Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-17 / 210. szám

JSrtrÍRYIDÉK. Néhány szó a sertéspestisről Irta: Metf. Vet. Dr. Mindenki szomorúan tapasztal­hatja, hogy a sertéshús és a sza­lonna'ára nap tői-napra rohamosan e melk-edik,' mert a kínálat csekély* hiszen napról-napra fogy, pusz-i tui a sertésállomány, nincsenek sertésfelhajtá-ok a vásárokon a zár­iatok miatt­Aki sertést tart, annak számolnia ken a 'egáXtalánosabb ragályos és fertőző sertésbetegséggel, a ser­téspestissel. Ez eíler. tehát véde­kezni kei' mindenkinek saját érde­kében. Hogy az elkülönítés, lezárás nem ioo százalékos intézkedés, azt szomorúan tapasztalhatja mindenki, mert hiszen a beteggel való köz­vetlen vagy közvetített érintkezé­sen kivül "(lábbeli, ruha, kéz, stb. viszi 'tovább) a tovább fertőzés szempontjából a patkányok, ege­rek, csirkék, verebek, varjak, ebek, macskák, szúnyogok, tetvek, bol­hák, stb. is Szóba jöhetnek. D e első helyén keh 'említenem a fer­tőzött sertés húsát, illetve a vizet, amelyben a fogyasztásra szánt hust (megmosta a gazdasszony s vélet­lenül vagy szándékosan a sertés vödrébe öntötték, vagy az udvarra öntötték ki, ahoi az olbói kijáró sertés felnyalta., — Tehát cSupán elkülönítéssel s zárlattal íie m óv­hatjuk meg sertéseinket a pes­tistől. Hanem egyetlen bevált védeke­zési eljárás a vegyes, vagy más­néven úgynevezett szimultán ol­tás. Mindenkinek, aki sertést akar tartani, vagy tovább akar hizlalni' annak saját érdekében be kell ol­tatnia sertéseit, vagy pedig csak olyat szabad vennie, am e Iy már ilyen szimultán oltásban részesült. A szimultán oltás lényege: a sertéspestis vérsavónak és prae­paráít pestises vérnek egyidejű, de az áíat különböző testrészein tör­ténő bőralatti "beoltása. A vérsavó protekciója alatt a legenyhébb át­vészelés létesítése, amely erőteljes védettségnek (immunitásnak) ad he lyet. A védettséget bizonyos reak­ció árán érjük ef, amely reakció az oltás után a 6—IÖ nap között szo­kott lefolyni "'(bágyadtság, rosszabb étvágy, hányás, esetleges has me.' ftés stb. tünetek között). Elhullás is" előfordulhat, de csak kivétele- J sen s legfeljebb 0—3 s záza ékig. Nagyobb vesztességek is előfor. hatnak a következő 'esetekben: 1. fiatai váasztási malacoknál, ezért 3—4 hónap az a kor, amikor ol­tunk rendszerint; 2. ha egyéb be­tegségek legyengítették a sertések ellenálló képességét; 3. ha sertés­pestis van már az udvarban, tehát ha ni'.r fertőzött az udvar, ahol oltanak. Az oltás után körülbelül 3 hét .múlva lesz a beoltott sertés vé­dett, azaz immúnis a sertéspestis ellen s ezen védettség legalább 1 évig tart. Köztenyésztésre Szol­gáló kanok, valamint a kocák ter­mészetesen évenkmt újra oltandók fésűnek akkor, mikor az udvarban a többi sertést oltják. Oltani' lehet bármikor, 4 hóna­pos kortói "kezdve, de mivel suly Szerint keli az anyagot adagolni, legjobb, de legolcsóbb is 3—4 hó­napos korban oítani. Az oltóanyag sajnos drága, bár az elmuit év óta lényegesen mérsé­kelték az árát. Vemhes kocák olthatok, csupán a vemhesség utolsó hónapjában le­vőket nem oltjuk, szoptató kocákat nem oltjuk, hanem meg "keli Várm az elválasztást, a ma!acoknár pe­dig a 4. hónapot. Ha veszély van egy udvarban, akkor a szopta^ kocákat a veszély tartama alatt csupán vérsavóval oltjuk, azaz vél jük addig, a mig a szimultánozás lehetősége be nem következik, már beteg állatok sem vér savóval, sem 1 szimWtánozássai inen gyógyíthatók meg. Legokosabb tehát a betege­ket amennyiben a törvények meg­engedik, husna értékesíteni, d? hangsúlyozom, hogy csak a vágó­hídon szabad ezeket fevágm. Miután igy röviden megvilágí­tottam, hogy a nagy kárt okozó sertéspestis a sertések természetes tartásából kifolyólag terjed ilyen nagy mértékben, épen ezért egyet­len védekezési eljárás ma a szi­multán oHás. Tehát íegjobb< akaratom szerint csupán ezt ajánlhatom mindenki­nek, akit érdekel. Két milliót várnak a stiühaltét hitelezők Nyíregyháza Ingaiianaiból Eladó a Sorosa épülete. — Eddig háromszázezer pengő folyt he a! eladott ingatlanokból Nyíregyháza képviselőtestü ete tegnap délután 3 órától este 8-ig tartó közgyűlésén elfogadták a vá­rosnak hitelezőivel kötött h.teirög­zitő egyezményét. A közgyűlést dr Bencs Kálmán kir. koi'mányfőianác'os, polgármes­ter a Hiszekegy imájával nyitotta meg. Bejelenté; ei során kegyelettel áthatott szavakban emlékezett meg dr Fráter Ernőnek, a Nyíregyházi Ügyvédi Kaa mra elnökének el­hunytáról. A kiváló képviseíőtestü­leti tag emukét jegyzőkönyvben örökítik meg és hozzátartozóihoz részvétnatot intéznek. Bejelentette a polgármester, hogy megalakult az Alföldi Bizottság nyíregyházi csoportja és megemlékezett Bern­stein Béla dr főrabbi jubileumáról, amelyen a város örömmé. Szemlél­te a társadalmi' összefogás impo­záns megnyilatkozását. A képvi se­lőtestü.et elhatározta, hogy a ju­biláló főrabbi érdemeit jegyző­könyvben örökíti még, jubileumán üdvözli és errői "jegyzőkönyvi ki­vonatban éltesiti. Ezután rátért a közgyűlés a tárgysorozatra, amelynek étén Tóth László aljegyző feío'vasta dr Szmrecsányi "Lajos érseknek a képviselőtestület üdvöizlö iratára küldött köszönő táviratát, m ajd több miniszteri és törvényhatósági jóváhagyó határozat tudomásulvé­tele következett. Az első vitára a Steiner Vúmos üzerni'gazgatónak juttatott végki­elégítés ügye adott alkai mat. Szűcs Jenő dr és Mikecz Ödön dr állást foglaltak a végkielégítés el en. — Szűcs Jenő dr ülesen kritizálta az üzemi gazdálkodást, mire Énekes János prelátus igazgatósági tag ki­mutatta, hogy az üzem azért ner; mutathatott feí jobb eredményt, im.ert a város nem adott m egfeíe ó forgótőkét. Dr Ben cs Kálmán ^polgármester rámutatott, hogy a pénzintézett Kczpont revizorainak clis merő je­lentései azt bizonyítják, hogy az üzemi'r. t. vezetése és tevékeny­sége kifogástalan vott. A Pénzin­tézeti Központ tanácsa azonban :ugyan csak a forgótőke szükségét hangoztatta, m'ert ennek hiányában a-o üzemek előbb-utóbb akciókép­telenek lesznek. A vita hevében Szűcs Jenő dr arra ragadtatja magát, hogy ő itt felszólalásaiban »pem a maga sze­kerét tolja«, mire az elnök erélyes felszólítására a sértő kifejezést visszavonta és megkövette érte a képviselőtestü etet. A végkielégítés ügyében végű' is szavazással döntött a képvise­lőtestület és 26 szavazattal 14 el­lenében elhatározta, hogy a 10.000 pengő végkielégítést mé tá'iyosság; okokból megadja az üzemigazgató­nak. A közgyűlés életbevágóan fontos tárgya a város hitelezőivei folyta­tott hitelrögzitő tárgya á^ok ered­ményének kérdése volt. A város a képviselőtestü et fe, ha talrn a z á sár a, a belügy- és a pénzügyminisztérium kiküldöttének je eníétében hossza­I s tan tárgyalt tizennégy hitelezőjé­vel és sikerült megegyezésre jut­ni a stillhalte kérdésében. Szohor Pái főjegyző ismertette a bonyo­ru t ügyet és szórói-szóra feovastaazt a hatalmas szerződéstervezetet, a­ínely a megegyezést írásba foglalja. A tizennégy pénzintézet, iletve vála'at J932. végéig stiühaltét ad a város kereken négy és fél miUió pengő adósságára, ugy, hogy a váio ;nak se l n tőke sem kamattör­lesztést eddig ne m keli fizetnie és a felgyü'em ís ft kamatokat az év végén a tőkéhez csatolják. Ezzel szemben a varos hét millió pen­gő hiteikefetie j eiz'áögbekebeLezést biztosit a tizennégy hitelezőnek,^ akik egyenlő ranghelyen szerepé­nek a betábíázásban. A megegyezés szerint Nyíregyháza köteles ennek az esztendőnek végéig két mü'tö értékű ingatlant elidegeníteni, ugy« hogy az ingatlanokért befoyó vé­telár a tartozások törlesztésére a Nyír egyházi' Takarékpénz • ár Eg e ­sületnek, a hiteiezók megbízottjá­nak pénztárába folyik be és a 1 a­karékpénztár Egyesület a befoyö összegeket a hitelezők között el­osztja. Szeptember gégéig 500.000 a további három hónap alatt 1.500.000 pengő értékű ingatlant kéli eladnia a városnak. A polgárm e ster javasolta a Szer­ződéstervezet elfogadását é' elható tárgyalás után elfogadásra ajánut­ták a képviselőtestüetnek a sti'i­halte javaslatot a szakosztályok is. A már eladásra ldjelölt ingatlano­kon kívül eladja a város a Vaj Ádám-utca és Véső-utca sarkán le vő házat, az Eötvös és Csiliag­utca sarkán levő házasbelsőséget, a Kál.ai "és a Honvéd-utca sarkán lévő házat, a régi vásárteret, az orosf ut menti házhelyeket és a Korona száló épületét. A javaslathoz" elsőnek SzücS Je • nő dr szólott elsőnek és e,ís merés­séi méltatta a polgármesternek fá­radozását, a'meüye'r "a nehéz prob­lémát megoldotta. Felemelte szavát a »hite'ltatárjárás« et.en, ameiy­lyei a közületek pénzügyi helyzeté­ben eljárnak. A kormánytól azt várjuk, hogy a mint a magánosokat védi ,'nyúljon a hóna a á a bajba jutott közületeknek is adósvédő m­tézkedésekkef. Kovách Elek nagyszabású be­szédben nru.at rá azokra az okokra, amelyek a várost az adósságok útjára vitték. A város a kulturális és városfejlesztési progra mm vég­rehajtását azzai 'a nagy céllal vé­gezte, hogy a polg.lrság kereseti lehetőségét növelje. Ebben a jó­szándékban és mindenkit örömmel eltöltő íendü'etben s enkisem szá­míthatott a gazdasági fyelyzet le­romlására, a terme és, a fogyasztás válságára, a terményárak csökke­nésére, sorozato-i elemi csapásokra. Mindezek emberi számításon kívül es őtényezők, amelyekért s enkít fe­lelősségre vonni nem lehet. Ezu'án a hitelrögzitő egvezmény lélektani "jelentőségét méltatta Ko­vách Elek dr és a beálló nyugaifmi helyzetet a további .megoldás kez- . 1932. szeptember 17. detének látja. Javasolja azonban a 'képviselőtestü étnek, hogy a tör­vényhatóság utján forduljon a kormányhoz, sürgetve az autonom testületek szanálását, Tóth Páf kir. törvényszéki tanácselnök, majd Bencs Kálmán dr és Szohor Pál' felszólalása után a képviselőtestület elfogadta a hkélrögzitő egyezséget és Kimon­dotta ,hogy a legjobb akarattal igyekszik eleget tenni annak a fel­tételnek, hogy év végére a kért összegben eladja a ki'sze melt in­gatlanokat. A határozat megnyugvást fog keltem "a városban a stiühaltét 'il­letően, fé ünk azonban, hogy a kit müíió pengő nem folyik be év vé­géig, mert mióta a város megkö­tötte a megegyezést, már annyira romlott a gazdasági helyzet,' itt Szabolcsban a terméskárok, a buza és a burgonya p usztulása miatt, hogy aligha lcs z pénz a városban ingatlanok vételére. A stülhalte év végéig tart és 1933 január i-tői megkezdi 'a város a két miliióvai lecsökkent tartozá­sok 'fizetését a törvényesen köve­telhető ka matiáb mellett. A közgyűlésen fontos tárgy volt annak bejelentése, hogy a váios ed­dig mmtegy 300.000 pengő értékű ingatlan megvételére kapott aján­latot. Ezeket az ajánlatokat Szent­pétery Endre dr és Szohor Pál ís­ímertették. A képviselőtestület ti­zennyolcszor egymásután névsze­rinti szavazással döntött az ingat­lanok e adása kérdésében. Nagyobb vita csak az Épitő Ipar ajánlatánál fejlődött la. Az Épitő Ipar is hite­lező, a város 360.000 pengővei tar­tozik néki és most megveszi a régi vásárteret, a Folyást, a Bethien­utca végén lévő városi házakat, to­vábbá a bazárépületet. A régi'vá­sártéren házépítésre alkaí mas tel­keket árusít ki majd és utat épít­tet. Többen a feíszó.aók közül fél­nek a város külső terjeszkedésétől, mások a házépítések gyors meg­indulásától a lakások bérének csök­kenését várják és ettől féltik az amugy is nehéz helyzetben levő házigazdákat. Vannak azonban fon­tos érvek, a mely ek a vásártéri par­cellázás meilett szólnak, igy első­sorban a munktanélkü-iség csökken­tése a meginduló építkezésekkel. Bálint István dr ipartestületi ügyész felszólalására a po gái'mes­ter megnyugtatóan jelentette ki, hogy az esetleges építkezéseknél fcsakis a helyben iparosok jöhetnek számításba. Ezt határozatba is foglalták. Az esti "órákig elnyúló közgyű­lésen behatóan foglalkoztak a helybei termelők és iparosok piaci helypénzfizetésének rendezésével i>. A polgármester javaslata az, hogy év végéig maradjon meg az eddigi átalányrendszer, de akik egy es ese­tekben fizetnek, azok számára ad­jon a város ötven százalékos mér­séklést. Pápay Mihály a gazdák nevében a helypénz egészében való törlését kérte, Zomborszky Dáméi az ipartestület diszeínöke pedig !m egdöbbentő adatokat tárt fei a házukat elvesztő, kenyér nélkül va­sámapozó nvi egyházi kisipa rok­ról és a jövő évtől a helypénzekbeil generális könnyítést kér. A város a polgármester javasla­tát elfogadta, miután az elnöklő Szohor Pál "főjegyző azt a meg­nyugtató kijelentést tette, hogy a helypér.zügyet a város rövidesen közmegnyugvásra rendezi. A közgyűlésen nagy megdöbbe­nést keltett az a bejelentés, hogy a nyíregyházi vámhivatalt megszün­tetik. A k&zgyüíéfr a I^geié'yeseb­ben tiltakozik a nyíregyházi ke­reskedelemre és közgazdasági életre m egbénítóan s uíy 0s csapásfc jelentő les z, mert a vámhivatal je-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom