Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-13 / 183. szám

JfsÍYÍRVIDÉK. 193

2. augusztus 13. 11 III lll llliilníllll'illHI Az nj nzsoraförvéoy Irta: Dr. Lányi Márton orsz. gyűl. képviselő A magyar polgári törvénykönyv tervezete az uzsorás-szerződések formájában óhajtott védekezni az uzsorával szemben. Ez a törvénycikk nagyon helyesen és szakszerűen foglalkozik az uzsorának egész területével. Szövegezésében, elgondolásaiban, hatásában és intézkedéseiben, eltalálta azt a helye* utat, amelyet követnie kelt akkor, amidőn a hiteléletnek és a gazda sági szabadságnak kinövéseit éA visszaéléseit le akarja nyesni a meg' akarja torolni anélkül, hogy magának a hitelnek és a gazdasági "életnek kárára lenne. Nagyon helyeslem azt, hogy áz uj 'törvény az uzsora minden fajára kiterjed * aijn^fk ugy magánjogi, jMint büntetőjogi vonatkozásaid szabályozza. Nem tudok kitéíni annak a különös hangsúlyozása elől, hogy minden visszaélésnek és ]gy a törvénycikkben tárgyalt visszaéléseknek legszi. gorubb megtorlása .is föltétlenül szükséges. Örömímiel'üdvözlöm azt a rendelkezést, amely lüegfosztja az uzsorát bünö

s uton szerzett vagyonának gyümölcsétői, sőt kártérítésre fs kötelezi az általa tönljre^t.t adóssal szemben. Annái inkább örömmel kell üdvözölnöm ezt, mert éppen nem régiben olvastam a Ku riának aizt a határozatát, amely azi mondja, hogy a régi uzsoratörvény értelmében,, az uzsora tényáHadékának büntető bírósági 'megállapítása esetében, a hitelezőt megilleti az az érték, amelyet valósággal"ht. telezett. Helyes, hogy üzletszerűen uzSorá\áí foglalkozók börtön büntetéssel "büntettetnek, azok közé tartozom, akik 'sz'igoru bün tetést kívántak az üzletszerüert uzsorával foglalkpzó uzsorásokkai szemben. őszintén kívánom, hogy ez a törvény ne tartozzék azon törvő nyek közé, amelyek a gyakorlat: jogi életben nem.nyernek kellő alkalmazást és htszfjmi, hogy birósá gaink élni "fognak azzal a joggal, amely részükre e törvénycikk törvényerőre emelésével' biztosítva van, Mmden törvénynek annyi az ereje, amennyit az élet biztosit ré szére. Hp. a törvények intézkedései minden egyes esetben alkatóazást ííyernek, akkor meg is lesz az az eredmény, amelyet ettői a tör vényeikktői várunk. Ha megszűnik Bz a kétely, amely a bíróságot a régi uzsoratörvény alkalmazásában gátolta, akkor joggal várhatjiik, hogy mmden bűnös magánjogi él büntetőjogi vonatkozásban el fogja ftrenni azt a büntetést, amelyet cselekménye után méltán megérdemel. Nem kívánom azt, hogy judica* túránkban hemzsegjenek az uzsorás bűnesetek, sőt azt kívánom, hogy a bíróság ritkán találjon olyan esetet, midőn a törvényt alkalmaznia kep." Kívánom, hogy a törvény intézkedéseivel javítóiag hasson a hitelélet és a gazdasági élet kinövéseire, de kívánom azt is, hogy ne legyen egyetlen egy olyan eset sem, amidőn a törvény szigora mellőztetik akkor, amikor J alkalmazásának helye lenne. Nekem nem vigasztalás az, ha például "átnézem" Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának az utolsó" 12 évben kiadott zsebkönyveit, hogy a székesfőváros bün ügyi életére minő adatokat találok és azt találom, hogy ezekben a könyvekben szó v-an becsületsértésről, szó van emberölésekről, szó van más egyéb bűncselekményekről, de arról, hogy hány ember Erdőhegyi Lajos főispán: Mindent még fogok tenni, hogy a nyíregyházi evangélikus iskolákat szeptember elsején továbbra is megnyissák az egyház kezelésében < W A közigazgatási bizottságban döbbenetes hatást keltett a kir. taníeleliigyelő jelentése: " á nyíregyházi ág. h. ev. egyház lemondott iskolafenntartói jogáról — Énekes lános prelátus Porzsolt István ref. esperessel karöltve hatalmas beszédben szállt sikra az evangélikus iskolák felekezeti jellége érdekében A közigazgatási bizottság tegnap délelőtti havi 'ülésőa- Tesléryi Károly dr. kir. tanfelügyelő je'entése során beszámolt a miniszter ujabb rendeleteiről, amelyek a madarak és fák napjának mélyebb megünneplésére, a szabadban való tanításra, a tanulók gyümölcsfaültetésére vonatkoznak. A kir. tanfelügyelő ezután bejelentette, — íiogy a ' , ny regyházi ág. h. ev. egyház anyag, válsága miaO, ^onotltíott az iskolafeimtartas! jogáról s most az I86Ü. XXXVIII. törvény érteimében a közigazgatási bizottságnak fel "kell hívnia Nyíregyháza városát, hogy vegye át a maga kezelésébe az ág. h. ev. egyház 43 íslpláját. A népoktatási albizottság elé kettős javaslatot terjeszt a kin janfelügyelő. Javasolja, hqgy az "ág. h. ev. egyház iskoláinak átvételére hivassék fel Nyíregyháza városa. A másik alternatíva, hogy adja vissza a vármegye az ág. h: ev. egyház bejelentését ujabb meggondolás és határozathozatal céljából. A K.r. tanfelügyelő jelentése valóságos konsteniatíflt sejtett a közigazgatási bizottságban. A bizottság tagjai, akik egytőlegyig egész' életükkel a vallás erkölcsi alapokon nyugvó iskola elszánt hívei és harcosa^ most */inte szivükhöz kapva hallották, hogy a százados multu nyíregyházi ág. h. ev. egyház iskolaügye zátonyra futott és arról van szój hogy az a város, amely ezekre az iskolákra büszkén hivatkozik, most 3000 gyermek beiskolázátlanságát keíi áogy lássa. A nagy megdöbbenést Keltő bejelentéshez e!sőne

K Porzsolt István ret. esperes szólt hozzá. Súlyos és méglepő ebben a vármegyében ez az eset, — mondotta -, sajnos a szomszédcp vármegyékben már megszokott. Böszörményben^ Sámsonban a református iskolákat a községnek kellett átadni. Mérhetetlenül súlyos következményei vannak e bejelentésnek. Hiszen sem az állam, se

m pedig a község máról holnapra nem folytathatja az egyház áita« megindított érvszázados nevelői munkát, ha át is veszik gazdátlanul maradt iskolákat. Mindig sürgette- a bizottsági gyűléseken is, a kisgyüléseken is, hogy nyúljon az egyházak hóna alá az állam. Valamejyes állami intézkedés útban követett el uzsorát, egyetlen szó sincs. Különösen nem megnyugvás ez, akkor, amikor minden oldalról halijuk az egész országban az uzsorával kapcsolatos panaszokat. Tisztában vágyok azzal, hogy az élet meghozza fi inaga tévedéseit és bűncselekményeit, de akkor a büntetésnek sem szabad elmaradnia

4 . 1 > van a jelek Szerint. Meg keli sürgetnünk a szándékolt rendelkezést, mert már itt a Szeptejmber s az iskolák kaput kell hogy nyissanak, A fájdalmas válság annak a következménye, hogy áz emberek ma

1 gukra még mindig költenek, még mindig kielégítik az egyéni élet követelte passziókat, de a köznek nem nyújtanak semmit és szinte virtus lett az, hogy nem fizetnek egyházi adót. Az egyház pénzügyi válsága át fog terjedni más terüietekre is és az összeomlás jeleként keli tekintenünk az egyház pénzügyi összeroppanását, amelynek ez az iskolabezárás a fc|öívetf-' kezménye. Epidémia ma Magyarországon a közöny, tartózkodás a közterhek viselésétől és előbb utóbb ei fog jönni eqnefc a"rom lásnak következményeként az egész vonalon váló összeroppanás, Kovách Elák dr. a megdöbbenés hangján szói a kerdéshez. Feltűnő, hogy ilyen határozatot hozott az egyház. Ugy tudom, — mon dotta Kovách Elek dr. — hogy a püspök ur is agja a közigazgatási bizottságnak, akit feginkább érdekel a dolog. Már augusztus n•van, sürgős intézkedésre volna szük ség. A város anyagi ereje nem elégséges arra, hogy a ^43 iskola terhét vállalja. Szomorú egyébként, hogy ebben a bejelentésben Nyíregyháza város nagyfokú yiszszafejlődésének je'ét kelt látnunk. A város iskoláit mintául állította oda s most egyszerre váratlanul tönkre megy a város büszkesége, iskolázásának ügye. Kovách Elek.dr. ezután azzal a kérdéssel 'foglalkozott, hogy a varos polgármestere egyuttai az érdekelt ág, h. ev. egyház felügyelője és "most az ínkorr^patibíiitást nehéz lesz kiküszöbölni. A válságot helyi intézkedésekkel nem lehet megoldani. A kormány zanak meg keh taliím a módját annak, hogy ezt a bonyodalmat inegoldjuító. Lehetetlen, hogy 3000 gyermek iskola nélkül maradjon. Ebben az egyházi 'főhatóságnak is beleszólási joga van. Javasolja, kérje fei a bizottság a főispánt, hogy illetékes helyen interveniáljon megfelelő Intézkedés érdekében, mert a bejelentés végső konzekvenciájának levonása nem lehetséges és hisszük, hogy nem is kell, hogy bekövetkezzék. Énekes János prelátus, kanonok hatalmas beszédben száll síkra az ag. h. ev. egyház i«kolái

nak íelekeiett jelleg*? érdekében. Ez az ügy a többi iskolafenntartót is mélyen érinti. Annak idején szomorúan vette tudomásul, hogy az ág* h. ev. egyház évszázadon át híven őrzött és ápolt jskolaügya álságba került. Az iskolafenntar tók nehéz, helyzetének előzményeit ismerteti ezután részletesen. M iskolafenntartók á larnt biztatást kaptak az iskola kulturális nívójának magas fokra emelése érdeké

; ben. Az volt a törekvés, hogy negyvennél több tanuló ne lehessen egy osztáfyban. Ez a tendencia az iskolaépületek kibővítésére, •iskolák építésére, a tanítói Jét'Szám emelésére, az egyház iskolai 1 kiadásainak minden téren való fokozására vezetett. Az iskolafennI tartók göncei állandóan szaporod • nak. Az iskolai "kiadások fedezése, az adófizető hívek vállára nehezedő ; terhek könnyítésére jövedelmező objektumokat' építettek, palotákat, bérházakat, amelyeknek adómentességére biztatást kaptak. A kamatokat azonban a befolyó jövedelmek csökkenése miatt hova tovább nem tudták az egyházak fizetni, í ! l A tanítóképzés ntvój"án?fc eme lése, a t?nrtók köztisztviselői c,m2 ?? jellege n fokozta a kiadásokat Meg keh hajolnunk a müveit ifjú tanitógeneráció előtt, amelynek szellemi ereje, nemzeti érzésének nemessége a n£p kultúrájának állandó fokozására áli készen s amiI kor tanítóinkra gondolunk, bizalom mai nézünk a jövőbe. A nemzet, I amelyet harctéren vérzett hős katoI náink nem tudtak visszatartani a rombolók mételyzeésétói, tanítóink kezében biztosítva van, ennek a népnek hazafias érzése,' vallásos lelkülete. Az isko afenntartók öröm mei hozták meg az áldozatot ennek) a tanítóságnak felemelése és az iskola fejlesztése érdekében^ de elmaradt lassanként az egyházi adó fizetése és válságos "helyzet állt élő. A maga égyh^zának helyze| 'tébői látja, milyen súlyos válsággal küzdenek a» iskolafenntartók, Nyíregyháza nem tudja megfizetni I az egyházaknak megadott segély összeget sem. Hogy tarthatná fenn | a 43 iskolát. ' ' 1 A község ^kezelésbe való át- < vétetnem is volna igazságos ma» lelekezetüekkei szemben, 1, I mert hiszen a róm ,kat. adózó pél dául 'fizetni fogja ^ maga felekezetének iskolait és fizetnie keli a más felekezetűek iskolázását eilátó községi iskolát is. Valamelyes megoldást keli találni, hogy a 43 iskola megmaradjon az ág. h. ev. egyház kezében. Kén a főispánt, -hogy a készülő kormányintézkedés | érdekében interveniáljon. Az iskoláknak meg keli maradnio'k a felekezetek kezében. Ott áh szilárdan a val ásos és hazafias nevelés ügye (és a megszállott területeken a feekezeti iskolák a magyarság utolsó várai. Énekes János nagyhatású beszéde a te.ek«zeti béke éj testvér-ség nagyszerű dokumentuma volt, amelyet meghatottan hallgattak meg a bizottság tagja'.* 1 Utána Porzsolt István esperes szóla.t ismételten fel 'és megrázó erővei mutatott rá, mi vár ezután a válságba jutott egyházakra. — Most a templomokra kerüi majd a sor — mondotta fájdalommal, a prédikátorok erejével és hitbuzgó ságávai. Iskoláinkat bezárjuk^