Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)
1932-10-30 / 247. szám
J^fÍRYlDÉK. 1932. október 30. Végleg kiárusítom minden elfogadható árban a még raktáron levő gyapjúszöveteket, egész finom asztalneműt, törülközőket, damaszt és vászonárukat, Sztorokat, szövetfüggönyöket. Zöldhelyi Tizennyolc évvel ezelőtt Mindszentek napján fölemelkedett Przemysl várának I. számú erődjében Szatke Ferenc népfölkelő és összekulcsolt kezekkel, behunyt szemmel elmondta ez? az imát : Bajtársak! Nem lehetünk otthon, meni láthatjuk a földi csillagok miriádjait, amint régi sirokon ma este kigyúlnak. Nem láthatjuk az anya, feleség és gyermekünk könnyeit, amint virágillatos, de lombjavesztett temetők eldugott zugában zokognak. Csillogó, fényesen diszitett sírok közö-t" azonban szerényen húzódnak meg az elhagyottak sirjai. Nincs aki virággal hintse be, nincs aki kigy ujt sa rajtuk a csöndesen pislogó gyeVtyácskákat. A hidegeji metsző őszi szélben csak két árny ímbolvog, keresnek egy sírhantot, keresik fázva, keresik könnyek között, de csak a lombjavesztett száraz galyak suttognak valamíg csak a száraz avar és sárgult falevetek fölött tovasuhanó hideg szél, meiy messziről — valahonnan, távob északi hegyeken, a Kárpátokon tulról — jöln s regél az árvák es elhagyottaknak, hogy: ne keressétek itt, mert akit ti kerestek, az meszsze-messze, idegen földben, idegen hant alatt nyugszik és alussza örök álmát az elmúlás, a megsemmisülés dicső pillanata óta. Ott vannak a apáitok, férjetek sirjai messze, Galícia véráztatott mezején, ott, azooi a helyen, ahol király- és hazáért hullottak porba s fontak egy-egy babért haláhikkaL abba a nagy koszorúba, melyet a jövő történelme fog unokáink ajkaira adi'nf akkor, amikor a magyar név dicséretéről fog szólni. , Ne sírjatok férjetek és apáitokért, mert felkeresi <ma a bajtársi szereiét a 'hősök sirjajt s elhelyezi rajtuk koszorúját és a dicsőítés gyertyalángjait, hogy fényükkei bearanyozzák a távoli égalj sötét boltozatát s hirdessék, hogy a magyar mindenkoron és minden időkön át szívesen hal meg hazájáért s királyáért és hős módjára esik ét a? ellenséges golyózáporban. Mint szikla, ugy áll az ostrom hevében, nem ismer megadást, nem tür ellenséget hazájának bércei között s zászlóját — melyre esküdött — utolsó csepp véréig védi. Nézzetek bajtársak arra dél felé) Ott, ahol az égbenyúló Kárpátok hófödte bércei emelkednek, — melyek, mikor ide harcolni eljöttünk, még virágillattóL voltak balzsamosak, — ott van a ml hazánk. Nézzétek, a leáldozott nap vörös korongján tul azt a sárga bágyadt fényt! Ott 'pislognak most a kis gyertyácskát s imádkoznak nőnk és gyermekeink mi értünk. Vájjontudják-e már sokan azok közül, hogy kit és mit vesztettek el? Ha tudnák, fájó szívvel, zokogva borulnának le a hideg rö'gife s ainr nak sírnák el elhagyatottságuk és árvaságuk kínos panaszait. Ök szegények nem gyújtanak gyertyácskákat, mert hisznek; his'ík, hogy él a férj, az apa, és most várják őt csöndes estéken meleg családi fészekbe, — gyermekkacagás közé — haza! De sokan nem jönnek már vissza többé, sokan, nagyon sokan itt pihennek a hősök nagy, közös sírjában 1 Itt nincs eie ség, nincs szerető gyermek és anya, kik a frissen hantolt sírokat könnyeikkel áztassák, csak ml vagyunk, az életben maradt bajtársak, akik szeretetüknek e pislogó gyertyafénnyel adunk kifelyezést és helyettük is imádkozunk az ő lelkiüdvökért és a ti nyugalmatokért. Tanuljunk bajtársak! Mert van mit tanulnunk! Az elhunyt hősök, az elesett baitársak véresen porba hullott és örök álmát alvó ho'tiestei fölött boruljunk 'e erre a vérrel szentelt földre és imádkozzunk: Mindenható és örökkévaló Istan! Porba hullott hős bajtársak fölött — megmenekülésünk után — hálatelt szivünk teljes melegéivel fohászkodunk hozzád, hogy fogadd be az elhunytak lelkeit napfényes országodba s mutasd meg nekik a megdicsőülés boldog országát, melyet életük és vérük által értek el. Övezzed mindegyiknek homlokát a halhatatlanság Glóriájával s nyisd meg nekik kegyelmed kincsesházát. Engedd, hogy lelkük — otthagyva napunkén!- paradicsomi tündérkertedet — leszálljon az otthonhagyott árvák- és ózS vegyek hez s vigasztaló csókjaival adassa el a türőket és szenvedőket. Mert szükségük van a. vigaszra azoknak, akik egyedül maradtak, valódi vigaszt pedig csak az tud nyújtani a fájó és nyílt sebekre, akikért köny- . U1 J nyek özöne omlik ma, mert van- j nem gyújthatjuk meg sírjaiknál az nak, kik még nem is tudják, hogy I örc " I II IIHH ők elhagyottak, hogy ők árvák s naponként hozzád esdekelnek, hogy óvjad meg a férjet, az apát a veszélytől. Ezekhez te is szállj mindenható hatalmaddal s világosítsd fel őket, hogy árvaságuk és elhagyatottságuk záloga a mennyboltozat— ra tündöklő betűkkel'van bevése, mert az elesett Jiérj, az elesett apa és fiu a hazáért és királyért vérzett el és halt meg dicső halállal a harcok mezején. Mí pedig, — még élő bajtársai — szintén kérjük Mindenható kegyelmedet, hogy bölcsességedde-i vezesd harcainkat s mutasd meg a világnak mielőbb a béke ola j ágát, szállj le a földre és hirdesd mindenfelé, hogy: »Térjetek haza harcosok remegve váró anyáitok-, feleségetek- és gyermekeitekhez, mert az ellenségből barátok lettek, a harcból — béke lett, most és mindörökké tartó békék Ámen. Tizennyolc év rnult el az elhangzott »Amen« óta Márfoldi József föld míves egész Szibérián keresztül, szo moru fogsága alatt is magával hordozta ezt a megtépett foszladozott imát, azt kérdezte tőlünk, amikor átnyújtotta leközlés végett, szerkesztő urak, ugye nem tart mindörökké ez a béke ?... Mert ez nem béke... Odaát tul a határokon a föld alatt könnyesnek a csonttá aszott koponyák, mert nem vihetünk sírjaikra egy szál virágot, mert nem gyujthatju' örökké tartó világosságot, Áldozás a jóságnak Irsay Gusztávnak ajánlom Ki a Idők mások sorsát, változásán, de Ján. íev. II 16. Akinek pedig van mibíl élni a világon és elnézi, hogy az ö atyafia szükségben van és elzárja attól az ő szivét, miképsn marad meg abban az Isten szeretete ? lelkeden viselted, fájhat a lelked. Te, dús portádat íSj a szelek, megtépték, Árvizek sodorták, onnan,, ami érték. S pusztulását látva, idegen portáknak, Szép, ősz fejed felett, ott borong a bánat. ...A tol tudta nélkül, jobb kezed jósága, De nagyon hajlik még, most is a jóságra. Kérkedő gőggel, Te nem k űrt ölsz jóságot, Mennyivel szebbek így, a titkolt jóságok. Farizeuskodók! így Szépek a példák, Ha hallgat a lárma, s a szív mutat példát. MESSE. Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202-43., 294-34. Sürgönyeim: Hotelist, — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. Minden szobában központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46 os kocsikkai, 776—38 Mit kell tudni a vorhenyröl A vörheny, sarlach fertőző, ragályos betegség, mely lázzal, hányással, torokfájással hirtelen kezdődik és az arc kivételével fokozatosan az egész testre kiterjedő, élénkpiros, aprópettyes kiütéssel jár. A kiütések pár napi fennállás után keletkezésük sorrendjében elhalványodnak, közben a láz is fokozatosan csökken és megkezdődik* a heteken át tartó lemezes, pikkelyszerű hámlás. A betegség gyakoribb szövődményei: középfül-, nyakmirigy- és vesegyulladás, ritkábban izületi és szíw burokgyulladás. A betegség kórokozója még nem teljességgel Smert, bár kutatásával az utóbbi években az orvosi tudomány nagy haladást ért el. A mér gesebb jellegű, gennyokozó baktérium csoportjába tartozik kórokozója. Közvetlen a betegről, közvetve a beteggel érintkező személyek és tárgyak utján jut a torokgaratürbe, ahol torokgyulladást előidézve, mérge az egész szervezetet elárasztja és megbetegíti. A továbbierjedés meggátlásában legfontosabb szerepet tölt be a beteg gyors elkülönítése a fertőzőképesség megszűntéig, amely a hámlás fennállásáig, kb. 5— 6 hétig tart. A betegség kiállása után ruhák, ágynemüek, mindéin tárgy, mely a beteggel érintkezett, fertőtlenitindő, természetesen a lakás is. A fertőtlenítés formáimnál, szub imátoldattai történhetik. A ruhanemüeket 100 foknál magasabb forró levegőben fertőtlenítik a fertőtlenítő intézetekben. Különösen fontos az enyhe leofiyásu e setek felismerése, imíert ezek is veszélyessé válhatnak fektetés és megfelelő kezelés elmulasztása folytán, vesegyuTadáH" és egyéb szövődmények keletkezésére. Itt is ,.2iint más fertőző betegségnél, kézmosás, toroköblögetés, beteglátogatás elkerü'ése stb. e'engedhettlen kellékei a védekezésnek. A sarlach e'lent védoltásokat ís próbálták tömegesen bevezetni, de az eredmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Sokkal nagyobb jelentősége va* a súlyosabb esetekben mindenkor alkalmazandó szérumoltásoknak, melyek nek eredménye a diphteriánál tapasztalható széiUTioltások eredményének hatásosságával vetekedik. E szérum töké'etes tése és alkalma'ásának szélesebb körben való bevezetése a legújabb kutatások vívmánya. dr. — A Pesti Tőzsde 16 oldalas uj száma a nctm éti munkaprogram mai foglalkozik és közű Kárdár Gusztáv, Katona Lajo s igazgatók nyilatkozatait. Lukács József és a Drasche peréről, a Svájcban levő vagyonok sorSáró', a párisi tőzsdekrachróí, a.', ásványvizháboruujabb íoidu'atairói szenzációs riportokat közöl a lap. Csupa friss és eredeti í.iformácíót közöl a textil, vegyészeti, vas- és gépipari, biztosítási "és vidéki hitelélet rovat is. Fontos árupiaci, értéktőzsdei információk egészítik ki a kitűnően sikerűit uj számot. — Csont evéipapír, finom minőségben, e egáns^ sárgás színben husz darab selyembélésű bo.ítékkai egy pengő az Ujságbo'tban.
