és eltávozott. Tarné csak egy negyed óra múlva me;-t segítségért kiabálni, — amikor a szomszédok mentették ki kellemetlen helyzetébői. A megszökött rablóról a fiatalasszony egész pontos személyleírás adott, amelyet rádió utján a nyíregyházi rendőrséggel 'is közölték: Eszerint a támadó 176 centiméter magas, barna hajű^ szürkésbarna szemű, telt, borotváitarcu ( 28—30 év körüh fiatalember, aki szürke ruhát, barna cipőt és,barna kesztyűt viselt. Kézrekeritésére széleskörű nyo* mozás indult. A szombati vihar Eszláron is embert ölt Mégirta a Nyirvidék, hogy a szombat reggeli viharban lesújtó villámok több helyütt okoztak halálos szerencsétlenséget. A csengen 'és a buji villámcsapásokon kivüi TiSzaeszlár község m®.'lett és VarjulapoSon is embert ölt a villám. Esziár határában az országúton haladt Deák Balázs cipéSzmester, amikor a vihar tomboló erővel tört reá. ^gy'viUám a földre sújtotta Deákot, aki az országúton holtan terült el. VarjulapoSon Goieányák József földművest' munkaközben találta el egy gyilkos villámütés.
