Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-27 / 218. szám

<1 JSfYÍRYIDEKL 1932 .szeptember 27. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara egyhangú választással dr. Murányi Lászlót emelte az elnöki székbe Az aj elnök székfoglaló beszédében az ügyvédség belső erőinek fokozását, alközömbösség ellen való küzdelmet, a lateinerek közös gazdasági frontjának megteremtését sürgette Vasárnap délelőtt 10 órakor élénk érdeklődés mellett tartotta meg a Nyíregyházi Ügyvédi Ka­mara közgyűlését a kir. .törvény­ház esküdtszéki termében. A köz­gyűlésen dr Schön Viktor kamarai alelnök a fájdalom és részvét ben­sőséges szavaival "mutatott rá ar­ra a csapásra, amefy a Nyíregy-, házi Ügyvédi Kamarát elnökének, dr Fráter Ernőnek elvesztésévé 1 érte. Jellemző szavakkai méltat­ta az elhunyt etaok személyiségé­nek ért élteit, a kartársak iránt való megértő szeretetét, majd javasolta, hogy Fráter Ernő dr elnök érde­meit foglalja a Kamara Jegyződ­könyvbe és festesse meg arcképét. Ezután kegyeletes szavakkai pa­lántálta ei "az alelnök dr Fodor Mór ügyvédet, akinek emlékét jegyzőkönyvi megörökítésre java­solta meleg szavakkal. Az alelnök Szavait a közgyűlés gyászának je­léül állva hallgatta meg és javasla­tait határozatba foglalta., Ezután az u]' elnök megválasz­tása következett. Két szavazatsze­dő küldöttséget választottak, az egyiknek tagjai, Goldmann József dr, Landau Ernő dr és Bálint Ist­ván dr, a zárt borítékban érkezett szavazatokat vették számba, a má­sik küldöttség, amelynek tagjai Süvegh János drj Vass Jenő dr és Fuhrmann Lajos dr voltak, a sze­mélyesen leadott szavazatokat vet­ték át és számlálták meg. A szavazás után dr Schön Vik­tor alelnök kihirdette a választás eredményét, amely szerint a Ka­mara tagjai 129 Szavazattal egy­hangúan dr 'Murányi Lászlót vá­lsztották elnökké. Az uj elnökért küldöttséget menesztettek, amely­nek tagjaival, dr Szegeedy Gyula és Porkoláb dr ügyvédekkei zú­gó és ünneplő éljennel fogadottan jelent meg dr Murányi' László. Az uj 'elnököt dr Schőn Viktor alel­nök ,majd a közgyűlés nevében Szegedy Gyula tiszteletbe^ a ;elnök Üdvözölték .Mindketten rámutat­tak 'arra, hogy az ügyvédség mai helyzetében, amikor már már a mindennapi kenyér megszerzése is kétségessé Tesz, a kamarai elnöki állás nemcsak disz. hanem súlyos kötelességek válla'á sa. Rámutattak arra is ,hogy mély bizalommal, nagy szellemi "és érköl"c si értékei­nek ismeretében választották el­nökké dr Murányi Lászlót, akitői harcos lendületet, megértő szerete­tet, bölcs vezérséget várnak. Az üdvözlésekre Murányi László dr hatásos programmbeSz édben vá­laszol. Mindig szereimese volt az ügy­védi hivatásnak, életének legszebb píiianata az, hogy elnökké válasz­tották kartársai, de örömét fájó rezignációvaf homályosítja az a tu­dat, hogy két koporsó volt lépcső­foka annak, hogy ide léphetett. — Fiúi Szeretettel idézi meg volt mes­terének, Járossy Sándor dr-nak emlékét és a tragikus hirtelenség, gel elhunyt Fráter Ernő drt, mmt volt tanítványát aposztrofálja. Ag­godalmát okozza a feladat gigászi volta ís jói tudja,, hogy kartár­sai gyakorlati "eredményeket vár­1 nak. Élénk színekkel* festi' az ügy­védellenes hangulat tüneteit, majd a következőket mondja: Ilii az oka az ügyvédellenes hangulatnak Az ügyvédség sohasem élt válsá­gosabb, küzdelmesebb, vigasztala­nabb napokat, mint éppen most. Nem elég a belső válság, a túlzsú­foltság, az értéknivónak ezzel járó csökkenése, n em elég az ország megcSonkitottsága, az ebből eredő gazdasági nyomorúság, mely már végpusztulással fenyeget, mert a kereseti féhetőségek forrásait ei­apasztotta; hanem mindenütt és minduntalan olyan ellenérzéssel, olyan ügyvédellen es hangu'attai ta­lálkozunk, amit csak részben in­dokolhat a gazdasági válságból származó tömeghisztéria. E-en tuimenöleg egyene se n gyűlölködés­sel, hitelrontással, tudatos ferdí­tésekkel, a demagógia fegalanta­sabb jelenségeivel "ke'i "Szembe szát­lanuk. n | Ezt látva, önkéntelenül is az a kép jut eszembe, ami égy hóinie­zőn vágtató, farkasoktól üldözött szánt ábrázof, aminek szorongatott utasai pokrócot dobnak a farka­EIső teendő: emelni az ügyvédi kar belső erejét Tisztelt "Barátaim! A gyógyítás­nak legelső biztosítéka; a bajok felismerése, megállapítása és lep­lezetlen őszinteséggé 1" való feltárá­sa. Hiba, Sőt a mai Viszonyok kö­zött bűnös taktika volna a kelle­metlen igazságok elhallgatása. Be keli ismernünk tehát, hogy súlyos belső bajaink legfőbb oka : a Jcar értékének csökkenése. Az ügyvédi létszám megdöbbentő felduzzadása nemcsak a jövedelmek felaprózó­idásához vezet, hanem — mint triin_ tien infláció — a kar erkjöicsi tő­kéjének Öerairáiódásához is. Ha egy láncot tulhosszura nyújtanak, I gyakoribbá válnak a gyengébb ' láncszemek, amik a lánc régi ere­jét, ellenállását, teherbírását csök­kentik . , ' Bármilyen nehéz és kmos fel­adat legyen is, n em szabad haboz­ni, amikor egy-egy ilyen gyenge láncszemre bukkan unk. Jói "tudom, jói érzem hogy ez a kénye s pont,' amire nézve tőlem kartársa® ha­tározott programmot varnak. — Qszlntén kijelentem tehát, hogy az összesség, a kar érdekében nem szabad — adott esetben — az operáló kés használatától Sem visszariadni, atrnVef a fertőző ke­levény t kivághatjuk .De viszont azt is ki kei. jelentenem, hogy a mai viszonyok között ezt az operáló kést csak a legnagyobb óvatosság­gal ,a konkrét eset körülményeinek legszorgosabb vizsgálata után és csak akkor szabad használnunk, ha más segítség nincsen. Hogy az or­vosi hasonlatnál maradjak, s 0k! olyan esetet láttunk már, amikor egy ilyen csúnya ke'evény nem ok­vetlenül a szervezetnek belső, ori­ginális fertőző ttségébői, hanem más okból jelentkezik, vannak például éhség kelevények is. Ilyen e setben a baj kevésbbé drasztikus módon, az elgyengült sz ervezet megsegíté­sével 'is orvo so!ható íesz és csak; furor kir ut-'gik us javallatná a kés használatát. Ez a hasonlat azt hl. szem burkolt formája m'eí'ett is világosan beszél. "Különben is az) az eivem, hogy magáimmal szemben a legridegebb, a legtuizottabban szigorú követelményeket állíthatom és állítom is fel, de ezt másokkal szemben általános zsinórmértékül inem használhatom. Akinek tiszté­néi fogva mások felett ítélnie kefi, sohase feledje a törvényesség fa­gyos szigorát a szeretet melegé­vei enyhíteni. De az erköfcsi nívó emelése mellett a s Z ellemi színvonal emelé­séről Sem Szabad megfeledkez­nünk, ezt is programmba keli vennünk. A részletekre még ráté­rek. Abból indulok ki, "hogy nin­csen hazánkban egyetlen olyan élethivatás, egyetlen olyan társa­dalmi osztáfy sem, mely elő­döktői értékesebb örökséget vett volna át. mmt az ügyvédi rend. Ezeket az értékeket az elődök év­századok alatt gyűjtötték össze. — Azokat gyarapítani, vagy legalább is maradéktalanul utánoznunk kö­vetkező nemzedéknek átadni: be­csületbeli ,sőt nemzeti "kötelessé­günk, mert ellenkező esetben ép­pen ugy megvetésre méltók len­nénk, mint azok, akik az őíoK vérévei 'és kardjával szerzett föl­det kártyacsatákon, vagy mulatók­ban fecsérlik el. Hadat keli üzennünk a bűnös közönynek sok közzé, hogy míg azon maia-> kodnak, ők egérutat vehessenek. Sajnos, sokan vannak a mai ma­gyar közélet szánjának utasai kö­zött, akik, hogy magukat mentesít­sék, ennek a pokrócnak a Szere-* pét szánták az ügyvédi karnak és az éhesen csaholó, a szenvedéstől és szenvedélytől vérbeborult Sze­mű farkasok prédájául* akarnak oda dobni bennünket. Ezek ellen a belülrőf és kívülről egyaránt fenyegető veszedelmek ellen ke ^felvenni a küzdelmet. — Ennek a sikere azonban nem €gy> embernek, nem is néhány ember­nek odaadó, kitartó munkájától függ .sikerre eredményre csak ak­kor számíthatunk, ha az ügyvédség egységes, erős, át nem törhető belső frontját kialakítjuk és ezzel a belső értékben és erejében is megnevekedett nagyszerű hadse­reggel indulunk harcba az ügyvéd­ség erkölcsi és anyagi 'értékeinek visszaszerzéséért. Amint már említettem, legeiső és legfontosabb feladatunknak te­kintem — a kar belső értékeinek helyreállítása mellett _ az egysé­ges ügyvédi front kialakítását. — Hadat keli üzennünk annak a bű­nös negligenciának, annak a sor­vasztó nemtörődömségnek, amit — -— sajnos — igen s 0k kartársunk tanusit az egyetemes kan érdekek iránt. De még inkább a harcot és pedig pusztító, kímé­letlen harcot ke'i folytatnunk azok ellen, akik akár üres elmek, akár társadalmi vagy anyagi ''előnyök kedvéért árulóivá válnak a közös ügyvéd érdekeknek. Nemcsak szó­val, hanem retorziókkal is figyel­meztetni keli őket, hogy ha va­laki anyagi",vagy társadalmi előnyt jeientő állásba jutott is, mégis el­sősorban ügyvédnek kell éreznie magát, mert ezt a pozíciót is el­sősorban ügyvédi íziivoltának kö­szönheti, tehát ei nem hanyagol­ható kötelességei vannak a kar­ral 'szemben, amihez tartozni 'sze­rencséje van. Az ügyvédi szolidaritás emelése, az ügyvédi továbbképzés érdeké­ben, a kamarai tagok és a kama­rai vezetőség közötti kapcsola­tok 'erősítése, közvetlenebbé 'téte e céljából azt tervezem, hogy min­den hónapban ,előre megállapított helyen és időben összejövete'eket rendezünk egyrészt tudományos, vagy gyakorlatias jogszolgáltatási | témák ismertetése ,másrészt ak­tuális kari "kérdések megvitatása céljából. Gyakrabban keli felkeres, nünk a vidéki központokban mű­ködő kartársakat is hasonló ösz­szejöve'telek tartása céljából és azért is, hogy speciális helyi kí­vánságaikat megismerhessük és az illetékes tényezőkkel" való közvet­len érintkezés és tárgyalás révén megvalósíthassuk. Emellett érintkezést fogok ke­resni a tábla területén működő másik vkét Kamara vezetőségével is, a .Kamarák közötti összejőve-, telek megbeszélések rendszeresíté­se végett, hogy közös céljainkat — az egységes fellépés révén — a Siker nagyobb reményévei vihes­sük előre. De még itt sem akarok megállni. Abból indulok ki, hogy az ügy­védség mostoha helyzete nem egyedül álló, nem sporadikus Je­lenség, hanem része annak az ál­talános társadalmi nyavalyának, aminek mindannyian, de legfőkép a szabad pályán működő intellek­tuális osztály tagjai, szenvedő alanyai vagyunk. A nemzet gerin­ce, a társadalom "legértékesebb ré­sze: az ügyvédi, orvosi, mérnöki stb. kar egyformán a megásott sir széfén áll, Valamennyi felett meghúzták a lélekharangot. A fizikai munkásoknak a fog­lalkozási 'ágak szerinti' Speciális érdekeket Szolgáló szakszerveze­teik mellett meg vannak az egye­temes munkás érdekeket védő szervezeteik is. _ Megtaláljuk ezt, más foglalkozási ágaknál is. A gazdáknak, iparosoknak, kereske­dőknek a küíörríbözS tagozottság mellett szintén meg van az a kö­zös szervük, ami' a speciális érde­kek figyelembe vétele mellett az összesség érdekeinek zászlóhordo­zója. Egyedül a lateinereknéi, a szabad pályán lévő intellektuelek néi nélkülözzük eddig ezt a -kö­zös szervet és ennek hiányában ez a -társadalmi osztály nem is ' ké­pes egységes erő kifejtésre. Szervezkedjenek a íateinereK Sok mindenféle oka ighet finnek a negatívumnak, de leginkább még­Js az a természetszerű idegenkedés, amit a teljesen, vagy túlnyomóan polgári mentalitású mtefiektuei osz tály tanúsít a szociaüstaizü moz­f almakkai, intézményekkei szem­en. Bevallom, hogy magam is ne­hezen tudom legyőzni ezt az ide­genkedést és a belém neve't ,es z­mék hatása alatt visszariadok minden olyan megmoz du l á s t ó 1, •. ami az egyetemesség hátrányára,, egyes kiválasztott társadalmi osz­tályok külön érdekeit hangsúlyoz­za. Azonban számolnunk keli az adott viszonyokkal, számolni kell a társadalom többi osztályainak megmozdulásával, hogy ne mond-» jam: osztályharcával. Hiába len­nénk mi pacifisták, a legideálisabb efvi elgondolás gacára nevetséges Don Quijotte-okká. váínánk,ha kör­nyezetünkben mindenki' más mi­litarista és imperialista. A szónok ezután érdekes egyen­let hasonlattal bizonyítja be az osztályöntudat kihangSuiyozá sának fontosságát, majd a következőket mondja: Amikor tehát az egyes társa­dalmi óSztályok mai "öldöklő élet­halál harcában azt szeretném, ha a szabad foglalkozású inteíiek­Folytatása az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom