Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-18 / 186. szám

2 JNÍYfRYIDEK. 1932. augusztus 1<3. A kormány két évi halasztást ad a kereskedők adó tartozásának befizetésére A kereskedő kongresszus állást foglalt az igazságosabb adóztatás, a magas szociális terhek csökkentése, a Duna-Tisza csatorna megépitése érdekében Eredményesen ért véget a két napos tanácskozás Magyarország kereskedő társa­dalmát vasárnap és hétfőn orszá­gos értekezletre gyűjtötte össze az OMKE Debrecenben ,hogy Jtt fel­táruljanak: azok a s ulyos bajok,', amelyek a imiagyar kereskedelem életét gyötrik." 90 vT-déki "keres­kedelmi testületnek, egyesületnk, több mmt félezer kiküldöttje vett ré szt a nagyszabású tanácskozáson; amely általában igen jniagas mvóju vol t« „.. ..r • 1 Az értekezletnek rendkívül jelen­tősége volt, mert ez alkalommal először szólalhattak meg a vidéki kereskedő társada'om kiküldöttei, akik végre feltárták mindazokat a panaszokat, sérelmeket, amelyeket az általános gazdasági helyzettői függetlenül Budapest diktatúrája miatt régen hangoztatott már a vidéki kereskedő világ. Sa^ztüna Jenő ,ehiCk: megnyitója !A vendégek vasárnap a déli vo­natokkal érkertek Debrecenbe és délután 3 órakor a vármegyeháza 2s ufo á i? megtelt disztermlébfln kezdődött meg az értekezlet. Az országos értekezletet Seszti­na Jenő felsőházi "tag, a debreceni kereskedelmi és iparkamara elnöke az OMKE alelnöke nyitotta meg. — Vegye tudomásul mindenki rhben az országban — mondotta., hogy. a magyar kereskedelem 1 nem akar és nem akart soha zavart csi­nálni, hanem a nplagyar kereskedem iem a gazdasági "élet megzavart természetas rendjének helyreállítá­sát követeli. Legnagyobb támoga­tásul azt igényli a kereskedő tár­sadalom, hogy hagyják szabadon dolgozni . A vldéKíieK U megvan/tak a maga problémái Debrecen város képviselet éber* Zöld József "h. polgármester üdvö­zölte ezután a kongrsszust. Be­jelenttete, hogy dr Vásáry István polgármester betegsége mmt, báró Vay László főispán pedig hivatali elfoglaltsága miatt nem jeieahetett meg, de mindketten meleg rokon érzésüket fejezik ki általa a kon J gresszus Iránit, jezzel dokumentál­ták, hogy a magyar nen»:et kultu­rális és gazdasági" élete nem merül ki Budapestnek kulturá is és gaz­dasági 'életében, a vidéknek i s meg vannak a jmiaga problémái. Vértes Miksa a szegedi kamara aiejnöke a soproni, győri, pécsi, 1 miskolci és szegedi kereskedelmit kamarák, Keimlény Dezső dr a bu­dapesti kamara, Kardoss Gyula a kereskedő társulat, dr Hegedűs Jenő a kereskedelmi csarnok üd­vözletét, Vadászy Sándor a füszer­kiskereskedők üdvözletét tolmá­csolta, A kereskedők Két eVi 1 haiaoékoi kapnak adótar­tozásuk törlesztésére Ezután Magyar Bertalan az OMKE h. elnöke köszöntötte áz Országos Értekezletet. — Néhány "nappal ezelőtt — mondotta, — sikerült az Ojüke vezetőségének a miniszterelnök és szakminiszterek részvételévet tar­tott konferencián rámutatni a helyzet súlyosságára. Az Omke elő­terjesztésére a pénzügyminiszté­rium minden kereskedőnek, ameny­nyiben ez irányban szeptember vé­géig kérvényt nyújt be és folyó évi tartozását fizeti, az 500 pengőn aluli adótartozásoknál 'az adóhiva­talhoz, azonfelül pedig a pénzügy­igazgatósághoz 2 évi' halasztást "ad és pedig oly módon, hogy a hát­ralékot 24 hónapon át kamattmien­tesen fizetheti! ~"j/zt N a részletfize­tési kedvezményt méltánylást ér­demlő esetekben hosszabb Időre is meg fogják adni. " ígéretet kapott az OMKE arra nézve is, hogy az ígazságügymi­niszter legközelebb a 33-as bizott­[ ság elé terjeszti azt a rendeletet, a­mely lehetővé teszi, hogy olyan kereskedők, akikre az üzletbérek, a gazdasági viszonyok változása következtében oly nagy suílyai ne hezednek, hogy üzletük fenntartá­sát veszélyeztetik, bírói ejjárás utján igényelhessék üzlefbérükmeg felelő leszállítását. A gazdamorató­riumimiarkaDcso'atban a kormány hajlandó arra, hogy a gazdáknak nyújtott védelmet kiterjessze, az olyan kereskedőkre, alak gaz­dákért vállaltak kezességet és akik kel 'szemben az ilyen tenmiészetü kö vetéléseket most akarják érvénye­sítem, amikor a főadós gazda, a moratóriumi rendelet érteimébea egyelőre hem fizet. Dűlőre kerül a fázis rendszer is, amennyiben a vas, fa, épület­anyagok "adujának fázisrendszerét részben még ennek az 'évnek "fo­lyamán életbe fogják íép'tetym. Fontos iigyeK a napirercdín Ezután áttértek a kongresszus­napirendjére. 4 Z el 5ő előadó Hor­váth István, az ÓMKE főtitkára határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a mezőgazdasági "kivitelt kényszer szervezetekbe tömörítsék. Országh Sándor dr (Budapest) szerint mezőgazdaságt cikkek ára Magyarországon a mesterséges beavatkozás folytán világpiaci" ár­nrvó felett áll, az exportőr azonban devízabeszolg'áltatás folytán még sem kapja meg azt az összeget, amellyet "a belföldi árakat fedez­hetné. Rajki István (Nagykanizsa) ha­tározati javaslatot terjesztet elő az export és import szindikátusok el­len. DIczíg Alajos az adókérdésekről ­Diczig' A/ajos dr a debreceni kereskedelmi' és íparkajníara titká-' ia előadásában rámutatott arra, hogy a legújabb adóstatisztika szerint 1913-ban az ország egy­egy lakosára 89.43 P közteher esett, 1931-ben pedig 120.50 P. Az adóhátralékok a külön behajtás ellenére i s már 282 millióra emel­kedtek. Az egyenes adók terén a kedvezőbb években megállapított, de ma elviselhetetlen adózást jelen­tő haszonszázalék tételeket felül kei Ivizsgálni. A fázis rendszert ki kell terjeszteni az összes árucik­kekre. Hosszú vita indult meg a be­nyújtott határozati javaslat felett, amelyet végül is elfogadtak. Revízió aia "Keli veinini 1 a vám tarifát Ezután Vannay Aurél dr az OMKE titkára a mezőgazdaságnak juttatott kedvezmények kérdésében terjesztett elő határozati "javasla­tot. Rámutatott arra, hogy az in­tervenciós vásárlások és boletta alap 57 millió pengős dificitjét fi­gyelembe véve, a fogyasztók buza­mázsánként nem 10 pengővel, a boletta árával, hanem 15 pengővei járultak á mezőgazdaság támoga­tásához, A mezőgazdaság renta­bilitását nfem a mesterséges beavat­kozásokkal, csak a termelési költ­ségek csökkentése érdekében ke­resztülvitt, energikus vámtarifare­vizióvai ieliet előmozdítani Bankett az Arany Likábare Számos felszólalás után az első nap programja este fél kilenc után \éget ért. Ezt követőíeg az Arany Bika dísztermében bankett volt, amelyen több mimt ötszáz Személy vett részt. A banketten Sesztina Jenő, a kamara elnöke, dr Radó Rezsó, a kamara főtitkára^ Kontsek Géza­az OMKE alelnöke (Debrecen), Magyar Bertalan, az OMKE h. el 1 nöke, dr Kemény Dezső, Vágl Is tván, a debreceni ipartestület enlöke, dr Balkányi "Kálmán, az OMKE igazgatója, dr vitéz Dávid Géza, a Baross Szövetség keh ré­cén íelnöke mondottak felköszön­tőket . A második nap Hétfőn reggel már fél 9 óra­kor kezdte rrieg tanácskozásait a kongresszus. Az első előadó Kál­mán Andor (Budapest) volt, aki az OTI és MABI ügyében terjesztett elő határozati javaslatot, amelyben a kongresszus a társadalombizto­sítási járulék 'hátralékok fizetésére kamatmentes amnesztiát követel. Javasolja, hogy -a hátráalékok fi­zetésénél a törlesztéseket címsor­ban a tőketartozásokkal számolják el. A táppénzeknek 6 héten belüli fizetését is "követeli. A késedelmi pótlékot óvi "6 százalékra kell "eszű iitanü Gyöngyössi János dr (Békétcsa­ba) a társadalombiztosítási hátra­lékoknak revízióját az adóhátralé­kok revíziója mintájára kívánta, Zoltán Elek "(Szombathely) az OTI és MABI autonómiájának de­centralizációját sürgette, Klein VUmoS (Miskolc) sürgette, hogy 1 az OTI és MABI anyagbeszer­zéseiben a vidéki kereskedelem is részeltessék. Panaszok «? kartellek -IJen Engei István (Miskolc) a kar­tellkérdést tette szóvá. Határozati javaslatában kívánja, hogy a kar­telltörvény módosítsák és a pa­naszjogot adják meg az érdekel j teknek. : Balassa József "(Hódmezővásár­hely) kifogásolta, hogy miután si­kerijlt a müfabehozatatnak égy ér­dekcsoport által való kisajátítását megakadályozni, pnost^a fakereske­dők országos érdekképviselete a yi­déki kereskedelem érdekeinek rnlel­lőzésévej tett kísérletet a fabehoza­tíu organiz'álására. Smger Gyula (Salgótarján) a bá­nyáktói közvetlenül szerzett ada­tok birtokában előadta ,hogy 1914-ben a bányánál égy mázsa elsőrendű szén 1 pengő 37 fillér volt. Ma 2 pengő 40 fillér, 1914­ben eg ybányász 7 pengő 25 fü­lért keresett, ma csak 4 pengő 68 fillért keres. Márer Sándor (Mezőtúr) az építkezés előmozdítására, Kopári Jenő (Marcali) az állami interven­cionizmus, a szövetkezetek és a közüzemek eHem tiltakozásra, Fnedenthal "Lászfó (Nagykanizsa) a vasutas eladási 'éS beszerző szer­vezetek megszüntetésére terjesztet­tek elő határozati Javaslatokat. Radó Rezső érdek s •előadása Radó Rezső dr a debreceni ke­reskedeim-^'és iparkamara főtitkára a magyarországi viziutak kiépíté­séről és a kereskedéem közlekedési kívánságairól terjesztett elő javas­latot. A vasutaknak megfelelő in­tézkedésekkel meg kell könnyitenie az utazást az áruszállítást. —. Meg keh ja vit ani az áruszállítást, a vasútnak saját érdekében isimért csak így lehet ellensúlyoznia'" az autófuvarozás versenyét. A s ze­mcjy díjszabási tételeket revízió alá kefi venni. Be kell vezetni a háztól-'házhoz való vasúti szál ítást, a posta, telefon és távírda díjszabá­sokat olcsóbbá keli "tenm. Javasla­tára kimondotta az értekezlet, hogy szükségesnek tartja az or­szág széles területének a dunai viziutba való bekapcsolását, a csa­tornák kiépítésével. A debreceni Kongresszus 8 .pontos követelét? Nádor Jenő titkár előterjesztésé­re elfogadta határozati javaslatait, aminek következtében a kongresz­£ szus kimondta, hogy jövetelt: 1. A la'rakodó vásárok teljes le­építését, de átmenetként léga'ább a vásárok számára vonatkozóan a közelmúltban beígért revíziót, u vásárok számának a háború előttit"e csökkentését 3 azt, hogy cSak ott* tartsanak vásárokat, ahol ilyenek a háború előtt is voltak. 2. az iparcikkekkel Való házalás idejétmúlt, fölösleges ,sőt káros tevékenység, és ezért annak R leg­rövidebb időn beiül való jejjes le­építését követeli. .. 3. A megrendélések gyűjtésével kapcsolatos visszaélések fokozot­tabb eLenőrzését, illetve preventív intézkedések utján való lehetőleg teljes meggátlását, 4. tanszereknek a tanerők vagy tantestületek utján való forgalom­bahzoatalának és így tanszereket árusító cégek ajánlásának, egyei cégek favorizálásának a felekezeti iskolákban is megszüntetését, 5. a divatbemutatókkal kapcso­latos visszaélések megszüntetésé­ről szóló törvénytervezetnek a kö­vetkező parlamenti ülésszak elején leendő benyújtását és törvényerő­re emelését, 6. az éleimiszerhamisitási tör­vény megváltoztatását, 7. &/ tanoncoktatásnak, levente­1 oktatásnak és általában a tanoncoki nak az üzleten kívül való igénybe­vételének idejét mindenkor a hely-" beli kereskedelmi érdekképviselet, ily hiányában a kereskedőknek e célra összehívott alkalmi "értekezle­te meghallgatásával és az üzletfor J galrm szempontok 'tefjes méltány­lásával va'ó megállapítását, 8. az őstermelői igazolványok-, kai űzött visszaélések meggátlását. Hoffmann Mihály (Nyíregyháza) a boltbérek fevizíőját sürgette, Koch Aladár (Várpalota) a.keres­kedelmi "önsegély fokozottabb ki­építését hirdette, Weinstadt Mik­lós, dr Springer Mór (Nyíregy­háza), Képes Józse'f (Berettyóujfa-i lu), dr Békés Kálmán ((Debrecenű hozzászólásai után dr Olasz Vil­mos kamarai titkár ^Debrecen) a tisztességtelen verse/iy ellen és a védjegyes áruk árvédefme ügyében terjesztett elő határozati javaslatot, Vér tess József (Székesfehérvári Fnedenthal László (Nagykanizsa), Zalzer Lipót (Győr) és Król Vil­mos (Debrecen) hozzászólásai után Sesztina Jenő elnök zárószavaivai | véget ért az országos értekezlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom