Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-07 / 202. szám

JSftÍRYIDáK. •iijjg^p&i Országos érdeklődés központjába került Nyíregyháza az Alföldi Bizottság vándorgyűlése alkalmából Az Alföldi Bizottság nyíregyházi vasárnapi vándorgyűlése olyan • nagyarányú volt, hogy városunk országos érdeklődés központjába került. A kongresszus anyaga olyan nagy, hogy egyszerre nem is tu­dunk beszámolni róla, s mert célunk az, hogy teljes, kimerítő tudósítást hozzunk erről az országos esemény­ről, kénytelenek vagyunk azt rész­letekben hozni. A vándorgyűlés vasárnap dél­előtt háromnegyed n órakor kez­dődött a sóstói vendéglő nagy­termében, a melyet zsúfolásig meg­töltött az érdeklődők tömege. Az elnöki székben Kiebelsberg Kunó gróf ny. m. kir. kultuszminiszter, az Alföldi "Bizottság elnöke .foglalt helyet, míg tőle jobbra Káljay Mik. lós dr. ny. m. kir. kereskedelem-' ügyi államtitkár, balra pedig Er­dőhegyi Lajos dr. főispán ültek. Az emelvényen lévő hosszú asztal­nál égy sereg előkelőség foglalt helyet, s amikor a közönség már teljesen elhelyezkedett, Virányi Sándor alispán emelkedett szólásra és a következőket mondotta: j|s Szabolcsvármegye közönsége ne­vében igaz és bensőséges szeretet­tel üdvözlöm a kongresszus tagjait és annak elnökét gról Kiebelsberg Ku­nó volt közoktatásügyi minisztert, örömömnek adok kifejezést afelett, hogy Szabolcsvarmegyét, illetőleg Nyíregyházát jeiöltélc ki 'a /jelen­legi vándorgyűlés színhelyéül "s a kongresszus működésére Isten ál­dását kérem. Az alispán Szavait hosszantartó éljenzés követi, majd Kiebelsberg Kunó gróf, az Alföldi Bizottság elnöke szólal föl és a következőket mondja általános figyelem köze­pette : Tisztelt Vándorgyűlés 1 Itt meg­jelent barátaim nevében is, akik idejöttünk az ország különböző ré­szeibői és a fővárosból, — kö­szönetet mondok az alispán ur sza­vaiért s kérem, hogy engedjék* hogy bevezetőül röviden vázoljam, miért tartjuk szükségesnek egy Or­szágos Alföldi Bizottság alakulá­sát és mik a mi céljaink. Minden egé'szséges államszerkesztésnek és áliamépitésnek egyik leglényege­sebb alapelve az, hogy az ország és állam egyes részeinek a szintje között arány legyen, mert az ál­lam épületének egyes részeiben mutatkozó igen nagy eltérés meg­bosszulja magát. Aki "ismeri ennek az országnak a közállapotait, aki beutazza Magyarország egyes ré­szeit — sajnos, igen kevesen utaz­zák be, mert sok magyar ember van, aki "jobban ismeri példám Salcburgot, Bc ureuthot, mint a sa­ját országát, — annak ei keli is­mernie, hogy az Alföld az ország többi részeivel szemben elhagya­tott helyzetben van és ezen segíteni keli. Evekkel ezelőtt a porosz kultusz­miniszter látogatást tett Ma­gyarországon s akkor én őt kö­rülvezettem az ország egyes részei­ben, eljöttünk Szabolcsmegyébe is s felhívtam a porosz kultuszminisz­ter figyelmét az Alföld egyes ré­szeire. A porosz miniszternek kü­lönösen az alföldi utak rendezett­sége ragadta meg figyelmét. A lá­togatást később viszonoztam és ak­kor ő vezetett engem Németország egyes részein keresztül s mikor ott körüljártunk, akkor szereztem tu domást olyan szervezetről, mely ál­lamilag megszervezve önkormány­zattal 'rendelkezett, módjában ál­lott felemelni szavát egész Wesztfáha vagy más országrészek érdekében. Ilyen fejlődés Magyar­országon is volt, mert tudjuk, hogy a régi országgyűlések egyes tagjai külön-kü'ön a Dunáninnen, a Du­nántui, a Tiszáninnen és Tiszántúli vármegyék letárgyalták az egyes őket érintő pon tokat és csak azután került az a plenáris ülés elé. Magyarország szervezete régóta centralizálva lett s azóta a kép­viselő pid. csak a maga kerületét és kerületének érdekeit képviseli. Nálunk igen elterjedt szokás az, hogy egyes emberek nagy töm egCk nevében szólalnak fel, hivatkoznak arra, hogy ők ennyi "és ennyi ezeí ember nevében beszélnek, dc ha megkérdik tőlük, hogy ki az, aki érdekeinek a képviseletével "őket megbízta, akkor kitűnik, hogy csak a maga véleményét tolta fel "és Igyekezett azt a nagy tömegek véle­ményeként feltüntetni. Ezek a gondolatok vezettek ben­nünket arra, hogy próbáljunk meg egy Alföld'. "Bizottságot fejlesztem, melynek tagjai 'függetlenül minden politikai pártállástól, feleme.ik sza­vukat, akiket nem lehet sarokba szorítani és akik beszélnek az Al­föld érdekében. Szükséges, hogy legyen egy szer­vezet, mely nem mandátumot kér a néptől, hanem erőt akar hozni a vidéknek. Ilyen szervezetnek szán­tuk mi ^z Alföldi "Bizottságot, <' mely megyérői-megyére, városról­1 városra megy, mindenütt tájékozó­dik a helyi • szükségletek felől s abból megcsinálja az Alföld szük­ségleteinek képét s felemeli sza­vát a képviselőházban, felsőház­ban, bármely más illetékes helyen, amely aluírót felfelé kapván m eg bizalmát és erejét, olyan dolgokat fogunk vele megcsinálni, m e'yek megtelelnek az Alföldi Bizottság működéséhez iüzött várakozások­nak. Hogy ennek az országrésznek ja­vát előmozdíthassuk, az Alföldi mondja el hatalmas beszédét, ame­lyét az alábbiakban közlünk: Oly kérdésekről fogok beszélni, — mondotta — melyek tulajdonké­pen nemcsak a m' Alföldünk prob­lémái az egész sokat szenvedett, megcsonkított m ai 'Magyarország­nak. Hogy mégis az Alföldi Bi­zottság ülésének keretében mon­dom ei, az talán természetes, mert ahogy gróf 'Kiebelsberg Kunó e'ő­adásában mondotta, nagy különb­ség van 'fejlettség tekintetében az egyes országrészek között nálunk is. Különbségek vannak a szenve­dések és bajok terén. Ez az ország­rész, a Tiszahát egész Magyaror­szágnak nagyol;-ik harmadát ké­Bizottság ugy szervezkedik, hogy megyérői-megyére, városról-városra jár, ott megalakul a helyi "bizottság és az kiküldi azután a maga tag­jait, ebből alakul meg az Országos Bizottság, mely beszélni fog az egész Alföld nevében. [ Ma a világhelyzet olyan, hogy az első sorban a gazdasági "kérdé­sek állanak és az Alföldi Bizott­ság, programmja is ennek megfe­lelően első sorban gazdasági kér­dések megoldására irányul. Igen tisztelt Uraim! A végén még csak "annyit, hogy én ennek a mozgalomnak vezetését barátaim kívánságára azért mertem vállal­ni, mert ahhoz, hogy valaki valami­re vállalkozzék, nem ambíció keh, hanem aktivitás és csak akkor le.­het egy üggyel foglalkozni, ha az ember egyszer annak már szolgála­tában. volt s 10 éves miniszterségen főtörekvésem az Alföld művelődé­si viszonyainak rendezése volt. Működésem alatt Szabolcsvár­megyében 376 iskolát létesítettem s kár, hogy többet nem állott mó­domban létesíteni. "£n próbáltam nemcsak szóval, a sajtóban tollai, hanem tettei ts küzdeni az Alföld érdekeiért és ezért ^bizonyos üldö­zésnek voltam kitéve. De az a m ! eg H győződés, igen tisztelt uraim, a történelem is arra tanit. hogy ve­rejtékcsepp, vér- és könnycsepp nélkül nagydolgokat nem lehet vé­gezni, adott erőt arra, hogy minden támadást elviseljek s én büszkén szenvedtem az üldöztetést, mert meg voltam győződve, hogy amit tettem, azt a Nemzet érdekében cselekedtem. Ugyan evvel "az odaadással "és ugyan avval 3. tetterővel bőgőin szolgálni a Bizottság érdekeit. Ezek ben voltam bátor ismertetni a mi bizottságunk törekvéseit és céljait s ebben a bizottságban • .nndenki szóhoz jut, aki a m^ga jndolatait tehetséggel képviseli. A mai ülésünk szc .okául sike­rült megnyerni "Káiiay Miklós ny. álamtitkár ura t, aki felkérek, hogy előadását megtartani "szíveskedjék, Bencs Kálmán dr. m. kir. kor-, mányfőtanácsos polgármester köz­ben bejelenti azoknak a nevét, akik távolmaradásukat kimentették, kö­zöttük dr. Geduly Henrik ev. püs­pököt. Ezután pezi — fegc 1 jár a szenvedések­ben. Ezek a problémák, melyek ha általánosak is, legelső sortján alföldi problémák, mert itt keli a leggyorsabban segíteni, itt a leg­nagyobbak a bajok és ide keli a leggyorsabban segítem, itt a ieg­|nagyobbak a bajo!" és ide keli min­den segítségnek összefutni. Ezekben' a bevezető szavakban gróf "Kiebelsberg Kunónak köszö­netet mondok, mint annak az em­bernek, aki már egy évvei ezelőtt felismerte a segítés szükségessé­gét, s városról-városra, megyérői­megyére járja ezt az országrészt és hirdeti, hogy minden jóakaratu segítség összpontosuljon itt és 1932. szeptember 1. nyújtson segítő kezet mifelénk, az alföldi magyar nép Télé. Igen tisztelt uraim! Az Alföld kérdéseiről szólv ? kimerülnek és visszatérnek az ;k a pro,_'órnák, me­lyeket talán ehetséges .',»nne az Alföid fejler..léséhez tartó > tech­nikai feladatainknak nevez 1. Ilye­nek -1 csatornázás, viz'szaj lyozás, vizie vezetés, öntözés, a ;zifcesek javítása, azután vasutak :s kes­kanyvágán 11 vonatok kiej uése, az úthálózat í jiesztése, az erdősí­tés, a lege ők megjavítása, a t«r­mejés átszervezése, gyümö'csterme­Iés, stb., stb. Nagyon fontosaknak tartom eze­ket a kérdéseket, nem tudok be­lenyugodni, "hogy ezek 'a rossz gaz­dasán viszonyok miatt elodáztaSr sanaic, hiszen mego' 'ásuk nagy se­gítséget jelentene nunkanélküll­séggct szemben ís, őt, forgalmat pumpálna az Alföld elpetyhüdt éle. tébe. De most még nem ezekkel akarok foglalkozni. Ezek ha meg­valósítandó dolgok ís, mégis csak a jövő problémái, mert kihatásaikban sem azonnai jelentkeznének. Ma mmden nemzet eletében há­rom kérdés áü élőtérben: A gaz­dasági, a kulturális és a szociális kérdések ezek. Nem választhatók el egymástól, egyszerre o'dandók meg, mert ha nem együtt halad­nak, nem kielégítően eredménye­sek, sőt bajt is csinálnak. Ami Ú',Í egy nen zetre, az ál' egy országrész re és - ;y az alföldi "hazánkra is. A kulturális helyzetünkről be­szélei elsősorban, mert ebben vol­tunk a legjobban elmaradva, mert itt volt a legsürgősebb szükség intézkedésre és itt történt 13 a leg­több. Ha ugyan Ugy felismertük volna a teendőket a gazdasági és szociális feladataink tekintetében, mint ahogy Kiebelsberg Kunó gróf felismerte a kulturális szük­ségességeket, ugy ma sokkal előbb­re lennénk. Ma is való, hogy el­kerülhetetlenül szükséges volt az ötezer népisko'a megépítése és meg szervezése épen ugy, mint a klini­kák kifejlesztése, ami egyedül tett-e lehetővé, hogy a szegény ember is magasabbrendü orvosi kezelésben részesüljön. Kulturá !":. készült­ség, iskolázotts-.'.g nélkül nem íe­hetséges termelés, hisz ennek egyik alapfeltétele a fogyasztás, a kulturigények kielégítésére való vágy — de nem lehetséges szociális biztonság és nyugalom sem, mert az emelkedett élet ehetőség világá­ban a kultúra rnagasabbrendüsége nélkül, nincs béke, nincs munka, ha a materiális tendenciát ne m ellensúlyozza a lelki és szellemi kultúra. Ma itt az Alföldön az analfabe­tizmus, az elemi iskolai tanítás meg van oldva. Ei lehet mondani, hogy az elemi ismeretek megszerzéséhez mindenki aránylag kedvező felté­telek mellett hozzájut. Az iskoláz­tatás terhei e'lég súlyosak, ugy a szülőkre, mint a közületekre, itten meg segítségre van szükség. A községi háztartások kibírhatatlan­terheinek egyrészét az iskolák léte­sítésével és fenntartásával előállott tartozások és ezek kamatai képezik. Ennek megoldása a községi'háztar­tások rendezésével keli, hogy be­következzék. — BeíratásoK a vertsétié zongo­raisKoíába. Vertse K. Andorné Volkmann Róza zongoraiskolájában (Luther-ház B. épület, II. em. 8. ajtó] a beratkozások megkezdőd­tek. ' i i k ujak és használtak legkedvezőbb fizetési fel­tételek mellett kaphatók. Használt kerékpárt _____ ____ újra becserélek, vagy veszek. Rádió-kerékpár Ker. Vállalat Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Hagy László Telefon 561

Next

/
Oldalképek
Tartalom