Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-18 / 211. szám

Nyíregyháza, 1932. szeptember 18. Vasárnap lalll. évfolyam. 211. sz POLITIKAI NAPILAP IRH Előfizetési árak helyben és vidéken : hra 2 P 56 f. — Negyedéire 7 P 50 f. gzám éra: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította : JÓBA ELEK FeJelés szerkesztő: VSRTSE K. ANDOR A piros virágszegélyű Simonyi-utca Amidőn a szülőváros, nagyszülöttének emlékét^ díszes ünnepség közepett. felújítja, — a feles huszáriezsedes dcbrecenS. állomáshelyén véghezvitt dolgainak egy pár adatára emlékezünk. Tanácsi határozatok, hírlapi közlemények, szájba gyományok képeznek hozzá lelőforrást. Egyik debreceni újságíró (Baikányi Szabó Lajos^ Debrecen helyneveiről tett közé tanulmányt. Említést tesz a nagyerdő szélénél Simonigátról. "Szerinte a francia'háború befejezése után, 1816 évben Simonyi (.Simoni) József huszárezredest ezredével Debrecenbe küldötte a katonai parancsnokság. Debrecen homokbuckás környezettel bírt. 1814-ben nyitották meg a hatalmas terjedelmű Sesta szőlőskertet. Ennek a kertnek keleti széle. a Péterfia-utca folytatása, járhatatlan hepe-hupás atcaresz Volt. A nagyerdő ezen a töretlen utcarészen volt felkereshető- Simonyi óbester szerette a. .csodás természetet. A Nagyerdőn e&kor még nem volt sem fürdő, sem vendéglő. A mai fürdőház előtt látható fenyves helyén táborisátor állott, tágas udvarral, sövénykeritéssel, Simonyi ezredes rendelkezése folytán. Vidám élet költözködött a Simonigátra, amint nevéről elnevezte a debreceni lakosság. Az utat a magistrátus hasította ki, de semmi vonzó hatással nem volt a nagyerdei kirándulókra. Simonyi óbester 1819 nov. 24-én levelet küld a tanácshoz, amelybeD hatszáz jegenyefát kér, s 6 a saját »tulajdon alkalmatosságaiéval, »a mostani még engedelmes

1 ilöőbe!n« elültetését vállalja. A ne

mes magistrátus a levélre nem válaszolt. November 30-án megírta sürgető levelét. 1820 január 7-én a harmadikat. A dolog lényege az, hogy Simonyi ezredesnek sürgetésére a tanács tervbevette a város északi részének, — amely tájra költözködött az egyetem, — rendezését, szépészetét. Jegenye, juhar, szil, nyárfák kerültek a széles útra. Négyes fasor közepére jött a szekérút, két oldalt a gyalogjáró- A fasor mellett ekkor még Kertek nerű voltak. Ma Debrecen városr legszebb villaépitkezésü városrésze itt látható. A legtömegesebb vasárnapi, ünnepi felvonulás ezen az utcán történik a Nagyerdő pázsittal borított tölgyesei alá, a páratlan szépségű strandfürdőbe. Simonyi ezredes pénzadományozásával kezdett ugart törni. Erre az 1819 jun. 5-én fölvett tanácsjegyzőkönyvi határozat a történeti adat. A jegyzőkönyvet a város életében nagy szerepet játszott későbbi polgármester, Poroszlay Frigyes irta. A levél maga bepil'gmltátsr: enged Simonyi ezredes lelkivilágába. A jegyzőkönyvi pont ez: »A Méltóságos báró Simonyi József Ö Nga a f. hónap első napján költ nagytiszteletü levelében az iránt kereste meg a Magisztrátust, hogy a Városnak könnyebbségére, szolgálatjára és a város díszítésére lehessen, a sétálás kedveért a várostól a Nagyerdőig menő utat kívánja elkészíttetni és ezen munkára a maga részéről kétszáz frtot ajánl, azzal a bizalmas kéréssel, hogy a Magisztrátus a dolgozó rabokat a városnak minden praejudiciuma és consequentiája nélkül, azon utak ké« szitésére rendelné ki.« A becses és barátságos levél felolvasása után Polgármester ur jelentette, hogy Ö Nga a levélben .kitett summát effective által is adta, melyet, hogy hova tegyen, az iránt kér tanácsi rendelkezést. A tanács határozott: »Valamint eddig is kész a Magisztrátus Ö Nagyságának kérését teljesíteni, nevezetesen pedig azon útnak, mely az egész közönségnek hasznára, kiváltképen pedig a város díszítésére fog lenni, az előkészítésében segítségül fog lenni a tanács, megbízza polgármestert, hogy az említett útnak jó renddel való elkészítésére elegendő rabot rendeljen ki. Az ajánlott kétszáz forintot pedig, mivel a cél a város díszítését és a publikum hasznát szolgálja, senátor Vetsey Sámuel áJtal visszaadja, minden közcél Szolgálatára, a munka végrehajtását a magisztrátus vállalja.» A tanács a hozott határozattal azt kívánta példaadólag szolgálni, hogy ott, hol a kőznék teszünk hasznos szolgálatot, ne egy ember "hozzon áldozatot, hanem a töm

eg lépjen közbe és segítse sikerhez a kitűzött célt. Az ezredes, miként a dolgok fejlődéséből látra lehet ne

m neheztelt a pénz visszaszármaztatásáért. Megértette a tanács határozatát. Később írott leveleiben sehol nem tesz említést a tanács határozatáról. Hanem igen, sürgette az ut rendezését, fásítását, a fák őrizését, öntöztetését. A tanács Fünnender Fodor Sámuel erdőmestert bízta meg a kérdés tanulmányozásával, hogy az aloe épsége és szépsége felől okosat találjon ki. Az erdőmester lovas-csősz alkalmazását hozta javaslatba, aki ügyelne nemcsak a fasorra, hanem a temetőkre és a város körüli töltésekre is. A Hessen—Homburg lovasezredet 1823. okt. 5-én Tamopolba helyezték át. Eltávozott ezredével Simonyi óbester is. (Itt megnSsült és született fia, b. Simonyi Lajos aki a magyar politikai életben nagy munkásságot fejtett ki, gróf Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Tisza Kálmán államférfiakkal volt politikai véleményen. Egy izben a balközép pártból kilépése után pártiának vezérférfia volt.) Az 1 829 őszén "Simonyi ezredes már az aradi fogságban szenvedett A katonai történet föl 'fogja deríteni azt, szennyes osztrák vádaskodás, — hiszen magyar volt testben-lélekben, — keserítette meg élete végnapjait. A magyar nép lelkében kitörülhetetlen ét a vitéz Simonyi óbester emléke. Debrecen magisztrátusa a nevéről nevezett utcát piros szőnyegvirággal szegélyezteti. A napolconi hadjáratok vitéz hősének neve, emléke sohasem volt Debrecenben kegyeltebb, emlegetettebb, mint ma, amikor elhalálozásának századik évfordulóján kegyeleti ünnepet tart a szülőváros, Nagykálló. Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : S«6cfceayÍHát 9. szám. — Telefonszám: 1 3S. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. A Simonyiiféfe aloét megemésztette az idő vasfoga. Mikor az ősi sötétbe borult fákat gyökerestől kiemelték a földből, 1890. márc. 26-án a »Debrecen« szemfüles munkatársa így irt: »A Simonyi óbester áltat ültetett nagyerdei akácfasort gyökerestől kipusztították. E vandalizmust könnyes szemekkel nézi az erdő minden barátja « Ma már ez az újságíró is megváltoztathatja Ítéletét. A világháború hőseinek emlékoszlopával záruló Simonyi-utca szebb, mini valaha volt. A wagrami csodás haditényt tevő huszárezredes hős fiaival ott él a szoborban. A Simonyi utca pirosszegéiyü utvonala odavezet nagy, viselt dolgokról elmélyedni, történeti nagyidőkre emlékezni. A Simonyi óbester által ültetett nagyerdei akácfasort felcserélte a kegyeletes hála szépséges aloéval piros virágszőnyeggel.. . A felujulást örvendező szemekkel nézi az erdő minden barátja. Bökényi Dániel. Munka — vagy segélyezés ? Ma már Szeptembert irunk és veszedelmesen közeledik a téi munkanélküliségével* és ebből keletkező nyomorával. Ma már minden tényező tisztában van azzal, hogy munkát keli adni. Egyrészt, hogy megelőzzük a munkanélküli segélyezés jellem és erkölcsromboló hatását, másrészt a munkával ehenértéket termelünk, ami maradandó. Tavaszi cikkemben, mint kínálkozó munkaalkalomra rámutat tam a sóstói strandfürdő kiépítésére és az Érfolyó medrének "rendbehozatalára. Nem állítom, hogy a sóstói strand kiépítése kizárólag az én eszmém volt, de megjósoltam, hogy ennek kiépítésével a város egy jól jövedelmező objektum birtokába jut. El "ís készült és beigazolódott. A Nyírvíz-csatorna, az Érfolyó meder rendbehozatalának azonban ne

m akadt pártfogója, pedig az van legalább is olyan fpntos, mmt a sóstói strand, sőt közegészségügyi és városrendezési "szempontból messze előtte áll. , Nézzük csak, miről van itt szó? Az Érfolyó a Bródi vámtói'a vágóhidig körülbelül 2 kilométer hosszban s

Zeh "ár a várost. Szükség volt erre a csatornára a múltban, hogy az Érkertek magasan fekvő talajvizét levezesse, de szüksége lesz rá a városnak a jövőben, mert ha rendbehozzák, az általános csatornázásnál, mint főgyűjtő csatornát veheti igénybe, s ezáltal *a csatornázási költséget tetemes ösz_ szeggei fogja csökkentem. Mai állapotában, poshadt, iszapos medrével, omladozó partjaival, lassú folyásával 2 km- 'hosszMMMHHI ban fertőzi'meg a város levegőjét és milliárd számra termeli a szúnyogokat. Ez így tovább nem maradhat! A rendezés szerintem nagyon egyszerű: kiszedni 'az iszapot, és lesülyeszteni á medert cca egy méterrel, ézzei az egész környék talajvize lejebb szállana 1 méterrel. A napokban is voltam a Széchenyi és Jósa András utcában, tehát elég távol" eső részeken, olyan épületekben, ahoi "tavasszal feljön a pincébe a viz. Ha 1 méterrel lejjebb száll "a talajvíz szintje, ezekbe a pincékbe ne

m J^het fei "többet a víz s az épületek és azok levegője egészséges lesz. A lesüfyesztett és előkészített mederbe ezután lerakunk olyan vas. beton idomokból összeállított, felül "szélesedő fenékrészt, a

mely a folyó átlagos vízmennyiségének megfelel, cca 10.000 négyzetméter át

mérettef. Ezen betonfenék felett a partot lejtősen képezzük ki és bevetjük nedvességet kedvelő és összefonódó gyökérzetü fűmaggal. Ebben a mederben a víz kellő lejtés mellett — gyorsari folyna, kristálytiszta maradna, nem terjesztene bűzt és nem termelne szúnyogokat. A Toldy-utca, hol az Ér végig folyik, ugy van méretezve, hogy a két parton fásitott sétányt is lehetne létesíteni, s idővei ez lehetne a város legegészségesebb és legszebb utcája. A folyóméterenkénti költség — számitásom szerint — kikerülne 25 —30 pengőből, az egész tehát 50— óo.coo pengőbe kerülne. A költségek egyrészének vállalásától nem

1 Ara. 16 fillér