Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-06 / 201. szám

W2. síeptembsr ú. I/Unn*.ánnvimL Sok hűhó semmiért A pénzügyminisztérium ez idén is, csak ugy' mint mmden esztendőben az adókivetési

1 munkálatok megkezdése előtt, körrendeletet intézett a pénzügyi hatóságokhoz a jövedelemadó kúetésére és behajlására vonatkozólag. Ebben a körrendeletben útbaigazítást kapnak a kivető hatóságok' arra, hogy a jövedelmi bevai ásókat gondosan bírálják fe.ü' "és hogyha valakinek a feltűnően költekező életmódja ne.-n áli arányban a bevallott jövedelemmel, ugy igyekezzenek megáUapfta 111 a vallomással szemben az illeti* adófizető valóságos jövedelmét és a be nem vallott, tehát eltitkolt jövedelem után is vessék ki a jövedelmi adót. Erre azért volt szükség, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy főleg a nagy városokban sok olyan adólizető van, aki rendszeresen jóvai'kisebb jövedelmet vall be, mint amennyre költekező életmódja melett bevaf ani köteles völna. Vannak oíy esetek, amikor ötezer pengő jövedelmet vallanak be egyes adózók, holott mindenki látja és tudja, hogy negyven-ötvenezer pengőt költe.iek ei egy évben. Vannak olyanok, akik ugyanakkor, amikor négy-ötezer pengő jövedelmi adóalapot vallanak 'be, százezer pengőért luxusvillát vásároltak, hónapokig tartó külföldi utazásokát tettek, drága bundákat és ékszereket vásároltak és a ig néhány száz pengő jövedelmiadót fizettek. Már pedig valósággal közérdek az, hogy a nagy keresők, a spekulációs mamutjövedelmek ez élvezői kivegyék a maguk részét azokból a közterhekből, amelyek az adózók míl icinak vál ait nyomiák és amelyeket a szerény kisembe ek becsületesen be is szolgáltatnak az álam pénztárába. Az adóeltit'ko'ók és siberek persze megdöbbentek ettől a rendelettől, amely most már napfényre hozza az adó aló' elvont és eltitkolt nagy jövedelmeiket. Nosza rohamot indítottak a velük egy húron pendü'ő sajtóorgánumokban a rendefet és a:; azt kibccsátó pénzügyminisztei ium ellen és azt a valót anságot küitölték vi'ággá, hogy most már senki sem mer majd vásárolni, fogyasztani, kávéházba, színházba járni, mert az adóját fel fogják emelni. Ez persze ámítás és félrevezetés, mert a pénzügyi hatóságoknak módjukban sincsen minden egyes adófizetőt figyelni, vájjon kávéházban költi ei"a reggelijét, avajy ruhát, cipőt csináltat,' Senki sem gondolt arra, hogy magasabb adóval sújtsa azt, aki életszükségleteit kielégíti 'és jövedelmének megfelelő életmódot folytat. Csak arról van szó, hogy azokat a jövedelem eltitkolókat, akik nyilvánvalóan adómegrö\ldités, á törvény szeunt tehát adócsalás utján akarják magukat kivonni a közteherviselésből, valóságos adózásnak követelménye. A "nagy felzudu'ás a közérdek, a kereskedelem és ipar ürügye alatt egyszerűen arra való volt, hogy lehetőve tegye a költekező, de adót nem fizető síbereknek, hogy továbbra is a za\a-osban kivonhassak magukat adófizetési kötelezettségeik teljesítése alól. A kormány ugy találta hogy a sérelmezett pénzügyminiszteri körrendeletbe az előadói tervezetbői "tényleg becsúszott néhány olyan rendelkezés, amely túllő a célon és a

mely csak technikai "félreértés folytán -került a körrendeletbe. Ezért igen helyesen ugy intézkedett, hogy a Sok port felvert körrendelet életbelétetését leállítja és az újonnan kiadandó végrehajtási" utasításból azokat a rendelkezéseket kihagyja, amelyek lehetségessé tennék esetleg, hogy az adózók széles rétegeinek életviszonyaiba va ame y tul buzgó adóközeg beíea

vatkozhassék. Errői van szó és semmi egyébről. E-; azonban nem jelenti azt, mintha most már a kormány a nagy tüzilármátói .megijedve/továbbra is utat engedne az adócsalásnak, az adómegrövidüésnek. Igenis a legszigorúbban fogják vizsgálni ezután is az adóhatóságok mindazoknak az életmódját, akik feltűnő köUekezésükke' arányban nem álló csekély jövedelmeket vallanak be. Akik dúskálnak a földi javakban, aki< a jólét magas fokán élnek embertársaik között, de az adóhatóság előtt siránkoznak, kis jövedelmet vallanak be, közben pedig vidáman dőzsölnek, de adót nem űzetnek, azokat ije. is elő fogják venni az adóhatóságok és eltitkolt jövedelmeiket napfényre fogjak hozni, hogy ezek megfele ő teherviselésre kénysze.üljenek. Az ország sok mii ló küszködő polgára biztos lehet abban, hogy a szerencse ama kiválasztottal, akik ki akarnak bújni a becsületes adózás alól, ezt a bűnös manipulációkat továbbra nem folytathatják. Hiába verik félre a harangokat hiába sopánkodnak a forgalom, az üzleti élet megcsappanása miatt: semmiféle közérdek mezébe nem sikerül öl'öztetniök azt az igaságot, hogy mindenkinek anyagi ereje és kereseti viszonyai szerint kötelessége kivenni a részét az adózásból. A túraautókon száguldó, luxsvítlákban fakó, kastélyokat vásárló, küif ldi tengeufürdőkben nyaiató mamutjövedeimesek igenis meg fogják fizetni azt az adót, amely megfelei nagy anyagi "jólétüknek. Az adócsalásnak végleg befellegzett ! Az Alföldi Bizottság városközi kultúrestje Az Alföldi Bizottság tagjai a tanyák megtekintése után este fél 9 órakor a Korona nagytermében rcn dezett városközi kulturestén jé entek meg. A hagyteie

m széksorai és álóhelyai ezaíkalominai zsúfolásig megtellek az érdeklődőkkel. Ott iát tuk városunk egyházi, katonaipolgá i társadalmának M'ünőségeit. Kíetwisöerg Kun> grór bevezető előadása volt a kulturest első Száma. A volt kultuszminiszter rámutatott nagyhatású előadásában, hogy az Alföldi Bizottságnak elsősorban gazdasági és közigazgatási "kérdések megvitatása a feladata, de ki keli, hogy terjessze figyelmét bi onyos ku.turáhs. irodalmi 'és művészeti problémákra is, mert magasabb szempontokból nem közó'iríbös az A

1föídt 'Bizottság előtt, hogy amint a gazdasági 'javak, akként a kultuia javai is egyenletesen oszoljanak meg az országban. Ezután Klebelsberg gróf történeti áttekintc's

t nyújtott arról, hogy koronként hol voltak a magyar művelődés Suypontjai. A középkorban különböző kolostorok a kultura ku sugároztató fényfo ;ásai. Mátyás korában a művelődési központ átterelődik egy ídő.e Budára. A mohácsi vész után csakhama>- a vidéken fakad fel a magyar müve'ődés forrása, Zrínyi, Gyöngyösi a vidéken alkotó írók. Bessenyei a császárvárosban nyert ihletet, de a nagy világváros, Bécs, nem volt a magyar irodalmi* élet középpontja, Bessenyei hazajött és a magyar vidék jut szóhoz az irodalomban. Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel a Dunántúl reprezentánsai, Kazinczy Zemplénnek egy kis falujából, vidékről 'vezeti a magyar szel emi életet abban az irányító lcve'e ésben, amely ma 22 köí*tben van előttünk. A XIX. század harmincas éveiben Kisfaludy Káro y Vörösmarty, Bajza, az Auróra Körrel, amelyből később a Kisfaludy Társaság fejlődik ki, újra a fővárost teszik az irodalmi élet középpontjává, 1849 után Vörösmarty Nyéken, Arany Nagykőrösön, a vidéken vannak, a kiegyezés kora azonban véglegesen meghozta Pe»t vezető szerepét. Ez így rendjén is van, de hiba volna, ha a főváros mindent kisajátítana és á vidéki városoknak a Hamupipőke szerepe jut. Mint kultuszminiszter — mondotta Klebelsberg gróf nagy éljenzéssei fqgadottan, — tíz éven át küzdöttem ez elen a c«<ftralizmus ellen. Franciaorszság a legcentrafisztikusabb ország Európában, de ha egy francia írót kérdezzünk, akkor ez a Parisban élő iró büszkén mondja, hogy ő gascogne-i normand vagy bretagne-i, büszke arra, hogy az egyetemes francia kereten belül egy vidék sajátosságait képviseli. Az egyes vidékek Szóhoz jutása nálunk sem lehetetlen, hiszen n múltban ni cg is volt. Kisfaludy, Berzsenyi, Geieuin, dunántuiiak és Vörösmarty költészeetében is fei lehet ismerni 'a dunántúli vonásokat. Az Alföld sajátos szépségeit Petőfi ieiró költészetéből "ismerjük és Arany Toldi "Miklósa tipikus alföldi. A nemzet katasztrófája után a Felvidéken és Erdélyben sajátos irodalom kelt életre. Miért ne történhetne meg ez az Alföldön is, ahoi szabadabb éiet kedvez a magyar irodalmi törekvéseknek. — Miért ne lehetne az Alföld lelkét a költészetben, a regényben bensőségesebb kifejezésre juttatni? Ezt leltet, csak akaini ken. Az Alföldi Bizottság keresi az eszközöket a túltengő cetraiizmus el;en. gn abban a korszakban, amikor a ,gazdasági viszonyok még kedvezőbbek voltak, az 5000 népiskola; objektum nagy részét alfö'dí vármegyéknek juttattam — mondotta Klebelsberg gróf — a 100 ezer fakosu városokban pedig kiépítettük az egyetemet az alföldi gondodat jegyében. (Lelkes éljenzés. és taps.) Mert az Alfölddel olyan igazságtalanság történt idők folyamán^ amelyeket reparálnunk keli. A kétszáz éves török ura om alatt nem volt ie"hetséges az Alfölddee va'ó törődés, de a kegyei zés óta elteit ötven évben sokat lehetett volna tenni "az Alföldért, Sajnos, itt maradt ez a föld elhagyottan, míg a nemzetiségi vidékek kétes értékű ajándékokat kaptak. Ezt az igazságtalanságot most jóvá kell "tennünk nemcsak az iskolapo ítika, hanem a művészeti, í odalmi politika tekintetében is Az Alföldi Bizottság meg akrja szervezni az alföldi "irodalom támogatását, felkutatja és szóhoz juttatja az ismeretlen tehetségeket. (£ljen és taps). Egy úrhölgy nagy összeget adott fiatai tudósok támogatásá-a. Ebből a pénzből 25 tudományos könyvet adtunk ki és a 25 fiatal tudós közüi 17 egyetemi katedrát kapott. Ha nem kap támogatást, nem tud kiadóhoz jutni, hány fiatal tudós maradt volna a jy közű' szótlanul, katedra nélkül ma is. Ha pedig a tudomány terén lehethetséges így a tehetséges fiatalság érvényre juttatása, miért ne lehetne ez éppen így az "irodalom terén is. Miért ne adhatnánk ki évenként négy öt alföldi 'költp, író első könyvét. Ha tehetséges az az író, másodszorra már kap kiadót, ha pedig tehetségtelen, akkor sem panaszokdhat, hiszen meg volt az e ső negyedórája. Az alföldi 'irodalom gondo'ata nem kivihetetlen és az A'földi 'Bizottságnak az lesz a tennivalója, hogy ezt a gondolatot egy-egy alföldi ' író első' könyvének megje enéséh«z segítésével va'óra váltsa. (Lelkes éljenzés és táps.j Stmon Islván debreceni énekes művész számai következnek az Alföldi Bizottság elnökének beszéde után. Wagner Wolfram dala után, amelynek tisztán, meleg érzéssel és kifejező erővei zengő, kulturált előadása után a kitűnő énekes Szaboicska Grand Café-ját, majd Petőfi—Lányi Lopott ló c. dalát énekli megérdeme't sikert aratva. Forray István debreceni karnagy zongora kísérete mellett. Döry Ottó csel ómüvész Békése a fej' «lt művészi kulturáját reprezentálja előkelő színvonalú játékával. Bocherini Sonátá-ját mutatta be könynyed és kristályosan tiszta technikai megoldással és a zenei gondolatok elmélyedő interpretálásával. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a^nüvészt, akit Szigeti Sándor kiséit zongorán. Virányi Sári énekszáma, amely a szünet után következett, fénypontja volt a

z «sc zenei programmájnak. A müvészimhéhlÁmál nem az ár a legfontosabb, hanem hogy azonos áramfogyasztás mellett mennyi fényt nyújt. Ha pl. egy műheiy, vagy üzlethelyiség világításához 5 helyett 6 darab 60 wattos izzólámpa szükséges, akkor 20%-kal többe kerül az izzólámpa, de 20%>-kal többe kerül az áramfogyasztás is. Azt mindenki tudja, hogy mit jelent 20% -os többlet az áramszámlánál. Kérjen tehát mindenütt Orion izzólámpát, melynek minőségét és megbízhatóságát garantálja az ORION IZZÓLÁMPAGYÁR