Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-07 / 202. szám

JSftÍRYIDáK. •iijjg^p&i Országos érdeklődés központjába került Nyíregyháza az Alföldi Bizottság vándorgyűlése alkalmából Az Alföldi Bizottság nyíregyházi vasárnapi vándorgyűlése olyan • nagyarányú volt, hogy városunk országos érdeklődés központjába került. A kongresszus anyaga olyan nagy, hogy egyszerre nem is tudunk beszámolni róla, s mert célunk az, hogy teljes, kimerítő tudósítást hozzunk erről az országos eseményről, kénytelenek vagyunk azt részletekben hozni. A vándorgyűlés vasárnap délelőtt háromnegyed n órakor kezdődött a sóstói vendéglő nagytermében, a

melyet zsúfolásig megtöltött az érdeklődők tömege. Az elnöki székben Kiebelsberg Kunó gróf ny. m. kir. kultuszminiszter, az Alföldi "Bizottság elnöke .foglalt helyet, míg tőle jobbra Káljay Mik. lós dr. ny. m. kir. kereskedelem-' ügyi államtitkár, balra pedig Erdőhegyi Lajos dr. főispán ültek. Az emelvényen lévő hosszú asztalnál égy sereg előkelőség foglalt helyet, s amikor a közönség már teljesen elhelyezkedett, Virányi Sándor alispán emelkedett szólásra és a következőket mondotta: j|s Szabolcsvármegye közönsége nevében igaz és bensőséges szeretettel üdvözlöm a kongresszus tagjait és annak elnökét gról Kiebelsberg Kunó volt közoktatásügyi minisztert, örömömnek adok kifejezést afelett, hogy Szabolcsvarmegyét, illetőleg Nyíregyházát jeiöltélc ki 'a /jelenlegi vándorgyűlés színhelyéül "s a kongresszus működésére Isten áldását kérem. Az alispán Szavait hosszantartó éljenzés követi, majd Kiebelsberg Kunó gróf, az Alföldi Bizottság elnöke szólal föl és a következőket mondja általános figyelem közepette : Tisztelt Vándorgyűlés 1 Itt megjelent barátaim nevében is, akik idejöttünk az ország különböző részeibői és a fővárosból, — köszönetet mondok az alispán ur szavaiért s kérem, hogy engedjék* hogy bevezetőül röviden vázoljam, miért tartjuk szükségesnek egy Országos Alföldi Bizottság alakulását és mik a mi céljaink. Minden egé'szséges államszerkesztésnek és áliamépitésnek egyik leglényegesebb alapelve az, hogy az ország és állam egyes részeinek a szintje között arány legyen, mert az állam épületének egyes részeiben mutatkozó igen nagy eltérés megbosszulja magát. Aki "ismeri ennek az országnak a közállapotait, aki beutazza Magyarország egyes részeit — sajnos, igen kevesen utazzák be, mert sok magyar ember van, aki "jobban ismeri példám Salcburgot, Bc

ureuthot, mint a saját országát, — annak ei keli ismernie, hogy az Alföld az ország többi részeivel szemben elhagyatott helyzetben van és ezen segíteni keli. Evekkel ezelőtt a porosz kultuszminiszter látogatást tett Magyarországon s akkor én őt körülvezettem az ország egyes részeiben, eljöttünk Szabolcsmegyébe is s felhívtam a porosz kultuszminiszter figyelmét az Alföld egyes részeire. A porosz miniszternek különösen az alföldi utak rendezettsége ragadta meg figyelmét. A látogatást később viszonoztam és akkor ő vezetett engem Németország egyes részein keresztül s mikor ott körüljártunk, akkor szereztem tu domást olyan szervezetről, mely államilag megszervezve önkormányzattal 'rendelkezett, módjában állott felemelni szavát egész Wesztfáha vagy más országrészek érdekében. Ilyen fejlődés Magyarországon is volt, mert tudjuk, hogy a régi országgyűlések egyes tagjai külön-kü'ön a Dunáninnen, a Dunántui, a Tiszáninnen és Tiszántúli vármegyék letárgyalták az egyes őket érintő pon

tokat és csak azután került az a plenáris ülés elé. Magyarország szervezete régóta centralizálva lett s azóta a képviselő pid. csak a maga kerületét és kerületének érdekeit képviseli. Nálunk igen elterjedt szokás az, hogy egyes emberek nagy töm

egCk nevében szólalnak fel, hivatkoznak arra, hogy ők ennyi "és ennyi ezeí ember nevében beszélnek, dc ha megkérdik tőlük, hogy ki az, aki érdekeinek a képviseletével "őket megbízta, akkor kitűnik, hogy csak a maga véleményét tolta fel "és Igyekezett azt a nagy tömegek véleményeként feltüntetni. Ezek a gondolatok vezettek bennünket arra, hogy próbáljunk meg egy Alföld'. "Bizottságot fejlesztem, melynek tagjai 'függetlenül minden politikai pártállástól, feleme.ik szavukat, akiket nem lehet sarokba szorítani és akik beszélnek az Alföld érdekében. Szükséges, hogy legyen egy szervezet, mely nem mandátumot kér a néptől, hanem erőt akar hozni a vidéknek. Ilyen szervezetnek szántuk mi ^z Alföldi "Bizottságot, <' mely megyérői-megyére, városról1 városra megy, mindenütt tájékozódik a helyi • szükségletek felől s abból megcsinálja az Alföld szükségleteinek képét s felemeli szavát a képviselőházban, felsőházban, bármely más illetékes helyen, amely aluírót felfelé kapván m

eg bizalmát és erejét, olyan dolgokat fogunk vele megcsinálni, m

e'yek megtelelnek az Alföldi Bizottság működéséhez iüzött várakozásoknak. Hogy ennek az országrésznek javát előmozdíthassuk, az Alföldi mondja el hatalmas beszédét, amelyét az alábbiakban közlünk: Oly kérdésekről fogok beszélni, — mondotta — melyek tulajdonképen nemcsak a m' Alföldünk problémái az egész sokat szenvedett, megcsonkított m

ai 'Magyarországnak. Hogy mégis az Alföldi Bizottság ülésének keretében mondom ei, az talán természetes, mert ahogy gróf 'Kiebelsberg Kunó e'őadásában mondotta, nagy különbség van 'fejlettség tekintetében az egyes országrészek között nálunk is. Különbségek vannak a szenvedések és bajok terén. Ez az országrész, a Tiszahát egész Magyarországnak nagyol;-ik harmadát kéBizottság ugy szervezkedik, hogy megyérői-megyére, városról-városra jár, ott megalakul a helyi "bizottság és az kiküldi azután a maga tagjait, ebből alakul meg az Országos Bizottság, mely beszélni fog az egész Alföld nevében. [ Ma a világhelyzet olyan, hogy az első sorban a gazdasági "kérdések állanak és az Alföldi Bizottság, programmja is ennek megfelelően első sorban gazdasági kérdések megoldására irányul. Igen tisztelt Uraim! A végén még csak "annyit, hogy én ennek a mozgalomnak vezetését barátaim kívánságára azért mertem vállalni, mert ahhoz, hogy valaki valamire vállalkozzék, nem ambíció keh, hanem aktivitás és csak akkor le.het egy üggyel foglalkozni, ha az ember egyszer annak már szolgálatában. volt s 10 éves miniszterségen főtörekvésem az Alföld művelődési viszonyainak rendezése volt. Működésem alatt Szabolcsvármegyében 376 iskolát létesítettem s kár, hogy többet nem állott módomban létesíteni. "£n próbáltam nemcsak szóval, a sajtóban tollai, hanem tettei ts küzdeni az Alföld érdekeiért és ezért ^bizonyos üldözésnek voltam kitéve. De az a m

!

eg

H győződés, igen tisztelt uraim, a történelem is arra tanit. hogy verejtékcsepp, vér- és könnycsepp nélkül nagydolgokat nem lehet végezni, adott erőt arra, hogy minden támadást elviseljek s én büszkén szenvedtem az üldöztetést, mert meg voltam győződve, hogy amit tettem, azt a Nemzet érdekében cselekedtem. Ugyan evvel "az odaadással "és ugyan avval 3. tetterővel bőgőin szolgálni a Bizottság érdekeit. Ezek ben voltam bátor ismertetni a mi bizottságunk törekvéseit és céljait s ebben a bizottságban • .nndenki szóhoz jut, aki a m^ga jndolatait tehetséggel képviseli. A mai ülésünk szc .okául sikerült megnyerni "Káiiay Miklós ny. álamtitkár ura

t, aki felkérek, hogy előadását megtartani "szíveskedjék, Bencs Kálmán dr. m. kir. kor-, mányfőtanácsos polgármester közben bejelenti azoknak a nevét, akik távolmaradásukat kimentették, közöttük dr. Geduly Henrik ev. püspököt. Ezután pezi — fegc 1 jár a szenvedésekben. Ezek a problémák, melyek ha általánosak is, legelső sortján alföldi problémák, mert itt keli a leggyorsabban segíteni, itt a legnagyobbak a bajok és ide keli a leggyorsabban segítem, itt a ieg|nagyobbak a bajo!" és ide keli minden segítségnek összefutni. Ezekben' a bevezető szavakban gróf "Kiebelsberg Kunónak köszönetet mondok, mint annak az embernek, aki már egy évvei ezelőtt felismerte a segítés szükségességét, s városról-városra, megyérőimegyére járja ezt az országrészt és hirdeti, hogy minden jóakaratu segítség összpontosuljon itt és 1932. szeptember 1. nyújtson segítő kezet mifelénk, az alföldi magyar nép Télé. Igen tisztelt uraim! Az Alföld kérdéseiről szólv

? kimerülnek és visszatérnek az ;k a pro,_'órnák, melyeket talán ehetséges .',»nne az Alföid fejler..léséhez tartó > technikai feladatainknak nevez 1. Ilyenek -1 csatornázás, viz'szaj lyozás, vizie

vezetés, öntözés, a ;zifcesek javítása, azután vasutak :s keskanyvágán 11 vonatok kiej uése, az úthálózat í jiesztése, az erdősítés, a lege ők megjavítása, a t«rmejés átszervezése, gyümö'cstermeIés, stb., stb. Nagyon fontosaknak tartom ezeket a kérdéseket, nem tudok belenyugodni, "hogy ezek 'a rossz gazdasán viszonyok miatt elodáztaSr sanaic, hiszen mego' 'ásuk nagy segítséget jelentene nunkanélküllséggct szemben ís, őt, forgalmat pumpálna az Alföld elpetyhüdt éle. tébe. De most még nem ezekkel akarok foglalkozni. Ezek ha megvalósítandó dolgok ís, mégis csak a jövő problémái, mert kihatásaikban sem azonnai jelentkeznének. Ma mmden nemzet eletében három kérdés áü élőtérben: A gazdasági, a kulturális és a szociális kérdések ezek. Nem választhatók el egymástól, egyszerre o'dandók meg, mert ha nem együtt haladnak, nem kielégítően eredményesek, sőt bajt is csinálnak. Ami Ú',Í egy nen zetre, az ál' egy országrész re és - ;y az alföldi "hazánkra is. A kulturális helyzetünkről beszélei elsősorban, mert ebben voltunk a legjobban elmaradva, mert itt volt a legsürgősebb szükség intézkedésre és itt történt 13 a legtöbb. Ha ugyan Ugy felismertük volna a teendőket a gazdasági és szociális feladataink tekintetében, mint ahogy Kiebelsberg Kunó gróf felismerte a kulturális szükségességeket, ugy ma sokkal előbbre lennénk. Ma is való, hogy elkerülhetetlenül szükséges volt az ötezer népisko'a megépítése és meg szervezése épen ugy, mint a klinikák kifejlesztése, ami egyedül tett-e lehetővé, hogy a szegény ember is magasabbrendü orvosi kezelésben részesüljön. Kulturá !":. készültség, iskolázotts-.'.g nélkül nem íehetséges termelés, hisz ennek egyik alapfeltétele a fogyasztás, a kulturigények kielégítésére való vágy — de nem lehetséges szociális biztonság és nyugalom sem, mert az emelkedett élet ehetőség világában a kultúra rnagasabbrendüsége nélkül, nincs béke, nincs munka, ha a materiális tendenciát ne

m ellensúlyozza a lelki és szellemi kultúra. Ma itt az Alföldön az analfabetizmus, az elemi iskolai tanítás meg van oldva. Ei lehet mondani, hogy az elemi ismeretek megszerzéséhez mindenki aránylag kedvező feltételek mellett hozzájut. Az iskoláztatás terhei e'lég súlyosak, ugy a szülőkre, mint a közületekre, itten meg segítségre van szükség. A községi háztartások kibírhatatlanterheinek egyrészét az iskolák létesítésével és fenntartásával előállott tartozások és ezek kamatai képezik. Ennek megoldása a községi'háztartások rendezésével keli, hogy bekövetkezzék. — BeíratásoK a vertsétié zongoraisKoíába. Vertse K. Andorné Volkmann Róza zongoraiskolájában (Luther-ház B. épület, II. em. 8. ajtó] a beratkozások megkezdődtek. ' i i k

ujak és használtak legkedvezőbb fizetési feltételek mellett kaphatók. Használt kerékpárt _____ ____ újra becserélek, vagy veszek. Rádió-kerékpár Ker. Vállalat Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Hagy László Telefon 561