Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-06 / 226. szám

1932- október 6. MmtáK. | Szóim Mi asztak Simkovics szűcsnél Bundaraktár P WV • • V %f VnMwVlIwl Luther-utca m % A nemzeti munkaterv kormánya Tizenhárom hónapi n#héz kor­mányzás után gróf Károlyi Gyula helyét a kormányzó legteljes ebb bizaima birtokában Gömbös Gyula vette át. Egy pillanatig sem tart­juk helyzetét olyannak, amely a nehéz t'e.adatok könnyű megoldását) jelentené. Maga az uj miniszterel­nök is érzi a vállára nehezedő ter­het, mert első megszólalását is az­zai kezdte, hogy nehéz feadat elé* állíttatott. Országunk s ufyos hely­zete mindenesetre egész em­bereket igényei a gátra, ugy bel­politikai, mint külpolitikai, de kü­lönösen gazdasági és szociális vo­natkozásokban. Az ország 'közvé­leménye nagy várakozással tekint a fiatalabb generáció tehetséges tagjainak 'munkábaállása elé s át­járja az a remény, hogy az uj kor­mány a régi 'és kipróbált, terv­szerűen kiépített s reális vágányo­kon haladó útirányban frissült erő­ve',, vasakarattal, hittel, munka­bírássá! s gyorsított tempóval kö­vezi ki "nemzetünk htját, mely imitt-amott mintha már kezdett volna eliszaposodni. Az a nagy vá­rakozás, amely az egész nemzet részérői — állítjuk: — párt, 0 sz­tály, fe ekezeti és faji különbség­tétel nélkül megnyilvánul annái intenzivebb, mert az uj kormány részletekig menő munkatervvé 1 lép a nemzet elé s azt minden erejével megvalósítani kívánja. Teljes- mér­tékben igazat adunk Gömbös Gyu­lának abban, hogy ina hosszú időkre kiható programmot össze­állítani képtelenség. Ugyan ki vál­lalkozna ma arra, hogy látnoki szemekkel próbáljon csak egyet­len elkövetkező decenniumba te­kinteni s ahhoz próbálná igazítani programmja pontjait. Ma a nem­zet a súlyos adottság gondjait nyögve, gazdasági é s szociáüs eny­hülés után vágyakozik s féltő gond dai őrzi elfoglalt áüása posztjain s.;'leíkét a húszmillió magyar sor­sáról való gondoskodás vágyako­zó akarata tölti ei. A nemzet azért tekint kü'önös figyelemmel az uj kormány minden ténykedése ele, mert meg van győződve arról, hogy a gyors c seeK vések ideje követ­kezett el. Gömbös Gyu'a kormánya ugy beiső, mint külső politikai vo­natkozásban birtokában van a nem zeti eigohdolás építménye vastra­verzeinek, mely részére iránytszabó i'esz a jövő munkája szempontjá­ból. Ehhez a munkához fennen hir­deti "Gömbös Gyula a nemzeti ön­célúság gondo atát, a realitások politikáját, mert hiába kergetnénk délibábokat, azokat csakhamar el­űzné az élet könyörte en valósága. A nemzeti munkaterv "nagy remé­nyeket keltő miniszterelnöke hiva­talba épése előtt a hírlapokon ke­resztül informálta eiő ször a közvé­leményt szándékairól s kormánya célkitűzéseiről. Ezek a tervek ma már nagyjából ismeretesek a mi­niszterelnök szavai után, melyekhez egyelőre csupán azt a megjegyzést füzzük, hogy azok valóban olyan határozottságot, belső átérzést, vas kezű irányító sze lemet igényeinek, mint amilyen tu'ajdonságok letéte­ményese Gömbö s Gyula. Ehhez a nagy nemzeti erőmegmozditáshoz bizonyos, hogy át kell formálni a nemzet lelkét. Az a varázslatos ki­sugárzó erő, mely e főm fik az uj miniszterelnök körébői, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ez a'pezs­ditő íe'iki tüz acélossá fogja éget­ni nemzetünk erőtartalékait s meg­indulhatunk a nemzeti munkaterv programmpontjainak minden vona­lon történő megvalósítására. Eh­hez a munkához a miniszterelnök testvérként hfv mindenkit. Nem harcról van itt szó, se belföldig se határainkon tuíi vonatkozásban. A közvélemény egész területén át és át rezgett á miniszterelnök hí­vó szózata s nii nem hinnénk, hogy akadjanak munkabénitó erők, mert most nem pártpolitika szolgálatá­ról, nem klikkek, csoportok é s frakciók erőinek próbáratevéséről van szó, mert a közö s nemzeti céi nem tűr részekre s zakadt s talán egymással pártos acsarkodásban elő osztályharcot, de fennen köve­teli a nemzeti erők komoly össze­fogását. A nemzeti munkaterv meg érdemű, hogy ahhoz az ország mmden munkaereje felgyűrt mg­. ujjai, becsületes munkakészséggel köze'edjék. A spanyol békekisérlet sikertelen­sége 1917-ben Megemlékeztünk a Nyirvidékbea arrói, hogy dr. Michaeíis német birodalmi' kance tár a Berlinben 1917 szeptember 11-én megtartott koronatanács után mellőzte a Szentszéket. Kühlmann urrai, az ő küügyi "államtitkárával' együtt más lépésre határozták ei magukat, mondván, ha a Vatikánnak sikerűi a beiga függetlenség ígéretévé 1'a birodalom és Anglia, illetve az en­tente államok között létrehozni a békét, akkor miért ne sikerülne az másnak, miért legyen talán éppm a Vatikáné a dicsőség? Michaeíis é s Kühlmann urak Villabor márkit, a Spanyoi'kormány brüsszmeli követéi találták alkal­masnak a közvetítésre a "Szent­szék helyett, öt felhatalmazták ar­ra, hogy az elJenpárttai, tehát Angliával, iílet\e az entente álla­mokkal közölje, hogy a birodalmi kormány hivata'o tan és kötelező­leg kinyi atkoztatja, hogy Belgium teljes függetlenségét visszaállítja. Az ellenpárttól ennek fejében ugyanilyen nyíatkozatot követei arra vonatkozóag, hogy Németor­szág terű ete teíjcsen épen meg­marad. Ezután a birodalom haj­landó tárgyalni a békéről. Ha ilyen felhatalmazást kapott volna XV. Benedek pápa, bizonyos, hogy boldogabb lenne ma a világ. Vínabor márki a neki felajánlott missziót természetesen csak kor­mánya engedelmével fogadhatta gí. O "tehát Madridhoz fordult. Innen nem a íegkedvezőbb választ kapta. Madridnak valószínűen nem volt ínyjére vállaljn egy ilyen kényes közvetítési "feladatot, amennyiben ott tudtak a pápa ilyen irányú ön­zetlen és fáradhatatlan munkájáról. Az akkori Madrid nem azonos a maival. Talán nem akarta elkeserí­teni a Vatikánt, talán nem akart neki konkurenciát csinálni. A spa­»yoi kormány mindössze annyit tett meg, hogy közölte Londonnal, miszerint egy magasállásu berlini személyiség azon kívánságát jut­tatta kifejezésre, hogy tárgyalna Angliával "a békéről. A személyiség ktiétérő 1, az angolok által annyira óhajtott feltétéiről, a befga függet­lenségi íg'éretrői" Madrid nem kö­zölt semmit. Természetes, hogy ebbő' a spa­nyoi jegyzékből London nem kö­vetkeztethetett a kancellárra és Belgium szuverénitására. Az ango' külügyi 'kormányzat Madridon át Berlinnek erre a jegyzékére azt válaszolta, hogy közelebbi közlé­seket várna a béketárgyalásra vo­natkozó ag. Olyanokat, amelyeket szövetségeseivel megvitatás tárgyá vá tehetne. Ez a kancellárt és ál­lamtitkárát nem elégítette ki. A ionaat bizonyára lehetett volna folytatni, de további jegyzékváltás nem történt- így hiúsult meg a so­vány és ingatag Spanyol'békeakcíó. Villabor márki "már 1917 szep­tember 19-én közölte Michaeis és Kühlmann urakkai a Londonban megtett spanyol lépést és annak sovány eredményét. A pápa köz­vetítésének a mellőzése számukra tehát kínos kudarcot jelentett, a világnak pedig gigászi károkat. Paceiu nunciusnak, amint megem­lékeztünk ró a, a Nyirvidékben szept. 12-én, olyan jegyzéket adott a kancellár a pápa számára, amely­ben azt kívánta, hogy Lüttich né­met kézen maradjon. A nuncius> aki ekkor a spanyol kísérletről és kudarcról semmit sem tudott, nsm küldte ei a jegyzéket a pápának szeptember 19-ig sem. Közben folyton tárgya.t a kancellárral Lüt­tichnek Beigium részére való át­engedésérői. A sikertelen spanyol kísérlet után "azt tehette volna kancellár, hogy a Paceílinéi lévő jegyzéket olyanná a'akitatta volna át, mint amilyent Villabor márki­val közölt. Igazán a gyűlölködés és hiúság magas f 0ka, hogy ezt még ekkor sem cSe'ekedte meg. Pacel.i bíboros szeptember utol­só napjaiban küldte el a Szent­széknek a változatán jegyzéket. A Szent Atya sürgöny! eg kérette a kancellárt, hogy gondolkozzék még és ne ez legyen a biroda om utolsó szava ebben az ügyben. Erre a kancellár és az államtitkár azt vá­laszolták, hogy a német birodalom még nincsen abban a helyzetben, hagy határozott nyí atkozatot te­gyen Belgiumra vonatkozólag. Ez­zel a Vatikán és a birodalmi kor­mány között az érintkezés a vi'ág áitai hőn óhajtott béke szempont­jából "megszakadt. Öh sok mindent talárnak a kutató historikusok a különböző színes könyvekben. Mi­ért nem üit iekkor Stresemann a kancellári Székben. Bizonyára más­ként állna akkor a német biroda­lom terü.eti integritásával együtt a mi édes hazánké is. Straky Henrik. I Remek mulatság AZ APOLLO ma^ujdoinság a Q A KOCATURISTA Ottó Wallburg, MárU Solveg énekes, táncos bohózata 9o, 7o, 5o és 3o filléres helyárakkal Három szabolcsi szerző kedves költeményei kerülnek előadásra vasárnap este a Színházban. — Kálmán Éva csütörtökön dél­után 6 órakor kezdi a diákcsoport tanítását. Tisztviselő és gyermek­csoport. Modem balíettanfolyam. t— 1 • ——— 1 1 • „j, Égy tanulságos árverési kaland Battonyáról jelentik: Egész Battonya községben élénken per­traktálják azt az árverést, amelyet dr. Gábor Gyula battonyai ügy­véd terhére a napokban tartottak meg a battonyai községháza ud­varán. Gábor Gyula dr.-nak ugya­nis nagyobb adóhátraléka van, amelyet ismételt felszólítások dacára sem rendezett. A hét ele­jén azután árverésre került a sor, amire az adóhatóság előre figyel­meztette az ügyvédet. Ám Gábor Gyula erre a határozott figyel­meztetésre sem fizette be a hát­. ralékát, csupán azt Ígérte meg, hogy amennyiben elállnak az árveréstől, ugy 200 pengőt tör­leszt. Az adóhatóság azonban arra való tekintettel, hogy na­gyobb és régebbi hátralékokról van szó, nem fogadta el ezt az ajánlatot, hanem elrendelte az árverés megtartását. A község­háza udvarára behoztak: egy jókarban levő autót, két tehenet, egy teljes előszoba-butort, egy dohányzó készlítet, egy ebédlő­berendezést és megkezdték az árverést. Az árverés eredménye azonban egyenesen megdöbbentő volt, amennyiben az autó 15 pengőért, a két tehén 20 pen­gőért, az előszobabutor 1 pengő 50 fillérért, az ebédlő három pengőért, a dohányzókészlet pe. dig 50 fillérért cserélt gazdát. Az ügyvéd által beigért 200 pengő helyett így mindössze 104 pengő folyt be, de ebbő) is 40 pengőt nyomban kifizetett a hatóság a behordási és árverési költségekre s igy 200 pengő helyett befolyt 64 pengő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom