Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-06 / 226. szám

1932- október 6. MmtáK. | Szóim Mi asztak Simkovics szűcsnél Bundaraktár P WV • • V %f VnMwVlIwl Luther-utca m % A nemzeti munkaterv kormánya Tizenhárom hónapi n#héz kormányzás után gróf Károlyi Gyula helyét a kormányzó legteljes

ebb bizaima birtokában Gömbös Gyula vette át. Egy pillanatig sem tartjuk helyzetét olyannak, amely a nehéz t'e.adatok könnyű megoldását) jelentené. Maga az uj miniszterelnök is érzi a vállára nehezedő terhet, mert első megszólalását is azzai kezdte, hogy nehéz feadat elé* állíttatott. Országunk s

ufyos helyzete mindenesetre egész embereket igényei a gátra, ugy belpolitikai, mint külpolitikai, de különösen gazdasági és szociális vonatkozásokban. Az ország 'közvéleménye nagy várakozással tekint a fiatalabb generáció tehetséges tagjainak 'munkábaállása elé s átjárja az a remény, hogy az uj kormány a régi 'és kipróbált, tervszerűen kiépített s reális vágányokon haladó útirányban frissült erőve',, vasakarattal, hittel, munkabírássá! s gyorsított tempóval kövezi ki "nemzetünk htját, mely imitt-amott mintha már kezdett volna eliszaposodni. Az a nagy várakozás, amely az egész nemzet részérői — állítjuk: — párt, 0

sztály, fe ekezeti és faji különbségtétel nélkül megnyilvánul annái intenzivebb, mert az uj kormány részletekig menő munkatervvé

1 lép a nemzet elé s azt minden erejével megvalósítani kívánja. Teljes- mértékben igazat adunk Gömbös Gyulának abban, hogy ina hosszú időkre kiható programmot összeállítani képtelenség. Ugyan ki vállalkozna ma arra, hogy látnoki szemekkel próbáljon csak egyetlen elkövetkező decenniumba tekinteni s ahhoz próbálná igazítani programmja pontjait. Ma a nemzet a súlyos adottság gondjait nyögve, gazdasági é

s szociáüs enyhülés után vágyakozik s féltő gond dai őrzi elfoglalt áüása posztjain s.;'leíkét a húszmillió magyar sorsáról való gondoskodás vágyakozó akarata tölti ei. A nemzet azért tekint kü'önös figyelemmel az uj kormány minden ténykedése ele, mert meg van győződve arról, hogy a gyors c

seeK vések ideje következett el. Gömbös Gyu'a kormánya ugy beiső, mint külső politikai vonatkozásban birtokában van a nem zeti eigohdolás építménye vastraverzeinek, mely részére iránytszabó i'esz a jövő munkája szempontjából. Ehhez a munkához fennen hirdeti "Gömbös Gyula a nemzeti öncélúság gondo atát, a realitások politikáját, mert hiába kergetnénk délibábokat, azokat csakhamar elűzné az élet könyörte en valósága. A nemzeti munkaterv "nagy reményeket keltő miniszterelnöke hivatalba épése előtt a hírlapokon keresztül informálta eiő

ször a közvéleményt szándékairól s kormánya célkitűzéseiről. Ezek a tervek ma már nagyjából ismeretesek a miniszterelnök szavai után, melyekhez egyelőre csupán azt a megjegyzést füzzük, hogy azok valóban olyan határozottságot, belső átérzést, vas kezű irányító sze lemet igényeinek, mint amilyen tu'ajdonságok letéteményese Gömbö

s Gyula. Ehhez a nagy nemzeti erőmegmozditáshoz bizonyos, hogy át kell formálni a nemzet lelkét. Az a varázslatos kisugárzó erő, mely e főm fik az uj miniszterelnök körébői, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ez a'pezsditő íe'iki tüz acélossá fogja égetni nemzetünk erőtartalékait s megindulhatunk a nemzeti munkaterv programmpontjainak minden vonalon történő megvalósítására. Ehhez a munkához a miniszterelnök testvérként hfv mindenkit. Nem harcról van itt szó, se belföldig se határainkon tuíi vonatkozásban. A közvélemény egész területén át és át rezgett á miniszterelnök hívó szózata s nii nem hinnénk, hogy akadjanak munkabénitó erők, mert most nem pártpolitika szolgálatáról, nem klikkek, csoportok é

s frakciók erőinek próbáratevéséről van szó, mert a közö

s nemzeti céi nem tűr részekre s

zakadt s talán egymással pártos acsarkodásban elő osztályharcot, de fennen követeli a nemzeti erők komoly összefogását. A nemzeti munkaterv meg érdemű, hogy ahhoz az ország mmden munkaereje felgyűrt mg. ujjai, becsületes munkakészséggel köze'edjék. A spanyol békekisérlet sikertelensége 1917-ben Megemlékeztünk a Nyirvidékbea arrói, hogy dr. Michaeíis német birodalmi' kance tár a Berlinben 1917 szeptember 11-én megtartott koronatanács után mellőzte a Szentszéket. Kühlmann urrai, az ő küügyi "államtitkárával' együtt más lépésre határozták ei magukat, mondván, ha a Vatikánnak sikerűi a beiga függetlenség ígéretévé

1'a birodalom és Anglia, illetve az entente államok között létrehozni a békét, akkor miért ne sikerülne az másnak, miért legyen talán éppm a Vatikáné a dicsőség? Michaeíis é

s Kühlmann urak Villabor márkit, a Spanyoi'kormány brüsszmeli követéi találták alkalmasnak a közvetítésre a "Szentszék helyett, öt felhatalmazták arra, hogy az elJenpárttai, tehát Angliával, iílet\e az entente államokkal közölje, hogy a birodalmi kormány hivata'o

tan és kötelezőleg kinyi atkoztatja, hogy Belgium teljes függetlenségét visszaállítja. Az ellenpárttól ennek fejében ugyanilyen nyíatkozatot követei arra vonatkozóag, hogy Németország terű ete teíjcsen épen megmarad. Ezután a birodalom hajlandó tárgyalni a békéről. Ha ilyen felhatalmazást kapott volna XV. Benedek pápa, bizonyos, hogy boldogabb lenne ma a világ. Vínabor márki a neki felajánlott missziót természetesen csak kormánya engedelmével fogadhatta gí. O "tehát Madridhoz fordult. Innen nem a íegkedvezőbb választ kapta. Madridnak valószínűen nem volt ínyjére vállaljn egy ilyen kényes közvetítési "feladatot, amennyiben ott tudtak a pápa ilyen irányú önzetlen és fáradhatatlan munkájáról. Az akkori Madrid nem azonos a maival. Talán nem akarta elkeseríteni a Vatikánt, talán nem akart neki konkurenciát csinálni. A spa»yoi kormány mindössze annyit tett meg, hogy közölte Londonnal, miszerint egy magasállásu berlini személyiség azon kívánságát juttatta kifejezésre, hogy tárgyalna Angliával "a békéről. A személyiség ktiétérő

1, az angolok által annyira óhajtott feltétéiről, a befga függetlenségi íg'éretrői" Madrid nem közölt semmit. Természetes, hogy ebbő' a spanyoi jegyzékből London nem következtethetett a kancellárra és Belgium szuverénitására. Az ango' külügyi 'kormányzat Madridon át Berlinnek erre a jegyzékére azt válaszolta, hogy közelebbi közléseket várna a béketárgyalásra vonatkozó ag. Olyanokat, amelyeket szövetségeseivel megvitatás tárgyá vá tehetne. Ez a kancellárt és államtitkárát nem elégítette ki. A ionaat bizonyára lehetett volna folytatni, de további jegyzékváltás nem történt- így hiúsult meg a sovány és ingatag Spanyol'békeakcíó. Villabor márki "már 1917 szeptember 19-én közölte Michaeis és Kühlmann urakkai a Londonban megtett spanyol lépést és annak sovány eredményét. A pápa közvetítésének a mellőzése számukra tehát kínos kudarcot jelentett, a világnak pedig gigászi károkat. Paceiu nunciusnak, amint megemlékeztünk ró a, a Nyirvidékben szept. 12-én, olyan jegyzéket adott a kancellár a pápa számára, amelyben azt kívánta, hogy Lüttich német kézen maradjon. A nuncius> aki ekkor a spanyol kísérletről és kudarcról semmit sem tudott, nsm küldte ei a jegyzéket a pápának szeptember 19-ig sem. Közben folyton tárgya.t a kancellárral Lüttichnek Beigium részére való átengedésérői. A sikertelen spanyol kísérlet után "azt tehette volna kancellár, hogy a Paceílinéi lévő jegyzéket olyanná a'akitatta volna át, mint amilyent Villabor márkival közölt. Igazán a gyűlölködés és hiúság magas f

0ka, hogy ezt még ekkor sem cSe'ekedte meg. Pacel.i bíboros szeptember utolsó napjaiban küldte el a Szentszéknek a változatán jegyzéket. A Szent Atya sürgöny! eg kérette a kancellárt, hogy gondolkozzék még és ne ez legyen a biroda om utolsó szava ebben az ügyben. Erre a kancellár és az államtitkár azt válaszolták, hogy a német birodalom még nincsen abban a helyzetben, hagy határozott nyí atkozatot tegyen Belgiumra vonatkozólag. Ezzel a Vatikán és a birodalmi kormány között az érintkezés a vi'ág áitai hőn óhajtott béke szempontjából "megszakadt. Öh sok mindent talárnak a kutató historikusok a különböző színes könyvekben. Miért nem üit iekkor Stresemann a kancellári Székben. Bizonyára másként állna akkor a német birodalom terü.eti integritásával együtt a mi édes hazánké is. Straky Henrik. I Remek mulatság AZ APOLLO ma^ujdoinság

a Q A KOCATURISTA Ottó Wallburg, MárU Solveg énekes, táncos bohózata 9o, 7o, 5o és 3o filléres helyárakkal Három szabolcsi szerző kedves költeményei kerülnek előadásra vasárnap este a Színházban. — Kálmán Éva csütörtökön délután 6 órakor kezdi a diákcsoport tanítását. Tisztviselő és gyermekcsoport. Modem balíettanfolyam. t— 1 • ——— 1

1 • „j, Égy tanulságos árverési kaland Battonyáról jelentik: Egész Battonya községben élénken pertraktálják azt az árverést, amelyet dr. Gábor Gyula battonyai ügyvéd terhére a napokban tartottak meg a battonyai községháza udvarán. Gábor Gyula dr.-nak ugyanis nagyobb adóhátraléka van, amelyet ismételt felszólítások dacára sem rendezett. A hét elején azután árverésre került a sor, amire az adóhatóság előre figyelmeztette az ügyvédet. Ám Gábor Gyula erre a határozott figyelmeztetésre sem fizette be a hát. ralékát, csupán azt Ígérte meg, hogy amennyiben elállnak az árveréstől, ugy 200 pengőt törleszt. Az adóhatóság azonban arra való tekintettel, hogy nagyobb és régebbi hátralékokról van szó, nem fogadta el ezt az ajánlatot, hanem elrendelte az árverés megtartását. A községháza udvarára behoztak: egy jókarban levő autót, két tehenet, egy teljes előszoba-butort, egy dohányzó készlítet, egy ebédlőberendezést és megkezdték az árverést. Az árverés eredménye azonban egyenesen megdöbbentő volt, amennyiben az autó 15 pengőért, a két tehén 20 pengőért, az előszobabutor 1 pengő 50 fillérért, az ebédlő három pengőért, a dohányzókészlet pe. dig 50 fillérért cserélt gazdát. Az ügyvéd által beigért 200 pengő helyett így mindössze 104 pengő folyt be, de ebbő) is 40 pengőt nyomban kifizetett a hatóság a behordási és árverési költségekre s igy 200 pengő helyett befolyt 64 pengő,